Hittudományi absztraktok
Gurányi Krisztián: A predestináció logikai sorrendjének bemutatása
A predestináció az tanítás, mely szerint Isten egyeseket kiválaszt az örök üdvösségre, míg másokat vagy meghagy a kárhozottak tömegében, vagy egyenesen az örök kárhozatra választja ki őket. Ezen tanításon belül megkülönböztethetünk kétfajta nézetet, a szupra- és infralapszarianista nézetet, amelyek a predestináció logikai sorrendjét magyarázzák. Az előbbi azt jelenti, hogy Isten először kiválasztotta azokat, akik üdvözülnek és elvetette azokat, akik elkárhoznak, majd utána engedte meg az emberiség bűnbeesését. Az utóbbi fordítva látja helyesnek, azaz, Isten először megengedte a bűneset megtörténését, majd csak utána választotta ki a kárhozottak tömegéből azokat, akik üdvözülni fognak. Mindkét nézet pusztán logikai sorrendet jelöl, azaz, még a teremtés előtti tervezés szintjét hivatott meghatározni. Munkámban e két nézetet mutatom be, annak gyökereit és kiindulási pontjait, majd a hitvallási szövegek és teológusok munkái segítségével. Mivel magyarul nem született jelentősebb áttekintés a témát illetően, ezért az általánosságok szintjére szorítkozom, azaz, nem törekszem arra, hogy a két nézet érveléseit részletesen bemutassam, sokkal inkább arra törekszem, hogy a két nézet lényegét bemutassam.
Kulcsszavak: predestináció, szupralapszarianizmus, infralapszarianizmus, Ágoston, Kálin
Kim Heung Sik: A koreai keresztyén diákevangéliumi mozgalom
A Koreai Köztársaság protestáns keresztyénsége körülbelül 140 éves. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a keresztyének száma gyorsan megnövekedett, és meghaladta a teljes lakosság 20 százalékát. A protestáns keresztyénség növekedésének hátterében a keresztyén fiatal diákok evangéliumi mozgalmának fontos szerepe volt. A keresztyén diákmozgalmi egyesületek tevékenységének köszönhetően a koreai nép lelki ébredése indult el, és az ún. Han-folyó csodája nagy változást és fejlődést hozott. Jelen írásom célja megvizsgálni, hogy a keresztyén ifjúsági diákmozgalom milyen fontos szerepet játszott a koreai keresztyénség rövid, 140 éves történetében.
Kulcsszavak: koreai, keresztyén, diákevangéliumi mozgalom
Pető-Veres Kata: Adatok és összefüggések a keresztszülői intézmény előzményeihez és gyakorlatához a magyar református gyakorlatban
Az apostoli korban a keresztség sákramentumában többnyire felnőtt megtérők részesültek és a hozzájuk tartozó háznép tagjai, akik közé minden bizonnyal a gyermekek is tartoztak. Az egyháztörténetnek ezt az időszakát követően, a 4-5. századtól kezdve egyre inkább elterjedt a gyermekkeresztség. A keresztszülők általában a keresztelt gyermek szülei voltak. Később ez a hagyomány eltűnt, és a 9. században végleg el is törölték. Ezt követően született meg a keresztszülők kiválasztásának szempontrendszere. Az egyház és a köznép által elvárt jellemzők nem mindig estek egybe.
A Biblia alapján a keresztszülői intézmény létezése nem kimutatható, ennek ellenére a reformáció egyházai ezt a szokást tovább örökítették, de új tartalommal töltötték meg. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam, milyen változásokon ment keresztül a keresztszülő intézménye a kezdetektől napjainkig, de különösen a református egyházban; milyen kritériumoknak kellett megfelelniük a keresztszülőknek; milyen elvárásokat támasztottak velük szemben; milyen biztosítékokat látott az egyház a megfelelő keresztszülőkben; mi volt a feladatuk a keresztelési liturgiában, és a keresztség után mennyire tarthatók meg ezek az egyház által meghatározott szabályok a mai társadalomban. Mindezekre a kérdésekre nem született egyértelmű válasz az egyháztörténelemben, mert – mint ahogy ez a tanulmány is igyekszik érzékeltetni – sokan sokféleképpen közelítették meg a témát. A vélemények széles skálája van jelen egyszerre, van, aki a keresztszülők nagyon szigorú elvek alapján történő kiválasztása mellett, és van, aki egészen enyhe, szinte közömbös a kiválasztásukban. Fontos beszélni a keresztszülő intézményéről, mert vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez elősegíti egy felekezet megerősödését, fennmaradását.
Kulcsszavak: keresztség, keresztszülők, liturgia, keresztszülők felelőssége, szempontok a keresztszülők megválasztásához
Tóth-Gyóllai Dániel: A lelkészképzés reformja. Kérdőíves kutatás tizenegy nyugati protestáns egyház részvételével
Tanulmányom célja a Magyarországi Református Egyház 2023-as évi programja (A lelkipásztori hivatás éve) keretében 2023. februárjában indított online kérdőíves nemzetközi egyházak között végzett felmérés eredményeinek közlése. A kérdőíves kutatás célja a lelkészképzés reformjával kapcsolatos tapasztalatok, a lelkészek toborzásában, képzésében, képesítésében, továbbképzésében és lelki/anyagi támogatásában kialakult jó gyakorlatok, kihívások és útkeresések kapcsán párbeszédre hívni nyugati testvéregyházainkat. A 20 címzettből 11 által kitöltött 25 kérdéses kérdőív elemzését a LimeSurvey kérdőívszerkesztő- és értékelő felülete segítségével, a MRE által kezdeményezett korábbi kutatásokra és a 2023-as év lelkészképzés kapcsán született munkaanyagaira építve végeztem.
Kulcsszavak: kérdőív, nemzetközi, felekezetközi, online kutatás, lelkészképzés reformja, lelkészi szolgálat, MRE, lelkipásztori hivatás éve
Jogtudományi absztraktok
Farkas György Tamás: A nemzetiségek országgyűlési képviseletétre vonatkozó speciális választójogi szabályozás koncepciói Magyarországon a rendszerváltozástól 2010-ig
Magyarországon mintegy negyedszázados késedelemmel valósult meg az a rendszerváltozáskor már létező jogalkotói szándék, mely magyarországi nemzetiségek kedvezményes választójogi szabályok alapján történő országgyűlési képviseletének lehetővé tételére irányult. Ezen időszak alatt több jogszabálytervezet született, amik közül gyes tervezetek megmaradtak koncepció szintjén, némelyek azonban egészen a zárószavazásig jutottak. Jelen tanulmány a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozásokra vonatkozó jogalkotói koncepciókat kívánja áttekinteni a rendszerváltozás időszakától egészen a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás 2011-ben történő tényleges elfogadásáig , mely során a jogalkotó a kedvezményes mandátumszerzés lehetősége mellett a nemzetiségi szószóló jogintézményét is megteremtette, mely utóbbi a törvényhozó hatalmi funkció aktív közreműködőjévé vált a nemzetiségi tárgykörű jogalkotás tekintetében.
Kulcsszavak: alkotmányjog, választójog, nemzetiségi jog
Gyebrovszki Zsolt Dániel: Az elévülés kérdésköre a versenyjogi kártérítési perekben
A versenyjogi kártérítési pereket a Courage-ügy óta számos jogi természetű kérdés övezi. Az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelv („Irányelv”) bevezetése látszólag nem oszlatta el e kérdések mindegyikét, illetve számos további, a vizsgált jogintézményt övező problémát generált. A jelen tanulmányban a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatos problémákat vizsgálom. Először bemutatom, hogy az Irányelv alapján milyen szabályozási logika mentén került rendezésre az elévülés kérdése a versenyjogi kárigények tekintetében, ezt követően elemzem az Irányelv elévülést szabályozó 10. cikkével kapcsolatos uniós esetjogot. A tanulmányban ezt követően röviden ismertetem a magyar szabályozást. A tanulmány későbbi részében közelebbről is górcső alá veszek a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatban három konkrét problémát, a jogsértés megszűnését, a jogsértő vállalkozás kilétéről való tudomásszerzést, illetve a kár bekövetkezésének idejét, mint az elévülés kezdőidőpontjának feltételeit. A jelen tanulmány célja a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatos fent említett kérdések vizsgálata és e vizsgálat alapján következtetések levonása.
Kulcsszavak: versenyjog, versenyjogi kártérítési perek, elévülés, gazdasági folytonosság
Holló Róbert: Az etnikai kisebbségek önkormányzata az USA-ban – az amerikai lakota nemzet önkormányzatának áttekintése
A Lakota törzs, más néven sziúk, Észak-Amerika egyik őslakos népe. Hagyományos kormányzási rendszerük a konszenzus, a konzultáció és az egyéni autonómia tiszteletben tartásának elvein alapul. Ebben a rendszerben a döntéseket a közösség tagjai konszenzussal hozzák meg, és mindenki egyenlő mértékben vesz részt a döntéshozatali folyamatban. A lakoták erős spirituális hagyományokkal is rendelkeznek, amelyek összefonódnak a kormányzási rendszerükkel, és irányítják a földdel és egymással való kapcsolataikat. Az utóbbi időkben a lakotáknak számos kihívással kellett szembenézniük, többek között a föld elvesztésével, a kulturális asszimilációval és a szegénységgel. E kihívások ellenére továbbra is fenntartják hagyományos kormányzási rendszerüket és önrendelkezésre törekszenek. Ez az esszé áttekintést nyújt a Lakota Nemzet önkormányzatáról, beleértve a kormányzási struktúrájukat, a döntéshozatali folyamatot és a szövetségi kormánnyal való kapcsolatukat. Kitér továbbá azokra a kihívásokra, amelyekkel szembe kell nézniük, valamint azokra a stratégiákra, amelyeket kulturális örökségük megőrzése és az önrendelkezés előmozdítása érdekében alkalmaztak.
Kulcsszavak: alkotmányjog, önrendelkezéshez való jog, őslakosok jogai, önkormányzat, törzsi tanács, kisebbségi jogok, etnikai kisebbségek
Jeszenszki Péter László: A különleges jogrend történetisége a 19. század második felétől 1989-ig
Jelen tanulmány célja, hogy Magyarország történelmében, különös tekintettel a 19. század végétől a 20. század kezdetéig megvizsgálja és feltárja azokat a történelmi helyzeteket, melyek során Magyarországon kialakításra vagy éppen bevezetésre került különleges jogrend. Továbbá megvizsgálásra került, a különleges jogrendre vonatkozó törvényi szabályozások alakulása, ezek előzményei, különös hangsúlyt fektetve az ez idő alatt bevezetésre került honvédelmi törvényekre. Az Alaptörvény kilencedik, illetve tizedik módosítása, az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott biztonsági környezetre adott válaszként, egy rendszerszintű reformot tűzött ki célul, mely egy modern, hatékony védelmi rendszerben ölthet testet. A tanulmány alapjául szolgálhat egy későbbi elemzésnek, melyben a jelen kor különleges jogrenddel kapcsolatos kihívásaira adandó válaszok tekintetében, milyen már kialakult elveket, dogmatikai szempontokat lenne érdemes hasznosítani az elmúlt közel száz év tapasztalatai alapján.
Kulcsszavak: különleges jogrend, honvédelmi törvény, szükségállapot, alapjog, jogkör, rendelet, hadügy, háború, kivételes hatalom
Kubisch Károly: A gyermekkereskedelem és a gyermekbántalmazás összefüggései
Jelen tanulmány egy korábban megkezdett – gyermekvédelmi rendszert kutató felmérés folytatása, amelynek az adja ismételt aktualitását, hogy úgy tűnik, a gyermekvédelem és a kapcsolt jogszabályok, mintha még mindig nem lennének képesek megfelelő védelmet nyújtani a jövőnket jelentő gyermekek részére. Az Egyesült Államokban – California államban a jogalkotás hasonló problémákkal szembesült, mint ami ma Magyarországon is aktuálissá vált. Tanulmányomban kimutatom, hogy a kiskorúakhoz történő bármilyen szexuális vonzódás, az a kiskorú sérelmére elkövetett személyiségtorzító bántalmazásnak minősül – bárhogyan is ítéli meg azt a tettes vagy tettesek köre. Ennek okán az ilyen magatartáshalmazt nem csupán jogi szempontból – az ultima ratio szűrőjén – szükséges értékelni, hanem – ahogyan az USA jogalkotása is teszi – súlyosan deviáns jellege miatt, társadalomra veszélyes mentális zavar következményeként kezeli.
Kulcsszavak: gyermekbántalmazás, gyermekvédelem, emberkereskedelem, kapcsolati erőszak, mentális zavar, DSM-5
Lajos Edina: A jog és erkölcs összefüggésének alapjai
Az erkölcsöt és a jogot hagyományosan két különböző, önálló szabályrendszernek tekinthetjük, amelyek esetében mindegyiknek megvan a maga eltérő funkciója. Megállapíthatjuk, hogy a református kiindulópont szerint a jog és erkölcs rendkívül szoros összefüggést mutat. A Biblia is összekapcsolja a két normát, többek között a királyokat arra szólítja fel, hogy tegyenek ítéletet és igazságot. Elvi síkon létezhet erkölcstelen, de jogszerű, illetőleg erkölcsös, de jogtalan cselekedet is. Ha a jogalkotás és a jogalkalmazás terén is együtt jár a jog és erkölcs, akkor nem merül fel jogi aggály. Ugyanígy a másik véglet esetében. Amennyiben a jogalkotás és a jogalkalmazás is erkölcstelen, akkor viszont megállapíthatjuk, hogy szinte orvosolhatatlan jogi problémával szembesülünk. Ha a jogalkotás erkölcsös, de a jogalkalmazás hordoz erkölcstelenséget, akkor a problémát a jogorvoslati rendszer tudja megszűntetni. Amennyiben a jogalkotás során merül fel morális probléma, az alkotmányjogi panasz eljárása lehet a megoldás.
Kulcsszavak: jog, erkölcs, alkotmányjog, jogalkotás, jogalkalmazás
Lajos Edina: A Szent Korona és a legitimáció
A Szent Korona sokkal több, mint egy hatalmas vagyoni értéket megtestesítő tárgy. Annál is inkább, mert a korona megalkotását bizonytalanság övezi. Tegyük hozzá, történelmünk során királyaink számos egyéb koronát készíttettek maguknak. Ezen egészen elvont tisztelet kizárólag a Szent Koronára vonatkozott. Nemzetközi relációban a Szent Korona a XIV. századtól lett a magyar állam jelképe. A mohácsi csatvesztést követően (1526) hazánk három részre szakadt. Ekkortól a Szent Korona az ország és a nemzet egységének a jelképévé vált. A koronát II. József uralkodása alatt a bécsi kincstárba (1784-1790) vitték. A király szándékosan nem koronáztatta meg magát. Nem akarta az alkotmányos kötelezettségeit teljesíteni. A II. világháborút követően a megszálló németektől a korona az USA-ba került. 1978-ban szállították vissza Magyarországra.
Kulcsszavak: Szent Korona, legitimitás, államhatalom, közjog, hagyomány
Nagy Melánia – Ripszám Dóra: A kiskorú veszélyeztetése a koldulás tükrében
Gyermekeink védelme társadalmunk alapköve. Európa szerte szorosan kötődik a koldulás problematikája a szegénységhez, a ’szegény’ fogalom a történelem folyamán többek között felölelte a koldusokat, család nélkül élő felnőtteket, valamint az árvákat és a családból kiesett gyermekeket is. A gyermekkorú társaságában való koldulás automatikusan felveti a bűncselekmény gyanúját, amennyiben szülő vagy törvényes képviselő használja fel a gyermeket. Amennyiben gyermek koldultatás történik a tényállás kettős alakzatú. A gyermekek koldulása, illetve koldultatása esetén kötelességük az intézményeknek fellépni, azonban a valóságban ez csak ritkán történik meg.
Kulcsszavak: kiskorú, kiskorú veszélyeztetése, kiskorú bántalmazása, koldulás
Regős Franciska: A nemzetközileg jogellenes cselekményekért való felelősség fejlődése, különös tekintettel a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs munkájára
Az államok nemzetközi jogi felelősségének kodifikációját nem lehet zökkenőmentes útnak nevezni. A korai kodifikációs törekvések kiindulópontját elsősorban a külföldieknek okozott károkért való felelősség jelentette. Ez volt többek között az 1930-as hágai kodifikációs konferencia megközelítése is, majd később ezt az irányvonalat követte a Nemzetközi Jogi Bizottság is. A közel 50 évig tartó munka során nyilvánvalóvá vált, hogy az államok nemzetközi jogi felelősségének általános szabályainak tisztázása nélkül nem lehet a különböző részterületekkel foglalkozni. Jelen tanulmány célja feltárni, hogy az államfelelősség fejlődése milyen szakaszokon ment keresztül, különös figyelmet fordítva a Nemzetközi Jogi Bizottság munkájának folyamatára, illetve a végeredményül létrejött vázlatcikkekre, melyek a nemzetközi ítélkező fórumok, kiváltképpen a Nemzetközi Bíróság esetjogában is visszaköszönnek.
Kulcsszavak: nemzetközi jog, felelősség, Nemzetközi Jogi Bizottság
Regős Franciska: A WTO környezettel kapcsolatos ügyei
A nemzetközi kereskedelmi jognak messzemenő következményei vannak a környezetvédelemre nézve nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A kereskedelemi célokat nehéz összeegyeztetni a környezetvédelmi célkitűzésekkel, amiből gyakran adódnak konfliktusok. Az különböző nemzetek a környezetvédelem erősödésével egyre több természetvédelmi intézkedést vezettek be, amik több esetben is ütköztek más államok kereskedelmi érdekeivel. Nem meglepő, hogy több ilyen jogvita is a WTO vitarendezési mechanizmusa elé került, melyek megoldása során a nemzetközi környezetvédelmi jog szabályainak alkalmazása is felmerült. Jelen tanulmány célja ezeknek az eseteknek a feltárása és nemzetközi környezetvédelmi jogi vonatkozásainak az azonosítása. Jelen tanulmány a releváns esetek vizsgálatával jut el arra a következtetésre, hogy a WTO nyitni látszik a nemzetközi környezetvédelmi jog alkalmazása felé, ami az egyes jogviták kimenetelére hatást gyakorol.
Kulcsszavak: WTO, újrafeldolgozott benzin, marha hormonok, garnélarák-teknős, nemzetközi környezetvédelmi jog
Ripszam Dóra: A bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás a gyermekkereskedelem kapcsán
Írásomban a bűncselekményekhez kapcsolódó kizsákmányolással átfogó áttekintésére törekszem a gyermekkereskedelem kapcsán, így foglalkozom a kényszerbűnözés arculatával, az emberkereskedelem áldozatai által elkövetett bűncselekmények formáinak rövid felvázolásával, valamint az e körbe tartozó áldozatok speciális helyzetével. Tanulmányom leíró jellegű, mely szekunder kutatáson alapul, amely kapcsán egyaránt használtam fel primer és szekunder forrásokat is. Kutatásom során, elsősorban a témához kapcsolódó releváns hazai és nemzetközi hatályos jogforrások, és tanulmányok áttekintésére került sor. Célom a gyermekkereskedelem áldozatainak bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolásának jellemzőinek feltárása, valamint annak igazolása, hogy ezen kizsákmányolási forma jelentősége alulértékelt. Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekeket számos esetben bűnözői tevékenységre kényszerítés útján használják ki, ennek ellenére igen nehéz erre vonatkozó statisztikai adatot találni. Ezen gyermekeket gyakran tévesen az adott bűncselekmény elkövetőjeként azonosítják.
Kulcsszavak: gyermekkereskedelem, bűncselekményekhez kapcsolódó kizsákmányolás, zsebtolvajlás j – j
Történelemtudományi absztraktok
Apró Bernadett Zsuzsanna: A prostitúcióra vonatkozó attitűdök a dualizmus kori Magyarországon
A dualizmus kori Magyarországon komoly figyelmet fordítottak a prostitúcióra, többek között a közegészségügyre, valamint az erkölcsre gyakorolt hatása miatt, ezért – a nemzethalál-vízió és az eugenikai stratégia részeként – a kereskedelmi szexualitás gyakori vizsgálódás tárgyát képezte. Mivel a prostitúcióra, mint erősen tabusított viselkedésformára közvetlen rálátásunk nincsen, ezért legközelebbről a rá adott reflexiókon keresztül lehet megvilágítani. Tanulmányom célja, hogy a morális reflexión keresztül bemutassam, hogy miként vélekedett a kor embere a prostitúcióról, ennek milyen orvostudományi aspektusai voltak, valamint miért volt a közbeszédben olyan jelentős a prostitúció kérdése. Ennek fényében vizsgálom azt, hogy mint jelentős állami támogatásokban részesített humanitárius szervezet, a Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen hogyan vélekedett a prostitúcióról, hogy az mennyire illeszkedett bele a kor prostitúcióról kialakított közgondolkodásába, vagy mennyire ment szembe az Egyesület megítélése a közvéleménnyel. Ehhez kiváló forrásanyagnak számítanak többek között azok a kérdőívek, amiket az Egyesület patronázs munkatársai 1912-1913 között készítettek a prostituált-jelöltekkel, amik vizsgálata szintén a tanulmány tárgyát képezi.
Kulcsszavak: dualizmus, prostitúció, morális reflexió, eugenika, szexuális célú emberkereskedelem, Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen
Bödő Krisztián: A racionális birtokgazdálkodás vonásai néhány Fejér vármegyei birtokon a 19. század közepén a korabeli sajtó tükrében
Korizmics László mezőgazdász 1853-ban látogatást tett Fejér vármegye néhány uradalmában azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság fejlődését szemügyre vegye. A kirándulásról megjelenő többoldalas cikkében viszonyítási alapként röviden kitért az ercsi uradalom korát megelőző vívmányaira, Lilien báró gazdasági tevékenységére, akinek hatását a meglátogatott uradalmakban vélte felfedezni. A tanulmányban az ercsi uradalom okszerű gazdálkodásának felvázolása után, Korizmics tanulmányából kiindulva három főbb kérdéskörben vizsgáljuk az adott gazdaságokat, beleértve a mintaadó Ercsit is. Hogyan bővült a növénykultúra és milyen agrotechnikai változásokon ment keresztül a szántóföldi talajművelés, azaz mi jellemzi a gépesítést? Hogyan alakult át az állattenyésztés, különösen a juhászat? Kik azok a bérlők, jószágfelügyelők és tiszttartók, akik adott esetben a fejlődés mozgatórugói, támogatói voltak, azaz milyen szerepe volt az egyes gazdaságok személyi apparátusának az átmeneti korszakban lezajló változásoknak? Tekintve, hogy ezen uradalmak írásos anyagai sérültek vagy éppen megsemmisültek, forrásunk döntően az 1850-es évek sajtóorgánumai, különösen a Korizmics László szerkesztésében megjelenő Gazdasági Lapok.
Kulcsszavak: mezőgazdaság, uradalom, agrotechnika, juhászat
Juhász Eszter: „Mert megmentettem a szegényt, ha kiáltozott, s az árvát, akinek nem volt gyámola” (Jób 29,12) – Katolikus női szerzetesek a szegények szolgálatában a két világháború közötti Magyarországon
A két háború közötti Magyarország egyik legégetőbb problémája a szegénység kérdése és ennek kezelése volt. Mivel az országot az I. világháború vereség, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, Trianon, a területi, népességi, gazdasági veszteségek és ezekkel járó társadalmi és gazdasági változások sújtották, az államnak és az egyházaknak fokozott szerepet kellett vállalniuk a társadalom elesettjeinek szolgálatában. Ekkor született meg a szociálpolitika, ekkor vállalt szerepet az állam az eddig leginkább egyházak és a társadalom által működtetett szegénygondozásban, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Az állam szerepvállalása azonban nem volt elegendő. A Katolikus Egyház jelen tanulmányban bemutatott szerzetesnői egész életüket a szegények szolgálatának szentelték.
Kulcsszavak: szociálpolitika, szegénygondozás, Magyar Katolikus Egyház, női szerzetesrendek
Kiss-Mikó Nikoletta: A Ráday család egyik legkiemelkedőbb alakja
Ráday I. Pál birtokszervezői tevékenysége a 18. században
Megkérdőjelezhetetlen, hogy a Ráday-család egyik legjelentősebb tagja Ráday I. Pál volt, aki 1699-től Nógrád vármegye nótáriusa, míg 1703-tól a Rákóczi-szabadágharc aktív részese volt. Ezekkel számos szakirodalom foglalkozik, ám a Pál vagyonát megalapozó birtokállományát, melynek igazgatását az 1700-as évek elején vette át apjától, csak kevés publikáció emeli ki. Éppen ezért tanulmányomban, levéltári forrásokat is megvizsgálva, igyekszem ezt is bemutatni. Az ekkor Nógrád és Pest vármegyében fekvő, közel 80-120 közötti lakott jobbágytelekből álló Ráday-birtokok földművelésére leginkább az elmaradott két-, s csak elvétve a fejlettebb háromnyomásos váltórendszer volt jellemző, így a rendelkezésre álló talajnak csak kevés részét tudták kihasználni. A praediumok többségében még rosszabb volt a helyzet: ott a steppei extenzív állattenyésztés terjedt el. Pál és felesége kiváló birtokszervezői tevékenységének köszönhetően az ebből származó jövedelem mégis lehetővé tette egy új családi központ kiépítését. A Ráday-család vagyoni súlypontja ugyanis a 18. század elejétől északra tevődött át, amely többek között fontos szerepet játszott abban, hogy Pál a Nógrád vármegyei Alsó-Ludányt választotta az új birtokigazgatási központjának és családi fészeknek egyaránt. Itt épült fel 1700-1702 között az ún. „ludányi ház”, melyet később kastéllyá bővíttetett ki.
Kulcsszavak: 18. század, Alsó-Ludány, birtoktörténet, köznemesség, Ráday-család, Ráday Pál
Mérész Anna – Pálházy Ferenc: Az 1828. évi országos összeírás Szolnok példáján
Az 1828. évi országos összeírás (Conscriptio Regnicolaris), és az 1833. évi Rectificata Conscriptio Regnicolaris a társadalom történeti-statisztikai forrásainak a körébe illeszkedik, amelynek a Szolnokról készített irategyüttesét használtuk fel. A szakirodalom kritikai feldolgozása és az országos összeírás forrásanyagának részletes bemutatása fontos részét képezi a dokumentumok adatainak pontosabb felhasználásához. Mindezzel megállapítva, hogy a Latus sorok egy az egyben történő átvétele nem vezet pontos eredményekhez, szükséges a javítások (rectificata) figyelembevétele. Bemutatjuk, hogy az összeírás direkt vagy indirekt módon, a név szerint összeírt adózó háztartásfőkön kívül, hány személyhez köthető adatokat tartalmaz. A statisztikai számításhoz az adatbázisunkat az országos összeírás 1833. évi javításai alapján készítettük el Excel-táblázat formájában. A leíró statisztikai számításaink eredményei közül csak a nemre és korcsoportokra vonatkozókat közöljük és értelmezzük. A nemek esetében 1665 személy adatait, míg a korcsoportnál 3551 fő esetében a 18 és 60 év közöttiek, valamint a 60 évnél idősebbek eloszlását ismertetjük.
Kulcsszavak: Conscriptio Regnicolaris, Rectificata Coscriptio Regnicolaris, 1828. évi országos összeírás, 1833. évi javítás, Szolnok, háztartás, háztartásfő, nemek megoszlása, korcsoport
Purcsi Adrienn: A nemzetiségi kérdés Szekfű Gyula gondolkodásában
A nemzetiségi kérdés és ezzel kapcsolatosan a revízió a két világháború közötti Magyarország közéleti témáinak egyik központi eleme volt, ezért elmondható, hogy a tanulmány egy közkedvelt témakört tesz a kortárs vizsgálódás tárgyává. Két jelentős közéleti személyiség, Szekfű Gyula és Bethlen István gondolkodásán keresztül mutatja be, hogy milyen főbb vonásai, központi elemei voltak a nemzetiségi kérdésben megfogalmazott elgondolásaiknak, illetőleg, hogy ezek miként kapcsolódtak a korszakban megjelenő revíziós elképzelések valamelyikéhez. A tanulmány elkészítésekor áttekintettük Szekfű Gyula és Bethlen István teljes életművét és kiválasztottuk a téma szempontjából a legrelevánsabb írásokat. A munka létjogosultsága abban rejlik, hogy bár egy-egy tanulmány született a témát illetően, ám kifejezetten kettejük gondolkodását egyben nem vizsgálták részletesen, valamint nem kap hangsúlyos szerepet Szekfű Gyula esetében a középkori kisebbségpolitikai tanulmányok ismertetése, és ennek kapcsolódása a Horthy-korban megjelenő Szent István-i nemzetiségi politikához, és magához az állameszméhez. A dolgozat tehát levezeti miként is jelent meg a Horthy-korszak közéleti gondolkodásában Szent István személye, és hogy valójában miért is volt népszerű a politikája. A témakörben megjelent tanulmányokat a dolgozat tökéletesen kiegészíti, megnyitva a lehetőségeket újabb kutatásokra.
Kulcsszavak: Szekfű Gyula, Bethlen István, Horthy-korszak, nemzetiségi kérdés, revízió
Rapali Vivien: „Az élet itt nehéz” – Karácsonyi László amerikai levelei 1957-ből Gondolatok egy tudós emigrációs kísérletének margójára
1957 tavaszán Karácsonyi László (1900–1985), a mezőgazdasági kémia egyik haza szaktekintélye, vegyészmérnök, egyetemi tanár levelet küld egykori amerikai kollégájának, William Geddesnek, hogy segítsen neki elhagyni Magyarországot. A Minneapolisba kalandos körülmények között, névtelen futár útján eljutott üzenet pozitív visszhangra talált, Karácsonyi nem csak választ kapott levelére, de kézzelfogható lehetőséget is az emigrálásra. A jelen tanulmányban közölt magyar–amerikai levélváltás szemléletes képet fest a hazai tudós mérnökök 1956 utáni lehetőségeiről, egyúttal bizonyítja meglétét annak a szakmai hálózatnak, amely a háború utáni új világrendben is működni tudott.
Kulcsszavak: 1956, emigráció, műszaki értelmiség, mérnök, Műegyetem
Segesdi Gergő: Királyvédő törvény a királynélküli királyságban –
Viták a köztársasági eszme propagálásának jogi lehetőségéről az 1920-as évek magyar nemzetgyűlésében
Jelen tanulmány a köztársasági kérdés Horthy-kori Magyarországán való megjelenésének egyik fontos aspektusának számító törvényi szabályozás kérdése köré épül, amit az 1920-as évek magyar nemzetgyűlésén belül vizsgál. A köztársaság propaganda folytatásának korlátait jelentős mértékben meghatározta az 1913. évi XXXIV. tc. Ez a törvény komoly korlátozó erővel bírt, ugyanis súlyos büntetést rótt ki mindazokra, akik a király személyét megsértették vagy a királyság államformájának megszüntetéséért fejtettek ki tevékenységet. A törvényre hivatkozva – bár 1913-ban alkották az akkori köztársasági pártvezér Nagy György és mozgalma ellen – még az 1920-as években is ítéltek olyan republikánus közéleti személyiségeket, mint Veér Imre. A bethleni Magyarország pedig erre utalva rendre igyekezett gátat szabni mindennemű köztársasági propaganda kifejtésének azt hangoztatva, hogy a törvény továbbra is változatlan formában érvényben van. A Horthy-korszak politikai ellenzéke ugyanakkor amellett, hogy rendre tagadta a törvény érvényességét és visszatérően követelte annak megszüntetését, olyan vitás kérdésekhez kapcsolta annak kérdését, mint az országban jelenlévő Habsburg-propaganda, a kormányzat által alkalmazott kettősmérce, az ország külkapcsolatai, az alkotmányos jogok és a választójogi törvény vagy a felsőházi törvény reformja.
Kulcsszavak: Horthy-kor, nemzetgyűlés, köztársasági gondolat, 1913. évi XXXIV. tc.
Timári Krisztián Attila: Nyilvánosság és befolyásolás – A Habsburg Birodalom sajtója II. József török ellenes háborújának felkészülési időszakában
Az Oszmán Birodalom 1787 augusztus vége óta állt háborúban a bécsi udvarral szövetséges Orosz Birodalommal. A Habsburg Birodalomban hamar szétterjedt az orosz-oszmán háború híre és azonnal a legfőbb téma lett a nyomtatott sajtótermékekben. A háborúra való több hónapos katonai és gazdasági felkészülés a sajtóorgánumok teljes odafigyelésével történt meg. A hírek áramlása, terjesztése és átírása ugyanakkor minden újságnál egyedi volt. A háborúba való bekapcsolódás politikai érdek volt. Az újság szerkesztői azt a benyomást keltették, hogy az olvasóközönség felé egy idealizált és jogos háború képét mutassák. A területenként változó cenzorok és cenzúrarendszer pedig csak még érdekesebbé tette az összképet. Végül 1788 február elején a Habsburg Birodalom hadat üzent az Oszmán Birodalomnak. A tanulmány célja ezenfelül a háború bekapcsolódása előtti legérdekeltebb témák és események bemutatása.
Kulcsszavak: háború, diplomácia, sajtó, cenzúra, Habsburg Birodalom, újság
Vendriczki Róbert: Nagyfügedi Krónika – Nagyfüged társadalma és gazdasága a 17-18. században
Nagyfüged a török uralom korai szakaszában betagozódott a Hódoltságba, azonban háborús övezetté vált, és ezáltal többször is elpusztult, vagy a lakói elhagyták a csatározások miatt. A török kiűzése után elég gyorsan újra benépesült, azonban a Rákóczi szabadságharc alatt újra elnéptelenedett, lakói vagy elmenekültek, vagy Rákóczi Ferenc zászlaja alatt küzdöttek a Habsburg Birodalom ellen. A harcok elcsendesedése után 1712-ben már lakott településként tartották számon, ahol a legnagyobb földbirtokos az Almásy család. Miután stabilizálódott a falu helyzete, megindult a fejlődés, amely az 1730-as és 1740-es években csúcsosodott ki, amit elősegített a mezőgazdasági területek növelése és művelés alá vétele, az állattenyésztés, illetve a kereskedelem bővülése Heves vármegyében. Ennek eredményeképpen megjelent a kisnemesség és a zsidóság is a korabeli Nagyfügeden. A fejlődéshez hozzájárult közvetve az a tény is, hogy a felvilágosodás eszméi a közjólét formájában a lakosságot is érintették, mind a Habsburg uralkodók által hozott rendeletekben, mind a földesúri támogatások által.
Kulcsszavak: Háború, elnéptelenedés, benépesülés, fejlődés, stabilitás, jobbágy, mezőgazdaság, Almásy család, Habsburg Birodalom, közjólét