Hittudományi absztraktok
Márkus Máté: Voltak Joó Sándornak pontjai?
A cikk kérdése, hogy a három pontos prédikálási gyakorlat hogyan alkalmazható úgy, hogy a prédikáció ne szétessen, hanem dinamikus módon tartson egyetlen üzenet felé. A szerző szerint ez úgy tud megvalósulni, ha a három pont nem három üzenetet jelent, hanem egy üzenetet háromféleképpen is célba juttatva: a hallgató értelmi, érzelmi és akarati dimenzióinak címezve. Ehhez tökéletes illusztrációt biztosít Joó Sándor prédikációs anyaga, hiszen szinte bármelyik prédikációját kiválasztva érvényesülni látjuk benne az egy üzenet elvét. A szerző három véletlenszerűen kiválasztott Joó Sándor prédikáció elemzésén keresztül mutatja be mindezt a gyakorlatban, s vonja le a szükséges tartalmi és formai következtetéseket.
Kulcsszavak: Joó Sándor, pontok, három pontos prédikálás, üzenet, formai homiletika
Jogtudományi absztraktok
Fodor Fruzsina: A szükségességi-arányossági teszt alkalmazása különleges jogrend esetén
A tanulmányomban a szükségességi–arányossági teszt különleges jogrend alatti alkalmazását vizsgálom az Alkotmánybíróság 2020 és 2025 között hozott, 78 darab olyan döntésének elemzésével, melyekben különleges jogrendi jogszabályok alkotmányosságát vizsgálja a testület.
Az elemzésből kiderül, hogy a testület gyakorlata jelentősen eltávolodott a teszt rendes jogrendben vizsgált lépéseitől, a szükségesség mércéjét az alkalmasság jóval enyhébb kritériuma váltotta fel, míg az arányossági elem több időszakban teljesen háttérbe szorult.
A teszt módosított formájában enyhébb kontrollt jelent, ezáltal az alapjogok védelmének mértéke csökken. A német és osztrák gyakorlatokkal való összevetés tovább erősítette azon álláspontomat, hogy különleges jogrendben enyhül az alkotmánybírósági mérlegelés mélysége, a szükségességi-arányossági teszt hatékonysága.
Különleges jogrend idején az alapjogok korlátozása eltérő mértékben engedélyezett, ezért védelmük kiemelten fontos. A levont következtetések alapján indokolt egy különleges jogrendhez igazított, állandó alkotmányossági teszt megalkotása, amely biztosítja az alapjogvédelem következetességét rendkívüli körülmények között is.
Kulcsszavak: különleges jogrend, szükségességi-arányossági teszt, alapjogkorlátozás, alkotmányjogi panasz, Alkotmánybíróság
Nánássy Kincső: Kvázi különleges jogrendek normatív keretei Magyarországon
A kvázi különleges jogrendi szabályozás hosszú ideje jelen van a magyar jogrendszerben, ugyanakkor a különböző törvényi szintű válság- és veszélyhelyzetek szabályozása nehezen áttekinthető. Az új kihívások hatékony kezelése érdekében rugalmas szabályozás kialakítása szükséges. Ehhez az első lépést a jogalkotó a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel tette meg, amely a kvázi különleges jogendi szabályozás gerincévé vált. A tanulmány a kvázi különleges jogrendi normákat rendszerezve, a különböző válság- és veszélyhelyzetek bemutatásával ismerteti a magyar szabályozás kereteit.
Kulcsszavak: kvázi különleges jogrend, válság- és veszélyhelyzetek, szabályozási szintek, normatív szabályozás
Történelemtudományi absztraktok
Bakó Péter és Jendrics Olivér: Adalékok Balázs Mór életrajzához (1849−1897) I.
Verőczei Balázs Mór életútját kétrészes tanulmányunkban a korábban megjelent publikációkhoz képest új szempontokból világítjuk meg. Olyan alapkutatást kezdtünk el, amely a jövőben alapul szolgálhat egy teljes életrajz megírásához. Alábbi tanulmányunkban Balázs Mór családi hátterét és nemesi címének megszerzését vizsgáljuk.
Kulcsszavak: kereskedők, nemesi címer, zsidó közösségek, társadalmi mobilitás, Balázs Mór
Faragó Gábor: Az idegesítő ragaszkodás a törvény betűjéhez – polémia a Pragmatica Sanctióról 1848-ban
Jelen cikk egy, a pragmatica sanctióval foglalkozó kiterjedtebb kutatás részeredményeit mutatja be. Milyen kontextusban említették és hogyan interpretálták azt 1848 nyarán a Habsburg-birodalom németnyelvű sajtójában? A szerző ehhez az Osztrák Nemzeti Könyvtár digitális archívumában elérhető újságokat vizsgálta meg az 1848 márciusa és szeptembere közötti időszakban. Ennek során különösen az osztrák-magyar kapcsolatok néhány fontosabb mérföldkövére vonatkozó publikációkra összpontosított (az áprilisi törvények, az erdélyi unió, az osztrák minisztérium augusztus végi államirata). A hipotézis az volt, hogy az osztrák szereplők a pragmatica sanctio egy lényegesen eltérő értelmezéséből indultak ki, mint a magyarok, ez a különbség azonban csak idővel vált világossá a két oldal számára, ami a vitát kezdettől fogva megnehezítette. Ezen felül inkább törekedtek arra, hogy az értelmezést az aktuális politikai szándékoknak rendeljék alá, mint az elvi megegyezés elérésére. A vizsgált források alátámasztják ezt a hipotézist, a cikk a valódi tartalmi viták kevés példáját állítja a középpontba, és ezeken keresztül mutatja be a párbeszéd kudarcba fulladását.
Kulcsszavak: 1848, pragmatica sanctio, magyar–osztrák kapcsolatok
Pétsy Zsolt Balázs: Gondolatok A magyarság és a szlávok (1942) című tanulmánykötethez
Az 1942-ben, a Magyarságtudományi Intézet gondozásában és Szekfű Gyula szerkesztésében megjelent A magyarság és a szlávok című tanulmánykötet a magyar és szláv népek történeti, nyelvi, kulturális és néprajzi kapcsolatait vizsgálja. A kötet két nagy belső egységből áll: az első rész a szláv népek történetét, kultúráját és eszmei fejlődését mutatja be, míg a második rész a magyar–szláv érintkezések konkrét formáit tárgyalja nyelvi, irodalmi és néprajzi szempontból. A kötet tanulmányai a történeti kölcsönhatások sokszínűségét, a közös kulturális zónák és a regionális együttélés formáit tárják fel, tudományos alapossággal feltérképezve a magyar és a szláv népek több évszázados kapcsolatát Közép-Európában.
Kulcsszavak: magyar–szláv kapcsolatok, eszmetörténet, Szekfű Gyula Magyarságtudományi Intézet, Közép-Európa, magyar-lengyel történelmi kapcsolatok, pánszlávizmus
Purcsi Adrienn: Arkadiusz Adamczyk: „Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” Esterházy János gróf életpályája
Arkadiusz Adamczyk „Tiszteljük egymás nemzeti meggyőződését…” Esterházy János gróf életpályája címmel megjelent kötete egy hiánypótló munka a mai Magyarország területén. Esterházy János személye ugyanis kevéssé ismeretes hazánkban, ám jelentősége, tevékenysége vitathatatlan a magyar történelem szempontjából. A szerző közelebb visz minket a gróf személyéhez, miközben a történelmi események láncolatát is ismerteti velünk.
Kulcsszavak: Esterházy János, Csehszlovákia, Szlovákia, Trianon
Romhányi Orsolya: Megfestett életút Delftben
A tanulmány Johannes Vermeer van Delft, Delft látképe című festményén keresztül vizsgálja a 17. századi Holland Köztársaság társadalmi, gazdasági és vallási átalakulásait. A református vallás elterjedése, a kereskedelem és az ipar fejlődése új polgári kultúrát hozott létre, amely a mindennapi élet realista ábrázolásában nyert kifejezést. Az elemzést gazdagítva a festő életrajzi adatait is ismertetem. A kutatás rámutat, mennyi mindent lehet megszólaltatni egy festményen keresztül. Célom, hogy részletes tárgyi elemzésen keresztül feltárjam, milyen komplex jelentéstartalmak és technikai finomságok sűrűsödnek Vermeer egyetlen ecsetvonásában.
Kulcsszavak: 17. század, Hollandia, Köztársaság, Johannes Vermeer van Delft, Delft látképe, halászhajók, Újtemplom, mezőgazdaság, kereskedelem, Szent Lukács céh
Zmák Tamás: Pártpolitikától függetlenül a nemzetegyesítés és nemzetnevelés szolgálatában az oktatáson keresztül – Donáth Péter tanulmánykötetéről
A recenzió a közelmúltban megjelent, Imre Sándor művelődéspolitikus, egyetemi tanár, pedagógiai szakember életpályáját, nevelésügyi nézetrendszerét, korszakának társadalmi, oktatáspolitikai környezetét feltáró tanulmánykötetet ismertet.
Kulcsszavak: Imre Sándor, pedagógia, neveléstörténet, nemzetnevelés, oktatáspolitika, kultúrharc, iskolarendszer, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium