ÚJKOR – ÚJ KOR? absztraktok

Művelődéstörténet

Ambrózy Gábor: Az antijozefinista Batthyányak – Batthyány József és Batthyány Tivadar röpiratai az 1780-as évek politikai irodalmának tükrében

Annak ellenére, hogy II. József a birodalom közigazgatási, jogi, és gazdasági centralizálásának programjával lépett fel, uralkodása végére a monarchia politikailag és egységét tekintve rendkívül ingatag helyzetbe került. A felvilágosult abszolutizmus érvrendszeréhez igazított szabadabb légkörű cenzúra éveiben napvilágot látott politikai röpiratok, pamfletek és a korszak közigazgatásában prominens szerepet betöltő hivatalnokok számára belső használatra készült elaborátumok, feljegyzések plasztikus lenyomatai a jozefinus rendszer kritikájának. Az egyre élénkülő politikai diskurzusban a Batthyány család két prominense, a hercegprímás Batthyány József, és testvére Tivadar földbirtokos-vállalkozó is hallatta a hangját. Jelen dolgozat e testvérpár politikai színezetű iratait: Batthyány József: Unterthänige Vorstellung és Batthyány Tivadar: Widerlegung des falsch genannten unpartheiishen Worts an die Bürger von Ungarn címen kiadott röpiratait helyezi a vizsgálat fókuszába, de igyekszik kitekintést adni a két Batthyányval szorosabb társadalmi kapcsolatokat ápoló megszólalók, úgymint Széchényi Ferenc, Hajnóczy József, Forgách Miklós, Szapáry János idevágó iratainak főbb szempontjaira.

Kulcsszavak: Jozefinizmus, Batthyányak, egyházpolitika, alkotmányosság, közlekedéstörténet

Zsidai Réka: A locke-i és a rousseau-i nevelési elvek a gyakorlatban: Festetics László neveltetése a felvilágosodás szellemében és a mai oktatást szabályozó dokumentumok tükrében

A 18–19. század fordulóján a magyarországi felvilágosodás egyik meghatározó személyisége gróf Festetics György volt. A keszthelyi gróf a rangból, társadalmi státusból adódóan, a korszak elvárásaihoz igazodva nagy figyelmet fordított fia, László gróf neveltetésére. Festetics György 1790-ben az európai műveltségű Péteri Takáts Józsefet, majd 1799-től Kultsár Istvánt szerződtette nevelőnek fia mellé. László gróf neveltetését elsősorban a rousseau-i és a John Locke-i elvek határozták meg. Itt keresendők a mai modern tanítást szabályozó jogszabályok (Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai program) gyökerei. Tanulmányomban bemutatom a korabeli nevelés alapelveit (erkölcsi, értelmi, testi nevelés) a hatályban lévő NAT tükrében.

Kulcsszavak: arisztokrácia, Keszthely, Festetics, nevelés, oktatás, felvilágosodás

Intézménytörténet és közigazgatás

Lőrinczi Dénes: Adalékok Sepsiszentgyörgy rendvédelméhez (1877–1913)

1876-ban létrejött az a vármegyerendezés, amely az első világháború végéig meghatározta a székelyföldi települések közigazgatási beosztását. Az újonnan létrejött megyeszékhelynek Sepsiszentgyörgyöt választották. A város önkormányzata a dualizmus időszakában saját költségvetéséből fenntartotta a maga rendőrhatóságát, amelynek hatásköre közvetlenül a város személy- és vagyonbiztonságára terjedt ki. Az évek során azonban kiderült, hogy a legénység létszáma és képessége hiányos e feladatkör teljes lefödésére, ezért a városvezetők úgy döntöttek, hogy felfogadják/bérbe veszik a Magyar Királyi Csendőrség állományát e szerepkör betöltésére. A rendvédelmi testület 1886-os betagolása alapján a sepsiszentgyörgyi őrs, az I. kerület második szárnyának első szakaszához tartozott, ahol akkor összesen 8 csendőr teljesített szolgálatot. Hatáskörük kimondottan a város szomszédságában lévő falvak és azok területeire vonatkozott. Sepsiszentgyörgy önkormányzata több alkalommal próbálta elérni a városi csendőrőrs kiépítését, azonban erre nem volt kellő anyagi fedezete. Az elkeseredett közbiztonsági lehetőségekkel történő próbálkozásoknak végül az első világháború kitörése vetett véget.

Kulcsszavak: rendőrség, csendőrség, közbiztonság, rendvédelem

Pap István: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság születése – 1920

Az 1879-ben, Triesztben született Camillo Castiglioni a XX. századi európai ipar- és banktörténet egyik legbefolyásosabb személyisége volt. Számos ipari nagyvállalat alapításában és finanszírozásában vett részt. Legnagyobb eredményeit a repülőgépgyártás területén érte el, beleértve a Motor-Luftfahrzeug Gesellschaft-ot és az Ungarischen Flugzeugwerke AG-t, illetve jelentős szerepet töltött be abban is, hogy a BMW gyár elindult a világhírnév felé. A világgazdasági válság sem rengette meg a pénzügyi zsenit tehetsége kibontakoztatásában. A korabeli Európa egyik legnagyobb pénzügyi zsonglőre volt, jól forgott magas politikai körökben is. Karrierjének zsidó származása vetett véget; bujdosni kényszerült San Marino ferences kolostorában, ahol túlélte a vészkorszakot. A Magyar-Olasz Bankot 1920-ban hozta létre, több elődintézmény egybeolvasztásával és jelentős külföldi tőke bevonásával, többek között a Banca Commerciale Italiana-val és az Allgemeine Depositenbankkal együtt. A nagy gazdasági világválság idején a bank mérlege megközelítette a 36 millió dollárt. Később a rögzített árfolyamok és tranzakciós nehézségek gátolták a bank külföldi tevékenységét. A második világháborút követő zűrzavaros években a bank felszámolásra került.

Kulcsszavak: Camillo Castiglioni, Magyar-Olasz Bank, Első világháború, banktörténet, iparvállalatok, gazdasági világválság

Hadtörténet

Keserű Norbert: Egressy Gábor kormánybiztossági tevékenysége az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban

Egressy Gábor fontos alakja a magyar reformkor kultúrtörténetének. Korának egyik legismertebb színésze, Shakespeare darabjait ő ismertette meg széles körben a közönséggel, Petőfi Sándor jó barátja. 1848. március 15-től kezdve aktív résztvevője a forradalomnak, 1848. október-december közt kormánybiztos Szegeden. Ezen időszak bemutatására kisebb hangsúlyt fektettek az eddigi szakirodalomban, tanulmányomban ezt igyekeztem pótolni, a levéltári forrásokat felhasználva. Egressy Gábor főbb feladatai voltak a katonák fegyverzetének, felszerelésének, élelmezésének biztosítása, illetve általában összekötő szerepet töltött be a végrehajtó hatalom, a helyi hatóság(ok) és a hadsereg között. A kevés meglévő szakirodalomban Egressyt általában a feladatra alkalmatlannak mutatják be, de a forrásokat megvizsgálva árnyaltabb a kép.

Kulcsszavak: Kormánybiztos, Országos Honvédelmi Bizottmány, Nemzetőrség, Délvidéki szerb felkelés, szabadcsapat

Mati Márton: A Magyar Vöröskereszt misszió szerepe a szibériai hadifoglyok hazaszállításában

Az első világháború alatt az Antant erők több mint 1,5 millió osztrák-magyar hadifoglyot tartottak fogságban. Ezen foglyok jelentős része Oroszország távoli, leginkább Szibéria kietlen vidékein felállított táborokban szállásolták el. A Monarchia 1918-as kapitulációját, majd az ezt követő felbomlását követően, a hadifoglyok többsége még mindig fogságban volt. A háborút követően, a függetlenedett, de magára maradt Magyarországnak nem állt rendelkezésére elegendő erőforrás, hogy a messze, Szibéria távol-keleti részén fogságban rekedt magyar katonákat hazaszállíttassa. Ez a tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy a magyar kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt, illetve más amerikai-magyar társaságok közreműködésével hogyan igyekezett megszervezni a több ezer Szibériában maradt magyar hadifogoly hazaszállítását. A küldetés végül sikeresen zárult, annak ellenére, hogy komoly nehézségek akadályozták a mentőakcióban résztvevőket. A Magyar Vöröskeresztes Missziónak, élén Dell’Adami Géza századossal több, mint 13 000 hadifoglyot sikerült a háborút követően Szibéria legtávolabbi részéről Magyarországra hazaszállítaniuk.

Kulcsszavak: hadifogság, keleti front és a Távol-Kelet, Első világháború, Nemzetközi Vöröskereszt, magyar hadifoglyok

Vendriczki Róbert: Kémjátszma Vietnamban – A vietnami magyar misszió a Pax rezidentúra forrásainak tükrében 

1954-ben a genfi egyezménnyel létrejött a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK) és a Vietnami Köztársaság (VK), ám a szerződés nem hozott békét és folytatódott a háború. 1973. január 27-én Párizsban írták alá a vietnámi háborút lezárni szándékozó egyezményt. Ez szavatolta a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság (NEFB) felállítását, amelyben 1973–1975 között Magyarország is szolgálatot teljesített. A magyar misszió három váltásában Dél-Vietnam területén – a szovjet elvárásoknak megfelelően – polgári hírszerzés folytatására megalakult a Pax rezidentúra is. A rezidentúrának a NEFB-ben a Párizsi Egyezményben meghatározott feladatain kívül további operatív és tájékoztató feladatokat is el kellett végeznie. A katonai hírszerzéssel együtt információkkal segítették Moszkvát, Észak-Vietnamot és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányt (DIFK). Mivel 1974-ben kiemelkedő eredményeket értek el, felértékelődött a rezidentúra munkája. A hírszerzői tevékenységet egészen Saigon elestéig, 1975. április 30-ig folytatták. Az ostrom idején a magyar kontingens ott tartózkodó állományát amerikai segítséggel vonták ki, és május 8-án hagyták el az ország területét.

Kulcsszavak: Vietnami Demokratikus Köztársaság, Vietnami Köztársaság, Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság, Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, Párizsi Egyezmény, Pax rezidentúra, polgári hírszerzés, Moszkva, Saigon, magyar misszió

Társadalomtörténet

Segesdi Gergő: A köztársasági kérdés a magyar politikai közbeszédben 1918 és 1928 között

A köztársaság és a köztársaságpártiság, a republikanizmus nem tartozik a magyar történelem fő vonulataihoz. Mégis jogosan merül fel a kérdés, hogy egy olyan ellentmondásos megítélésű kísérlet után, mint amilyen az 1918-as Károlyi-féle köztársaság volt miképpen jelent meg ez az eszmerendszer egy olyan közegben, amelynek legitimációja jórészt a forradalmi rendszer elutasítására épül. Jelen volt-e egyáltalán a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszakban. A rövid válasz az, hogy igen. Az 1920-as évek elején a politikaiközéletben többen is felszólaltak a köztársasági államforma mellett. Elsőként meg kell említenünk a Nagy György-féle köztársasági mozgalmat, amely már az első világháború előtt is küzdött a köztársaságért. Majd ezt követően szólnunk kell a szociáldemokratákról, akiknek a kérdéshez való viszonyát szigorúan szabályozta a Bethlen-Peyer-paktum. Meg kell végül említenünk azokat, akik ezen a két csoportosuláson kívül estek, mégis valamilyen formában felszólaltak a köztársaság mellett. A felsorolt három csoportban közös, hogy köztársasági eszmerendszerük hasonlóan épült fel, annak megvalósítását békésen és törvényes úton képzelték el. Közös továbbá, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a hatalom fellépett ellenük.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, köztársaság, republikanizmus, baloldali politika

Juhász Eszter: Egy lehetetlen katolikus egyházközösség a főváros szívében – A budapesti Szent Rita plébánia alapításának (1945-1952) története

A második világháborút követően a Magyar Katolikus Egyháznak sokféle új kihívással kellett szembenéznie: nemcsak a háborús vereséget követő sokk, de a Szovjetunió árnyékában a kommunizmus veszélye is megjelent. A hívek jobb ellátása érdekében 1946-ban Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek átszervezte a budapesti esperesi kerületek rendszerét, s a korábbi 3 helyett, 7 esperesi kerületre osztotta a fővárost, továbbá 4 új lelkészséget is alapított. A szerveződő új lelkészségek vezetőket is kaptak: Erzsébetvárosba (helyileg a Józsefvárosban volt) dr. Galambos János került. Galambos Szent Ritát kérte és kapta új temploma védőszentjének, kinek tisztelete az Angolkisasszonyok szerzetesi közösségének közvetítésével került Magyarországra, s akit a „lehetetlen ügyek” védőszentjeként is ismernek. 1946. április 1-jén, Mindszenty bíboros hivatalos kinevező iratával, megalakult az új lelkészség, melyet a főpásztor teljes plébániai jogkörrel ruházott fel. A különös kis „templomba”, mely kezdetben semmi templom formát nem mutatott, özönlött a sok Szent Rita tisztelő, a lehetetlen ügyek védőszentjének pártfogását keresve. Ezért a lelkész kiépítette e tisztelet hivatalos formáját és bevezette a csütörtöki Rita napot, szentmisével, szentbeszéddel, litániával. Galambos János rettentő szívóssággal egyben tartotta, fejlesztette a fiatal közösséget, s ez hamarosan a hatóságoknak is szemet szúrt: 1952. szeptember 1-vel át is helyezték a budapesti, Rokolya utcai Segítő Szűz Mária plébániára. Különös hely volt a Szent Rita. Az ’50-es években rendkívül sok pap szolgált itt, hosszabb-rövidebb ideig, hivatalosan, vagy épp nem. A legmélyebb kommunizmus idején, békepap vezető lelkésszel is rengeteg szentmisét mondtak, hétköznap és hétvégén egyaránt. Rögtön az alapításkor elkezdtek működni a vallásos élet különféle egyesületei, megindult a lelki élet. Folyamatosan működött a Karitász, a Népkonyha, látogatták a környék betegeit, szegényeit, házapostoli rendszert vezettek be. Ezek működését az elkövetkező évek politikai eseményei folyamatosan korlátozták, legtöbbjük működése végleg meg is szűnt. Közben a legnagyobb feladat egy valódi templom megépítése volt. Gumiszerelő műhely, szikvízüzem, romos, bedőlt falu fészer – ezekből végül mégis összeállt egy épület, melyet Mindszenty bíboros 1947 őszén kápolnává szentelt. E templom köré épült ki a máig töretlenül népszerű és országszerte, sőt, azon is túl is ismert Szent Rita kultusz.

Kulcsszavak: Szent Rita, Magyar Katolikus Egyház, kommunizmus, egyházüldözés, Rákosi-korszak

Madácsy Tamás: A Magyar Demokrata Fórum Zala megyei szervezeteinek megjelenése a helyi nyilvánosságban, 1988-1989

Tanulmányomban 1988 őszétől kezdve a helyi sajtó cikkeinek és híradásainak elemzése révén kívántam illusztrálni, hogy a Magyar Demokrata Fórum követői, a Zala megyei szervezetek alapítói miként érték el, hogy tizenkét hónappal később, demokratikus választás útján saját jelöltjüket küldjék az utolsó állampárti országgyűlésbe. A rendszerváltás korának vidéki politikatörténetét számos adalékkal egészítik ki az MDF egykori tagjaival készített oral history interjúk. A témában két éven át tartó kutatást folytattunk, ami a teljes vidéki Magyarországra kiterjedt, és mintegy 60 beszélgetés hang- és képanyagának rögzítését eredményezte. Három évtized kellő történelmi távlatot biztosít ahhoz, hogy az események szereplői levonják a szükséges konzekvenciákat, és személyes aspektusból adják közre a rendszerváltás vidéki történetét, olyan részletekkel is gazdagítva, amelyek más forrásokban nem találhatóak meg.

Kulcsszavak: rendszerváltozás, társadalmi mozgalom, Magyar Demokrata Fórum, Lakiteleki Találkozó, helyi nyilvánosság

KRE-DIt 2021/2 absztraktok

Hittudományi absztraktok

Pető-Veres Kata: A keresztséget érintő 20. századi változások az 1968-as országos református liturgiai felmérés válaszainak tükrében

A külföldi testvéregyházakban zajló liturgiai megújulási mozgalmak célkitűzései a Magyarországi Református Egyházat sem kerülhették el. Az egyházvezetés elérkezettnek látta az időt egy új Istentiszteleti Rendtartás kidolgozásához, az érvényben lévő Istentiszteleti Rendtartás leváltásához, amelynek egyik, talán nulladik lépcsőfoka volt az 1968. húsvétja előtt kiküldött országos liturgiai kérdőív. A kérdőív a használatban lévő ágenda használhatóságára kérdezett rá, és teret engedett a lelkészek számára, hogy véleményük elmondása mellett saját javaslataikat is megfogalmazzák. A kérdések között többek között szerepelt a homíliás istentisztelet, a sákramentumos istentisztelet, a konfirmáció vagy a temetés is. Tanulmányomban a keresztségre vonatkozó válaszokat tekintem át, melyek betekintést engednek a szocialista diktatúra egyházi életébe, istentiszteletről, sákramentumokról alkotott véleményébe, és némileg összehasonlításul is szolgálnak a mai lelkészek számára, akik meglehet, hogy más gondokkal néznek szembe, de az egyénieskedés, a sokszínűség most is problémát jelent.

Kulcsszavak: 20. század, liturgia, keresztség, egyénieskedés, felmérés

Jogtudományi absztraktok

Gonda Zsolt: Az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)

A tanulmány célja az energiahatékonysági rendszer, az EKR legfontosabb szabályainak bemutatása, mely során a szerző az európai uniós jogi aktusok, magyar jogba történő jogharmonizációs célú implementálásását kívánja bemutatni.

Kulcsszavak: Energia jog, európai unió joga, energiahatékonysági rendszer

Gonda Zsolt: Az önvezető autók kapcsán felmerülő legfontosabb jogi kérdések

Az önvezető autók elterjedése összetett ipari, technológiai, műszaki és szabályozási kérdéskört érint, amelynél fogva hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor önvezető és nem önvezető autók osztoznak majd az utakon. A technológiai fejlődés gyors üteme jelentős hatással van a közlekedési ágazatra, mind a robotika és a mesterséges intelligencia területén, az önvezető járművek nagy mértékben megváltoztatják majd mindennapi életünket, a nemzetközi közúti közlekedés jövőjét, javíthatják a közúti közlekedésbiztonságot, fokozhatják a mobilitást és csökkenthetik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Kulcsszavak: Önvezető autók jogi kérdései, mesterséges intelligencia jogi kérdése

Molnár Péter: Az új kínai adatvédelmi törvény (PIPL) összehasonlítása a GDPR-ral és a CCPA-val

Tanulmányunkban összehasonlítjuk az új Kínai adatvédelmi törvényt az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével és a kaliforniai CCPA-val. A különféle adatvédelmi szabályozások kialakulásának áttekintését követően azonosítjuk a közös pontokat és a legfontosabb különbségeket, segítve ezzel mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek munkáját.

Kulcsszavak: PIPL, Kínai adatvédelmi törvény, GDPR, CCPA, adatvédelem

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A Gyermek jogairól szóló New Yorki-i Egyezmény 12. cikkének hatása a gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakulására

A gyermekek számtalan módon és meglepően gyakran találkoznak a jogrendszerrel. Véleménynyilvánítási joguk gyakorlását és véleményük figyelembevételét a bírósági eljárások során a Gyermek jogairól szóló 1989. november 20. napján elfogadott New Yorki-i egyezmény 12.cikkében deklarált meghallgatáshoz való jog, mint egyéni részvételi jog biztosítja. A gyermekjogok fejlődése során a gyermekek eljárásjogi jogai rendszerbe szerveződtek. A fejlődés egyik lépéseként az Európa Tanács 2010-ben megalkotta a gyermekbarát igazságszolgáltatásra vonatkozó iránymutatását, egyúttal meghatározta a gyermekbarát igazságszolgáltatás fogalmát. A gyermekek eljárási jogainak érvényesülését biztosító e két legfontosabb összetevő a civilisztika területén értelemszerűen a polgári perrendtartásban egyesül. Jelen cikk annak bemutatását célozza, hogy a 12.cikk megjelenik-e a magyar polgári eljárásjogban, amennyiben igen milyen módon.

Kulcsszavak: gyermekek jogairól szóló egyezmény, a véleménynyilvánítás joga, gyermekközpontú igazságszolgálatatás

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A tájékoztatási jog biztosításának lehetőségéről a kiskorúakat érintő házassági perekben – látványos egyedi gesztus vagy hathatós jogvédelem?

Az elmúlt évtizedekben a tokenisztikus felfogás háttérbe szorulásával és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás térnyerésével megváltozott a gyermekek eljárásjogi helyzete is az őket érintő polgári, leginkább családjogi eljárásokban. Azonban az eljárás során történő képviseletük és ezzel együtt a tájékoztatáshoz való joguk gyakorlásának teljes körű biztosítása még mindig hagy kívánnivalót maga után. A tájékoztatási jog érvényesülésére egyedi, nagy nyilvánosságot kapott példa volt egy brit bíró kiskorúhoz intézett ítéletet magyarázó levele, mely azonban nem vált gyakorlattá. A tájékoztatási jog és párhuzamosan a kiskorúak képviseletének biztosítására egy akár a magyar gyakorlatban is jobban megvalósítható  külföldi jogintézményt a spanyol polgári ügyész, a fiscal példáját  kívánom felvázolni  megoldási lehetőségként, mely a jelenlegi polgári perrendtartásban szabályozott a kiskorúak képviseletét csak részben lefedő eseti gondnok szerepét válthatná fel.

Kulcsszavak: Gyermekközpontú igazságszolgáltatás, bírói levél, tájékoztatáshoz való jog, fiscal, eseti gondnok

Ronga Adrienn: A Brexit közjogi és gazdasági hatásai az Egyesült Királyság tekintetében

A tanulmányban elsődlegesen az Egyesült Királyság jelenlegi, Brexitet követően fennálló közjogi helyzetét, valamint a gazdasági, jövőbeli tendenciáit, illetve a kereskedelmi viszonyok átalakulásának folyamatának bemutatására fókuszál. Ennek keretén belül az Egyesült Királyság gazdaságában, az újonnan bekövetkező kereskedelmi, pénzügyi és munkaerőpiaci hatásokat kiemelve, a különböző iparágak területeinek módosulását ismertetem a Brexit bekövetkeztének fényében. Összességében a tanulmány a Brexit komplex megvalósulásának egyes gazdaságilag releváns mozzanatainak közjogi és gazdasági szempontú bemutatását, értelmezését tűzte ki célul.

Kulcsszavak: Európai Unió joga, Brexit, közjog, kereskedelmi jog, pénzügyjog, munkajog

Történelemtudományi absztraktok

Demeter kata: Az egykekérdés Kodolányi János publicisztikájában

Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom és a népi mozgalom kiemelkedő alakja volt. Az ormánsági gyökerekkel rendelkező Kodolányi Jánost a ’20-as évektől kezdve foglalkoztatta a dél-baranyai egykéző parasztság élete és lelki világa, írói tehetségéről ekkor még csak szépirodalmai művei árulkodtak. Nem sokkal később a publicisztika műfajában is alkotni kezdett, ahol már a népi írókra jellemző szemléletmód szerint vizsgálta a témát. Írásaiban helyet kapott a középosztály erőteljes bírálata, a kapitalizmus kritikája és a német térhódítás veszélye. Gondolkodásának fő ismérve, hogy az egykéző dél-baranyai nép szokását nem csupán a régió sajátosságának tekintette, hanem az egész magyar nemzet sorsát megpecsételő problémaként tartotta számon.  Jelen írásom a publicisztikai művekre támaszkodva kívánja rendszerezni Kodolányi egykézésről kialakított képét az említett szempontok figyelembevételével.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, magyar parasztság, egykerendszer, népi írók mozgalma, Kodolányi János

Keller-Deák Kristóf: A Vág völgye a hírszerzés célkeresztjében

A két világháború közötti időszakban a magyar katonai attasék egyik fő feladata volt az adott országban a hírszerzés irányítása, szervezése. Feladatuk az információszerzés volt, amely mindennemű adatot jelentett a fogadó ország hadseregéről, vagy bármilyen, a hadsereghez kapcsolódó tevékenységéről. Így volt ez Csehszlovákia esetében is, amely kiemelt fontossággal bírt a korszakban. Ennek köszönhetően az attasék bármilyen katonai jellegű hírt, információt jelentettek jelentéseikben. Egy ilyen jelentéssorozat szól arról, amikor 1933-ban az akkori katonai attasé, Lakatos Géza alezredes figyelt fel a Vág völgyében zajló építési munkálatokra, amelyeket ő katonai célúnak tulajdonított, ezért több hírszerzési jelentésben is beszámolt a térségben tapasztalható építkezések jellegéről, folyamatáról.

Kulcsszavak: Lakatos Géza, katonai attasé, hírszerzés, hadiipar, Vág folyó, Csehszlovákia

Fodor Krisztina: Syneros mártír a „monachus” a passiók és mártírológiumok tükrében

A tanulmány a diocletianusi keresztényüldözés egyik pannoniai mártírjának, Syneros mártírnak szerzetesi hagyományát vizsgálja. Már a legelső kutatókat is zavarba ejtette az a feltételezés, hogy a 300-as évek legelején hogyan nevezhettek valakit monachusnak, miközben a szó használata a 4. század második felében terjedt el a Római Birodalom ezen területén. A mártírról fennmaradt két passio ugyancsak nem segít a válasz megtalálásában, hiszen az egyik tartalmazza a monachus jelzőt, míg a másik nem. A tanulmányban a legkorábbi forrásoktól (feliratoktól) elindulva végig elemezzük a jeromosi mártírológium másolatait és kitérünk a történeti mártírológiumok kódexeire is, valamint a passiok kézirati hagyományaira. Az elemzésből megállapítható, hogy a monachus szó egy kései betoldás eredménye. A bővítés azonban nem a passio szerzők / másolók részéről keletkezhetett, hanem a történeti mártírológiumok szerzői (azon belül is egy névtelen lyoni szerző) alkották meg Syneros mártír szerzetesi hagyományát a 9. század elején, melyet később viszontlátunk a 14. századi passioban is. Így tehát jelen tanulmány a forrásokhoz erősen ragaszkodva kívánja bizonyítani, hogy Syneros mártír nem lehetett szerzetes szent.

Kulcsszavak: Pannonia, Sirmium, keresztényüldözés, Syneros, mártír, monachus, szerzetes, mártírológium

Pap István:  A Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságnak a budapesti bérházak és lakásépítésekben játszott finanszírozási szerepe (1908–1911)

A múlt század első évtizedében tömegek indultak meg vidékről Budapestre munkát vállalni, miközben a fővárosi lakások száma nem nőtt ezzel párhuzamosan. A legrosszabb helyzetben a kiskeresetű alkalmazottak, munkások voltak. A Központi Kereskedelmi és Iparbank ebben a helyzetben vállalt finanszírozóként szerepet azzal, hogy bérlakások építéshez nyújtott hitelt különböző építési vállalkozóknak, építőmestereknek, akik Budapest különféle pontjain bérlakásokat építettek, ezzel is csökkentve a lakáshiányt a fővárosban.

Kulcsszavak: Központi Kereskedelmi és Iparbank, tisztviselő telepek, Bárczy István, Budapesti városfejlesztési tervek

Pap István: Camillo Castiglioni és a Magyar-Olasz Bank első három üzletéve

Camillo Castiglioni pénzügyi zseni kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar-Olasz Bank létrehozásában 1920-ban. 1920-1923 közötti időszakban a bank rohamosan fejlődött. Különféle ipari és kereskedelmi vállalatok részvényein keresztül nyert részesedést. A trianoni béke utáni csonka Magyarország lakossági és vállalti hitelezésben jelentős szerepet játszott, ezzel elősegítve az ország gazdasági fejlődését. A bank része volt a Banca Commerciale Italiana keleteurópai terjeszkedésének.

Kulcsszavak: Castiglioni, Magyar-Olasz Bank, vállalati részvények, banki hitelek

Rátvay-Nagy Dániel: Egy budapesti és három vidéki reáliskola tanulóinak száma, anyanyelvi és vallási megoszlása 1867-1914

A 19. század második felében egy új iskola típus jelent meg Magyarországon, a reáliskola. A porosz-osztrák mintára létrehozott reáliskola, a történetírás jelenlegi álláspontja szerint nem volt népszerű. A dualizmus korában, Magyarországon a tanulók mindössze 15%-a járt reáliskolába míg ez az arány Ausztriában 30%-volt. A vizsgált reáliskolák viszont a korszakban növekedtek, többször is maximum kapacitás mellett működtek. Túlnyomó többségben ezekbe a reáliskolákba magyar anyanyelvűek jártak. Feltételezhető egy kapcsolat a VKM rendeletei és a tanuló létszámok változása között. A reáliskolákat nagy arányban zsidók látogatták.

Kulcsszavak: Dualizmus, reáliskola, oktatás, nemzetiség, vallás, zsidóság

Zsidai réka: Festetics László (1785– 1846) neveltetése és a mai oktatási rendszer

A 18–19. század fordulóján a magyarországi felvilágosodás egyik meghatározó személyisége gróf Festetics György volt. A keszthelyi gróf a rangból, társadalmi státusból adódóan, a korszak elvárásaihoz igazodva nagy figyelmet fordított fia, László gróf neveltetésére. Festetics György 1790-ben az európai műveltségű Péteri Takáts Józsefet, majd  1799-től Kultsár Istvánt szerződtette nevelőnek fia mellé.

László gróf neveltetését elsősorban a rousseau-i és a John Locke-i elvek határozták meg. Ezek a mai modern tanítást szabályozó jogszabályok (Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai program) egyértelmű gyökerei. A források alátámasztják, hogy László neveltetésének középpontjában a közjó szolgálatába állított hivatali-udvari életre való felkészítés állt. Tanulmányomban bemutatom a korabeli nevelés alapelveit (erkölcsi, értelmi, testi nevelés) a hatályban lévő NAT tükrében, kitérve a releváns pedagóguskompetenciákra is.

Kulcsszavak: Festetics László, felvilágosodás, nevelés, pedagógia, magánnevelő, John Locke, J. J. Rousseau, közjó, Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai Program, pedagóguskompetenciák, instrukciók