Kategória: Absztrakt

Hittudományi absztraktok

Gurányi Krisztián: A predestináció logikai sorrendjének bemutatása

A predestináció az tanítás, mely szerint Isten egyeseket kiválaszt az örök üdvösségre, míg másokat vagy meghagy a kárhozottak tömegében, vagy egyenesen az örök kárhozatra választja ki őket. Ezen tanításon belül megkülönböztethetünk kétfajta nézetet, a szupra- és infralapszarianista nézetet, amelyek a predestináció logikai sorrendjét magyarázzák. Az előbbi azt jelenti, hogy Isten először kiválasztotta azokat, akik üdvözülnek és elvetette azokat, akik elkárhoznak, majd utána engedte meg az emberiség bűnbeesését. Az utóbbi fordítva látja helyesnek, azaz, Isten először megengedte a bűneset megtörténését, majd csak utána választotta ki a kárhozottak tömegéből azokat, akik üdvözülni fognak. Mindkét nézet pusztán logikai sorrendet jelöl, azaz, még a teremtés előtti tervezés szintjét hivatott meghatározni. Munkámban e két nézetet mutatom be, annak gyökereit és kiindulási pontjait, majd a hitvallási szövegek és teológusok munkái segítségével. Mivel magyarul nem született jelentősebb áttekintés a témát illetően, ezért az általánosságok szintjére szorítkozom, azaz, nem törekszem arra, hogy a két nézet érveléseit részletesen bemutassam, sokkal inkább arra törekszem, hogy a két nézet lényegét bemutassam.

Kulcsszavak: predestináció, szupralapszarianizmus, infralapszarianizmus, Ágoston, Kálin

Kim Heung Sik: A koreai keresztyén diákevangéliumi mozgalom

A Koreai Köztársaság protestáns keresztyénsége körülbelül 140 éves. Ez alatt a viszonylag rövid idő alatt a keresztyének száma gyorsan megnövekedett, és meghaladta a teljes lakosság 20 százalékát.   A protestáns keresztyénség növekedésének hátterében a keresztyén fiatal diákok evangéliumi mozgalmának fontos szerepe volt. A keresztyén diákmozgalmi egyesületek tevékenységének köszönhetően a koreai nép lelki ébredése indult el, és az ún. Han-folyó csodája nagy változást és fejlődést hozott. Jelen írásom célja megvizsgálni, hogy a keresztyén ifjúsági diákmozgalom milyen fontos szerepet játszott a koreai keresztyénség rövid, 140 éves történetében.

Kulcsszavak: koreai, keresztyén, diákevangéliumi mozgalom

Pető-Veres Kata: Adatok és összefüggések a keresztszülői intézmény előzményeihez és gyakorlatához a magyar református gyakorlatban

Az apostoli korban a keresztség sákramentumában többnyire felnőtt megtérők részesültek és a hozzájuk tartozó háznép tagjai, akik közé minden bizonnyal a gyermekek is tartoztak. Az egyháztörténetnek ezt az időszakát követően, a 4-5. századtól kezdve egyre inkább elterjedt a gyermekkeresztség. A keresztszülők általában a keresztelt gyermek szülei voltak. Később ez a hagyomány eltűnt, és a 9. században végleg el is törölték. Ezt követően született meg a keresztszülők kiválasztásának szempontrendszere. Az egyház és a köznép által elvárt jellemzők nem mindig estek egybe.

A Biblia alapján a keresztszülői intézmény létezése nem kimutatható, ennek ellenére a reformáció egyházai ezt a szokást tovább örökítették, de új tartalommal töltötték meg. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam, milyen változásokon ment keresztül a keresztszülő intézménye a kezdetektől napjainkig, de különösen a református egyházban; milyen kritériumoknak kellett megfelelniük a keresztszülőknek; milyen elvárásokat támasztottak velük szemben; milyen biztosítékokat látott az egyház a megfelelő keresztszülőkben; mi volt a feladatuk a keresztelési liturgiában, és a keresztség után mennyire tarthatók meg ezek az egyház által meghatározott szabályok a mai társadalomban. Mindezekre a kérdésekre nem született egyértelmű válasz az egyháztörténelemben, mert – mint ahogy ez a tanulmány is igyekszik érzékeltetni – sokan sokféleképpen közelítették meg a témát. A vélemények széles skálája van jelen egyszerre, van, aki a keresztszülők nagyon szigorú elvek alapján történő kiválasztása mellett, és van, aki egészen enyhe, szinte közömbös a kiválasztásukban. Fontos beszélni a keresztszülő intézményéről, mert vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez elősegíti egy felekezet megerősödését, fennmaradását.

Kulcsszavak: keresztség, keresztszülők, liturgia, keresztszülők felelőssége, szempontok a keresztszülők megválasztásához

Tóth-Gyóllai Dániel: A lelkészképzés reformja. Kérdőíves kutatás tizenegy nyugati protestáns egyház részvételével

Tanulmányom célja a Magyarországi Református Egyház 2023-as évi programja (A lelkipásztori hivatás éve) keretében 2023. februárjában indított online kérdőíves nemzetközi egyházak között végzett felmérés eredményeinek közlése. A kérdőíves kutatás célja a lelkészképzés reformjával kapcsolatos tapasztalatok, a lelkészek toborzásában, képzésében, képesítésében, továbbképzésében és lelki/anyagi támogatásában kialakult jó gyakorlatok, kihívások és útkeresések kapcsán párbeszédre hívni nyugati testvéregyházainkat. A 20 címzettből 11 által kitöltött 25 kérdéses kérdőív elemzését a LimeSurvey kérdőívszerkesztő- és értékelő felülete segítségével, a MRE által kezdeményezett korábbi kutatásokra és a 2023-as év lelkészképzés kapcsán született munkaanyagaira építve végeztem.

Kulcsszavak: kérdőív, nemzetközi, felekezetközi, online kutatás, lelkészképzés reformja, lelkészi szolgálat, MRE, lelkipásztori hivatás éve

Jogtudományi absztraktok

Farkas György Tamás: A nemzetiségek országgyűlési képviseletétre vonatkozó speciális választójogi szabályozás koncepciói Magyarországon a rendszerváltozástól 2010-ig

Magyarországon mintegy negyedszázados késedelemmel valósult meg az a rendszerváltozáskor már létező jogalkotói szándék, mely magyarországi nemzetiségek kedvezményes választójogi szabályok alapján történő országgyűlési képviseletének lehetővé tételére irányult. Ezen időszak alatt több jogszabálytervezet született, amik közül gyes tervezetek megmaradtak koncepció szintjén, némelyek azonban egészen a zárószavazásig jutottak. Jelen tanulmány a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozásokra vonatkozó jogalkotói koncepciókat kívánja áttekinteni a rendszerváltozás időszakától egészen a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás 2011-ben  történő tényleges elfogadásáig , mely során a jogalkotó a kedvezményes mandátumszerzés lehetősége mellett a nemzetiségi szószóló  jogintézményét is megteremtette, mely utóbbi a törvényhozó hatalmi funkció aktív közreműködőjévé vált a nemzetiségi tárgykörű jogalkotás tekintetében.

Kulcsszavak: alkotmányjog, választójog, nemzetiségi jog

Gyebrovszki Zsolt Dániel: Az elévülés kérdésköre a versenyjogi kártérítési perekben

A versenyjogi kártérítési pereket a Courage-ügy óta számos jogi természetű kérdés övezi. Az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelv („Irányelv”) bevezetése látszólag nem oszlatta el e kérdések mindegyikét, illetve számos további, a vizsgált jogintézményt övező problémát generált. A jelen tanulmányban a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatos problémákat vizsgálom. Először bemutatom, hogy az Irányelv alapján milyen szabályozási logika mentén került rendezésre az elévülés kérdése a versenyjogi kárigények tekintetében, ezt követően elemzem az Irányelv elévülést szabályozó 10. cikkével kapcsolatos uniós esetjogot. A tanulmányban ezt követően röviden ismertetem a magyar szabályozást. A tanulmány későbbi részében közelebbről is górcső alá veszek a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatban három konkrét problémát, a jogsértés megszűnését, a jogsértő vállalkozás kilétéről való tudomásszerzést, illetve a kár bekövetkezésének idejét, mint az elévülés kezdőidőpontjának feltételeit. A jelen tanulmány célja a versenyjogi kártérítési igények elévülésével kapcsolatos fent említett kérdések vizsgálata és e vizsgálat alapján következtetések levonása.

Kulcsszavak: versenyjog, versenyjogi kártérítési perek, elévülés, gazdasági folytonosság

Holló Róbert:  Az etnikai kisebbségek önkormányzata az USA-ban – az amerikai lakota nemzet önkormányzatának áttekintése

A Lakota törzs, más néven sziúk, Észak-Amerika egyik őslakos népe. Hagyományos kormányzási rendszerük a konszenzus, a konzultáció és az egyéni autonómia tiszteletben tartásának elvein alapul. Ebben a rendszerben a döntéseket a közösség tagjai konszenzussal hozzák meg, és mindenki egyenlő mértékben vesz részt a döntéshozatali folyamatban. A lakoták erős spirituális hagyományokkal is rendelkeznek, amelyek összefonódnak a kormányzási rendszerükkel, és irányítják a földdel és egymással való kapcsolataikat. Az utóbbi időkben a lakotáknak számos kihívással kellett szembenézniük, többek között a föld elvesztésével, a kulturális asszimilációval és a szegénységgel. E kihívások ellenére továbbra is fenntartják hagyományos kormányzási rendszerüket és önrendelkezésre törekszenek. Ez az esszé áttekintést nyújt a Lakota Nemzet önkormányzatáról, beleértve a kormányzási struktúrájukat, a döntéshozatali folyamatot és a szövetségi kormánnyal való kapcsolatukat. Kitér továbbá azokra a kihívásokra, amelyekkel szembe kell nézniük, valamint azokra a stratégiákra, amelyeket kulturális örökségük megőrzése és az önrendelkezés előmozdítása érdekében alkalmaztak.

Kulcsszavak: alkotmányjog, önrendelkezéshez való jog, őslakosok jogai, önkormányzat, törzsi tanács, kisebbségi jogok, etnikai kisebbségek

Jeszenszki Péter László: A különleges jogrend történetisége a 19. század második felétől 1989-ig

Jelen tanulmány célja, hogy Magyarország történelmében, különös tekintettel a 19. század végétől a 20. század kezdetéig megvizsgálja és feltárja azokat a történelmi helyzeteket, melyek során Magyarországon kialakításra vagy éppen bevezetésre került különleges jogrend. Továbbá megvizsgálásra került, a különleges jogrendre vonatkozó törvényi szabályozások alakulása, ezek előzményei, különös hangsúlyt fektetve az ez idő alatt bevezetésre került honvédelmi törvényekre. Az Alaptörvény kilencedik, illetve tizedik módosítása, az elmúlt tíz évben jelentősen megváltozott biztonsági környezetre adott válaszként, egy rendszerszintű reformot tűzött ki célul, mely egy modern, hatékony védelmi rendszerben ölthet testet. A tanulmány alapjául szolgálhat egy későbbi elemzésnek, melyben a jelen kor különleges jogrenddel kapcsolatos kihívásaira adandó válaszok tekintetében, milyen már kialakult elveket, dogmatikai szempontokat lenne érdemes hasznosítani az elmúlt közel száz év tapasztalatai alapján.

Kulcsszavak: különleges jogrend, honvédelmi törvény, szükségállapot, alapjog, jogkör, rendelet, hadügy, háború, kivételes hatalom

Kubisch Károly: A gyermekkereskedelem és a gyermekbántalmazás összefüggései

Jelen tanulmány egy korábban megkezdett – gyermekvédelmi rendszert kutató felmérés folytatása, amelynek az adja ismételt aktualitását, hogy úgy tűnik, a gyermekvédelem és a kapcsolt jogszabályok, mintha még mindig nem lennének képesek megfelelő védelmet nyújtani a jövőnket jelentő gyermekek részére. Az Egyesült Államokban – California államban a jogalkotás hasonló problémákkal szembesült, mint ami ma Magyarországon is aktuálissá vált. Tanulmányomban kimutatom, hogy a kiskorúakhoz történő bármilyen szexuális vonzódás, az a kiskorú sérelmére elkövetett személyiségtorzító bántalmazásnak minősül – bárhogyan is ítéli meg azt a tettes vagy tettesek köre. Ennek okán az ilyen magatartáshalmazt nem csupán jogi szempontból – az ultima ratio szűrőjén – szükséges értékelni, hanem – ahogyan az USA jogalkotása is teszi – súlyosan deviáns jellege miatt, társadalomra veszélyes mentális zavar következményeként kezeli.

Kulcsszavak: gyermekbántalmazás, gyermekvédelem, emberkereskedelem, kapcsolati erőszak, mentális zavar, DSM-5

Lajos Edina: A jog és erkölcs összefüggésének alapjai

Az erkölcsöt és a jogot hagyományosan két különböző, önálló szabályrendszernek tekinthetjük, amelyek esetében mindegyiknek megvan a maga eltérő funkciója. Megállapíthatjuk, hogy a református kiindulópont szerint a jog és erkölcs rendkívül szoros összefüggést mutat. A Biblia is összekapcsolja a két normát, többek között a királyokat arra szólítja fel, hogy tegyenek ítéletet és igazságot. Elvi síkon létezhet erkölcstelen, de jogszerű, illetőleg erkölcsös, de jogtalan cselekedet is. Ha a jogalkotás és a jogalkalmazás terén is együtt jár a jog és erkölcs, akkor nem merül fel jogi aggály. Ugyanígy a másik véglet esetében. Amennyiben a jogalkotás és a jogalkalmazás is erkölcstelen, akkor viszont megállapíthatjuk, hogy szinte orvosolhatatlan jogi problémával szembesülünk. Ha a jogalkotás erkölcsös, de a jogalkalmazás hordoz erkölcstelenséget, akkor a problémát a jogorvoslati rendszer tudja megszűntetni. Amennyiben a jogalkotás során merül fel morális probléma, az alkotmányjogi panasz eljárása lehet a megoldás.

Kulcsszavak: jog, erkölcs, alkotmányjog, jogalkotás, jogalkalmazás

Lajos Edina: A Szent Korona és a legitimáció

A Szent Korona sokkal több, mint egy hatalmas vagyoni értéket megtestesítő tárgy. Annál is inkább, mert a korona megalkotását bizonytalanság övezi. Tegyük hozzá, történelmünk során királyaink számos egyéb koronát készíttettek maguknak. Ezen egészen elvont tisztelet kizárólag a Szent Koronára vonatkozott. Nemzetközi relációban a Szent Korona a XIV. századtól lett a magyar állam jelképe. A mohácsi csatvesztést követően (1526) hazánk három részre szakadt. Ekkortól a Szent Korona az ország és a nemzet egységének a jelképévé vált. A koronát II. József uralkodása alatt a bécsi kincstárba (1784-1790) vitték. A király szándékosan nem koronáztatta meg magát. Nem akarta az alkotmányos kötelezettségeit teljesíteni. A II. világháborút követően a megszálló németektől a korona az USA-ba került. 1978-ban szállították vissza Magyarországra.

Kulcsszavak: Szent Korona, legitimitás, államhatalom, közjog, hagyomány

Nagy Melánia – Ripszám Dóra: A kiskorú veszélyeztetése a koldulás tükrében

Gyermekeink védelme társadalmunk alapköve. Európa szerte szorosan kötődik a koldulás problematikája a szegénységhez, a ’szegény’ fogalom a történelem folyamán többek között felölelte a koldusokat, család nélkül élő felnőtteket, valamint az árvákat és a családból kiesett gyermekeket is. A gyermekkorú társaságában való koldulás automatikusan felveti a bűncselekmény gyanúját, amennyiben szülő vagy törvényes képviselő használja fel a gyermeket. Amennyiben gyermek koldultatás történik a tényállás kettős alakzatú. A gyermekek koldulása, illetve koldultatása esetén kötelességük az intézményeknek fellépni, azonban a valóságban ez csak ritkán történik meg.

Kulcsszavak: kiskorú, kiskorú veszélyeztetése, kiskorú bántalmazása, koldulás

Regős Franciska: A nemzetközileg jogellenes cselekményekért való felelősség fejlődése, különös tekintettel a Nemzetközi Jogi Bizottság kodifikációs munkájára

Az államok nemzetközi jogi felelősségének kodifikációját nem lehet zökkenőmentes útnak nevezni. A korai kodifikációs törekvések kiindulópontját elsősorban a külföldieknek okozott károkért való felelősség jelentette. Ez volt többek között az 1930-as hágai kodifikációs konferencia megközelítése is, majd később ezt az irányvonalat követte a Nemzetközi Jogi Bizottság is. A közel 50 évig tartó munka során nyilvánvalóvá vált, hogy az államok nemzetközi jogi felelősségének általános szabályainak tisztázása nélkül nem lehet a különböző részterületekkel foglalkozni. Jelen tanulmány célja feltárni, hogy az államfelelősség fejlődése milyen szakaszokon ment keresztül, különös figyelmet fordítva a Nemzetközi Jogi Bizottság munkájának folyamatára, illetve a végeredményül létrejött vázlatcikkekre, melyek a nemzetközi ítélkező fórumok, kiváltképpen a Nemzetközi Bíróság esetjogában is visszaköszönnek.

Kulcsszavak: nemzetközi jog, felelősség, Nemzetközi Jogi Bizottság

Regős Franciska: A WTO környezettel kapcsolatos ügyei

A nemzetközi kereskedelmi jognak messzemenő következményei vannak a környezetvédelemre nézve nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. A kereskedelemi célokat nehéz összeegyeztetni a környezetvédelmi célkitűzésekkel, amiből gyakran adódnak konfliktusok. Az különböző nemzetek a környezetvédelem erősödésével egyre több természetvédelmi intézkedést vezettek be, amik több esetben is ütköztek más államok kereskedelmi érdekeivel. Nem meglepő, hogy több ilyen jogvita is a WTO vitarendezési mechanizmusa elé került, melyek megoldása során a nemzetközi környezetvédelmi jog szabályainak alkalmazása is felmerült. Jelen tanulmány célja ezeknek az eseteknek a feltárása és nemzetközi környezetvédelmi jogi vonatkozásainak az azonosítása. Jelen tanulmány a releváns esetek vizsgálatával jut el arra a következtetésre, hogy a WTO nyitni látszik a nemzetközi környezetvédelmi jog alkalmazása felé, ami az egyes jogviták kimenetelére hatást gyakorol.

Kulcsszavak: WTO, újrafeldolgozott benzin, marha hormonok, garnélarák-teknős, nemzetközi környezetvédelmi jog

Ripszam Dóra: A bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás a gyermekkereskedelem kapcsán

Írásomban a bűncselekményekhez kapcsolódó kizsákmányolással átfogó áttekintésére törekszem a gyermekkereskedelem kapcsán, így foglalkozom a kényszerbűnözés arculatával, az emberkereskedelem áldozatai által elkövetett bűncselekmények formáinak rövid felvázolásával, valamint az e körbe tartozó áldozatok speciális helyzetével. Tanulmányom leíró jellegű, mely szekunder kutatáson alapul, amely kapcsán egyaránt használtam fel primer és szekunder forrásokat is. Kutatásom során, elsősorban a témához kapcsolódó releváns hazai és nemzetközi hatályos jogforrások, és tanulmányok áttekintésére került sor. Célom a gyermekkereskedelem áldozatainak bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolásának jellemzőinek feltárása, valamint annak igazolása, hogy ezen kizsákmányolási forma jelentősége alulértékelt. Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekeket számos esetben bűnözői tevékenységre kényszerítés útján használják ki, ennek ellenére igen nehéz erre vonatkozó statisztikai adatot találni. Ezen gyermekeket gyakran tévesen az adott bűncselekmény elkövetőjeként azonosítják.

Kulcsszavak: gyermekkereskedelem, bűncselekményekhez kapcsolódó kizsákmányolás, zsebtolvajlás j – j

Történelemtudományi absztraktok

Apró Bernadett Zsuzsanna: A prostitúcióra vonatkozó attitűdök a dualizmus kori Magyarországon

A dualizmus kori Magyarországon komoly figyelmet fordítottak a prostitúcióra, többek között a közegészségügyre, valamint az erkölcsre gyakorolt hatása miatt, ezért – a nemzethalál-vízió és az eugenikai stratégia részeként – a kereskedelmi szexualitás gyakori vizsgálódás tárgyát képezte. Mivel a prostitúcióra, mint erősen tabusított viselkedésformára közvetlen rálátásunk nincsen, ezért legközelebbről a rá adott reflexiókon keresztül lehet megvilágítani. Tanulmányom célja, hogy a morális reflexión keresztül bemutassam, hogy miként vélekedett a kor embere a prostitúcióról, ennek milyen orvostudományi aspektusai voltak, valamint miért volt a közbeszédben olyan jelentős a prostitúció kérdése. Ennek fényében vizsgálom azt, hogy mint jelentős állami támogatásokban részesített humanitárius szervezet, a Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen hogyan vélekedett a prostitúcióról, hogy az mennyire illeszkedett bele a kor prostitúcióról kialakított közgondolkodásába, vagy mennyire ment szembe az Egyesület megítélése a közvéleménnyel. Ehhez kiváló forrásanyagnak számítanak többek között azok a kérdőívek, amiket az Egyesület patronázs munkatársai 1912-1913 között készítettek a prostituált-jelöltekkel, amik vizsgálata szintén a tanulmány tárgyát képezi.

Kulcsszavak: dualizmus, prostitúció, morális reflexió, eugenika, szexuális célú emberkereskedelem, Magyar Egyesület a Leánykereskedés Ellen

Bödő Krisztián: A racionális birtokgazdálkodás vonásai néhány Fejér vármegyei birtokon a 19. század közepén a korabeli sajtó tükrében

Korizmics László mezőgazdász 1853-ban látogatást tett Fejér vármegye néhány uradalmában azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság fejlődését szemügyre vegye. A kirándulásról megjelenő többoldalas cikkében viszonyítási alapként röviden kitért az ercsi uradalom korát megelőző vívmányaira, Lilien báró gazdasági tevékenységére, akinek hatását a meglátogatott uradalmakban vélte felfedezni. A tanulmányban az ercsi uradalom okszerű gazdálkodásának felvázolása után, Korizmics tanulmányából kiindulva három főbb kérdéskörben vizsgáljuk az adott gazdaságokat, beleértve a mintaadó Ercsit is. Hogyan bővült a növénykultúra és milyen agrotechnikai változásokon ment keresztül a szántóföldi talajművelés, azaz mi jellemzi a gépesítést? Hogyan alakult át az állattenyésztés, különösen a juhászat? Kik azok a bérlők, jószágfelügyelők és tiszttartók, akik adott esetben a fejlődés mozgatórugói, támogatói voltak, azaz milyen szerepe volt az egyes gazdaságok személyi apparátusának az átmeneti korszakban lezajló változásoknak? Tekintve, hogy ezen uradalmak írásos anyagai sérültek vagy éppen megsemmisültek, forrásunk döntően az 1850-es évek sajtóorgánumai, különösen a Korizmics László szerkesztésében megjelenő Gazdasági Lapok.

Kulcsszavak: mezőgazdaság, uradalom, agrotechnika, juhászat

Juhász Eszter: „Mert megmentettem a szegényt, ha kiáltozott, s az árvát, akinek nem volt gyámola” (Jób 29,12) – Katolikus női szerzetesek a szegények szolgálatában a két világháború közötti Magyarországon

A két háború közötti Magyarország egyik legégetőbb problémája a szegénység kérdése és ennek kezelése volt. Mivel az országot az I. világháború vereség, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, Trianon, a területi, népességi, gazdasági veszteségek és ezekkel járó társadalmi és gazdasági változások sújtották, az államnak és az egyházaknak fokozott szerepet kellett vállalniuk a társadalom elesettjeinek szolgálatában. Ekkor született meg a szociálpolitika, ekkor vállalt szerepet az állam az eddig leginkább egyházak és a társadalom által működtetett szegénygondozásban, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Az állam szerepvállalása azonban nem volt elegendő. A Katolikus Egyház jelen tanulmányban bemutatott szerzetesnői egész életüket a szegények szolgálatának szentelték.

Kulcsszavak: szociálpolitika, szegénygondozás, Magyar Katolikus Egyház, női szerzetesrendek

Kiss-Mikó Nikoletta: A Ráday család egyik legkiemelkedőbb alakja
Ráday I. Pál birtokszervezői tevékenysége a 18. században

Megkérdőjelezhetetlen, hogy a Ráday-család egyik legjelentősebb tagja Ráday I. Pál volt, aki 1699-től Nógrád vármegye nótáriusa, míg 1703-tól a Rákóczi-szabadágharc aktív részese volt. Ezekkel számos szakirodalom foglalkozik, ám a Pál vagyonát megalapozó birtokállományát, melynek igazgatását az 1700-as évek elején vette át apjától, csak kevés publikáció emeli ki. Éppen ezért tanulmányomban, levéltári forrásokat is megvizsgálva, igyekszem ezt is bemutatni. Az ekkor Nógrád és Pest vármegyében fekvő, közel 80-120 közötti lakott jobbágytelekből álló Ráday-birtokok földművelésére leginkább az elmaradott két-, s csak elvétve a fejlettebb háromnyomásos váltórendszer volt jellemző, így a rendelkezésre álló talajnak csak kevés részét tudták kihasználni. A praediumok többségében még rosszabb volt a helyzet: ott a steppei extenzív állattenyésztés terjedt el. Pál és felesége kiváló birtokszervezői tevékenységének köszönhetően az ebből származó jövedelem mégis lehetővé tette egy új családi központ kiépítését. A Ráday-család vagyoni súlypontja ugyanis a 18. század elejétől északra tevődött át, amely többek között fontos szerepet játszott abban, hogy Pál a Nógrád vármegyei Alsó-Ludányt választotta az új birtokigazgatási központjának és családi fészeknek egyaránt. Itt épült fel 1700-1702 között az ún. „ludányi ház”, melyet később kastéllyá bővíttetett ki.

Kulcsszavak: 18. század, Alsó-Ludány, birtoktörténet, köznemesség, Ráday-család, Ráday Pál

Mérész Anna – Pálházy Ferenc: Az 1828. évi országos összeírás Szolnok példáján

Az 1828. évi országos összeírás (Conscriptio Regnicolaris), és az 1833. évi Rectificata Conscriptio Regnicolaris a társadalom történeti-statisztikai forrásainak a körébe illeszkedik, amelynek a Szolnokról készített irategyüttesét használtuk fel. A szakirodalom kritikai feldolgozása és az országos összeírás forrásanyagának részletes bemutatása fontos részét képezi a dokumentumok adatainak pontosabb felhasználásához. Mindezzel megállapítva, hogy a Latus sorok egy az egyben történő átvétele nem vezet pontos eredményekhez, szükséges a javítások (rectificata) figyelembevétele. Bemutatjuk, hogy az összeírás direkt vagy indirekt módon, a név szerint összeírt adózó háztartásfőkön kívül, hány személyhez köthető adatokat tartalmaz. A statisztikai számításhoz az adatbázisunkat az országos összeírás 1833. évi javításai alapján készítettük el Excel-táblázat formájában. A leíró statisztikai számításaink eredményei közül csak a nemre és korcsoportokra vonatkozókat közöljük és értelmezzük. A nemek esetében 1665 személy adatait, míg a korcsoportnál 3551 fő esetében a 18 és 60 év közöttiek, valamint a 60 évnél idősebbek eloszlását ismertetjük.

Kulcsszavak: Conscriptio Regnicolaris, Rectificata Coscriptio Regnicolaris, 1828. évi országos összeírás, 1833. évi javítás, Szolnok, háztartás, háztartásfő, nemek megoszlása, korcsoport

Purcsi Adrienn: A nemzetiségi kérdés Szekfű Gyula gondolkodásában

A nemzetiségi kérdés és ezzel kapcsolatosan a revízió a két világháború közötti Magyarország közéleti témáinak egyik központi eleme volt, ezért elmondható, hogy a tanulmány egy közkedvelt témakört tesz a kortárs vizsgálódás tárgyává. Két jelentős közéleti személyiség, Szekfű Gyula és Bethlen István gondolkodásán keresztül mutatja be, hogy milyen főbb vonásai, központi elemei voltak a nemzetiségi kérdésben megfogalmazott elgondolásaiknak, illetőleg, hogy ezek miként kapcsolódtak a korszakban megjelenő revíziós elképzelések valamelyikéhez. A tanulmány elkészítésekor áttekintettük Szekfű Gyula és Bethlen István teljes életművét és kiválasztottuk a téma szempontjából a legrelevánsabb írásokat. A munka létjogosultsága abban rejlik, hogy bár egy-egy tanulmány született a témát illetően, ám kifejezetten kettejük gondolkodását egyben nem vizsgálták részletesen, valamint nem kap hangsúlyos szerepet Szekfű Gyula esetében a középkori kisebbségpolitikai tanulmányok ismertetése, és ennek kapcsolódása a Horthy-korban megjelenő Szent István-i nemzetiségi politikához, és magához az állameszméhez. A dolgozat tehát levezeti miként is jelent meg a Horthy-korszak közéleti gondolkodásában Szent István személye, és hogy valójában miért is volt népszerű a politikája. A témakörben megjelent tanulmányokat a dolgozat tökéletesen kiegészíti, megnyitva a lehetőségeket újabb kutatásokra.

Kulcsszavak: Szekfű Gyula, Bethlen István, Horthy-korszak, nemzetiségi kérdés, revízió

Rapali Vivien: „Az élet itt nehéz” – Karácsonyi László amerikai levelei 1957-ből Gondolatok egy tudós emigrációs kísérletének margójára

1957 tavaszán Karácsonyi László (1900–1985), a mezőgazdasági kémia egyik haza szaktekintélye, vegyészmérnök, egyetemi tanár levelet küld egykori amerikai kollégájának, William Geddesnek, hogy segítsen neki elhagyni Magyarországot. A Minneapolisba kalandos körülmények között, névtelen futár útján eljutott üzenet pozitív visszhangra talált, Karácsonyi nem csak választ kapott levelére, de kézzelfogható lehetőséget is az emigrálásra. A jelen tanulmányban közölt magyar–amerikai levélváltás szemléletes képet fest a hazai tudós mérnökök 1956 utáni lehetőségeiről, egyúttal bizonyítja meglétét annak a szakmai hálózatnak, amely a háború utáni új világrendben is működni tudott.

Kulcsszavak: 1956, emigráció, műszaki értelmiség, mérnök, Műegyetem

Segesdi Gergő: Királyvédő törvény a királynélküli királyságban – 
Viták a köztársasági eszme propagálásának jogi lehetőségéről az 1920-as évek magyar nemzetgyűlésében

Jelen tanulmány a köztársasági kérdés Horthy-kori Magyarországán való megjelenésének egyik fontos aspektusának számító törvényi szabályozás kérdése köré épül, amit az 1920-as évek magyar nemzetgyűlésén belül vizsgál. A köztársaság propaganda folytatásának korlátait jelentős mértékben meghatározta az 1913. évi XXXIV. tc. Ez a törvény komoly korlátozó erővel bírt, ugyanis súlyos büntetést rótt ki mindazokra, akik a király személyét megsértették vagy a királyság államformájának megszüntetéséért fejtettek ki tevékenységet. A törvényre hivatkozva – bár 1913-ban alkották az akkori köztársasági pártvezér Nagy György és mozgalma ellen – még az 1920-as években is ítéltek olyan republikánus közéleti személyiségeket, mint Veér Imre. A bethleni Magyarország pedig erre utalva rendre igyekezett gátat szabni mindennemű köztársasági propaganda kifejtésének azt hangoztatva, hogy a törvény továbbra is változatlan formában érvényben van. A Horthy-korszak politikai ellenzéke ugyanakkor amellett, hogy rendre tagadta a törvény érvényességét és visszatérően követelte annak megszüntetését, olyan vitás kérdésekhez kapcsolta annak kérdését, mint az országban jelenlévő Habsburg-propaganda, a kormányzat által alkalmazott kettősmérce, az ország külkapcsolatai, az alkotmányos jogok és a választójogi törvény vagy a felsőházi törvény reformja.

Kulcsszavak: Horthy-kor, nemzetgyűlés, köztársasági gondolat, 1913. évi XXXIV. tc.

Timári Krisztián Attila: Nyilvánosság és befolyásolás – A Habsburg Birodalom sajtója II. József török ellenes háborújának felkészülési időszakában

Az Oszmán Birodalom 1787 augusztus vége óta állt háborúban a bécsi udvarral szövetséges Orosz Birodalommal. A Habsburg Birodalomban hamar szétterjedt az orosz-oszmán háború híre és azonnal a legfőbb téma lett a nyomtatott sajtótermékekben. A háborúra való több hónapos katonai és gazdasági felkészülés a sajtóorgánumok teljes odafigyelésével történt meg. A hírek áramlása, terjesztése és átírása ugyanakkor minden újságnál egyedi volt. A háborúba való bekapcsolódás politikai érdek volt. Az újság szerkesztői azt a benyomást keltették, hogy az olvasóközönség felé egy idealizált és jogos háború képét mutassák. A területenként változó cenzorok és cenzúrarendszer pedig csak még érdekesebbé tette az összképet. Végül 1788 február elején a Habsburg Birodalom hadat üzent az Oszmán Birodalomnak. A tanulmány célja ezenfelül a háború bekapcsolódása előtti legérdekeltebb témák és események bemutatása.

Kulcsszavak: háború, diplomácia, sajtó, cenzúra, Habsburg Birodalom, újság

Vendriczki Róbert: Nagyfügedi Krónika – Nagyfüged társadalma és gazdasága a 17-18. században

Nagyfüged a török uralom korai szakaszában betagozódott a Hódoltságba, azonban háborús övezetté vált, és ezáltal többször is elpusztult, vagy a lakói elhagyták a csatározások miatt. A török kiűzése után elég gyorsan újra benépesült, azonban a Rákóczi szabadságharc alatt újra elnéptelenedett, lakói vagy elmenekültek, vagy Rákóczi Ferenc zászlaja alatt küzdöttek a Habsburg Birodalom ellen. A harcok elcsendesedése után 1712-ben már lakott településként tartották számon, ahol a legnagyobb földbirtokos az Almásy család. Miután stabilizálódott a falu helyzete, megindult a fejlődés, amely az 1730-as és 1740-es években csúcsosodott ki, amit elősegített a mezőgazdasági területek növelése és művelés alá vétele, az állattenyésztés, illetve a kereskedelem bővülése Heves vármegyében. Ennek eredményeképpen megjelent a kisnemesség és a zsidóság is a korabeli Nagyfügeden. A fejlődéshez hozzájárult közvetve az a tény is, hogy a felvilágosodás eszméi a közjólét formájában a lakosságot is érintették, mind a Habsburg uralkodók által hozott rendeletekben, mind a földesúri támogatások által.

Kulcsszavak: Háború, elnéptelenedés, benépesülés, fejlődés, stabilitás, jobbágy, mezőgazdaság, Almásy család, Habsburg Birodalom, közjólét

Hittudományi absztraktok

Tóth-Gyóllai Dániel: Kérdőív lelkipásztori kompetenciákról, szolgálati területekről

2022. márciusában a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa online kérdőíves (kvantitatív) kutatást indított a református lelkipásztorok között. A kutatás célja volt a lelkipásztori szolgálatot meghatározó kompetenciák (az MKKR deszkriptorainak megfelelően: a használt készségek, képességek, attitűdök, felelősségvállalás és autonómia, valamint ismeretek összessége), az ellátott szolgálati területek, valamint a magyarországi református lelkészképzés fejlesztését segítő szempontok gyűjtése. A 6 kérdéscsoportból összeálló kérdőívet kitöltő több, mint 300 lelkipásztor válaszainak kérdésenként való összesítéséről készített adatközlő munka célja elsősorban a későbbi értékelés alapjául szolgáló információk feltérképezése volt. E publikációban bemutatott eredmények ugyanakkor már ilyen formában is megannyi tanulsággal szolgálhatnak mind a kérdőívet kitöltő lelkészek, mind a gyülekezeti tagok, mind az egyházvezetés számára. A tanulmányban különböző jól átlátható listákat készítettünk a lelkészi kompetenciák és szolgálati területek kapcsán, melyeket a szolgálati tapasztalatuk felől közelítő lelkipásztorok véleménye alapján kivonatoltunk. E reprezentatív táblázatok és diagramok mögött álló tényleges adatokat kérésre minden érdeklődőnek szívesen hozzáférhetővé teszünk.

Kulcsszavak: kérdőív, online kutatás, kompetencia, lelkészi szolgálat, MRE, kvantitatív kutatás

Jogtudományi absztraktok

Cservák Csaba: A történeti alkotmányosság és a főispáni tisztség

A történelmi alkotmányokat íratlan alkotmányoknak is nevezik, szemben az írott alkotmányokkal, amelyek a másik fő kategóriát alkotják. Az első csoportban az alkotmány nem egyetlen dokumentum. Normái részben szokásszerűek. Ezeket a nép egyetértése emeli alkotmányos szintre. E tekintetben a magyar alkotmány hasonlít Nagy-Britannia történelmi alkotmányához.

A történeti alkotmány is tartalmaz erkölcsi érvelési elveket, amelyek a nép józan észhez kötődnek. Ezek a jövőbeni jogalkotás korlátjaként állnak.

A jogfolytonosság eszméje is összefonódik a Szent Korona elméletével. Más szóval a meglévő jogszabályok csak a meglévő szabályoknak megfelelően módosíthatók folyamatosan.

A korona elsősorban nem az uralkodó, hanem az államiság szimbóluma. Az alkotmányos monarchiákban az uralkodónak sokkal kisebb politikai súlya van, mint egy elnöknek egy elnöki rendszerben.

A közelmúltban a parlament visszaállította a megye kormánybiztosai számára a kormánybiztosi címet. A várnagyi tisztség – magyarul ispánnak nevezik -, a Történelmi Alkotmány szerint az egyik legfontosabb funkció volt. Történelmünk számos nagy személyisége töltötte be (pl. Hunyadi János, Rákócziék, Bercsényi Miklós, Andrássy Gyula.) Mai terminológiával élve ez a személy a központi kormányzat embere volt. A rendfenntartás végrehajtásáért felelős hivatalok vezetőjeként a király, majd – a kiegyezés után – a kormány nevezte ki.

Kulcsszavak: főispán, kormánymegbízott, történeti alkotmány, jogfolytonosság, Szent Korona

Cservák Csaba: Az Alkotmánybíróság igazságszolgáltatási szerepéről

Az alkotmánybíróságok ítélkezése szolgálhat-e az igazságszolgáltatás egyik formájaként? Az igazságszolgáltatás és a bíróság fogalmát kell elemeznünk. Egyes megközelítések szerint az igazságszolgáltatás egyfajta tevékenység, amelyet a bíróságok végeznek. Ha fordítva nézzük a dolgot, akkor az igazságszolgáltatási tevékenységet végző szervek bíróságoknak tekinthetők. A fentiekből legalábbis egyértelmű, hogy a bíráskodás és az igazságszolgáltatás között „szoros egyenértékűség” áll fenn. Az Alkotmány szerint a bíróságok bírói feladatokat látnak el.

Az igazságszolgáltatás monopóliuma a megsértett jogrend helyreállítása. Van egy olyan funkció, amelyet kvázi igazságszolgáltatásnak nevezhetünk. Egyes gondolkodók a jogállamiság fogalmát saját belátásuk szerint értelmezik. A valódi alkotmányjogi panasz intézménye az Alkotmánybíróságot a bírói oldalra szorította.

András Zs. Varga komoly érveket hoz fel a panasz alkotmányjogi jellegével kapcsolatban.

A legalapvetőbb erkölcsi normák elsősorban az alkotmányos alapjogokon keresztül olvadnak be a jogba. Az alkotmánybíráskodás ezért kapcsolódik az erkölcshöz.

Kulcsszavak: alkotmánybíráskodás, igazságszolgáltatás, bíróság, alkotmányjogi panasz, erkölcs

Farkas György Tamás: A német választási rendszer kisebbségekre vonatkozó rendelkezései szövetségi és tartományi szinten

A tanulmány a kisebbségekre vonatkozó speciális választójogi szabályozást vizsgálja Németország választójogában. A Bundestag választások mellett azokat a szövetségi tartományi választójogi szabályozásokat is górcső alá veszi a tanulmány, melyeknél van speciális szabályozás a kisebbségekre. A tanulmány közvetlenül a vonatkozó német joganyag alapján ismerteti a választójogi szabályokat, elemzi azokat és von le következtetéseket.

Kulcsszavak: alkotmányjog, választójog, kisebbségi jog

Juhász Imre: Fiume példátlan fejlődése és ennek jogi háttere Giovanni de Ciotta polgármestersége idején

Fiume gazdag történelmét sokféle nézőpontból vizsgálták már. Sajnos azonban a külföldi irodalomban nem igazán hangsúlyos e történelem magyar vonatkozásainak bemutatása és elismerése. Jelen írás Giovanni de Ciotta vezetése alatt álló városra fókuszál, kiemelve Ciotta politikai pályafutásának a magyar Országgyűléssel kapcsolatba hozható epizódjait és polgármesteresége idejére eső városfejlesztési intézkedések legfontosabb állomásait. Ennek során jól látható, hogy a korabeli Magyarország e tárgyban született központi döntései és ezek végrehajtása szilárd törvényi alapokon álltak és a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területére kiterjedtek.

Kulcsszavak: jogtörténet, Fiume, Magyar Királyság, magyar-horvát kiegyezés, Giovanni de Ciotta

Lajos Edina: A vallásszabadság és kereszténység európai megítéléséről, különös tekintettel a görög sajátosságokra

A vallásszabadság az egyik legfontosabb emberi jog. Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését egyedül vagy másokkal együtt, nyilvánosan vagy magánéletben, istentisztelet, tanítás, gyakorlás és szertartás formájában kinyilvánítsa. Senkitől sem tagadható meg az oktatáshoz való jog. Az állam az oktatással és a tanítással kapcsolatban vállalt feladatai gyakorlása során tiszteletben tartja a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára saját vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatást és nevelést biztosítsanak. Az [Egyezményben] meghatározott jogok és szabadságok gyakorlását nemen, fajon, bőrszínen, nyelven, valláson, politikai vagy más véleményen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni, születési vagy más jogálláson alapuló megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

A vallásszabadság az egyik legfontosabb emberi jog, az ortodox egyház szinte államegyház. A hitehagyást szigorúan büntetik.

Kulcsszavak: gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, emberi jogok, oktatás, ortodox kereszténység

Lajos Edina: Jogértelmezés és erkölcs

Miért szükséges értelmezni a jogot? Főképp azért, mert eleve a szövegeket interpretálni kell, a jog pedig nyelvi egységekben manifesztálódik. Másrészt mivel a megfogalmazott jog absztrakt, a jogalkalmazás során a törvényi tényállást össze kell egyeztetni a történeti tényállással, ez pedig szintén jogértelmezést igényel. Rövid tanulmányomban célom rávilágítani, hogy miként jelenik meg az erkölcs a jogértelmezés különféle módszerei során.

Az ún. Bielefeldi-körtől eredő, Pokol Béla, majd Cservák Csaba és Tóth J. Zoltán által tovább vitt jogértelmezési módszereket alapul véve teszek kísérletet annak feltárására, hogy milyen módon vonhatóak be – amennyiben ez lehetséges – erkölcsi normák a jogértelmezésen keresztül a jogalkalmazás világába.

Kulcsszavak: jogértelmezés, jogalkalmazás, erkölcs, alapvető jogok

Mercz Mónika: Alkotmányos identitás a tagállamokban – és az EU-ban?

Amikor az alkotmányos identitás mibenlétéről folytatunk diskurzust, figyelembe kell vennünk az Európai Unió kontextusában ennek megjelenési lehetőségeit. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Az Unió (…) tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.” Cikkemben az alkotmányos identitás mibenlétét, valamint az alapvető állami funkciók tagállamokban való megnyilvánulásait szeretném feltárni. Feltevésem, hogy ha létrejönne az EU alkotmánya, beszélhetnénk az Európai Unió alkotmányos identitásáról. Történeti módszer segítségével értelmeztem a vonatkozó joganyagot, amelyet az Európai Unióra igyekeztem rávetíteni, így megvizsgálva, hogy van-e esély az Európai Unió alkotmányos identitásának kialakulására. Bár még nincsenek konkrét válaszok, a hamarosan ismét meginduló Konvent Európa jövőjéről valószínűleg meghatározó jelentőségű változásokat hoz majd a területen, így az alkotmányos identitás immáron EU-s és tagállami szintű kutatása továbbra is releváns téma marad az alkotmányjog tudománya számára.

Kulcsszavak: alkotmányos identitás, alapvető állami funkciók, szuverenitás, állami szervek, Európai Unió

Ronga Adrienn: A halálbüntetés napjaink büntetőjogi szankciórendszerében való alkalmazása nemzetközi kitekintésben

Jelen tanulmány az élethez és emberi méltósághoz való jog vizsgálata körében a halálbüntetés jelenlegi nemzetközi megítélésével és elfogadottságával foglalkozik, mely az élethez való jog, mint leglényegesebb alapjog, valamint az állam büntetőjogi igényének, társadalomvédelmi funkciójának kollízióját eredményezi. Ez az alkotmányjogi konfliktus a világ szinte mindegyik országában lényegi és kulcsfontosságú alkotmányjogi kérdésként jelentkezett és jelentkezik a mai napig is, amit országtól és korszaktól függően sokféleképpen oldottak fel akár az élethez való jog, akár az állam büntetőjogi igényének, társadalomvédelmi funkciójának javára. Jelen tanulmány célja, hogy globális kitekintést adjon a halálbüntetés büntetőjogi szankciórendszerben betöltött szerepéről.

Kulcsszavak: emberi méltóság, élethez való jog, halálbüntetés, alkotmányjog, büntetőjog

Schmidt László: A hatályos magyar civilisztikai és kánonjogi jogszabályok összehasonlítása, az új Egyháztörvény és az ehhez kapcsolódó egyes alkotmánybírósági és EJEB döntések bemutatása

Államalapító Szent István királyunk több, mint 1000 évvel ezelőtt bevezette Magyarországot a keresztény Európába. Szent István országa a kereszténységre épült, a római katolikus keresztény vallás sokáig kizárólagos volt az országban. Mindez elképzelhetetlen lenne a jelen világában, ahol a vallásszabadság és a szekularizáció alapvetés. Ezzel együtt a mai napig nagyon fontos társadalmi kohéziós ereje van a vallásnak, és a (katolikus) egyház is számos oktatási, kulturális, szociális feladatot lát el, együttműködve az állammal. A világi és egyházi jog így együtt is és egymás mellett is szükséges, hogy érvényesüljön. Tanulmányomban bemutatom és összehasonlítom a kánonjogi és a magyar (polgári jogi) jogszabályokat hatályuk, megalkotásuk, valamint a cselekvőképességre, jogi személyekre, és a jognyilatkozatokra vonatkozóan. A fentieken túl a katolikus egyházra vonatkozó magyar szabályozást is áttekintem a rendszerváltozástól kezdődően a legújabb szabályozásig, az ehhez kapcsolódó Alkotmánybírósági és Emberi Jogi Bírósági döntésekkel együtt.

Kulcsszavak: vallásszabadság, szekularizáció, katolikus egyház, kánonjog, polgári jog

Történelemtudományi absztraktok

Balogh Atilla: Harc a lángok ellen – A Keresztes-Fischer Ferenc vezette Belügyminisztérium tűzrendészeti politikája (1931–1935)

A téma a mai napig számos fehér foltot tartalmazott a történelemtudomány területén. A célkitűzés az volt, hogy új tudományos eredmények szülessenek, amelyek által jobban megérthető legyen, hogy e szakpolitikai terület hogyan működött ezekben az években. A források (levéltári források, jogforrások, korabeli szakcikkek stb.) tükrében elmondható, hogy a szakterület problémáinak egy részét megoldotta a belügyi tárca. A megoldatlan problémák leginkább a pénz- és időhiány, valamint a belügyi tárca túlterheltsége következtében voltak jelen. A tűzoltóképzés érte el az egyik legnagyobb eredményt. A tűzoltóságok és egyéb hatóságok, közegek közötti hatásköri problémák megoldása kapcsán is jelentős előrelépés történt.

Kulcsszavak: tűzoltóság, tűzoltók, Belügyminisztérium, nagy gazdasági világválság, Keresztes-Fischer Ferenc

Bödő Krisztián: „Róna határja tágas és igen termékeny” – Besnyő, az ercsi uradalom egyik pusztája

A 18. század végétől az ercsi uradalomban gazdálkodó Lilien báró a racionális elvek alapján fejlesztette a gazdaságot. Az uradalom része volt Besnyő puszta is. Hogyan alakult ennek a pusztának a története? Hogyan alakult át a funkciója az évszázadok során? Amíg a 18. század elején a pusztát csupán arra használták, hogy juhokat legeltessenek rajta meglehetősen kevés bérleti díjért, addig a 18. század második felében már tervszerűbb gazdálkodást és növénytermesztést is folytattak a bérlők. A 19. században Lilien báró, az akkor már két részre szakadt pusztát elgondolásai szerint integrálta az uradalomba, a földeken intenzív növénytermesztés kezdődött, a külső részeken értékesíthető gabonanövényeket termesztettek, a belső részeken takarmánynövényeket. A pusztán megjelentek az alkalmazottak is, akiknek feladataik közé tartozott a földek és a begyűjtött termény őrzése.

Kulcsszavak: mezőgazdaság, mezőgazdasági reform, földművelés, állattenyésztés, majorság

Juhász Eszter: Oslay József Oswald OFM, az Egri Norma és a Ferences Szegénygondozó Nővérek (Congregatio Sororum Pauperibus Succurrentium) rendjének alapítása

A két háború közötti Magyarországon az első világháborús vereség, az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, Trianon, a területi, népességi, gazdasági veszteségek alapvető társadalmi és gazdasági változásokat eredményeztek. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a korszakban meglehetősen pezsgett a szociális gondolkodás/gondoskodás ügye. E pezsgő légkörben született meg a szociálpolitika, és ekkortól vállalt aktív szerepet az állam az eddig leginkább az egyházak és a civil társadalom által működtetett szegénygondozásban, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Az Egri Norma a társadalom, az állam és az egyház közös működésének/koordinációjának eredménye. Oslay Oswald OFM, az Egri Norma alapítója úgy gondolta, a Norma működéséhez szükséges egy szerzetesi közösség életre hívása, ez lett a Ferences Szegénygondozó Nővérek közössége. Jelen dolgozat az Egri Norma létrejöttének mozgatórugóira, gyökereire és működésére fókuszál, valamint bemutatja annak a szerzetesi közösségnek az alapítását, amelynek szerzetesnői egész életüket a szegények szolgálatának szentelték.

Kulcsszavak: szociálpolitika, szegénygondozás, Magyar Katolikus Egyház, Egri Norma, Ferences Szegénygondozó Nővérek

Keller-Deák Kristóf: A rejtett katonai attasék Csehszlovákiában 1920–1928 között

Magyarország, a trianoni békeszerződés korlátozásai miatt nem küldhetett hivatalosan katonai attasékat más országokba. Ezalatt az idő alatt a katonai attasék diplomácia rangot kapva, rejtve végezték főként hírszerzői tevékenységüket. Csehszlovákia esetében 1928-ig három magyar rejtett katonai attasé teljesített szolgálatot. Hírszerzői tevékenységük, bár nem mindig maradt rejtve a csehszlovák kémelhárítás előtt, igyekezett a kapott feladat szerint, az adott ország haderejéről, hadiiparáról, katonai vonatkozású híreiről minden információt megszerezni.

Kulcsszavak: katonai attasé, Csehszlovákia, hírszerzés, kémelhárítás

Kovács Veronika Luca: „Európé” szívének felülvizsgálata biztonságpolitikai szempontból

A tanulmány azzal a céllal íródott, hogy holisztikus szemlélettel vizsgálja meg a magyar rendszerváltoztatás közép-európai hálózatait, trendjeit, struktúráit és folyamatait, melyeket a Magyar Népköztársaság 1989 és 1991 közötti világ-, illetve geopolitikai helyzetei kreáltak, azaz, azokat a tényezőket, amelyekhez a magyar diplomáciának az biztonságpolitikát szem előtt tartva akkor igazodnia kellett. Mindezek mellett az értekezés igyekszik fogalmilag körülbástyázni azokat a demokratikus értékrendeket, amelyek által körülhatárolhatóvá válnak a korszak politikai értékrendje s annak kérdéskörei.

Kulcsszavak: biztonságpolitika, Közép-Európa, rendszerváltoztatás

Hittudományi absztraktok

Pető-Veres Kata: A keresztséget érintő 20. századi változások az 1968-as országos református liturgiai felmérés válaszainak tükrében

A külföldi testvéregyházakban zajló liturgiai megújulási mozgalmak célkitűzései a Magyarországi Református Egyházat sem kerülhették el. Az egyházvezetés elérkezettnek látta az időt egy új Istentiszteleti Rendtartás kidolgozásához, az érvényben lévő Istentiszteleti Rendtartás leváltásához, amelynek egyik, talán nulladik lépcsőfoka volt az 1968. húsvétja előtt kiküldött országos liturgiai kérdőív. A kérdőív a használatban lévő ágenda használhatóságára kérdezett rá, és teret engedett a lelkészek számára, hogy véleményük elmondása mellett saját javaslataikat is megfogalmazzák. A kérdések között többek között szerepelt a homíliás istentisztelet, a sákramentumos istentisztelet, a konfirmáció vagy a temetés is. Tanulmányomban a keresztségre vonatkozó válaszokat tekintem át, melyek betekintést engednek a szocialista diktatúra egyházi életébe, istentiszteletről, sákramentumokról alkotott véleményébe, és némileg összehasonlításul is szolgálnak a mai lelkészek számára, akik meglehet, hogy más gondokkal néznek szembe, de az egyénieskedés, a sokszínűség most is problémát jelent.

Kulcsszavak: 20. század, liturgia, keresztség, egyénieskedés, felmérés

Jogtudományi absztraktok

Gonda Zsolt: Az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)

A tanulmány célja az energiahatékonysági rendszer, az EKR legfontosabb szabályainak bemutatása, mely során a szerző az európai uniós jogi aktusok, magyar jogba történő jogharmonizációs célú implementálásását kívánja bemutatni.

Kulcsszavak: Energia jog, európai unió joga, energiahatékonysági rendszer

Gonda Zsolt: Az önvezető autók kapcsán felmerülő legfontosabb jogi kérdések

Az önvezető autók elterjedése összetett ipari, technológiai, műszaki és szabályozási kérdéskört érint, amelynél fogva hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor önvezető és nem önvezető autók osztoznak majd az utakon. A technológiai fejlődés gyors üteme jelentős hatással van a közlekedési ágazatra, mind a robotika és a mesterséges intelligencia területén, az önvezető járművek nagy mértékben megváltoztatják majd mindennapi életünket, a nemzetközi közúti közlekedés jövőjét, javíthatják a közúti közlekedésbiztonságot, fokozhatják a mobilitást és csökkenthetik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Kulcsszavak: Önvezető autók jogi kérdései, mesterséges intelligencia jogi kérdése

Molnár Péter: Az új kínai adatvédelmi törvény (PIPL) összehasonlítása a GDPR-ral és a CCPA-val

Tanulmányunkban összehasonlítjuk az új Kínai adatvédelmi törvényt az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével és a kaliforniai CCPA-val. A különféle adatvédelmi szabályozások kialakulásának áttekintését követően azonosítjuk a közös pontokat és a legfontosabb különbségeket, segítve ezzel mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek munkáját.

Kulcsszavak: PIPL, Kínai adatvédelmi törvény, GDPR, CCPA, adatvédelem

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A Gyermek jogairól szóló New Yorki-i Egyezmény 12. cikkének hatása a gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakulására

A gyermekek számtalan módon és meglepően gyakran találkoznak a jogrendszerrel. Véleménynyilvánítási joguk gyakorlását és véleményük figyelembevételét a bírósági eljárások során a Gyermek jogairól szóló 1989. november 20. napján elfogadott New Yorki-i egyezmény 12.cikkében deklarált meghallgatáshoz való jog, mint egyéni részvételi jog biztosítja. A gyermekjogok fejlődése során a gyermekek eljárásjogi jogai rendszerbe szerveződtek. A fejlődés egyik lépéseként az Európa Tanács 2010-ben megalkotta a gyermekbarát igazságszolgáltatásra vonatkozó iránymutatását, egyúttal meghatározta a gyermekbarát igazságszolgáltatás fogalmát. A gyermekek eljárási jogainak érvényesülését biztosító e két legfontosabb összetevő a civilisztika területén értelemszerűen a polgári perrendtartásban egyesül. Jelen cikk annak bemutatását célozza, hogy a 12.cikk megjelenik-e a magyar polgári eljárásjogban, amennyiben igen milyen módon.

Kulcsszavak: gyermekek jogairól szóló egyezmény, a véleménynyilvánítás joga, gyermekközpontú igazságszolgálatatás

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A tájékoztatási jog biztosításának lehetőségéről a kiskorúakat érintő házassági perekben – látványos egyedi gesztus vagy hathatós jogvédelem?

Az elmúlt évtizedekben a tokenisztikus felfogás háttérbe szorulásával és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás térnyerésével megváltozott a gyermekek eljárásjogi helyzete is az őket érintő polgári, leginkább családjogi eljárásokban. Azonban az eljárás során történő képviseletük és ezzel együtt a tájékoztatáshoz való joguk gyakorlásának teljes körű biztosítása még mindig hagy kívánnivalót maga után. A tájékoztatási jog érvényesülésére egyedi, nagy nyilvánosságot kapott példa volt egy brit bíró kiskorúhoz intézett ítéletet magyarázó levele, mely azonban nem vált gyakorlattá. A tájékoztatási jog és párhuzamosan a kiskorúak képviseletének biztosítására egy akár a magyar gyakorlatban is jobban megvalósítható  külföldi jogintézményt a spanyol polgári ügyész, a fiscal példáját  kívánom felvázolni  megoldási lehetőségként, mely a jelenlegi polgári perrendtartásban szabályozott a kiskorúak képviseletét csak részben lefedő eseti gondnok szerepét válthatná fel.

Kulcsszavak: Gyermekközpontú igazságszolgáltatás, bírói levél, tájékoztatáshoz való jog, fiscal, eseti gondnok

Ronga Adrienn: A Brexit közjogi és gazdasági hatásai az Egyesült Királyság tekintetében

A tanulmányban elsődlegesen az Egyesült Királyság jelenlegi, Brexitet követően fennálló közjogi helyzetét, valamint a gazdasági, jövőbeli tendenciáit, illetve a kereskedelmi viszonyok átalakulásának folyamatának bemutatására fókuszál. Ennek keretén belül az Egyesült Királyság gazdaságában, az újonnan bekövetkező kereskedelmi, pénzügyi és munkaerőpiaci hatásokat kiemelve, a különböző iparágak területeinek módosulását ismertetem a Brexit bekövetkeztének fényében. Összességében a tanulmány a Brexit komplex megvalósulásának egyes gazdaságilag releváns mozzanatainak közjogi és gazdasági szempontú bemutatását, értelmezését tűzte ki célul.

Kulcsszavak: Európai Unió joga, Brexit, közjog, kereskedelmi jog, pénzügyjog, munkajog

Történelemtudományi absztraktok

Demeter kata: Az egykekérdés Kodolányi János publicisztikájában

Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom és a népi mozgalom kiemelkedő alakja volt. Az ormánsági gyökerekkel rendelkező Kodolányi Jánost a ’20-as évektől kezdve foglalkoztatta a dél-baranyai egykéző parasztság élete és lelki világa, írói tehetségéről ekkor még csak szépirodalmai művei árulkodtak. Nem sokkal később a publicisztika műfajában is alkotni kezdett, ahol már a népi írókra jellemző szemléletmód szerint vizsgálta a témát. Írásaiban helyet kapott a középosztály erőteljes bírálata, a kapitalizmus kritikája és a német térhódítás veszélye. Gondolkodásának fő ismérve, hogy az egykéző dél-baranyai nép szokását nem csupán a régió sajátosságának tekintette, hanem az egész magyar nemzet sorsát megpecsételő problémaként tartotta számon.  Jelen írásom a publicisztikai művekre támaszkodva kívánja rendszerezni Kodolányi egykézésről kialakított képét az említett szempontok figyelembevételével.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, magyar parasztság, egykerendszer, népi írók mozgalma, Kodolányi János

Keller-Deák Kristóf: A Vág völgye a hírszerzés célkeresztjében

A két világháború közötti időszakban a magyar katonai attasék egyik fő feladata volt az adott országban a hírszerzés irányítása, szervezése. Feladatuk az információszerzés volt, amely mindennemű adatot jelentett a fogadó ország hadseregéről, vagy bármilyen, a hadsereghez kapcsolódó tevékenységéről. Így volt ez Csehszlovákia esetében is, amely kiemelt fontossággal bírt a korszakban. Ennek köszönhetően az attasék bármilyen katonai jellegű hírt, információt jelentettek jelentéseikben. Egy ilyen jelentéssorozat szól arról, amikor 1933-ban az akkori katonai attasé, Lakatos Géza alezredes figyelt fel a Vág völgyében zajló építési munkálatokra, amelyeket ő katonai célúnak tulajdonított, ezért több hírszerzési jelentésben is beszámolt a térségben tapasztalható építkezések jellegéről, folyamatáról.

Kulcsszavak: Lakatos Géza, katonai attasé, hírszerzés, hadiipar, Vág folyó, Csehszlovákia

Fodor Krisztina: Syneros mártír a „monachus” a passiók és mártírológiumok tükrében

A tanulmány a diocletianusi keresztényüldözés egyik pannoniai mártírjának, Syneros mártírnak szerzetesi hagyományát vizsgálja. Már a legelső kutatókat is zavarba ejtette az a feltételezés, hogy a 300-as évek legelején hogyan nevezhettek valakit monachusnak, miközben a szó használata a 4. század második felében terjedt el a Római Birodalom ezen területén. A mártírról fennmaradt két passio ugyancsak nem segít a válasz megtalálásában, hiszen az egyik tartalmazza a monachus jelzőt, míg a másik nem. A tanulmányban a legkorábbi forrásoktól (feliratoktól) elindulva végig elemezzük a jeromosi mártírológium másolatait és kitérünk a történeti mártírológiumok kódexeire is, valamint a passiok kézirati hagyományaira. Az elemzésből megállapítható, hogy a monachus szó egy kései betoldás eredménye. A bővítés azonban nem a passio szerzők / másolók részéről keletkezhetett, hanem a történeti mártírológiumok szerzői (azon belül is egy névtelen lyoni szerző) alkották meg Syneros mártír szerzetesi hagyományát a 9. század elején, melyet később viszontlátunk a 14. századi passioban is. Így tehát jelen tanulmány a forrásokhoz erősen ragaszkodva kívánja bizonyítani, hogy Syneros mártír nem lehetett szerzetes szent.

Kulcsszavak: Pannonia, Sirmium, keresztényüldözés, Syneros, mártír, monachus, szerzetes, mártírológium

Pap István:  A Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságnak a budapesti bérházak és lakásépítésekben játszott finanszírozási szerepe (1908–1911)

A múlt század első évtizedében tömegek indultak meg vidékről Budapestre munkát vállalni, miközben a fővárosi lakások száma nem nőtt ezzel párhuzamosan. A legrosszabb helyzetben a kiskeresetű alkalmazottak, munkások voltak. A Központi Kereskedelmi és Iparbank ebben a helyzetben vállalt finanszírozóként szerepet azzal, hogy bérlakások építéshez nyújtott hitelt különböző építési vállalkozóknak, építőmestereknek, akik Budapest különféle pontjain bérlakásokat építettek, ezzel is csökkentve a lakáshiányt a fővárosban.

Kulcsszavak: Központi Kereskedelmi és Iparbank, tisztviselő telepek, Bárczy István, Budapesti városfejlesztési tervek

Pap István: Camillo Castiglioni és a Magyar-Olasz Bank első három üzletéve

Camillo Castiglioni pénzügyi zseni kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar-Olasz Bank létrehozásában 1920-ban. 1920-1923 közötti időszakban a bank rohamosan fejlődött. Különféle ipari és kereskedelmi vállalatok részvényein keresztül nyert részesedést. A trianoni béke utáni csonka Magyarország lakossági és vállalti hitelezésben jelentős szerepet játszott, ezzel elősegítve az ország gazdasági fejlődését. A bank része volt a Banca Commerciale Italiana keleteurópai terjeszkedésének.

Kulcsszavak: Castiglioni, Magyar-Olasz Bank, vállalati részvények, banki hitelek

Rátvay-Nagy Dániel: Egy budapesti és három vidéki reáliskola tanulóinak száma, anyanyelvi és vallási megoszlása 1867-1914

A 19. század második felében egy új iskola típus jelent meg Magyarországon, a reáliskola. A porosz-osztrák mintára létrehozott reáliskola, a történetírás jelenlegi álláspontja szerint nem volt népszerű. A dualizmus korában, Magyarországon a tanulók mindössze 15%-a járt reáliskolába míg ez az arány Ausztriában 30%-volt. A vizsgált reáliskolák viszont a korszakban növekedtek, többször is maximum kapacitás mellett működtek. Túlnyomó többségben ezekbe a reáliskolákba magyar anyanyelvűek jártak. Feltételezhető egy kapcsolat a VKM rendeletei és a tanuló létszámok változása között. A reáliskolákat nagy arányban zsidók látogatták.

Kulcsszavak: Dualizmus, reáliskola, oktatás, nemzetiség, vallás, zsidóság

Zsidai réka: Festetics László (1785– 1846) neveltetése és a mai oktatási rendszer

A 18–19. század fordulóján a magyarországi felvilágosodás egyik meghatározó személyisége gróf Festetics György volt. A keszthelyi gróf a rangból, társadalmi státusból adódóan, a korszak elvárásaihoz igazodva nagy figyelmet fordított fia, László gróf neveltetésére. Festetics György 1790-ben az európai műveltségű Péteri Takáts Józsefet, majd  1799-től Kultsár Istvánt szerződtette nevelőnek fia mellé.

László gróf neveltetését elsősorban a rousseau-i és a John Locke-i elvek határozták meg. Ezek a mai modern tanítást szabályozó jogszabályok (Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai program) egyértelmű gyökerei. A források alátámasztják, hogy László neveltetésének középpontjában a közjó szolgálatába állított hivatali-udvari életre való felkészítés állt. Tanulmányomban bemutatom a korabeli nevelés alapelveit (erkölcsi, értelmi, testi nevelés) a hatályban lévő NAT tükrében, kitérve a releváns pedagóguskompetenciákra is.

Kulcsszavak: Festetics László, felvilágosodás, nevelés, pedagógia, magánnevelő, John Locke, J. J. Rousseau, közjó, Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai Program, pedagóguskompetenciák, instrukciók