Bevezető
E tanulmány azzal a célkitűzéssel született, hogy a mai fogyatékosság – értelmezés hazai tendenciáit összehangolja a külföldön már meghonosodott gondolatokkal. “Kohi-Pál Eszter: Fogyatékkal élők teológiája” bővebben
Bevezető
E tanulmány azzal a célkitűzéssel született, hogy a mai fogyatékosság – értelmezés hazai tendenciáit összehangolja a külföldön már meghonosodott gondolatokkal. “Kohi-Pál Eszter: Fogyatékkal élők teológiája” bővebben
A címben jelzett vizsgálat Győry Elemér dunántúli püspök jelentéseire[1] terjed ki. A vizsgálatot az teszi izgalmassá, hogy a korban ismert a kommunista hatalom egyházról való elgondolása, de az kevésbé, hogy az egyház miként tekintett önmagára. “Jakab Bálint Mihály: Református egyházi önkép a püspöki jelentésekben” bővebben
A 20. század első felének liturgiai (és homiletikai) szakirodalmai még tényként kezelték, hogy az óegyház gyülekezetei számára az istentiszteleti bibliaolvasás gyakorlatához mintaként a zsinagógai istentisztelet szombat reggeli formájának ciklikus Írás-olvasása (Tóra és Próféták) szolgált.1 A legújabb kutatások azonban némileg árnyalják ezt a kérdéskört. “Balogh Dávid: Istentiszteleti bibliaolvasás az 5. századig” bővebben
A 88. zsoltár a kanonikus zsoltárgyűjtemény egyedülálló darabja.[1] Panaszéneknek, illetve imádságnak tekinthető: a beszélő szenvedéseit sorolja a megszólítottnak, Istennek. “Péntek Dániel Gábor: A 88. zsoltár a Kórah fiai-zsoltárok kontextusában” bővebben
Az „ószövetségi démonológia”, mint kutatási terület, megtévesztő elnevezés, ugyanis az Ószövetségben sem mai értelemben vett démonok, sem velük foglalkozó tan nem található. Minden bibliakutatónak, aki belevágja fejszéjét ebbe a roppantul érdekes ám problémás témakörbe, terminológiai és módszertani nehézségek sorával kell szembenéznie. “Bozó Réka: Démon(i) névmutató – ártó lények és erők az Ószövetségben” bővebben
Rövid dolgozatunkban a Jelenések könyve (továbbiakban: Jelenések) kozmológiájának főbb ismérveire mutatunk rá. Módszertani szempontból legfőképp a narratív-kritikai megközelítésre hagyatkozunk. A megközelítés legfőbb hozadéka a Jelenések organikus,[1] egységes műként való olvasata (inner-textual reading).[2] Mindez kifejezi azt a Jelenésekkel kapcsolatos előfeltevést, hogy a rész nem érthető meg a mű egésze nélkül.[3] “Nagy József: A Jelenések könyvének kozmológiája” bővebben
Ha meg kellene neveznünk a két leggyakrabban hivatkozott írást Kálvin hermeneutikájával kapcsolatban, először Gánóczy Sándor és Stefan Scheld közösen készített munkáját említhetjük, melyet 1997-es fordítása óta a magyarul olvasó teológusközönség is jól ismer,1 illetve Thomas F. Torrance könyvét 1988-ból.2 Gánóczy munkája valóban megkerülhetetlen, 1983-as megjelenése óta ugyanakkor további fontos művek bővítették ismereteinket a reformátor írásértelmezéséről. Ezeket itthon is érdemes lenne ismernünk. “Czentnár Simon: Irányzatok a kálvini hermeneutika kutatásában” bővebben
Kutatási témámból kiindulva – amely az Isten Igéje által kijelentett, az örökélet reménységének tükrében vizsgált emberi élet – Pál1 Római leveléből kikerestem azokat az igerészeket, amelyekben a ζωὴ (élet) szó szerepelt.2 “Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise” bővebben
Tanulmányomban néhány lehetséges választ kívánok bemutatni, amelyeket az elmúlt évtizedekben német gyakorlati teológusok adtak a lelkipásztori hivatás krízise által felvetett kérdésekre.
“Szászné Lázár Eszter Csenge: A lelkipásztori hivatás krízise – Német modellek és magyar párhuzamok” bővebben
Az Ószövetségben számtalan olyan héber szó található, amely csak egyetlen egyszer fordul elő, illetve más korabeli forrásszövegben sem tűnik fel, így jelentése és eredete nehezen rekonstruálható, értelmezése és lefordítása vitatott. “Bozó Réka: Hogyan került Lilit a Bibliába?” bővebben