Kulifay Bálint: Az Amerikai Konföderációs Államok törvényhozása

Katonai törvényhozás

 Tekintettel a megszületését övező történelmi-politikai helyzetre, az Amerikai Konföderációs Államok katonai jellegű jogalkotása különös fontossággal és jelentőséggel bírt, hiszen a fegyveres erők állapota, minősége, mennyisége, szervezettsége, felszereltsége és vezetése közvetlenül volt felelős az önmagát északi szomszédjával már a létezése hajnalán hadban találó nemzet fennmaradásáért vagy megsemmisüléséért. “Kulifay Bálint: Az Amerikai Konföderációs Államok törvényhozása” bővebben

Bozó Réka: Démon(i) névmutató – ártó lények és erők az Ószövetségben

Az „ószövetségi démonológia”, mint kutatási terület, megtévesztő elnevezés, ugyanis az Ószövetségben sem mai értelemben vett démonok, sem velük foglalkozó tan nem található. Minden bibliakutatónak, aki belevágja fejszéjét ebbe a roppantul érdekes ám problémás témakörbe, terminológiai és módszertani nehézségek sorával kell szembenéznie. “Bozó Réka: Démon(i) névmutató – ártó lények és erők az Ószövetségben” bővebben

Nagy József: A Jelenések könyvének kozmológiája

Bevezetés

Rövid dolgozatunkban a Jelenések könyve (továbbiakban: Jelenések) kozmológiájának főbb ismérveire mutatunk rá. Módszertani szempontból legfőképp a narratív-kritikai megközelítésre hagyatkozunk. A megközelítés legfőbb hozadéka a Jelenések organikus,[1] egységes műként való olvasata (inner-textual reading).[2] Mindez kifejezi azt a Jelenésekkel kapcsolatos előfeltevést, hogy a rész nem érthető meg a mű egésze nélkül.[3] “Nagy József: A Jelenések könyvének kozmológiája” bővebben

Domokos Andrea: A büntetőjogi felelősség erkölcsi vonatkozásairól

A gyermek- és fiatalkorúak büntetőjogi felelőssége kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy mennyiben hatott közre a családi és a társadalmi közeg a cselekmény elkövetésében. Az erkölcsi nevelés elengedhetetlen része egy gyermek felnevelésének, az anyagi szükségletek biztosítása mit sem ér a humanista értékrend közvetítése nélkül. 1 “Domokos Andrea: A büntetőjogi felelősség erkölcsi vonatkozásairól” bővebben

Belovics Ervin: Az új Büntető Törvénykönyv egyes koncepcionális kérdéseiről

Bevezető

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) megalkotásakor a jogalkotó arra törekedett, hogy megtartva a jogalkalmazói gyakorlat próbáját kiálló jogintézményeket, beemelje a normarendszerbe a jogtudomány által kidolgozott új megoldásokat illetve, hogy teljeskörű védelmet biztosítson a társadalom számára. “Belovics Ervin: Az új Büntető Törvénykönyv egyes koncepcionális kérdéseiről” bővebben

Szalma József: Összegezés az új Polgári Törvénykönyvről

ELSŐ RÉSZ: AZ ÚJ PTK. SZABÁLYOZÁSI MÓDSZERE, RENDSZERE, TARTALMA ÉS HATÁLYBA LÉPÉSE

A polgári és kereskedelmi jog egysége; a teljesség; a kontinuitás és a diszkontinuitás elméletének hatása

Bevezető

Az új Magyar Ptk. 1998.-ben, az Országgyűlés által meghozott újrakodifikálási határozatot követően1, egy és fél évtizednyi tudományos, szakmai és országgyűlési kodifikációs tevékenység eredményeként 2013. elején az Országgyűlésben kihirdetést nyert. Ugyanakkor, 2013 decemberében a magyar Parlament meghozta az új Ptk. hatálybaléptetési törvényét. E tanulmányban egyfelől az új Ptk. (immáron: Ptk.) tartalmát, rendszerét, szabályozási módszerét és hatálybaléptetési szabályait, továbbá változtatási indítványokat és változtatásokat2 szeretnénk megvizsgálni. “Szalma József: Összegezés az új Polgári Törvénykönyvről” bővebben

Cservák Csaba: Alkotmánybíráskodás a Pireneusokon túl

Mikor mondható el egy jogrendszerről, hogy az alapjogok a legteljesebb mértékben érvényesülnek? Akkor, ha a jogszabályok teljesen megfelelnek az alkotmányosságnak1, és ezen jogszabályokat a bíróságok (illetőleg átfogóbb megfogalmazásban a jogalkalmazó szervek) pontosan és megfelelően alkalmazzák2. A probléma ott kezdődik, ahol az említett tényezők valamelyike hiányzik: vagyis akár a jogszabályok alkotmányossága, akár azok megfelelő alkalmazása csorbát szenved. (Az első probléma orvoslása egyértelműen alkotmánybírósági hatáskör, a másodikra pedig még visszatérünk.) “Cservák Csaba: Alkotmánybíráskodás a Pireneusokon túl” bővebben

Farkas György Tamás: A nemzetiségek parlamenti képviseletének alkotmányos alapja Magyarországon, az alkotmányos mulasztás kérdése az Alkotmánybíróság határozatai fényében

Bevezető

A nemzetiségek Országgyűlési képviseletének alapköve, alapmomentuma kétség kívül az Alkotmány 1989. évi XXXI. törvénnyel történő módosítása által az Alkotmányba emelt, majd később az Alaptörvény által is átvett megfogalmazás, miszerint „a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és etnikai kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezők.”1 “Farkas György Tamás: A nemzetiségek parlamenti képviseletének alkotmányos alapja Magyarországon, az alkotmányos mulasztás kérdése az Alkotmánybíróság határozatai fényében” bővebben