Balogh Atilla: Adalékok a Keresztes-Fischer Ferenc vezette Belügyminisztérium rendészeti politikájához (1931-1932) – Gyülekezési, egyesületi, sajtórendészeti ügyek; állambiztonság, állami ellenőrzések, fejlesztések a közbiztonsági szerveknél

                                                „Dolgozni, rendet teremteni és takarékoskodni akarok”[1]

Bevezetés

E tanulmány jelentős részben hiánypótlónak minősül, hiszen Keresztes-Fischer Ferenc[2] belügyminiszter, s tárcájának 1931-től 1932-ig tartó rendészeti[3] politikáját eddig részletesen nem vették górcső alá.[4] Ezen hiány pótlása vezérelte a szerzőt.[5] E tanulmány bemutatja, s elemzi a közbiztonsági rendészeti terület[6] egyes „ágait”[7] (gyülekezési ügyek; egyesületi ügyek; sajtórendészet). A következő oldalak a fegyverek, lőszerek, robbanószerek állami ellenőrzésével is foglalkozik, hiszen ezen terület is szorosan kapcsolódik az államrendészethez. Továbbá ezen írás a közbiztonsági szervekkel kapcsolatos fejlesztéseket is tárgyalja, mert az említettek a közbiztonsági rendészet hatékony működésének alapfeltételeit jelentik. Az alábbi oldalak a kormányellenes erők (a kommunisták, a szociáldemokraták, a kisgazdák, a szélsőjobboldal) elleni belügyminiszteri „harcot” kiemelt fontossággal kezelik. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a Belügyminisztérium milyen eszközökkel próbálta a közbiztonságot megőrizni, illetve a politikai ellenfeleket „visszaszorítani” a nagy gazdúasági világválság ezen időszakában. “Balogh Atilla: Adalékok a Keresztes-Fischer Ferenc vezette Belügyminisztérium rendészeti politikájához (1931-1932) – Gyülekezési, egyesületi, sajtórendészeti ügyek; állambiztonság, állami ellenőrzések, fejlesztések a közbiztonsági szerveknél” bővebben

Resán Dalma: A nyomozás során elrendelt és fenntartott személyi szabadság elvonással járó kényszerintézkedések fejlődése és problematikája

Bevezetés

A bűnözés olyan folyamatosan változó társadalmi tömegjelenség, amely bizonyos földrajzi területen, adott időszak során elkövetett bűncselekmények és elkövetőik összességét jelenti. Értelmezésük és elemzésük során igen sok olyan tényezőt kell figyelembe venni, amelyek kölcsönösen feltételezik, és megerősítik egymást.[1] “Resán Dalma: A nyomozás során elrendelt és fenntartott személyi szabadság elvonással járó kényszerintézkedések fejlődése és problematikája” bővebben

Farkas György Tamás: Kit képvisel a nemzetiségi képviselő, avagy összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel, az Njtv. nemzetiségi országgyűlési képviselőre vonatkozó rendelkezése?

Bevezető

Jelen tanulmány megírása kezdetén a címben felvetett kérdés pusztán alkotmány-elméletinek számított, azonban a 2018. április 8-án lebonyolított választásokat követően a kérdés gyakorlati jelentőséget is nyert. A kedvezményes nemzetiségi kvótát megteremtő, illetve a nemzetiségek parlamenti munkában történő részvételét lehetővé tevő választójogi szabályok alapján megtartott második országgyűlési választásokon ugyanis a német nemzetiség listája elérte a teljes jogú képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámot,1 így Ritter Imre a 2018. május 8-án megalakuló országgyűlésben teljes jogú országgyűlési képviselőként vehet részt a törvényalkotás munkájában. “Farkas György Tamás: Kit képvisel a nemzetiségi képviselő, avagy összeegyeztethető-e az Alaptörvénnyel, az Njtv. nemzetiségi országgyűlési képviselőre vonatkozó rendelkezése?” bővebben