Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise

Bevezetés

Kutatási témámból kiindulva – amely az Isten Igéje által kijelentett, az örökélet reménységének tükrében vizsgált emberi élet Pál1 Római leveléből kikerestem azokat az igerészeket, amelyekben a ζωὴ (élet) szó szerepelt.2 “Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise” bővebben

Kantár Tamás : A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited bizottságai (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 7/7 része)

Az igazgatótanács egyes feladatait bizottságaira bízta. Ezzel célja a hatékony működés biztosítása, és hogy megfelelő figyelmet tudjanak fordítani az adott témákra. A bizottságok központi szerepet játszanak a felelős társaságkormányzás magas színvonalának biztosításában. „Az összes bizottságot egy független, nem ügyvezető igazgató vezeti, és a tagok többsége is független, nem ügyvezető igazgató (kivéve a kockázatkezelési bizottságot).” “Kantár Tamás : A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited bizottságai (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 7/7 része)” bővebben

Kiss László: A föderáció gondolatának fejlődése a szovjet alkotmányozás megalapozása során

Bevezetés

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy jelenik meg a föderáció gondolata a szovjet alkotmányozást megelőző gondolkodásban és milyen vitákban fejlődik a föderáció elmélete. A formális testületekben zajló viták mellett nagy fontosságot tulajdonítunk a testületek által elfogadott normák elemzésének, abból a szempontból, hogy hogy kívánták kezelni a nemzetiségi kérdést, miként jelenik meg azokban a föderációs gondolat.

“Kiss László: A föderáció gondolatának fejlődése a szovjet alkotmányozás megalapozása során” bővebben

Lukácsi Dániel Csaba: Az alkotmányos identitás

Felvezetés

Hangsúlyosan Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően1 – különösen az elmúlt években – egy egészen új csapásirány mentén indult meg a politikai és közjogi diskurzus az Európai Unió és a tagállamok alkotmányos viszonya tekintetében: az érdeklődés középpontjába az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 4. cikk (2) bekezdésében említett „nemzeti identitás” fogalma került.2 E nehezen meghatározható tartalmú, sok szempontból szimbolikusnak szánt3 fogalom mentén jelentek meg a szakirodalomban és a joggyakorlatban egyaránt a különféle identitás és önazonosság fogalmak.

“Lukácsi Dániel Csaba: Az alkotmányos identitás” bővebben

Salvador Neto Luis: Bevándorlásügy az Európai Unióban

Bevezetés

A migrációs folyamat kiindulópontja a civilizáció megjelenésével egyidős. A migráció koronként változó intenzitással a történelem kezdete óta korunk meghatározó tényezője, egyike azoknak a globális világ központi kérdéseinek, amelyek a nemzetközi politikai életet foglalkoztatják. Napjainkban a bevándorlás jelenti az egyik legfontosabb témát az európai közbeszédben. “Salvador Neto Luis: Bevándorlásügy az Európai Unióban” bővebben

Birher Nándor – Zámbó Károly József: A szakértői jog, és demokratikusan megvalósítandó jog megkülönböztetése Arno Anzenbacher normarendjének értelmezésében

Bevezetés

Napjainkban a technikai fejlődés olyan ütemben halad előre, amit korábban alig lehetett elképzelni. Ezzel együtt egyre összetettebbé vált az a megismerési folyamat, amellyel az ember képet alkothat a saját koráról. Megjelent egyrészt egy virtuális világ, amely a jövőt előrevételezve szinte rabul ejti az embereket,1 másrészt ezzel együtt jelentkezett egy sajátos jelenség: a valóság és a szimuláció keveredése.2 “Birher Nándor – Zámbó Károly József: A szakértői jog, és demokratikusan megvalósítandó jog megkülönböztetése Arno Anzenbacher normarendjének értelmezésében” bővebben

Bartha Bence: A tárgyalási szerkezet változásainak hatásai – témaindító

Bevezetés

Jelen írás témaindítóként szolgál doktori értekezésem írásához és kutatásom megkezdéséhez. Az doktori értekezésem címe „a tárgyalási szerkezet változásainak hatásai”, mely azt vizsgálja majd, hogy a magyar polgári perjogban az egyes tárgyalási szerkezetváltásoknak milyen előzményei, körülményei, valamint előnyei-hátrányai voltak, lettek. E cikkben két témakört kívánok megvizsgálni, felvillantani. Az első, hogy milyen tárgyalási rendszereket ismer a tudomány és ezekkel milyen mértékben foglalkozott, foglalkozik a jogirodalom. Valamint, hogy a – téma aktualitását adó – Pp. kapcsán hogyan alakult ez a „tudományos érdeklődés”. Elöljáróban annyi elmondható, hogy a legfrissebb kodifikáció idején rendkívüli mértékben megélénkült az osztott szerkezetre és az azt körülvevő jogintézményekre vetődő figyelem.

“Bartha Bence: A tárgyalási szerkezet változásainak hatásai – témaindító” bővebben

Garai Renáta: A fátyol túloldalán: szeretet vagy kilátástalanság?

Bevezetés

Megmagyarázhatatlan ragaszkodás a nyilvánvalóan rosszhoz, a folyamatos megalázás és bántalmazás eltűrése, a sértettek szégyenérzete és belebetegedése, míg elkövetői oldalról mindezek kihasználása, a másik legyűrése, alázása, ezzel egyidejűleg pedig a külvilág felé legjobb arcuk mutatása. Egy társnak, egy szülőnek sem lehet bármit. „Annyira szeretlek, nem tudok nélküled élni!” – mondja a vádlott, majd megüti, megrugdalja a társát vagy a gyermekeit. De miféle szeretet ez? A ragaszkodás ily módon való kifejezése elég jól titkolja a szeretetet, a bűncselekmények alapvető jellemzője mégis ez.

“Garai Renáta: A fátyol túloldalán: szeretet vagy kilátástalanság?” bővebben

Kantár Tamás: Hongkong jogrendszere (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 1/7 része)

Bevezetés

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának Felelősség programjában részt vevő PhD hallgatóként a Corporate Governance [Felelős Társaságkormányzási Jog] elméleti és gyakorlati vonatkozásait vizsgálom. “Kantár Tamás: Hongkong jogrendszere (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 1/7 része)” bővebben