A KRE-DOK online folyóirata
Tanulmányunkban az OECD jelentéseinek e-közigazgatási kutatások során történő felhasználhatóságának kérdését, valamint a legutóbbi Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020-ra vonatkozó ajánlásokat vizsgáljuk meg. “Molnár Péter – Varga Ferenc: Az OECD Jelentések Alkalmazási Lehetőségei az Elektronikus közigazgatási kutatások és fejlesztések során” bővebben
Ha meg kellene neveznünk a két leggyakrabban hivatkozott írást Kálvin hermeneutikájával kapcsolatban, először Gánóczy Sándor és Stefan Scheld közösen készített munkáját említhetjük, melyet 1997-es fordítása óta a magyarul olvasó teológusközönség is jól ismer,1 illetve Thomas F. Torrance könyvét 1988-ból.2 Gánóczy munkája valóban megkerülhetetlen, 1983-as megjelenése óta ugyanakkor további fontos művek bővítették ismereteinket a reformátor írásértelmezéséről. Ezeket itthon is érdemes lenne ismernünk. “Czentnár Simon: Irányzatok a kálvini hermeneutika kutatásában” bővebben
Az Igazgatók kézikönyvének célja, hogy az igazgatók áttekinthessék a legfontosabb társaságkormányzási kérdéseket és a HKEX-ről társasági információkat nyújtson.2 A HKEX 1999-ben jött létre 2 hongkongi tőzsdei társaságból és 3 elszámolóházból az értékpapírok és határidős ügyletek területén végbemenő reformok részeként.3 A HKEX elsődleges feladata a szabályos, jól informált és tisztességes piac biztosítása és a kockázatok körültekintő kezelése.4
Hongkong GDP-je az elmúlt 30-40 évben nagyjából a 200 szorosára nőtt, így nem hagyhatjuk ki a best practice megtalálására irányuló kutatásaink során. A város történelmének köszönhetően a hongkongi jogban megtalálhatók a kontinentális kínai jog jellemvonásai és a brit „gyarmati örökség” legfontosabb elemei, mely rendszerek egészséges ötvözetének mintául szolgáló értékét a fentebb jellemzett adatok híven tükrözik. “Kantár Tamás: A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited 2017. évi corporate governance jelentése (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 5/7 része)” bővebben
Jelen munka egy ún. művészeti olimpia magyarországi megvalósítására tesz javaslatot, egyúttal egy erre vonatkozó nagy részletességű terv kidolgozását kívánja előkészíteni. “Rixer Ádám: Művészeti olimpia Magyarországon” bővebben
A cégcsoport igazgatótanácsai kollektíven felelnek cégük kormányzásáért és működéséért. Az igazgatóknak becsületesen és jóhiszeműen kell eljárniuk és a társaság (adott esetben a vállalatcsoport) érdekeit kell követniük; megfelelő célokat kell követniük tevékenységük során; egyaránt felelnek a társaság eszközeinek alkalmazásáért és helytelen alkalmazásáért a társaság felé; kerülniük kell az érdekek és feladatok ütközését; érdekeltségeiket teljes mértékben és becsületesen közzé kell tenniük; elvárt gondoskodással, szorgalommal kell cselekedniük képességeiknek és tapasztalataiknak megfelelően; valamint jogszabályból eredő feladataikat és kötelezettségeiket is el kell látniuk.1 “Kantár Tamás: A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited igazgatótanácsa (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 6/7 része)” bővebben
Kutatási témámból kiindulva – amely az Isten Igéje által kijelentett, az örökélet reménységének tükrében vizsgált emberi élet – Pál1 Római leveléből kikerestem azokat az igerészeket, amelyekben a ζωὴ (élet) szó szerepelt.2 “Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise” bővebben
Az igazgatótanács egyes feladatait bizottságaira bízta. Ezzel célja a hatékony működés biztosítása, és hogy megfelelő figyelmet tudjanak fordítani az adott témákra. A bizottságok központi szerepet játszanak a felelős társaságkormányzás magas színvonalának biztosításában. „Az összes bizottságot egy független, nem ügyvezető igazgató vezeti, és a tagok többsége is független, nem ügyvezető igazgató (kivéve a kockázatkezelési bizottságot).” “Kantár Tamás : A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited bizottságai (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 7/7 része)” bővebben
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy jelenik meg a föderáció gondolata a szovjet alkotmányozást megelőző gondolkodásban és milyen vitákban fejlődik a föderáció elmélete. A formális testületekben zajló viták mellett nagy fontosságot tulajdonítunk a testületek által elfogadott normák elemzésének, abból a szempontból, hogy hogy kívánták kezelni a nemzetiségi kérdést, miként jelenik meg azokban a föderációs gondolat.
Hangsúlyosan Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően1 – különösen az elmúlt években – egy egészen új csapásirány mentén indult meg a politikai és közjogi diskurzus az Európai Unió és a tagállamok alkotmányos viszonya tekintetében: az érdeklődés középpontjába az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 4. cikk (2) bekezdésében említett „nemzeti identitás” fogalma került.2 E nehezen meghatározható tartalmú, sok szempontból szimbolikusnak szánt3 fogalom mentén jelentek meg a szakirodalomban és a joggyakorlatban egyaránt a különféle identitás és önazonosság fogalmak.