Beküldve:

Pap István: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság születése – 1920

Előszó

A tanulmány célja, hogy bemutassa a Horthy-korszak egyik legnagyobb bankja létrehozásának körülményeit a levéltári források tükrében, a korabeli pénzügyi és gazdasági környezetbe ágyazva. A tanulmány röviden kitér a bank alapítójára, Camillo Castiglionira is, aki a bank alapításakor Európa egyik, ha nem a leggazdagabb embere volt. A bank egy súlyos történelmi helyzetben, Trianon előszobájában született. De mindez mintha a születéskor nem érződne…

Gazdasági és pénzügyi helyzetkép

Az első világháború két szembenálló csoportosulás tagjaként érte Magyarországot és Olaszországot. Míg ezen utóbbi a győztes nagyhatalmak között volt, addig Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként a vesztes oldalon maradt. A közös hadsereg főparancsnokság megbízottai Padova mellett, olasz tábornokok előtt írták alá a fegyverszüneti megállapodást. 1918 őszén olyan olasz kormány alakult és olyan politikai fordulatot vett, amelynek célja Olaszország nagyhatalmi státusának tényleges megteremtését tűzte ki célul. Vittorio Orlando miniszterelnököt vezető katonai személyek is támogatták e cél elérésében. Fiume kapcsán Olaszország adriai és balkáni befolyását kívánta erősíteni, amelyet az egész Duna-medencére kívánt kiterjeszteni, így Magyarországra is, szemben a térség francia befolyásával. Ezen törekvéseit azonban a nagyhatalmak nem támogatták, a francia és olasz rivalizálás nem tett jót a térség stabilitásának. A nagyok közül leginkább Olaszországnak lett volna szüksége valamilyen külpolitikai sikerre, ami nem volt könnyű, mert ebből a csoportból ő volt a legszegényebb, tele belső feszültségekkel. Ezek ellentételezésére kellett volna a külső siker a külpolitika terén. Evégett keresett erősebb partnereket a Duna-medencében. Jugoszlávia kapcsán az volt Olaszország érdeke, hogy az új államot gyengítse, a francia befolyást visszaszorítsa. 1918 végén Fiume még Magyarország része volt formálisan, nem lehetett tudni, lesz-e beleszólása a magyar kormánynak a kikötő sorsába. A teljesen legyőzött Magyarország számára minden olyan lépés, ami az elszigeteltségéből elmozdíthatta, fontos volt, így egy győztes nagyhatalom támogatása nagyjelentőségű volt. Olaszország érdeklődésére a magyar kormány kedvezően reagált, puhatolódzó tárgyalások kezdődtek Fülep Lajos kormánymegbízott személyén keresztül. A vele tárgyaló Francesco Saverio Graziolo tábornok volt, aki készségesnek mutatkozott, hogy a magyar kormánnyal tárgyaljanak, de elképzelésében az is szerepelt, hogy az akkor Magyarország területén lévő francia csapatok mellé olasz hadtest is érkezzen. Azonban erre végül nem került sor. 1919 elején Bécsben folytatódtak a tárgyalások. Március 21-ike után a francia és angol megbízottak elhagyták Budapestet, ezt a lehetőséget igyekeztek kihasználni az olaszok. Borghese herceg igyekezett a két ország kapcsolatában közreműködni, egy idő után csak mint magánember. A Kormányzótanács diplomáciai missziója Budapestre küldését kérte a békekonferenciától, amit az olasz delegáció támogatott. A magyar jegyzéket Borghese juttatta el a békekonferenciához. Május 12-én érkezett Budapestre Guido Romanelli, hogy átvegye az olasz misszió vezetését, ettől kezdve megélénkültek a kétoldalú kapcsolatok. Még titkos fegyverszállítmányra is sor került, papíron élelmiszereknek álcázva. A Tanácsköztársaság bukása utáni kormányzat inkább az angolszász vonalban látott külpolitikai lehetőséget. A Tanácsköztársaság megdöntése után rövid ideig ismét megnőtt Romanelli missziójának szerepe, mivel a tábornoki bizottság megérkezéséig küldöttsége képviselte a szövetségeseket. Romanelli közvetített az első napokban Budapest és Párizs között, Borghese szorgalmazta a szociáldemokrata vezetők és a Bethlen-csoport együttműködését közös kormányalakításra, az olasz misszió pedig többször közbelépett a román megszállás idején letartóztatott politikusok kiszabadítása érdekében, s jelenlétük, magatartásuk ebben az időben más tekintetben is hasznosnak bizonyult. Olaszország ekkor nem zárkózott volna el attól, hogy Romániával együttműködve vegyen részt a magyarországi helyzet „tisztázásában”, kiszorítva innen a franciákat. A későbbiekben a párizsi békerendszerrel elégedetlen magyar és olasz kormány bőségesen talált alapot és indokot a szorosabb együttműködés kiépítéséhez, az olasz expanzív törekvésekben ismét jelentős helyet kapott Magyarország. De a ’30-as években Mussolini Olaszországa e térségben újból nála erősebb hatalomba, Hitler Németországába ütközött.[1] Ilyen politikai körülmények között került sor a Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság létrehozására, ami Olaszország érdekeinek érvényesülését segíthette a térségben. A megalakult bank igazgatósági értékelésében már az első, még nem teljes üzleti évben, 1920-ban az ország gazdasági életét bemutató helyzetjelentés állt.[2] Meglepetéssel fogadták a bank iránti bizalmat. A háború hosszadalmas volt és az azt követő forradalmi mozgalmak utóhatásai hamar lecsendesedtek. Így arra a megállapításra jutottak, hogy Magyarország a belső rend és nyugalom tekintetében Európa legrendezettebb országai közé volt számítható. A jelentés szerint az ország legfőbb termelési ága, a mezőgazdaság, teljesen aktív volt, a földet mindenhol megművelték. A hazai ipar azonban súlyosan küzdött a nyersanyag-hiánnyal és a tüzelőanyag hiányával, illetve a világközi termelési válság okozta kihívásokkal. Legtöbbet azonban az ország kereskedelme szenvedte, a Nyugat és Kelet közötti kereskedelem súlypontját „szinte mesterségesen tolták el Budapesttől” – olvasható a jelentésben. Az állam pénzügyi helyzetéről azt írták, hogy az utóbbi időben javulást mutatott, ebben kiemelkedett a pénzügyminiszter[3] zsenialitása és bátorsága. A korona értékállóságának visszaszerzését is fontosnak tekintették a nemzetközi bizalom szempontjából, amelyet a külföld is elismert. Azonban mindezt nehezítette, hogy a korona stabilitására tett intézkedések egybeestek a nemzetközi termelési válság kezdetével.

Bankalapítás

A Magyar-Olasz Bankot egy szindikátus alapította meg 1920. április 19-én.[4] Ebben Camillo Castiglioni[5] bankár – aki 1879-ben született Triesztben, a helyi zsidó közösség rabbijának fiaként – a bécsi Allgemeine Depositenbank[6] elnöke játszotta a vezető szerepet. Castiglioni 12 éves korában már folyékonyan beszélt németül, olaszul, szlovénul és franciául. Az 1920-as évekre Európa egyik leggazdagabb embere lett, kiváló üzleti és politikai kapcsolatokkal. Castiglioni mellett Európa egyik legnagyobb és legtekintélyesebb pénzintézete, a Banca Commerciale Italiana[7] és egy hozzá közelálló pénzcsoport is részese volt a bank megalapításának. A bank megalakulásakor magába olvasztotta a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársaságot[8] és a Magyar Országos Bank Részvénytársaságot.[9] Ezen utóbbi pénzintézet Budapest Terézvárosi Takarékpénztár Rt. néven 1893-ban alakult. Kezdő alaptőkéje 2,5 millió forint volt, mely 1910-ben 5 millió, 1917-ben 40 millió, majd ugyanazon évben 50 millió koronára emelkedett. A bankügyletek mellett 1895-ben a zálogkölcsön üzletágat is bevezette. Budapesten a Király utcában, a József és Károly körúton, a Ferenciek terén és az Üllői úton zálogházakat nyitott. 1917-ben beolvasztotta a Központi Kereskedelmi és Iparbank Rt-ot és a bécsi Allgemeine Depositenbank A.G. érdekkörébe került. Nevét 1917. október 12-én Magyar Országos Bank Rt-re változtatta.

A Magyar-Olasz Bank Rt. jelentős anyagi erővel kezdte meg működését. Alaptőkéje, a tartalékalappal együtt, 493 millió korona[10] volt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank[11] 315 millió és a Magyar Általános Hitelbank[12] 325 millió korona tőkeállományával szemben. A bank több ízben emelte alaptőkéjét, utoljára az 1928. március 12-iki rendkívüli közgyűlés határozott el tőkeemelést, mikor az alaptőkét 10,8 millió pengőről 20 millió pengőre[13] emelte fel.

Az alakuló közgyűlés[14]

A Magyar Olasz Bank Rt. megalakításakor, 1920. április 19-én, déli 12 órakor, Budapesten, a Nádor utca 16.[15] szám alatt a Magyar Agrár- és Járadékbank Részvénytársaság[16] üléstermében megtartott alakuló közgyűlésen a következő részvényjegyzők voltak jelen:

    1. Banca Commerciale Italiana 112.500 db részvénnyel[17]
    2. Societa Italiana di Credito Commerciale 45.000 db részvénnyel[18]
    3. Camillo Castiglioni 212.500 db részvénnyel
    4. Allgemeine Depositenbank 197.500 db részvénnyel[19]
    5. Adler Roberto 500 db részvénnyel
    6. dr. Éber Antal 500 db részvénnyel
    7. Fónagy Aladár 500 db részvénnyel
    8. dr. Goldfinger Oszkár 500 db részvénnyel
    9. Neumann Gábor 500 db részvénnyel
    10. Magyar Fakereskedők Hitelintézete Rt. 720.000 db részvénnyel[20]
    11. Magyar Országos Bank Rt. 210.000 db részvénnyel.[21]

Azaz 11 részvényjegyző 1.500.000 jegyzett részvénnyel. Ebből 568.000 részvény volt közvetlen módon külföldi (olasz és osztrák) kézben.

A jelenlevő részvényesek közfelkiáltással Camillo Castiglionit választották meg elnöknek, aki levezette az alakuló ülést, amelynek a napirendi pontjai a következők voltak:

    1. Határozathozatal az alaptőke 114 millió koronát tévő részének kellő aláírás és befizetés által történt biztosításáról
    2. Határozathozatal az alapítókkal való megállapodások létesítése tárgyában
    3. Határozathozatal a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársasággal és a Magyar Országos Bank Részvénytársasággal való egyesülés tárgyában
    4. Az alapszabályok megállapítása
    5. Határozathozatal a társaság megalakulása tárgyában
    6. A társaság igazgatóságának kinevezése és a felügyelőbizottság megválasztása
    7. Határozathozatal az alapítóknak a kereskedelmi törvény[22] 152. §-ában foglalt felelősség alól való feloldása tárgyában

A közgyűlés meghatározó fórum egy bank életében. A Magyar-Olasz Bank alapszabályai szerint rendes közgyűlést évente kellett tartani, az összehívás módja, a mindenkori „Budapesti Közlöny” című hivatalos lapban való egyszeri meghirdetés révén vált jogilag érvényessé, melynek 14 nappal meg kellett előznie a közgyűlés időpontját. Azon részvényeseknek, akik szavazati jogukkal élni akartak a közgyűlésen, 8 nappal a közgyűlés előtt részvényeiket le kellett tenni a nyilvános hirdetményben kijelölt letéti helyek egyikén. 25 darab részvény birtoklása ért egy szavazatot. A közgyűlés csak arról tanácskozott, ami a meghirdetett napirendben meg volt jelölve. A közgyűlés akkor volt határozatképes, ha a megjelent részvényesek a kibocsátott részvényeknek legalább huszadrészét képviselték. A közgyűlés általános szótöbbséggel határozott. A közgyűlés hatáskörébe tartoztak az igazgatóság által elkészített üzleti év jelentése, az igazgatóság számadásai az osztalékra vonatkozó indítvánnyal együtt, a felügyelőbizottság jelentései, az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak felmentése és megválasztása, minden alapszabály módosítás, más társasággal vagy vállalattal való egyesülés, alaptőke leszállítás vagy felemelés. Minden közgyűlésről jegyzőkönyv készült, amelyet be kellett nyújtani a törvényszéknek.[23]

A részvénytársaság alapítói az első üzleti év tartamára a társaság igazgatóságának tagjai közé alábbi személyeket nevezték ki:[24] Camillo Castiglioni (elnök), Commendatore Giuseppe Toeplitz,[25] Fónagy Aladár[26] és báró Madarassy-Beck Gyula[27] (alelnökök). Igazgatósági tagok: Roberto Adler, a Societa Italiana di Credito Commerciale igazgatója, Commendatore[28] Mino Gianzana,[29] a Banca Commerciale Italiana központi igazgatója. Egyedi Lajos,[30] gróf Enrico di San Martino Valperga[31] szenátor, a Banca Commerciale Italiana végrehajtó-bizottsági tagja. Dr. Éber Antal[32] vezérigazgató, dr. Goldfinger Oszkár[33] és Grosz Béla a Foresta[34] igazgatósági tagjai, Goldstein Pál az Allgemeine Depositenbank vezérigazgatója, Gualino Riccardo[35] nagyiparos. Báró Kürthy Lajos,[36] Matlekovits Sándor,[37] dr. Nagy Ferenc[38] titkos tanácsosok, Neumann Gábor az Allgemeine Depositenbank igazgatója, Stein Ármin és báró Szterényi József[39] titkos tanácsos, Mariano Petronio a Societa Italiana di Credito Commerciale igazgatója, Deutsch Frigyes és dr. Hilb Jenő.

A bank alapszabálya alapján az igazgatóság a társaság elöljárósága volt, tagjainak száma 10-30 fő között lehetett. Ezen személyeket az első üzleti év tartamára az alapítók nevezték ki, azontúl pedig a közgyűlés választotta meg. A megválasztott igazgatósági tagok megbízatása 5 évre terjedt. Igazgatósági tagokká nem részvényeseket is megválaszthattak. Az igazgatóság az évenkénti ülésen 1 elnököt és 1-3 alelnököt választott maguk közül. Továbbá ugyancsak maguk közül 3-8 tagot küldhetett ki végrehajtó bizottságként külön hatáskörrel, szerződéssel, amelyért külön díjazás járt.[40]

A felügyelőbizottság: 3-11 fő közötti létszámmal működhetett, az alakuló közgyűlésen 1 üzleti évre, azután 3 üzleti évre választották meg a tagjait. Első ülésén elnököt és alelnököt választottak. Tagjai évenkénti tiszteletdíjban részesültek, amit a közgyűlés állapított meg.[41] A bank első felügyelőbizottságának a tagjai: Barta Ödön[42] elnök, Eördögh Virgil,[43] dr. Feleki Béla[44], pándi Horváth Zsigmond, lovag Jakobovits Rudolf, Lord Adolf és Carlo Conte Parravicini a Banca Commerciale Italiana igazgatói, Szántó Frigyes, Antonio de Toma mérnök és Mészáros István pápai prelátus voltak.

A Magyar-Olasz Bank Rt. általános tevékenysége (1920-1948)

A bank üzleti tevékenysége váltók, csekkek és közraktári jegyek leszámítolására, záloglevelek, értékpapírok vételére és eladására, pénzbetétek elfogadására, jelzálogkölcsönök folyósítására, záloglevelek kibocsátására, mező- és erdőgazdasági birtokok adásvételére, mező- és erdőgazdasági, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok alapítására és hiteligényeik kielégítésére terjedt ki. Működésének első éveiben jelentős érdekeltségei voltak. Az alapítás évében olyan, a dualizmus korában országosan ismert és elismert ipari vállalatok, mint a Hazai Fatermelő Rt,[45] amely cég igazgatósági elnöke dr. Éber Antal volt, a Neuschloss-Lichtig Repülőgépgyár és Faipar Rt,[46] a Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.[47] és a Magyar Belhajózási Rt.[48] részvénytöbbségét is megszerezte. 1921-ben más pénzintézetekkel közösen, szindikátusban megvásárolta a Magyaróvári Ipartelepek Rt.[49] részvényeit. Árverésen értékes abbáziai és lovranai szállodák kerültek a tulajdonába Horvátországban.

A Magyar-Olasz Bank Rt. 1920. június 14-én rendkívüli közgyűlést[50] tartott két okból.[51] Egyrészt, hogy az alaptőkét felemeljék az eddigi 300 millió koronáról 350 millió koronára, másrészt módosítani kívántak az alapszabályok néhány pontján. Az ülés végén az igazgatóság tagjai közé választották gróf Alfredo Dentice di Frasso-t[52] és Giberto Borromeo herceget.[53]

A bank tiszta nyeresége 38.197.894 korona és 60 fillér volt, ami az alaptőke 9,16%-os kamatozásának felelt meg. Az alaptőke az üzletévnek (1920) mindössze kétharmadában dolgozott, ez jó eredménynek számított. Camillo Castiglioni igazgatósági jutaléka 1920-ban 102.422,40 korona; végrehajtó-bizottsági jutaléka: 183.981,30 korona volt.

Az igazgatósági jutalék fejenkénti összege 51.211,20 korona volt (kivéve Deutsch Frigyest, az övé 34.140,80 korona és a néhai Mariano Petronio jutaléka 29.875,28 korona), a végrehajtó-bizottság tagjainak[54] jutaléka 91.990,64 koronát tett ki.

Az igazgatóság jelentésében a bank az érdekeltségébe tartozó vállalatokról is jelentést tett. A Schlick-Nicholson Gép-, Waggon-, és Hajógyár Részvénytársaság alaptőkéjét felemelték 22-ről 37 millió koronára. A bécsi Union Bankkal[55] részt vettek a Magyar Motor és Gépgyár Részvénytársaság Szombathely[56] alaptőkéjének 550.000 koronáról 5 millió koronára való felemelésében. A bank részesedést vállalt a Rothmüller S. Fém- és Bádogárú Gyár Részvénytársaságban[57] és a Herkules Művek Részvénytársaságban is.[58] Továbbá részt vett egy szindikátusban, amely megszerezte a „Klotild” Első Magyar Vegyipari Részvénytársaság[59] részvénytöbbségét, a Dr. Pápay-féle Oltóanyag- és Szérumintézetnél[60] pedig az alaptőke emelésben vett részt. A Magyar Belhajózási Rt. többségi részvényét – a Banca Commerciale Italiana és a Lloyd Triestino bevonásával – is megszerezte. 10 millió korona alaptőkével megalakította a Bibó Kálmán Gabonakereskedelmi Részvénytársaságot[61] és megalapította a Kunz Textilkereskedelmi Részvénytársaságot.[62] Szegeden két részvénytársaságot is alapított a bank, az egyik a Hűtőház és- Élelmiszerszállító Rt,[63] a másik a Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt.[64] Az Angol-Magyar Bankkal együtt pedig részt vett a Fiumei Cserzőanyag Gyár alaptőkéjének megemelésében. Az Angol-Magyar Bank Baross Gábor kezdeményezésére 1890-ben alakult, Magyar Kereskedelmi Rt. néven. A vállalatot a tengerentúli- és a balkáni országokkal való kereskedelem szolgálatába kívánták állítani.[65]

1926. január 1-jén magába olvasztotta a Magyar Agrár- és Járadékbankot, s ezzel tekintélyes ipari érdekeltségek és jól jövedelmező helyiérdekű vasúti vállalatok tulajdonosa lett. A Magyar Agrár- és Járadékbank eredetileg 1895. június 1-én az ország mezőgazdasági és közlekedési érdekeinek előmozdítása, mezőgazdasági személyi hitelek megkönnyítése, szövetkezetek alakításának elősegítése és a filoxéra által elpusztult szőlőterületek felújításához szükséges kölcsönök biztosítása céljából alakult. Az eredeti alaptőke 24 millió korona volt. Az igazgatóság 1895. június 20-án létrehozta az Országos Mezőgazdasági Hitelegyletet, mely a bank anyagi eszközeiből, olcsó kamat mellett, hosszú lejáratra hiteleket nyújtott, főként az eladósodott nagybirtokosoknak. A bank 1897-től kezdve egyre nagyobb mértékben kapcsolódott be helyiérdekű vasutak építésének finanszírozásába is. Ugyanakkor vidéki pénzintézetek affiliálásával megkezdte üzleti hálózatának kiszélesítését. Üzletágainak fejlesztése végett 1898-tól kezdve járadékjegyeket, kamatozó kötvényeket és zálogleveleket bocsátott ki. 1904-ben több pénzintézettel együtt megalapította a Magyar Telepítő és Parcellázó Bank Rt-t, mely a parcellázási üzlet visszaesése miatt 1917. február 24-én az intézetbe beolvadt. A bank a szőlőkölcsönök folyósításának befejeztével tenyészállatok vételárának előlegezését vezette be. Üzletágai állandóan fejlődtek. Az első világháború kitörésekor 8 vidéki affiliált pénzintézettel, több ipari érdekeltséggel rendelkezett, vasúti osztálya pedig 25 helyiérdekű vasút ügykezelését látta el.

Az 1929-1930. évben bekövetkezett gazdasági válság döntő fordulatot idézett elő a Magyar-Olasz Bank Rt. pénzügyi politikájában. Az iparfinanszírozási területről fokozatosan visszavonult és működését csak a szorosan vett banküzletekre korlátozta. Vállalati érdekeltségein néhány év leforgása alatt túladott. Értéken alul eladta abbáziai szállodáit és 700 holdas kecskeméti szőlőgazdaságát. Visszalépett a Magyaróvári Ipartelepek Rt., a Magyar Mezőgazdasági Vegyipari Rt. és a Magyar Belhajózási Rt. finanszírozásától is. Felszámolta a Mohácsi Selyemipari Részvénytársaságot. Helyiérdekű vasúti vállalatait 1932. január 1-én a magyar állam megváltotta. A tranzakció rendkívül előnyös volt a bank szempontjából. A MÁV kötelezte magát, hogy a hat helyiérdekű vasúti vállalatért 66 éven át havi 28.300 pengő járadékot fizet. A Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia területére került és korábban az Agrárbank tulajdonában volt helyiérdekű vasutak elsőbbségi részvényeit pedig sikerült az utódállamoknak eladni. Az érdekeltségek közül a harmincas évek végén már csak a Magyar Királyi Selyemfonodák Haszonbérlete Rt. maradt a bank tulajdonában. A bank vagyonmérlege a gazdasági válság alatt megközelítette a 36 millió dollárt.[66] A gazdasági válság, majd a kötött devizagazdálkodás és a külföldi fizetési forgalom nehézségei alig gátolták a bank külföldi üzleti tevékenységét. A II. világháború éveiben az intézet üzleti eredményei még kedvezőbben alakultak. Ennek ellenére osztalékot 1939-től kezdve nem fizetett. A II. világháború után a bank működése elé sok akadály gördült. Az olasz funkcionáriusok elmenekültek az országból. Az igazgatóság létszáma három főre csökkent. A bank kizárólag a látra szóló betétek kihelyezhető részének hozamából tartotta fenn magát. 1947 tavaszán már alkalmazottait sem tudta fizetni, jelentős illetmény- és köztartozás hátralékai voltak. Üzletkörét, létjogosultságát elvesztette. Az ideiglenes igazgatóság kérésére ezért a pénzügyminisztérium 1948 januárjában a bank felszámolását rendelte el.

A bank napi működése

A Magyar-Olasz Bank szervezete a részvénytársaságoknál általánosan ismert formákat mutatta. Legfőbb irányító szerve a közgyűlés, igazgatóság és felügyelőbizottság volt. Az üzleti ügyeket a vezérigazgató irányítása mellett az egyes osztályok intézték. A bank alapítása évében, 1920-ban a következő osztályok működtek: 1/ Titkárság, 2/ Hitel-, 3/ Jelzálog-, 4/ Ipar-, 5/ Áru-, 6/ Földbirtok-, 7/ Külföldi osztály, 8/ Központi könyvelés. A Magyar Agrár és Járadékbank beolvadása után, 1926-ban, a megnövekedett feladatok ellátására újabb osztályokat kellett szervezni. Az ügyviteli szervezet ekkor a következő tagolódást mutatta; 1/ Titkárság, 2/ Személyzeti-, 3/ Adminisztrációs-, 4/ Hitel-, 5/ Jelzálog-, 6/ Váltó-, 7/ Értékpapír-, 8/ Ipari-, 9/ Biztosítási-, 10/ Vasúti-, 11/ Földbirtok-, 12/ Külföldi osztály, 13/ Fiókfelügyelőség, 14/ Központi könyvelés, 15/ Jogi osztály. A bank iratkezelését ügyrendi utasítások szabályozták. A napi postát a titkárság vette át és osztotta szét, valamint itt végezték a beérkezett levelek központi iktatását is. Kivételt képeztek a bírósági végzések, megkeresések, fizetési meghagyások és letiltási rendelvények, melyeket a titkárság, iktatás nélkül, a jogi osztályhoz továbbított. Az iktatáskor minden beérkezett iratra feljegyezték az érkezés idejét és az iktatószámot. Az iratot vagy maga a titkárság intézte el, vagy az illetékes ügyosztályhoz továbbította. Irattári számmal maguk az osztályok látták el irataikat, az irattári szám alatt pedig az illető ügyre vonatkozó és különböző időpontokban beérkező valamennyi iratot, az intézkedések fogalmazványaival együtt, egyesítették. Az irattári szám állandó volt, nem változott évenként. Volt azonban olyan osztály is, mely iratait nem az irattári számok rendjében, hanem tárgyi csoportosításban kezelte és őrizte. Az irattári szám előtt az egyes osztályok megkülönböztetésül betűjelzést is használtak. Az iratok elhelyezése nem az osztályokon, hanem központi irattárban történt. A kimenő levelekről és könyvelési feladásokról az expedíció minden nap másolatokat készített, melyeket az irattárban a megfelelő iratsorozat dossziéjában helyeztek el. Az irattárért az adminisztrációs osztály vezetője, a “capo contabile” volt felelős. Az irattárból csak az ő engedélyével lehetett kivételes esetekben iratokat, vagy egyes dossziékat kikölcsönözni. Az iratok használata és jegyzetelése általában csak az irattár helyiségében volt megengedve. Az ügyvitelben ritkábban használt iratanyagot külön irattári helyiségben tárolták. A bank iratanyaga, a kényszerfelszámolás megtörténte után, ömlesztett állapotban került a Pénzintézeti Központtól levéltári kezelésbe. Ez a körülmény megnehezítette annak megállapítását, hogy a szakszerűtlenül végrehajtott selejtezés milyen mérvű pusztítást okozott az iratanyagban. Az iratok rendezése után is csak részben sikerült képet kapni a károsodás nagyságáról. Szerencsés körülménynek mondható, hogy a közgyűlés és igazgatóság iratai szinte hiánytalanul megmaradtak. Nagyobb kár csak a titkársági okmánytár anyagát érte.

Bankfiókok

A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság már a megalakulásától fogva arra törekedett, hogy lehetőleg minél több helyen jelen legyen Magyarország területén. Először Budapest forgalmas és előkelő helyein nyitott fiókokat, az Andrássy, a Váci és Thököly úton, a Népszínház és a Király utcában illetve a József és Károly körúton,[67] később pedig a Kecskeméti utcában, a Horthy Miklós körtéren, a Szent István körúton és a Ráday utcában is.[68] A bank már 1920-ban is törekedett arra, hogy Budapesten kívül vidéken is nyisson fiókokat. Így lett Szegeden, Szombathelyen, Miskolcon, Hódmezővásárhelyen és Sátoraljaújhelyen is bankfiók. A későbbiek folyamán tovább bővítette vidéki érdekeltségeit: Nyíregyháza (1922), Makó (1923), Orosháza (1925), Békéscsaba (1925) Körmend (1926) Hatvan (1928) Kolozsvár (1940), Nagyvárad (1940).

Az olasz piaccal való élénkebb üzlet lebonyolításában nagy szerepet játszott a Banca Commerciale Italiana helyiségében létesített képviseletet, amely a Banca Ungaro-Italiana-Italia céggel önálló részvénytársasággá alakult.

A bank alapszabálya szerint a társaság célja „a magyar királyság pénzügyi, mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeinek előmozdítása olasz tőkének is bevonása által és ennek érdekében a magyar királyság és Olaszország között a pénzügyi és kereskedelmi vonatkozások megkönnyítése és fejlesztése volt.”[69]

A bankalapító, Camillo Castiglioni (1879-1957)[70]

Camillo Castiglioni – a pénzügyi zsonglőr, ahogyan kortársai nevezték – 1879-ben született, Triesztben. Édesapja Vittorio Castiglioni tanár és a trieszti zsidó közösség rabbija volt. Camillo Castiglioni tizenkét évesen nemcsak olaszul és németül, hanem szlovénül és franciául is folyékonyan beszélt, állandóan a számok bűvöletében élt. Már fiatalon Konstantinápolyban dolgozott, az Osztrák-Amerikai Gumiművek Részvénytársaság[71] képviselőjeként, munkája elismeréseként pedig II. Abdul-Hamid oszmán szultán[72] magas rangú oszmán állami kitüntetés adományozott neki. Castiglioni első felesége Alaide Vitali volt, akivel 1905-ben házasodtak össze, zsidó szertartás szerint, majd megszületett gyermekük, aki az Arturo[73] nevet kapja. 1907-ben, 27 évesen, a 780 alkalmazottat foglalkoztató Osztrák-Amerikai Gumiművek Rt. igazgatója lett, Miután csatlakozott az Osztrák Repülőklubhoz,[74] egyre magasabb civil és katonai körökben forgott, többek között megismerkedett Habsburg-Toscanai Lipót Szalvátor főherceggel,[75] aki a repülés nagy szerelmese volt, komoly politikai befolyással. 1909-ben a Repülőgép-motorgyártó Részvénytársaság[76] – melyben részvényes volt az Osztrák-Amerikai Gumiművek Rt. is – vezetésével bízták meg, repülőgépek gyártására. Ezzel a lépéssel még ismertebb lett, nevét már az uralkodó, Ferenc József is ismerte. 1912-ben tért át evangélikus hitre (ez a korban nem volt szokatlan lépés), melyet a felesége nem nézett jó szemmel, így elváltak. Még ugyanebben az évben, többedmagával, Budapesten is megalapított egy repülőgépgyárat (Ungarische Flugzeugwerke AG, röviden UFAG néven). Camillo Castiglioninak az osztrák Daimlerrel,[77] az MLG-vel, Ludwig Lohnerrel,[78] valamint egy osztrák pilóta és repülőgép-tervezővel, Igo Etrich-kel[79] és a nagy acélgyárossal, Karl von Skodával[80] folytatott együttműködésének köszönhetően, szinte az összes – háborús szempontból fontos termelési – szektorban volt érdekeltsége, befolyása.

A nagy háború jó üzlet volt Castiglioninak, a sok katonai megrendelésnek köszönhetően az általa tulajdonolt gyáraknak bőven volt bevételük. Castiglioni érdeklődése 1915-ben egy másik, Ausztria-Magyarországon kívül található társaságra összpontosult, az 1913 októberében alapított Rapp Motorgyár[81] felé, és ebben az esetben a legtöbb korábbi felvásárlással ellentétben, Castiglioni kezdetben ügyfélként kereste meg a müncheni céget, majd annak kizárólagos képviselője lett az Osztrák-Magyar Monarchia területén. 1916-ban az akkor 37 éves Castiglioni, szemet vetett egy gyönyörű színésznőre, Iphigenie Augusta Buchmannra,[82] aki akkor 21 éves volt és a szerelemből házasság lett.[83]

1918 júliusában, négy hónappal a háború vége előtt, a család, korábbi szerényebb bécsi lakása után, a város legelegánsabb utcájába, az Albert Salomon Anselm Freiherrn von Rotschild[84] által építtetett palotába, a Prinz Eugen Straße 20–22. számba költözött. Az 1919-es év elejére Castiglioni átvette a korábbi Rapp Motorenből időközben BMW márkanévre keresztelt gyár összes részvényét, és így a BMW egyedüli tulajdonosa lett. Ezért ismerik jól Castiglioni nevét a nyugati világban. A pályája csúcsán, 1919. augusztus 29-én, az akkor egyik legnagyobb osztrák bank, az Allgemeine Depositenbank elnöke lett. Gazdagságában pártfogolta a művészetet, többek között a Bécsi Josefstadti Színházat,[85] ahol Max Reinhardt[86] a híres színész-rendező is dolgozott. 1919-ben felvette az olasz állampolgárságot. 1920-ban megvásárolta a Grundlstein villát[87] a festői Grundlsee-ben,[88] ahol a családjával élt, és innen ingázott Berlin-Bécs és Grundlsee között. 1920. április 19-én részt vett a Magyar-Olasz Bank Rt. megalapításában. 1924. május 24-én Castiglioni megkapta az olasz állam legmagasabb kitüntetését[89] Benito Mussolinitől. Innentől azonban a pályaíve elindult lejtmenetbe. Az 1924. évi Depositenbank összeomlása miatt, a hatóságok elfogatóparancsot adtak ki Castiglioni és 2 társa (Neumann Gábor és Goldstein Pál) ellen, akik soha többet nem tértek vissza Bécsbe, míg Castiglioni ez idő alatt Milánóban tárgyalt a pénzügyi megoldásról a Banca Commerciale Italiana-val, a legnagyobb partnerbankkal. A visszaúton előbb szállt le a vonatról (sokak fájdalmára, mert várták az érkezését a pályaudvaron, hogy lefotózhassák) és sofőrjével egyenesen a bíróságra hajtott, ahol kifizetette az óvadékot, így szabadon távozhatott. Később jogerősen felmentették, mert az összeomláskor jogilag már nem volt részesedése a bankban. Az 1920-as évek végén a BMW-ből is egyre inkább kiszorult, mert mint „külföldi”, már egyre kevésbé volt kívánatos személy. A ’30-as években a családja (felesége és két lánya) Amerikába ment és ott is maradt, a Grundlsee-i villa pedig árverésre került. Ausztria megszállása utána a bécsi palotáját, árjázással, elvették tőle. 1938 novemberétől már Olaszországban sem maradhatott, Svájcba települt át. Megmaradt politikai kapcsolataival jól sáfárkodott, petróleum üzletbe vágott bele. Régi barátja, Attilio Tamaro,[90] Olaszország svájci nagykövete segítette. 1943-ban Svájcból is mennie kellett. A ’20-as években még Európa leggazdagabb embere, Camillo Castiglioni menekülni kényszerült és Fráter Alfio néven húzta meg magát 1943 és 1945 között, San Marino ferences kolostorában. „Il Frate dalle calze di seta” – azaz, a selyemharisnyás barát, a helyiek így emlegették. A háború után Jugoszlávia vezetőjének, Titónak[91] segít amerikai kölcsönhöz jutni. 1957-ben, Rómában, tüdőgyulladásban halt meg, névtelenül, csendesen.[92]

Zárszó

A trianoni békediktátum által meggyötört ország gazdasági, pénzügyi életének újjáélesztésében kiemelkedő szerepet töltött be a Magyar-Olasz Bank Rt. Alapítójának zsenialitását, pénzügyi előrelátását mutatja, hogy egy bank általában nem fektet be oda, ahonnan nem remél hasznot, ám ő minden, borúsnak tűnő külső körülmény ellenére az akkori Budapesten egy olyan bankot alapított, amely alapításától kezdve a felszámolásáig, a korabeli Magyarország első 10 legrangosabb pénzintézete közé tartozott. A háborúnál sokkal nagyobb üzlet az újjáépítés, amelyben Castiglioni és az általa képviselt olasz és osztrák pénzügyi csoport a saját érdekei mellett hozzájárult ahhoz, hogy egy tőkeszegénységgel küzdő, a háborúban vesztes ország lakossága hitelhez juthasson, ezáltal teremtve meg azon feltételeket, amelyben az ország újra nagyot léphetett előre a gazdasági megerősödés, felemelkedés útján.

Bibliográfia

1875. évi XXXVII. törvénycikk, kereskedelmi törvény, in Netjogtár, https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=87500037.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D29

A Benczúr ház – és építtetőinek – története, in Benczúr Ház, https://web.archive.org/web/20180420172215/http://benczurhaz.hu/949-H%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net

Airplane Engine Encyclopedia: An Alphabetically Arranged Compilation Of All Available Data On The World’s Airplane Engines, Dayton, O., Otterbein Press, 1921. https://archive.org/details/AirplaneEngineEncyclopedia/page/n417/mode/2up?q=rapp+motorenwerke

Allgemeine Depositenbank, in Wien Geschichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Allgemeine_Depositenbank

A Pallas Nagy Lexikona, https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/

A Stern-palota, in urbface, http://urbface.com/budapest/a-stern-palota

Austro Daimler, https://www.austrodaimler.com/en/austro-daimler/

Banca Commerciale Italiana, in Intesa Sanpaolo, https://group.intesasanpaolo.com/it/chi-siamo/storia/banca-commerciale-italiana#/banca_e_societa/ita_comit_profilo_storico.jsp

Banca Commerciale Italiana – BCI, in Sistema Informativo Unificato per le Soprintendenze Archivistiche, https://siusa.archivi.beniculturali.it/cgi-bin/siusa/pagina.pl?TipoPag=comparc&Chiave=415479

Bárány Lászlóné (főszerkesztő): Magyar Nagylexikon, VIII. (Ff–Gyep), Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1999.

Borromeo Arese Giberto, in Senato della Repubblica, https://notes9.senato.it/Web/senregno.NSF/d7aba38662bfb3b8c125785e003c4334/39d6b5160d1622934125646f00593d93?OpenDocument

Iphigenie Augusta Castiglioni, in Geni, https://www.geni.com/people/Iphigenie-Castiglioni/6000000027067060408

Colonel Generals of the Austro-Hungarian Army 1914–1918, in austro-hungarian-army, http://www.austro-hungarian-army.co.uk/go.htm

Das Theater in der Josefstadt – Legendäre Geschichten und unvergessene Stars. Theater in der Josefstadt und Kammerspiele, (Hrsg.: Herbert Föttinger – Christiane Huemer–Strobele), Brandstätter Verlag, Wien, 2013.

Dentice Alfredo, in Senato della Repubblica, https://notes9.senato.it/Web/senregno.NSF/d7aba38662bfb3b8c125785e003c4334/8bd834d8538904964125646f005b08d7?OpenDocument

Ego Etrich, in Grace’s Guide to British Industrial History, https://www.gracesguide.co.uk/Igo_Etrich

Fónagy Aladár, in Kieselbach Galéria és Aukciósház, https://www.kieselbach.hu/mugyujto/fonagy-aladar

Gemeinde Grundlsee, https://www.grundlsee.at/

Riccardo Gualino, in Museo Torino, https://www.museotorino.it/view/s/d509e3b775364a4daa0ba93c01f06f1c

Herceg Gyula – Juhász Zsuzsanna (szerk.): Akadémiai Olasz – Magyar Szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000.

hilbrand, Rainer: Die Geschichte der Villa Castiglioni in Grundlee, in Ausseer Regionalfernsehen, https://www.arf.at/2020/08/28/die-geschichte-der-villa-castiglioni-in-grundlsee/

Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium (Levéltári leltárak 56.), Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1972. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_56/?pg=127&layout=s

Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon, https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html

Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet 1917–1918, Bankok és takarékpénztárak, Budapest, 1918. 48.

Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1917–1918) Faipari részvénytársaságok, Budapest, 1918. 264.

Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1917–1918) Faipari részvénytársaságok, Budapest, 1918. 273.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Faipari részvénytársaságok, Budapest, 1923. 322.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Élelmiszer-, hús-, jég-, konzerv- és állatkereskedelmi részvénytársaságok, Budapest, 1923. 239.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923. 728.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923. 698.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923. 727.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923. 756.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922–1923) Kereskedelmi és ipari részvénytársaságok, Budapest, 1923. 398.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass, 1. kötet (1922–1923) Közlekedési vállalatok, Budapest, 1923. 487.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922–1923) Különféle részvénytársaságok, Budapest, 1923. 816.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922–1923) Textil- és kézműáru-részvénytársaságok, Budapest, 1923. 648.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922–1923) Vegyipari részvénytársaságok, Budapest, 1923. 768.

Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 2. kötet (1922–1923) Szeged, Budapest, 1923. 1340.

Kürthy fajkürthi és koltai Lajos báró, in Geni, https://web.archive.org/web/20180608122926/https://www.geni.com/people/bar%C3%B3-Lajos-K%C3%BCrthy-fajk%C3%BCrthi-%C3%A9s-koltai/6000000030652763459

L. Nagy Zsuzsa: Az olasz érdekek és Magyarország 1918–1919-ben, in Történelmi Szemle, 1965 (8. évfolyam) Tanulmányok, Közlemények, 256–273.

Magyar Általános Hitelbank, in Kislexikon, http://www.kislexikon.hu/magyar_altalanos_hitelbank.html

Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon, IV. (L–Ő)., Budapest, Magyar Könyvklub. 2002.

Nemzeti Újság, 95. szám, (1920.04.20.) https://adtplus.arcanum.hu/en/view/NemzetiUjsag_1920_04/?pg=165&layout=s

Ordine della Corona d’Italia, in: Ministero della Difesa, http://www.carabinieri.it/arma/curiosita/non-tutti-sanno-che/o/ordine-della-corona-d’italia

Österreichische Aero Club, https://aeroclub.at/de/sportverband/praesidium-vorstand

Österreichisches Biographisches Lexikon, https://www.biographien.ac.at/oebl_12/327.pdf

Perényi József – Arató Endre: Jugoszlávia története, Tankönyvkiadó, Budapest, 1981. 

Max Reinhardt, in imdb, https://www.imdb.com/name/nm0718121/

San Martino Valperga, Enrico, conte di Maglione, in Treccani, https://www.treccani.it/enciclopedia/san-martino-valperga-enrico-conte-di-maglione_(Dizionario-Biografico)

Schlüter, Reinhard: Der Haifisch, Aufstieg und Fall des Camillo Castiglioni, Paul Zsolnay Verlag, Wien, 2020. Semperit, in Markenlexikon, https://www.brandslex.de/markenlexikon/cover/s/markenlexikon-semperit

Straka, Franz: Ära Lohner. Von der Kutsche bis zur Motorisierung, in Strassenbahn – Europa.at, http://www.strassenbahn-europa.at/strassenba_02.htm

Tamaro, Attilio in Treccani, https://www.treccani.it/enciclopedia/attilio-tamaro_(Dizionario-Biografico)

Jósef Leopold Toeplitz, in Wikipedia, https://it.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3sef_Leopold_Toeplitz

The Rothschild Archive, https://www.rothschildarchive.org/genealogy/

Újvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon, Budapest, 1929, https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/

Unionbank, in Wien Geschichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Unionbank

Levéltári anyagok

MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19.

MNL OL Z 75. 1. csomó 1. tétel, Az igazgatóság jelentése

MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel 1. Rendkívüli közgyűlés 1920. június 14.

Hivatkozások

  1. L. Nagy Zsuzsa: Az olasz érdekek és Magyarország 1918–1919-ben, in Történelmi Szemle, 1965 (8. évfolyam) Tanulmányok, Közlemények, 256–273. ↑
  2. vö: MNL OL Z 75. 1. csomó 1. tétel, Az igazgatóság jelentése ↑
  3. Korányi Frigyes báróról (1869-1935) lehet szó, aki 1919. szeptember 12. és 1920. december 16. között volt pénzügyminiszter vagy Hegedűs Lórántról (1872-1943) (1920. december 16. és 1921. szeptember 27. között töltötte be ezt a posztot. Ugyanis az idézett igazgatósági jelentés 1921. május 23-ai keltezésű. ↑
  4. Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium (Levéltári leltárak 56., Budapest 1972. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_56/?pg=127&layout=s (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  5. A BMW márka is neki köszönhette sikereit, mert a repülőgép-hajtóműveken kívül motorkerékpárok, később pedig személygépkocsik gyártásába is belefogott. Camillo Castiglioniról külön fejezetben emlékezünk meg. ↑
  6. Allgemeine Depositenbank 1871-ban alakult meg Bécsben és 1925-ben csődbe ment https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Allgemeine_Depositenbank (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  7. Banca Commerciale Italiana (magyarul: Olasz Kereskedelmi Bank) 1894-ben jött létre Milánóban, ma Intesa Sanpaolo néven ismert https://group.intesasanpaolo.com/it/chi-siamo/storia/banca-commerciale-italiana#/banca_e_societa/ita_comit_profilo_storico.jsp (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  8. Magyar Fakereskedők Hitelintézete Rt. (1905) Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet 1917-1918, Bankok és takarékpénztárak, Budapest, 1918, 48. ↑
  9. A bankszerű üzletágakat lebonyolító osztályok mellett 1918-ban árú-, építőanyag-, fém- és géposztályt állított fel. A bécsi Allgemeine Depositenbankkal együtt részt vett a fiumei villamos művek alapításában. 1920. április 19-én beolvadt a Magyar-Olasz Bank Rt-be. ↑
  10. 2020-ban ez nagyjából 7 milliárd 493 millió forintnak felet volna meg https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (letöltés: 2021.04.07.) ↑
  11. Pesti Magyar Kereskedelmi és Hitelbank: Magyarország első, mai értelemben vett bankja volt,1840-ben jött létre http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/081/pc008148.html (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  12. Magyar Általános Hitelbank: 1867-ben alakult http://www.kislexikon.hu/magyar_altalanos_hitelbank.html (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  13. 1928-beli egy pengő értéke 2020-ban 799 forintnak felet meg https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  14. vö. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19. ↑
  15. ma az OTP Bank Részvénytársaság egyik székháza ↑
  16. 1920-ban a Magyar-Olasz Bankkal érdekközösséget létesített. Üzleti tevékenységét ettől kezdve az emissziós üzletágra összpontosította, folyó banküzleteit pedig fokozatosan a Magyar-Olasz Banknak engedte át. Csak vasúti osztályát és áruosztályát tartotta meg. A két bank ügyvezetését 1920. június 14-e óta 1925. december végéig dr. Éber Antal vezérigazgató irányította. A Magyar Agrár- és Járadékbank Rt. 1926. január 1-én beolvadt a Magyar-Olasz Bank Rt-be. Ipari és közlekedési vállalatainak iratanyagát a Magyar-Olasz Bank Rt. vette át. Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium (Levéltári leltárak 56., Budapest 1972.) Z 69-71 ↑
  17. képviselte: Camillo Castiglioni és Roberto Adler ↑
  18. képviselte: Camillo Castiglioni és Roberto Adler ↑
  19. képviselte: Neumann Gábor ↑
  20. képviselte: Fónagy Aladár és dr. Glaser Samu ↑
  21. képviselte: Egyedy Lajos és Neumann Gábor ↑
  22. 1875. évi XXXVII. törvénycikk, kereskedelmi törvényhttps://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=87500037.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D29 (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  23. vö. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19. (Alapszabály: 10-18§-ok) ↑
  24. A Nemzeti Újság 95. számában megjelent hirdetés szerint, kisebb elírásokkal (1920.04.20-i szám) https://adtplus.arcanum.hu/en/view/NemzetiUjsag_1920_04/?pg=165&layout=s (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  25. Giuseppe Toeplitz (1866-1938) olasz bankár. Lengyel zsidó család sarja a korabeli Európa pénzügyi életének kiemelkedő alakja, a korszak meghatározó pénzintézetének a Banca Commerciale Italiana elnöke, https://it.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3sef_Leopold_Toeplitz (letöltve: 2021.04.07.) ↑
  26. Fónagy Aladár (1878-1965) faipari vállalkozó, már huszonévesen „fakirály” lett, a hazai fakitermelésből, fakereskedésből és a fafeldolgozó iparból gazdagodott meg. https://www.kieselbach.hu/mugyujto/fonagy-aladar (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  27. báró Madarassy-Beck Gyula (1873-1939) bankár, A Magyar Agrár- és Járadékbankban töltött be különféle vezető tisztségeket, 1910 és 1918 között országgyűlési képviselő. https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/madarassy-beck-gyula-baro-76B12/ (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  28. Commendatore: tiszteletbeli megszólítás, annak jár, aki az olasz koronarend tiszti keresztjének birtokosa Herczeg Gyula – Juhász Zsuzsanna (szerk.): Akadémiai Olasz – Magyar Szótár, Akadémiai Kiadó, 2000, 194. ↑
  29. Mino Gianzanahttps://siusa.archivi.beniculturali.it/cgi-bin/siusa/pagina.pl?TipoPag=comparc&Chiave=415479 (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  30. Egyedi Lajos (eredetileg Stern, 18??-1927) vállalkozó http://urbface.com/budapest/a-stern-palota (Letöltés: 2021. 04. 07.) illetve https://web.archive.org/web/20180420172215/http://benczurhaz.hu/949-H%C3%A1zt%C3%B6rt%C3%A9net (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  31. Enrico di San Martino Valperga (1863-1947) olasz ügyvéd, politikus, a zenei kultúra kiemelt pártfogója.https://www.treccani.it/enciclopedia/san-martino-valperga-enrico-conte-di-maglione_(Dizionario-Biografico)(Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  32. dr. Éber Antal (született: Ellenberger, 1872-1950) ügyvéd, politikus, bankár, országgyűlési képviselő. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03609/03613.htm (Letöltés: 2021.03.07.) ↑
  33. dr. Goldfinger Oszkár, faipari vállalatok igazgatóságaiban forgott a neve ↑
  34. Magyar Foresta Erdő-és Faipari Részvénytársaság (1920) Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet 1922-1923, Budapest, 1923. 322. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarPenzugyiCompass_1922-923_1/?pg=367&layout=s&query=Foresta (Letöltés: 2021.03.07.) A későbbiekben minden részvénytársaságot Rt. rövidítéssel jelölök a lábjegyzetben. ↑
  35. Riccardo Gualino (1879-1964) olasz kereskedő, finanszírozó, nagyiparos, filmproducer és művészetpártfogó. https://www.museotorino.it/view/s/d509e3b775364a4daa0ba93c01f06f1c (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  36. Fajkürthi és kolthai báró Kürthy Lajos (1852-1921) földbirtokos, felvidéki főispán és kijelölt miniszterhttps://web.archive.org/web/20180608122926/https://www.geni.com/people/bar%C3%B3-Lajos-K%C3%BCrthy-fajk%C3%BCrthi-%C3%A9s-koltai/6000000030652763459 (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  37. Matlekovits Sándor (1842-1925) jogász, politikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, országgyűlési képviselő https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/m-76AF9/matlekovits-sandor-76CCE/ (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  38. Verseghi dr. Nagy Ferenc (1852-1928) egyetemi tanár, államtitkár, a Magyar Jogászegylet Elnöke, országgyűlési képviselő, Markó László (főszerk.): Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Budapest, Magyar Könyvklub. 2002. 933–934. ↑
  39. báró Szterényi (született Stern) József (1861-1941) politikus, kereskedelemügyi miniszter, Magyarország népszövetségi főmegbízottja http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/14934.htm (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  40. vö. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19. (Alapszabály: 19-24§-ok) ↑
  41. vö. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19. (Alapszabály: 27-32§-ok) ↑
  42. Barta Ödön (született Friedman, 1852-1925) jogász, országgyűlési képviselő http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0100.html (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  43. lászlófalvi Eördögh Virgil (1855-1936) magyar királyi kúriai bíró, törvényszéki elnök ↑
  44. dr. Feleki Béla (született Füchsl, 1862-1923) jogász, a Pesti Izraeli Hitközség Elnöke https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0278.html (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  45. Hazai Fatermelő Rt. (1915) Perczel Mór utca 2. Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1917-1918) Faipari részvénytársaságok, Budapest, 1918, 264. ↑
  46. Neuschlosz és Lichtig Faipar Rt. (1908) Előbbi cége Neuschloss Ödön és Marcell és Lichtig Szentlőrinci Parkettgyár Rt. — V., Sziget u. 38. Szentlőrinci Parkettgyár Rt. és a Lichtig és Spitz cég fúziójából. 1914-ben fuzionált a Neuschlosz Ödön és Marcell cég budapesti parkett gyárával. Kormos Alfréd (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1917-1918) Faipari részvénytársaságok, Budapest, 1918, 273. ↑
  47. Schlick-Nicholson Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. (1869) A Nicholson Gépgyár és a Schlick-féle Vasöntöde és Gépgyár fúziójából keletkezett 1912-ben. A MOB és EMIpbk érdekeltsége. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923, 728. ↑
  48. Magyar Belhajózási Rt. (1892) V. Rudolf-rakpart 4. A MOB érdekeltsége. Érdekeltségei a Szobi Kőbánya Rt., a Navigazione Generale Italiana (Genua), Societa di Navigazione a Vapore del Lloyd Triestino (Triest) tengerhajózási vállalatok és a Badische Assecuranzges. (Mannheim) képviselete. Az igazgatóság elnöke: Kenéz Béla, Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Közlekedési vállalatok, Budapest, 1923, 487. ↑
  49. Magyaróvári Ipartelepek Rt. (1922) IV. Vámház u. 4. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Különféle részvénytársaságok, Budapest, 1923, 816. ↑
  50. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel 1. Rendkívüli közgyűlés 1920. június 14. ↑
  51. A közgyűlésen jelen voltak: dr. Éber Antal, Goldfinger Oszkár, Neumann Gábor, dr. Elek Sándor, báró Kürthy Lajos, Lányi Mór, dr. Nagy Ferenc, Salamon Andor, dr. Matlekovits Sándor, dr. Hilb Jenő ↑
  52. Alfredo Dentice di Frasso gróf (1873-1940) az olasz haditengerészet admirálisa, vállalkozó, politikus. Repülőgép balesetben vesztette életét.https://notes9.senato.it/Web/senregno.NSF/d7aba38662bfb3b8c125785e003c4334/8bd834d8538904964125646f005b08d7?OpenDocument (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  53. Giberto Borromeo herceg (1859-1941) olasz nemes, üzletember, politikushttps://notes9.senato.it/Web/senregno.NSF/d7aba38662bfb3b8c125785e003c4334/39d6b5160d1622934125646f00593d93?OpenDocument (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  54. Tagok: (Camillo Castiglioni), Fónagy Aladár, dr. báró Madarassy-Beck Gyula, Adler Róbert, Neumann Gábor, dr. Éber Antal, dr. Goldfinger Oszkár, Paul Goldstein. ↑
  55. Union Bank 1871-ben alapított bécsi bank https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Unionbank (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  56. Magyar Motor és Gépgyár Részvénytársaság, Szombathely, Bárány Lászlóné (főszerk.): Magyar Nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Budapest, 1999. 469. ↑
  57. Rothmüller S. Fém- és Bádogárú Gyár Részvénytársaság (1918) VI. Váci u. 141. Présművek, bádogdobozok, konzervdobozok, tartályok, bádog tömegcikkek gyártása A MOB és az Allgemeine Depositenbank (Bécs) érdekeltsége. Az igazgatóság elnöke: Castiglioni Camillo. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Iparvállalatok, 1923. 727. ↑
  58. Herkules-művek Rt. (1889) VI. Figyelő u. 14. Előbbi cége 1917-ig. Langfelder V. Gépgyári Rt. A MOB érdekeltsége. Az igazgatóság elnöke: Neumann Gábor (Bécs). Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Iparvállalatok, 1923. 698. ↑
  59. Klotild Első Magyar Vegyipar Rt (1889) V. Deák Ferenc u. 18. Az igazgatóság elnöke: Castiglioni Camillo. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Iparvállalatok, Budapest, 1923, 756. ↑
  60. Dr. Pápay-féle Oltóanyag és Szérumintézet Rt. (1918) VI. Teréz krt. 31. Az igazgatóság elnöke: Lestyánsky Sándor. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Vegyipari részvénytársaságok, Budapest, 1923, 768. ↑
  61. Bibó Kálmán Gabonakereskedelmi Rt. (1920) V. Szabadság tér 14. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Kereskedelmi és ipari részvénytársaságok, 1923, 398. ↑
  62. Kunz Textilkereskedelmi Rt. (1920) V. Deák Ferenc u. 10. A MOB alapítása. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Textil- és kézműáru-részvénytársaságok, Budapest, 1923, 648. ↑
  63. Hűtőház és Élelmiszerszállító Rt. (Szeged) bpesti irodája. (1920) VII. Király u. 57. A MOB alapítása. Az igazgatóság elnöke: dr. Karátson Antal. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 1. kötet (1922-1923) Élelmiszer-, hús-, jég-, konzerv- és állatkereskedelmi részvénytársaságok, Budapest, 1923, 239. ↑
  64. Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó Rt. (1920) Budapest V. Rudolf rakpart 4. A MOB alapítása. Az igazgatóság elnöke: Somogyi Szilveszter polgm. Kormos Gyula (szerk.): Magyar Pénzügyi Compass 2. kötet (1922-1923) Szeged, Budapest, 1923, 1340. ↑
  65. A múlt század kilencvenes éveiben a tengerentúli kereskedelmi forgalmat Trieszten keresztül bonyolították le. Baross Gábor a Magyarország szempontjából hátrányos trieszti kikötő helyett, Fiumét igyekezett Magyarország export- és importkereskedelmének központjává kiépíteni. A terv végrehajtásában a Magyar Kereskedelmi Rt-nek fontos szerepet szánt, a vállalat pedig a nemzetközi áruforgalom lebonyolításában rövidesen vezető szerepet is vívott ki magának. A balkáni államokban sűrű fiók- és affiliációs hálózatot épített ki. Üzletköre fokozatosan bővült és a nemzetközi relációk megteremtése mellett, magyar vállalatok alapításával és finanszírozásával is foglalkozott. A vállalat a bankszerű üzletágak bevezetése után, 1910-ben, cégnevét Magyar Bank és Kereskedelmi Rt-re, majd 1920-ban, angol tőkeérdekeltség bekapcsolódása után, Angol-Magyar Bank Rt-re változtatta. A második világháború kezdetén ismét visszavette korábbi cégnevét, 1945-ben pedig újra Angol-Magyar Bank Rt. lett a cég neve, melyet államosításáig meg is tartott. Az intézet székháza (Budapest, V. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 32.) az ostrom alatt kiégett. Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium (Levéltári leltárak 56., Budapest, 1972) 61. ↑
  66. 1932-ben 1 dollár 2020-ban 19,06 dollár értéknek felelt meg, azaz a 36 millió dollár mai értéken 686.160.000 dollár. https://artortenet.hu/usa-dollar-ar-es-ertekindexe-1774-tol/ (Letöltés: 2021.04.07.) ↑
  67. VI. Andrássy út 5., IV. Váci út 27., VIII. József körút 2., IV. Károly körút 14., VIII. Népszínház utca 31., VII. Király utca 57., VII. Thököly út 26. ↑
  68. IV. kerület, Kecskeméti utca 14., XI. kerület, Horthy Miklós körtér 7., (ma: Móricz Zsigmond körtér) V. kerület, Szent István körút 4., IX. kerület, Ráday utca 8. ↑
  69. MNL OL Z 75 1. csomó 1. tétel Alakuló közgyűlés 1920. április 19. (Alapszabály) ↑
  70. vö: Reinhard Schlüter: Der Haifisch, Aufstieg und Fall des Camillo Castiglioni, Paul Zsolnay Verlag, Wien, 2020. ↑
  71. Österreichisch-Amerikanischen Gummiwerke AG: Osztrák-Amerikai Gumiművek Részvénytársasághttps://www.brandslex.de/markenlexikon/cover/s/markenlexikon-semperit (Letöltés: 2021. 04. 08.) ↑
  72. II. Abdul Hamid oszmán uralkodó (1842-1918, szultán: 1876-1909)https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/sz-183B4/torok-birodalom-19FAF/ (Letöltés: 2021. 03. 23.) ↑
  73. Camillo Castiglioni bátyja Arturo után nevezeték el a gyermeket. Arturo Castiglioni (1874-1953) kiemelkedő orvosi pályát futott be az Egyesült Államokban. ↑
  74. Österreichische Aero Club: https://aeroclub.at/de/sportverband/praesidium-vorstand (Letöltés: 2021. 04. 08.) ↑
  75. Habsburg-Toscanai Lipót Szalvátor főherceg (1863-1931) tüzértiszt, a Császári és Királyi Hadsereg vezérezredese, http://www.austro-hungarian-army.co.uk/go.htm (Letöltés: 2021. 03. 23.) ↑
  76. Repülőgép-Motorgyártó Rt.: Motor-Luftfahrzeug Gesellschaft (MLG): Wernfried Haberfellner, Walter Schroeder: Wiener-Neustädter Flugzeugwerke: Entstehung, Aufbau und Niedergang eines Flugzeugwerkes, Graz 1999. A gyárat 1909-ben alapították Camillo Castiglioni vezetésével az Osztrák-Amerikai Gumiművek és az Austro-Daimler leányvállalataként, amely katonai légballonokat és motorokat gyártott. Komoly megrendelést kapott az osztrák-magyar hadsereg repülőgépeinek szállítására. ↑
  77. Austro-Daimler AG.: 1899-ben Eduard Bierenz és Eduard Fischer alapította Wiener-Neustadtban (Ausztria) működő székhellyel és eredetileg a németországi Daimler ausztriai fiókcégeként Daimler modelleket gyártott volna, de az ausztriai tulajdonosok a másolás helyett saját autót szerettek volna készíteni. A cég munkájában egy időre segítőként Ferdinand Porsche, valamint a magyar származású Barényi Béla is részt vett. Az Austro-Daimler többszöri cégátalakítás, tulajdonváltás után végül 1936-ban szűnt meg. https://www.austrodaimler.com/en/austro-daimler/ (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  78. Ludwig Lohner (1858-1925) az Osztrák Magyar Monarchia első kocsi és repülőgépgyártója: http://www.strassenbahn-europa.at/strassenba_02.htm (Letöltés: 2021. 04. 09.) ↑
  79. Igo Etrich (1879-1967): osztrák pilóta és repülőgép-tervező, a Galamb (Taube) nevű repülőgép konstruktőrehttps://www.gracesguide.co.uk/Igo_Etrich (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  80. Karl von Skoda (1878-1929): cseh gyáros, a pilseni Skoda művek létrehozója és igazgatója https://www.biographien.ac.at/oebl_12/327.pdf (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  81. Rapp Motorenwerke GmbH: 1913-ban Münchenben alapított repülőgép-motor gyárhttps://archive.org/details/AirplaneEngineEncyclopedia/page/n417/mode/2up?q=rapp+motorenwerke(Letöltés: 2021. 04. 09.) ↑
  82. Iphigenie Augusta Buchmann (1895-1963): Castiglioni színésznő felesége, aki később Hollywoodban nagy karriert futott be https://www.geni.com/people/Iphigenie-Castiglioni/6000000027067060408 (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  83. Két lányuk született: Lívia és Jolanda ↑
  84. Albert Salomon Anselm Freiherrn von Rotschild (1844-1911) bankár https://www.rothschildarchive.org/genealogy/ (Letöltés: 2021.03.23.) ↑
  85. Theater in der Josefstadt: 1788-ban alapított ma is működő magánszínház Bécs VIII. kerületében, Herbert Föttinger, Christiane Huemer-Strobele – Theater in der Josefstadt und Kammerspiele (Hrsg.): Das Theater in der Josefstadt – Legendäre Geschichten und unvergessene Stars, Brandstätter Verlag, Wien 2013. ↑
  86. Max Reinhardt (született: Maximiliam Goldmann, 1873-1943) osztrák-amerikai színész, rendező https://www.imdb.com/name/nm0718121/ (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  87. Grundlstein villa: https://www.arf.at/2020/08/28/die-geschichte-der-villa-castiglioni-in-grundlsee/ (Letöltés: 2021.03.24.) ↑
  88. Grundlsee: osztrák község Stájerországban, festői környezetben fekszik, https://www.grundlsee.at/ (Letöltés: 2021.04.09.) ↑
  89. a La gran Croce dell’Ordine della Corona d’Italia http://www.carabinieri.it/arma/curiosita/non-tutti-sanno-che/o/ordine-della-corona-d’italia (Letöltés: 2021. 03. 24.) ↑
  90. Attilio Tamaro (1884-1956) trieszti születésű olasz diplomata https://www.treccani.it/enciclopedia/attilio-tamaro_(Dizionario-Biografico) (Letöltés: 2021. 04. 09.) ↑
  91. Josip Broz Tito (1892-1980) jugoszláv politikus, államfő. Perényi József – Arató Endre: Jugoszlávia története, Budapest, Tankönyvkiadó, 1981. ↑
  92. Sírja a Verano temetőben található. ↑

 

Beküldve:

Pap István: A Magyar Országos Bank Részvénytársaság története (1917–1920)

Általános korkép

Az első világháború vagy ahogyan később nevezték, a nagy háború megpróbálta Európa lakosságát, köztük az Osztrák-Magyar Monarchiában élőket is. A különböző országokban, így Magyarországon is kialakult hadigazdaság sok áldozatot kívánt meg az ország lakóitól. A bizonytalan import miatt fontossá vált a hazai környezetben is gyártható termékek előállítása.[1]A nagyarányú emberveszteség miatt ugyanakkor rendkívül súlyos munkaerőhiány lépett fel a mezőgazdaságot sújtotta leginkább[2]. „Az egyre zsugorodó árukészletekkel szemben a hadikiadások szükségszerű következményeként mind több és több pénz került forgalomba. A hadsereg felfegyverzése és felszerelése, az állandóan emelkedő katonai igények hatalmas kiadásokat követeltek.”[3] A fizetőeszköz hamar értéktelenedésnek indult. A nagy háborút követő 1919-es események a belső stabilitást is kikezdték. Ebben a változó és sok kihívással teli környezetben vizsgáltam meg a Magyar Országos Bank igazgatósági jegyzőkönyveit (1917–1920) azzal a céllal, hogy bemutassam, milyen belső gazdaságmegerősítő, beruházó (akár hazai, akár külföldi) és munkaerőmegtartó lépéséket tett a bank és hogyan élte túl a nagy háborút. A vizsgálatom a jegyzőkönyvek időrendiségét követte.

 

Bevezetés

A Magyar Országos Bank eredetileg Budapest Terézvárosi Takarékpénztár Rt. néven 1893-ban alakult. Kezdő alaptőkéje 2,5 millió forint, mely 1910-ben 5 millió, 1917-ben 40 millió, majd ugyanazon évben 50 millió koronára emelkedett. A bankügyletek mellett 1895-ben a zálogkölcsön üzletágat is bevezette. Budapesten a Király utcában, a József és Károly körúton, a Ferenciek terén és az Üllői úton zálogházakat nyitott. 1917-ben beolvasztotta a Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságot[4], és a bécsi Allgemeine Depositenbank A.G.[5] érdekkörébe került. Nevét 1917. október 12-én Magyar Országos Bank Részvénytársaságra változtatta. A bankszerű üzletágakat lebonyolító osztályok mellett 1918-ban áru-, építőanyag-, fém- és géposztályt állított fel. A bécsi Allgemeine Depositenbankkal együtt részt vett a fiumei villamos művek alapításában. Több helyiérdekű vasút tartozott érdekkörébe, többek között az Árvavölgyi HÉV Rt.[6] és a Szigetvár-Kaposvár HÉV Rt.[7] 1920. április 19-én beolvadt a Magyar-Olasz Bank Rt-ba.[8]

 

Fejezetek a bank alapszabályából

A Budapesti Takarékpénztár és az Országos Zálogkölcsön Részvénytársaság 1917. október 12-én elhatározta, hogy ezentúl a Magyar Országos Bank Részvénytársaság cég alatt fog működni[9].

A társaság székhelye Budapest. Hatásköre a szorosabb értelemben vett Magyarországra (tehát az erdélyi részeket és Fiumét is ide értve) terjedt ki, ezeken a területeken bárhol létesíthetett fiókokat és képviselőségeket. De külföldön is szervezhetett fióktelepeket a takarékpénztári üzlet keretébe tartozó üzletágak művelése érdekében, érdekeinek megfelelően.[10]

A társaság célja: a banküzlet keretébe tartozó üzletágak művelése és kézizálog ügyletek folytatása (miniszteri rendelet alapján),[11] de különösen: pénzbetéteteknek kamatozás végett való elfogadása: a) betétkönyvekre, b) pénztári jegyekre, c) folyószámlára. Kézi zálogkölcsön-üzlet folytatása, nevezetesen előlegezés értékpapírokra, arany és ezüst tárgyakra, ékszerekre, ingó és egyéb kézizálogra. Továbbá váltók, utalványok, kötelezvények, járadékok, közraktári zálogjegyek (Warrant)[12] és más mindenféle hitelpapírok és követelések le- és visszleszámítolása.[13] A szolgáltatások közé tartozott hitelnyújtás magánszemélyeknek, cégeknek vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak.[14] Ezenkívül kölcsönök nyújtása törvényhatóságoknak és községeknek, állami vagy magánsorsjátékoknak szervezése és azokban részvétel. Illetve közvetítő kereskedelem.[15]

A bank legfontosabb fórumai: a) a közgyűlés, b) az igazgatóság, c) a választmány, d) a felügyelő-bizottság.[16]

 

A közgyűlések helye Budapest volt.[17] Az igazgatóságot a társaság részvényesei közül öt évi működési tartamra választották meg, számuk minimum 7, maximum 15 fő volt. Az igazgatóság működéséért évenkénti tiszta nyereségből tíz százalék javadalmazásban részesült. Az elnök további tiszteletdíjban volt részesíthető. Az igazgatóság saját tagjaiból választotta elnökét és legfeljebb két alelnökét. [18] Havonként legalább egyszer üléseztek.[19]

A választmány az igazgatóságnak mindazon ügyekben és kérdésekben nyújtott véleményt, amelyekben az hozzá fordult. 20-40 tagból állt, akiket rendszerint a közgyűlés választott 3 évre azon részvényesek közül, akik sem az igazgatóságnak, sem pedig a felügyelőbizottságnak nem voltak tagjai.[20]

A bank felügyelőbizottsága 3-7 rendes tagból állt. Tagjait mindenkor egy év tartamra a közgyűlés választotta, újraválaszthatók voltak.[21] Az elnököt maguk közül választották. A felügyelőbizottság tagjai működésükért éves fizetést kaptak, melyet évről-évre a közgyűlés állapított meg.[22]

A társaság hirdetményeit a hivatalos lapban – Budapesti Közlöny – egyszer tették közzé.[23]

 

A bank vezetése[24] az igazgatóságból és a felügyelőbizottságból állt. Az igazgatóság 7 tagja  a következők voltak: Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Goldstein Pál, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor, Zsolnay Miklós. A két alelnök: Camillo Castiglioni[25] és Egyedi Lajos. A felügyelőbiztottság tagját Barta Sándor, dr. csécsi Nagy Miklós, dr. Feleki Béla, Horváth Zsigmond, dr. Spett Ferenc, Szántó Ferenc, Tsuk Sándor alkották.

 

A bank a közvetlen banki funkciók, mint hitelezés, leszámítolás stb. mellett jelentős ipari vállalatokat is létesített, illetve már meglévő üzemekben, bankokban szerzett részesedést. alapításai és részesedései: Árvavölgyi Vasút Részvénytársaság, Esztergom-Füzitői Vasút Rt.[26], Bakács Udvar Rt[27]., Baróti Szeszfinomító, Cognac- és Likőrgyár rt.[28], Britannia Szálló rt.[29], Decker-féle Kalapgyár rt.[30], Zsombolya, Felsőmagyarországi Fatermelő Rt.[31], Neuschloss-Lichtig Faipar Rt.[32], Gottschlig Ágoston-féle Rt.[33], Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank[34], Nagyváradi Leszámítoló- és Jelzálogbank, Hungária Szérum-művek Rt.[35], Kálnói Magyar Chamotte Árugyár Rt.[36], Magyar Acélárugyár Rt.[37], Országos Bérszántó Vállalat Rt.[38], Putnoki Építőanyag Ipar Rt.[39], Siófok Balatonfürdő Rt.[40], Unió Kereskedelmi Rt.[41]

 

A bank élete az igazgatósági ülések jegyzőkönyveinek tükrében

1917. december 13-án Camillo Castiglioni először volt személyesen jelen a bank igazgatósági ülésén. Az eddigi igazgatóság lemondása folytán a két nappal korábban megtartott közgyűlésen új tagokat választottak az igazgatóságba: Auer Róbert, Camillo Castiglioni, dr. Doroghi Ervin, Egyedi Lajos, Goldstein Pál, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor és Zsolnay Miklós.[42] Megemlékeztek az intézet lemondott korábbi elnökéről, Tolnay Lajosról, és az iránta érzett tisztelet jeléül az igazgatóság az elnöki tisztség betöltésétől egyelőre eltekintett. Az igazgatóság alelnökei Camillo Castiglioni és Egyedi Lajos lettek. Azt is elhatározták a közgyűlésen, hogy a Központi Kereskedelmi és Iparbank részvénytársaság a Magyar Országos Bank részvénytársaságba beleolvad és a Magyar Országos Bank részvénytársaság cég alatt folytatja üzletét, kibővítve a Központi Kereskedelmi és Iparbank Rt. által eddig folytatott üzletkörökkel.[43]

Létrehozták a Tolnay Lajos Alapot 50.000 koronával.

A Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság 1917. augusztus 27-ét követően nem tartott igazgatósági ülést, így utólagosan hagytak jóvá több üzletet is. Ilyen volt többek között a Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bankkal[44] való összeolvadás, melynek kiemelt célja volt, hogy a bank megvesse lábát a Gyöngyös környéki borüzletben és a város újraépítésében is.[45]

1918 tavaszán a bank megállapodott a Gesellschaft für Elektrische Industrie A.G. bécsi céggel abban, hogy alapítanak egy közös vállalatot, a fiumei városi villamos művek, villamos közúti vasút, vízvezetéki szivattyú állomás átvétele, új villamos telep létesítése érdekében. A terv része volt a Recina folyó hasznosítása is. A tárgyalások Fiume város polgármesterével megindultak, aki hajlandónak mutatkozott arra, hogy a város az üzletet a bankkal megkösse. A tárgyalásokon a bankot szakértőként dr. Hoór-Tempis Móricz[46] műegyetemi tanár és Stark Lipót[47] a Fővárosi Elektromos Művek[48] vezérigazgatója képviselték. Az üzletben komoly rentabilitást látott a bank vezetése.[49] A vállalati részesedés a következőképpen történt: országos bank 31 és fél %, Allgemeine Depositenbank 31,5 % és a bécsi villamos energetikai cég 37%.

Még ugyanebben az évben megalapították a Hungária Szérumművek Részvénytársaságot[50], 600.000 korona alaptőkével. A társaság célja volt az emberi és állatorvosi gyakorlatban lévő összes oltóanyag és szérum gyártása.  A részvénytőke 2/3-át a bank adta, 1/3-át pedig dr. Detre László[51] egyetemi tanár, akit 5 évre kineveztek a vállalat műszaki igazgatójának évi 24.000 koronás fizetéssel, 6000 korona lakbértámogatással és 6000 koronás reprezentációs költséggel, illetve 10%-os nyereségrészesedéssel. Ennek fejében dr. Detre az összes tudományos találmányát és felfedezésétt átengedte a cégnek. Az intézetet a cég igazgatóságában Török Sándor, Egyedi Lajos és Stein Ármin képviselte. A felügyelőbizottsága Sivó Jusztint és Gerő Nándort delegálták.

Az 1918. március 17-i ülésen[52] került bemutatásra az 1917. év üzleti eredménye, melyből kitűnt, hogy a bank által elért tiszta nyereség összege: 2.642.832 korona és 10 fillér volt. Ugyanezen év áprilisában az igazgatóság tagjai közé választották Schönwald Ferencet, aki korábban a Központi Kereskedelmi és Iparbank felügyelőbizottságának volt tagja.

A háború sújtotta ország gazdasági nehézségei a mindennapi megélhetést is erősen befolyásolták. A mind nehezebb körülmények miatt a bank úgy határozott, hogy 25%-os fizetésemelést ad az egész személyzetnek, amely minden járandósági emelést beleszámítva 245.461 koronát tett ki. Az igazgatóság egyhangú döntéssel elfogadta az indítványt.

Érdekes kérdést vetettek fel az igazgatóság ülésén, jelesül, hogy a bank nyugdíjintézetébe a férfiakon kívül nőket is fel kellene venni. E tárgykörben az igazgatóság jelentést kért és döntését annak megismerése után kívánta meghozni.

A hadiipar egyik kiemelkedően fontos területe a repülőgép és repülőgép-hajtóműgyártás volt. Ennek egyik kiemelkedő példája a Magyar Repülőgépgyár Részvénytársaság[53], bár nem állt a bank tulajdonában, mégis bekerült az igazgatóság jelentésébe (1918), mivel ez a gyár a császári és királyi közös hadügyminisztériumtól 17.280.000 koronányi megrendelést nyert el, amiből a minisztérium 5.760.000 korona előleget kifizetett. Ezen előleg erejéig a bank kezességet vállalt a repülőgyárért. A Magyar Repülőgépgyár Rt. tulajdonosa nem más, mint maga a bank alelnöke, Camillo Castiglioni volt. Így már érthető a bank kezességvállalása is.

Ebben az időben került sor a Nyíregyházai Általános Hitelintézet Részvénytársaság[54] affiliálásra is.

A bank vásárolt újabb Royal Nagyszálloda[55] 525 darab részvényt, amivel a birtokolt részvények száma 1986 darab lett. A szálloda (ma: Corinthia Hotel) 1896-ban épült Budapesten az Erzsébet körúton és nagyon előkelő volt, sok híres vendéget fogadott és a kor Budapestjének legelegánsabb szállodái közé tartozott.

A háború sújtotta országban a bank sem maradt ki az adományozók közül, így a Pénzintézetek Hadikórházának[56] 11.200 koronát, míg a magyar hadiárvák nyaraltatásának céljaira 50.000 koronát adományozott.

A további alapítások közé tartozott a Dugoseloi Faipari Részvénytársaság[57] megalakítása, melyben az Allgemeine Depositenbank (17,5%), a Neuschloss-Lichtig Faipari Részvénytársaság[58] (35%), a Felix Neuberger und Sohn (17,5%) és a Magyar Országos Bank Rt. (52,5%) vettek részt, amely a Neuschlosz-Lichtig Faipari Részvénytársaság fatermelő üzemeinek átvételére alakult. A vállalat igazgatóságába a bank 3 tagot delegált.

Bács megyében létrehozta a Délmagyarországi Kendergyár Részvénytársaságot[59] alsóterényi Auer Róberttel (300.000 korona), Burg Nándorral (200.000 korona) és Gerő Árminnal (50.000 korona).

Neumann Gábort igazgatósági tagot beválasztották a Nautica Motorhajógyár Részvénytársaság[60] igazgatóságába, amely gyár jelentősen hozzájárult a magyar evezős sport sikereihez.[61]

Mindenhol izgalmat kelt, de egy bank életében ráadásul nagy a kísértés is arra, hogy a pénz közelében dolgozó alkalmazott lopást kövessen el. Egy ilyen esemény történt 1918. július 11-én, amikor egy intézeti szolga, aki akkoriban érkezett a bankhoz, 200.000 korona összegű lopást követett el. A belső vizsgálat feltárta, hogy az intézet több közege nem járt el kellő alapossággal és gondossággal, aminek következtében megtörténhetett ez az eset. Mivel több ilyen eset is történt más pénzintézeteknél, ezért a Budapesti Rendőr-főkapitányság a nagyobb pénzintézetek vezetőit összehívta, ahol abban állapodtak meg, hogy a bankok összes hivatalnokát és szolgáját le kell fényképezni. Továbbá minden újonnan felveendő alkalmazott ügyében a rendőrséghez kell információért fordulni, ugyanis erre a célra a rendőrség egy irodát fog fenntartani. Ez mai szaknyelven priorálást jelent, ami az előéletre vonatkozó adatok összegyűjtését jelentette és jelenti ma is.[62] A novemberi ülésen került elő újra ez a téma azzal, hogy a rendőrség a tettest elfogta, a 200.000 koronából 174.000 megtérült készpénzben, amelyből 20.000 koronát fordítottak a rendőrség közegeinek jutalmazására[63].

„A háború természetesen minden résztvevő ország tőkeerejét óriási mértékben kimerítette. Különös igaz ez a legyőzött országokra, melyek a terhek alatt összeomlottak.”[64] Az első háborús évben a forgalomban lévő pénz mennyisége majdnem a duplájára emelkedett, a háború végére pedig majd megtízszereződött, ami folyamatosan erős inflációt gerjesztett.[65] A háború okozta életszínvonal-esés kapcsán a bank vezetése a drágasági pótlékot 50%-kal megemelte-, ami évi 300.000 korona plusz költséget jelentett, illetve a vezetés munkáját megkönnyítendő, egy személygépkocsi beszerzéséről is döntöttek.[66]

Az ősz folyamán, Budapesten összefogott 11 pénzintézet és megalapították a Fővárosi Pénzintézetek Szövetségét, melynek tagja lett a Magyar Országos Bank is.

 

Nyolc fővárosi nagy pénzintézet igen fontos és közérdekű ügyekben értekezletet tartott és határozatot hozott olyan ügyekben, amelyek a többi pénzintézeteket is érdekelték, a nélkül azonban, hogy szükségesnek tartották volna, azokat is a tanácskozásba bevonni. Minthogy így az a tarthatatlan helyzet állt elő, hogy az intézetek nagy része, tudtuk és hozzájárulásuk nélkül határozatokat hoztak, szüksége merült fel annak, hogy ez ellen állást foglaljunk. Fellépésünk eredménnyel járt, amennyiben úgy a kormány, mind pedig a nagybankok kérésünket tudomásul vették, és az azóta megtartott bankközi értekezletre a szövetség és annak tagjai meghívattak.[67]

 

Mindez a korabeli sajtó figyelmét sem kerülte el, Az Újság így írt az eseményről: „Tizenegy fővárosi pénzintézet a közérdek megóvásának érdekében Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége név alatt szövetséget alkotott, mely azzal kezdte meg működését, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot és az új kormányt üdvözölte, nekik szolgálatait felajánlotta.”[68]

 

A háború ideje alatt megnőtt a gépiparban a fegyvergyártás kapacitása, a repülőgép-gyártás és az ország majd összes gépgyára hadianyagot állított elő. A vegyiparban is átálltak a robbanóanyagok gyártására. A számítások szerint a nagy háború nagyjából két és fél békeévnyi esztendőnek a nemzeti jövedelmét emésztette fel.[69]

A háborúban átállt ipari gyárak a háborút követően már a békére koncentráltak. A Neuschloss-Lichtig Faipari Részvénytársaság a békegazdaságra való átmenetet gyorsan és könnyen hajtotta végre azzal, hogy a vállalat, amely a háború alatt főként ágyútalpakat és ágyúkerék-küllőket szállított – tekintettel a körülményekre – beszüntette ezek gyártását, és áttért a kocsitalpak és küllők gyártására.[70]

E téren a szükséglet igen nagy, minthogy a szekerek nagy része az olasz és balkán fronton elveszett, amiért teljes kocsik gyártását is fel fogja venni programjába – áll az igazgatósági ülés jegyzőkönyvében.[71]Még ebben az esztendőben a magyar kormány kifejezett kívánsága az volt, hogy az 1917-ben felállított Népruházati Bizottsággal[72] való hitel-összeköttetésben még nem álló bankok, mint a Magyar Országos Bank, nyújtsanak hitelt ennek az intézetnek. A bank 2 millió korona hitelt nyújtott 5%-os kamat mellett és a kezességet az állam vállalta.

A Depositenbank kezdeményezése kapcsán létrehoztak egy határokon átívelő szindikátust[73] boszniai bankokkal, állami, városi és községi hitelműveletekben való részvételre. De közreműködtek vasúti, útépítések, bányavállalatok, faüzletek, vízerőművek létesítésében is. A szindikátus megalakult, de működésének megkezdése a politikai viszonyok kialakulásától függött.[74] Az együttműködésben három boszniai bank vett részt: a Kroatische Centralbank für Bosnien und Hercegowina, az Islamitische Centralbank für Bosnien und Hercegowina és a Serbische Wirtschaftsbank AG.

Az igazgatósági üléseken konkrét aktuálpolitikai eseményekkel nem foglalkoztak, csak annyiban, amennyiben ez a beruházásaikat érintette. Egy ilyen esetet olvashatunk az 1918. november 25-i ülés[75] jegyzőkönyvéből:

 

A végrehajtó-bizottság előzetes hozzájárulásával az Allgemeine Depositenbank, valamint az Aktiengesellschaft für Elektrische Industrie wieni céggel együttesen benyújtottuk a fiumei villamos mű létesítésére vonatkozó ajánlatunkat és letettük az előírt 500.000 koronányi óvadékot. Ha Fiume olasz kézre kerül, úgy az ügy előreláthatólag elveszti aktualitását, míg ha horvát kézen marad, esetleg meg lesz valósítható.[76]

 

Az állam szabályozta a termelést, főleg az ipar területén, elsődleges volt a hadsereg szükséglete és a közellátás. A visszaéléseket szigorúan bűntették. A háború során bekövetkező gyors infláció hatása érződött a mindennapokon, a monarchia a csőd szélére került.[77]

A gazdasági nehézségek túléléshez a többi budapesti pénzintézethez hasonlóan a Magyar Országos Bank vezetése is támogatta azt, hogy a súlyos megélhetési viszonyok miatt beszerzési átalányösszeget vezessenek be a többi budapesti pénzintézethez hasonlóan a bank alkalmazottai részére, ezzel is segítve megélhetésüket. Ez 343.200 korona plusz kiadást jelentett.

A bank eddigi helyiségei szűknek bizonyultak, így kibérelték a Múzeum körút 41. szám alatti félemeleti helyiséget 5 esztendőre, amelynek az átalakításával 12 helyiséget nyertek. Ide helyezték el az Union Kereskedelmi Részvénytársaságot[78], a Balatoni Gyógyfürdők és Nagyszállók Részvénytársaságot[79], a zálogüzleti központi könyvelést és a Kálnói Magyar Chamottegyár Részvénytársaságot[80].  A bank még tovább terjeszkedett és az Andrássy út 5. számú házuknak a 3. emeletén lévő egyik lakást is átvette. Az átalakítással 10 szobát nyertek, ide került az ellenőrzési osztály és az áruosztály.

Az igazgatóság azzal szembesültszembesült, hogy a kormányzat a bankokra nézve kedvezőtlen intézkedést hozott, nevezetesen az:

 

adótól való menekülés meggátlásáról[81] szóló néptörvényt, ami olyan intézkedéseket tartalmazott, amelyek alkalmasak voltak arra hogy a pénzintézetek forgalmát teljesen megbénítsák. Ennélfogva a budapesti pénzintézetek képviselői megjelentek a kormánynál és felvilágosítást kértek ezen törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozólag. Az államtitkár a megjelent küldöttségnek kijelentette, hogy az adandó végrehajtási utasítás oly intézkedéseket fog tartalmazni, amelyek a pénzintézetek aggályait teljesen el fogják oszlatni.[82]

 

Amíg 1919. március 20-án déli 12 órakor a Magyar Országos Bank igazgatósági ülését Budapesten tartotta az Andrássy út 5. szám alatt, addig a következő ülését 1919. november 18-án a bizonytalan magyarországi belpolitikai helyzet (kommunista hatalomátvétel) miatt Bécsben az Allgemeine Depositenbank Schottgasse 1. szám alatti üléstermében volt kénytelen megtartani.[83] A banknak eddig nem volt elnöke, csak két alelnöke az egykori elnök, Tolnai Lajosnak 1917-ben bekövetkezett halálát követően. Ekkor került sor Camillo Castiglioni eddigi alelnöknek elnökké választására távollétében. Olyan személyt kerestek erre aki, „eredményes és általánosan elismert közgazdasági tevékenységével, kipróbált tapasztalataival, valamint az internacionális külföld vezető pénzügyi és ipari csoportjaival való elsőrendű összeköttetésivel legjobb biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az intézetnek a lefolyt utolsó két évben történt örvendetes fejlődése biztos alapon nagyszabásúan folytatódjék.”[84] Az új elnök mellé alelnöknek Egyedi Lajos mellé Goldstein Pál került.

A banki érdekképviselet kapcsán fontos banktörténeti lépésére került sor 1919. január 23-án, amikor megalakult a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE), székhelye Budapesten volt az V. kerületi Fürdő utca 2. szám alatt.[85] A megalakulását követően a Magyar Országos Bank nem lépett be a szövetségbe, azonban a megváltozott politikai és gazdasági viszonyok miatt a korábban a belépést ellenző Neumann Gábor igazgatósági tag most a belépés mellett szólalt fel. A bank igazgatósága egyöntetű döntését hozott és kérte felvételét a TÉBE-be.

A bank jegyzőkönyvei apolitikusak, mégis időnként egy-egy szóhasználatnál vagy szófordulatban előkerült a politika. A bécsi igazgatósági ülés jegyzőkönyvében, például: „a Neuschloss-Lichtig fakereskedelmi rt-nak hitele a kommunizmus által (kiemelés tőlem) kb. 9 millió koronára emelkedett”[86]

Az 1920. március 21-i igazgatósági ülését[87] ismét Budapesten tartották. Neumann Gábor ügyvezető igazgató bejelentette, hogy őt meghívták a bécsi Allgemeine Depositenbank igazgatóságába, így lemond az ügyvezető igazgatói állásáról[88]. Nagyvonalúan viselkedett a bank Neumann Gáborral, hiszen az 1918. és 1919. évi ügyvezető igazgatói jutalékon (250.000 korona) felül további 250.000 koronát utaltak ki neki, bécsi tartózkodása alatt felmerült költségei fejében az intézet érdekében tett munkálataiért.

Megalapították az Union Bányászati és Ipari Részvénytársaságot[89] 8.900.000 korona alaptőkével és a soproni Hienzföldi Agrár Részvénytársaságot[90] 3.000.000 korona alaptőkével, ezen utóbbi társaság főleg parcellázásokkal, mezőgazdasági gépek és egyéb gazdaság cikkek és anyagok adásvételével foglalkozott.

Érdemes idézni a Tébe[91] határozata folytán kiutalt nagyobb adományok[92] listáját: József Ferenc főherceg ebéd akciójára: 63.000 korona. Huszár Károly miniszterelnök ínség akciójára: 63.000 korona. A nemzeti hadseregnek: 60.000 korona, a rendőrségnek: 10.000 korona. Menekült állami tisztviselőknek: 3.000 korona, a M.O.V.E.-nak[93]: 2.000 korona.[94]

1920. április 18-án fontos ülésre[95] került sor déli 12.00 órakor Budapesten, mert a másnapi közgyűlés elé kellett terjeszteni a Magyar Fakereskedők Hitelintézete Részvénytársaság[96] beolvasztásának módját a Magyar Országos Bank Részvénytársaságba, amely így aztán beolvadt a Magyar-Olasz Bank Részvénytársaságba. De ez már egy másik (bank) történet.

 

Konklúzió

A Magyar Országos Bank Részvénytársaság igazgatósága a nehéz gazdasági környezetben is igyekezett jól sáfárkodni a rábízott javakkal. Folyamatosan kereste azokat a befektetéseket, amelyek jövedelmezőek voltak számára. Külföldi beruházásaival azon volt, hogy a háborút követő időszakban mindig egy lépéssel előbbre lenni versenytársaihoz képest. Azt is megállapíthatjuk, hogy a bank a mindenkori alkalmazottaival szemben is igyekezett helytállni, a rohamosan növekvő inflációt külön bérkiegészítések formájában pótolni. Lobbi tevékenysége révén azt is elérte, hogy a nagy bankokhoz hasonló állami partnerséget kapjon, és több más kisebb hitelintézettel egybeolvadva azután a kor egyik legjelentősebb bankja legyen a Magyar-Olasz Bank Részvénytársaságban.

 

Absztrakt

A Magyar Országos Bank Részvénytársaság története (1917-1920)

A nagy háború vagy ahogyan később nevezték, az első világ háború megpróbálta Európa lakosságát, köztük az Osztrák-Magyar Monarchiában élőket is. A különböző országokban, így Magyarországon is kialakult hadigazdaság sok áldozatot kívánt meg az ország lakóitól. A bizonytalan import miatt fontossá vált a hazai környezetben is gyártható termékek előállítása. A nagyarányú emberveszteség miatt ugyanakkor rendkívül súlyos munkaerőhiány lépett fel a mezőgazdaságot sújtotta leginkább. „Az egyre zsugorodó árukészletekkel szemben a hadikiadások szükségszerű következményeként mind több és több pénz került forgalomba. A hadsereg felfegyverzése és felszerelése, az állandóan emelkedő katonai igények hatalmas kiadásokat követeltek.” A fizetőeszköz hamar értéktelenedésnek indult. A nagy háborút követő 1919-es események a belső stabilitást is kikezdték. Ebben a változó és sok kihívással teli környezetben vizsgáltam meg a Magyar Országos Bank igazgatósági jegyzőkönyveit (1917–1920) azzal a céllal, hogy bemutassam, milyen belső gazdaságmegerősítő, beruházó (akár hazai, akár külföldi) és munkaerőmegtartó lépéséket tett a bank és hogyan élte túl a nagy háborút. A vizsgálatom a jegyzőkönyvek időrendiségét követte.

Kulcsszavak: banktörténet, alaptőke, első világháború, közgyűlés, igazgatóság, választmány, felügyelőbizottság, Budapest, Camillo Castiglioni, hitelezés, befektetés, szindikátus.

Abstract

History of the Hungarian National Bank PLC (1917-1920) – Abstract

The Great War – or as it was later called, the First World War – put the people in Europe on trial, including the citizens of the Austro-Hungarian Monarchy. The war economy required many sacrifices from the inhabitants in the countries involved, including Hungary. Due to uncertainty in the imports, the production of home products became of great significance.[97] At the same time, agriculture has suffered the most from the very severe labour shortage, caused by the great loss of life. “While the stockpiles became less and lesser, as a connotation of the military expenditures more and more money has been put on the market. The arming and equipping the forces, the ever-increasing military demands required great expenses.”[98] The currency quickly depreciated. The events of 1919 after the Great War also threatened internal stability. I investigated the management reports of the Hungarian National Bank during this difficult and challenging period of time (1917–1920) with the aim, to demonstrate the measures the bank has been taken to strengthen the internal economies, to find investors (in the country and abroad), and to deal with labour shortage. Finally my research explores, how the company survived the war. The paper follows the chronology order of the records.

Keywords: banking history, share capital, First World War, general assembly, directorate, committee, supervisory board, Budapest, Camillo Castiglioni, lending, investment, syndicate

 

Felhasznált irodalom

Allgemeine Depositenbank, Wien Geschichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Allgemeine_Depositenbank (letöltve: 2021. 04. 07.)

A Magyar Népköztársaság kormányának 1919. évi 1236 M.E. számú rendelete, In: Magyar Rendeletek tára 1867–1945, 1919. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1919/?pg=247&layout=s&query=ad%C3%B3t%C3%B3l%20val%C3%B3%20menek%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2021. 04. 18.)

A Pallas nagy lexikona, http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006086.html (letöltés: 2021.01.20.)

Bemutatkozik: a Royal Szálló, in: Magyar Nemzeti Digitális Archívum, https://mandadb.hu/cikk/844794/Bemutatkozik_a_Royal_Szallo (letöltve: 2021. 04. 16.)

Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században, História, Budapest, 2008.

Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944, Budapest, Kossuth, 1975.

Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége. In: Az Újság, 1918. november 8. 262. szám  https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzUjsag_1918_11/?query=F%C5%91v%C3%A1rosi%20P%C3%A9nzint%C3%A9zetek%20sz%C3%B6vets%C3%A9ge%201918&pg=95&layout=s (letöltve: 2021. 04. 17.)

Gergely Jenő: Gömbös Gyula – Vázlat egy politikai életrajzhoz, Elektra Kiadóház, Szeged, 1999.

Iváncsó Ádám: 125 éve alakult a Pannónia Evezős Club, in: Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, 2021. január 27.,  https://sportmuzeum.hu/2021/02/22/125-eve-alakult-a-pannonia-evezos-club/ (letöltve: 2021.04.16.)

Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium, Magyar Országos Levéltár, Budapest, 1972. https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_56/?pg=123&layout=s  (letöltés: 2021. 01. 20., 15:19)

Leszámítolás, Ecopedia, http://ecopedia.hu/leszamitolas (letöltés: 2021. 01. 20.)

Magyar Életrajzi Lexikon I. (A–K), Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes, Akadémia,  Budapest, 1967. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/stark-lipot-77C0C/ (letöltve: 2021. 04. 15.)

Magyar Zsidó Lexikon, (Szerk.: Ujvári Péter), Budapest, 1929. http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0204.html (letöltve: 2021. 04. 16.)

Müller János – Kovács Tamás – Kovács Levente: A Magyar Bankszövetség története, in: Hitelintézeti Szemle, XIII. évfolyam, 3. szám 202., Tarsoly Kiadó, Budapest 2014. https://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/HSZ_2014_3.pdf (letöltve: 2021. 04. 18.)

Müller János–Kovács Tamás–Kovács Levente: A Magyar Bankszövetség története, Tarsoly Kiadó Budapest, 2014.

Nagy Magyar Compass 43/2. (1915)

Nagy Magyar Compass 44/2. (1916)

Nagy Magyar Compass 45/1. (1917)

Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918)

Nagy Magyar Compass 48/2. (1920)

Nautica motorhajógyár r.-t. in: A Motor, (1921.12.15.) 47-48. szám 36.

Népruházati Bizottság: A magyar királyi minisztérium 3.966/1917. M. E. számú rendelete
Népruházati Bizottság felállítása tárgyában. In: Pesti Hírlap, 1917. november 9. 277. szám 6.

Netjogtár. https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=90900008.TV&targetdate=&printTitle=1909.%20%C3%A9vi%20VIII.%20t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&dbnum=77&referer=1000ev (letöltve: 2021. 01. 20.)

Pogányné Dr. Rózsa Gabriella: A Pénzintézetek Hadikórháza az I. világháború katona-egészségügyében és a katonaorvos-tudományban, in: Honvédorvos, 2016. (68) 1–2. szám 103–105. http://real.mtak.hu/80302/1/Honvedorvos_2016_1-2%20%28103-105%29.pdf (letöltve: 2021. 04. 16.)

Schlüter, Reinhard: Der Haifisch: Aufstieg und Fall des Camillo Castiglioni, Zsolnay, 2015.

Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, Budapest, Pannónia Könyvek, 2004.

Szindikátus. in: Wikipédia, https://hu.wikipedia.org/wiki/Szindik%C3%A1tus (letöltve: 2021. 04. 18.)

Levéltári anyagok:

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1917–1920, 1920.

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1917. év

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év (1918. november 25.)

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év (1918. július 20.)

MOL Z 74 1. csomó 2. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. november 25.

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. január 7.

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. év november 18.

MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1920. március 21.

MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály

MOL Z 74 1. csomó 4. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. november 25.

MOL Z 74 1. csomó 4. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. november 18.

[1] vö: Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században, História, Budapest, 2008. 53.

[2] Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944, Budapest, Kossuth, 1975. 163.

 

[3] Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944, Budapest, Kossuth, 1975. 165.

[4] Központi Kereskedelmi és Iparbank: a bank 1905. március 30-án 1 millió korona alaptőkével alakult, 162 részvényessel. Közülük többen ismert személyek: dr. Beck Marcell (1873–1945) bankár, jogász, országgyűlési képviselő. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank elnöke, báró Feilitzsch Artúr (1859–1925) erdész, országgyűlési képviselő, földművelésügyi miniszter, Kramer Miksa (1852–1942) a Pesti Chevra Kadisa alelnöke, a Fővárosi Kereskedelmi Hitelintézet vezérigazgatója, erényi lovag Ullmann Gyula (1872–1926) műépítész. Bankszerű tevékenysége mellett új üzletágakat, elsősorban ipari es kereskedelmi vállalkozások finanszírozását vezette be. 1906 tavaszán alaptőkéjét 2 millió koronára emelte fel. A bank többek között tevékenyen vett részt Budapest bérházépítéseinek finanszírozásában, amely jelen tanulmányunk fő témája. Külön osztályt szervezett a köztisztviselői kölcsönök folyósítására. Áruosztálya import üzleteket bonyolított le. 1917. december 11-én beolvadt a bank a Magyar Országos Bank Részvénytársaságba. A Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság székhelye Budapest, működési köre a magyar szent korona országaira terjedt ki. A társaság fő célja a Magyarország területén üzlettel bíró, illetőleg ipart űző kereskedők és iparosok hiteligényeinek kielégítése és egyéb érdekeik hathatós képviselete volt. Ennek érdekében a társaság a szakmánként szervezett kereskedők és iparosok részvételével szakosztályokat alakított, hogy az illető szakmához tartozó kereskedők és iparosok érdekeit minden irányban képviselje és szolgálja.

[5] Allgemeine Depositenbank 1871-ban alakult meg Bécsben. 1925-ben csődbe ment https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Allgemeine_Depositenbank (letöltve: 2021. 04. 07.)

[6] Árvavölgyi Helyi Érdekű Vasút Részvénytársaság: A pálya iránya: Kralovántól Turdossinig és innen határszél.

Hossza: 70.3 km. Állomások száma: 10. Az igazgatóság elnöke: Kubinyi Miklós. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1181

[7] Szigetvár—Kaposvári helyi érdekű vasút részvénytársaság: a pálya iránya: Szigetvártól Almamellék, Bőszénfa és Gálosfán át Kaposvárig. Hossza: 53,5 km. Az igazgatóság elnöke: jánosi Engel Gyula Nyereség K: 90,400. Szállíttatott 202.408 utas és 27.067 tonna áru. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1230.

[8] A Magyar-Olasz Bankot 1920. április 19-én egy szindikátus alapította, melyben Camillo Castiglioni bankár, a bécsi Allgemeine Depositenbank elnöke vitt vezető szerepet. Emellett Európa egyik legnagyobb és legtekintélyesebb pénzintézete, a Banca Commerciale Italiana (1894-ben alakul Milánóban, ma Intesa Sanpaolo néven ismert) és egy hozzá közelálló pénzcsoport is részese volt a bank megalapításának. A bank megalakulásakor magába olvasztotta a Magyar Országos Bank Részvénytársaságot. In: Jenei Károly: Kisebb takarékpénztári és bankfondok: Repertórium (Levéltári leltárak 56. Budapest, 1972), 124. oldal

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MolDigiLib_LevLelt_56/?pg=123&layout=s (letöltés: 2021. 01. 20., 15:19)

[9] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 1. oldal

[10] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 1. oldal

[11] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 2. oldal

[12] Közraktári jegy: az az okmány, melyet a közraktár a nála letett tárgyakról kiállít, melyben ezek átvételét elismeri és magát azok kiadására kötelezi. http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006086.html (A Pallas nagy lexikona, letöltés: 2021.01.20.)

[13] Leszámítolásnak nevezzük azt a pénzügyi ügyletet, ahol a bank lejárat előtt megvásárol egy más nevére kiállított fizetési ígéretet (váltót), majd a lejáratkor a banknak teljesít az adós. A bank haszna abból származik, hogy a vételi árat a váltóban feltüntetett névérték alatt (bizonyos kamattal csökkentve) állapítja meg. Az ügylet során azonban fennáll annak a kockázata, hogy a váltó adósa nem tud teljesíteni. A bankoknak lehetőségük van a leszámítolt váltókat viszontleszámítolni a jegybanknál.( http://ecopedia.hu/leszamitolas, letöltés: 2021. 01. 20.)

[14] 1909. évi VIII. törvénycikk, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=90900008.TV&targetdate=&printTitle=1909.%20%C3%A9vi%20VIII.%20t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&dbnum=77&referer=1000ev (letöltve: 2021. 01. 20.)

[15] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 4–6. oldalak

[16] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 11. oldal

[17] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 12. oldal

[18] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 18. oldal

[19] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 20. oldal

[20] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 22. oldal

[21] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 25. oldal

[22] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 26. oldal

[23] MOL Z 74 1. csomó, 4. tétel, Alapszabály, 35. oldal

[24] 1917-ben, az alapításkor (PI).

[25] Camillo Castiglioni (1879–1958) 1879-ben Triesztben született a helyi zsidó közösség rabbijának fiaként. 12 évesen folyékonyan beszélt németül, olaszul, szlovénul és franciául. Az 1920-as években Európa leggazdagabb embere, számos üzleti és politikai kapcsolattal. Ferenc József, Benito Mussolini vagy Josip Bros Tito, csak néhány név azok közül, akik személyesen ismerték. A BMW márka neki köszönheti sikereit, mert mint egyedüli részvénytulajdonos azt az elképzelést támogatta, hogy a gyár repülőgép-hajtóműveken kívül motorkerékpárokat, majd később személygépkocsikat is gyártson. 1920-ban megalapította többedmagával a Magyar-Olasz Bank Részvénytársaságot, melynek 3 évig elnöke. A bank a korabeli Magyarország egyik legnagyobb pénzintézete volt. 1957-ben halt meg Rómában. vö: Reinhard Schlüter: Der Haifisch: Aufstieg und Fall des Camillo Castiglioni, Zsolnay 2015.

[26] Budapest—Esztergom—Füzitői helyi érdekű vasút részvénytársaság: (Esztergomi szénvasút.) VI., Andrássy út 5. Pálya kiterjedése: Budapest—Esztergom—Almás-Füzitői 88,9 km. Az igazgatóság elnöke: Papp János. Tiszta nyereség K: 1.593,524. Szállíttatott 1.958.015 személy és 813.930 tonna áru és poggyász. Nagy Magyar Compass 46/47/2. (1918) 1186.

[27] Bakács Udvar Részvénytársaság: Budapest (1910) IX., Bakács u. 1. Tárgya: a Bakács-, Lónyay- és Közraktár-utcák sarkán levő telken épült házak jövedelmeztetése. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 518.

[28] Baróti Szeszfinomító Cognac és Likőrgyár Részvénytársaság: (1913) Budapest, VII., Király u. 50. A Magyar országos bank érdekkörében. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 356.

[29] Britannia Szálloda Részvénytársaság: VI., Teréz-körút 39. A Központi kereskedelmi és iparbank alapítása. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 594.

[30] Uniói Kalapgyár Részvénytársaság: (1908) Gyárt: gyapjú-, nyúlszőr-, velour- kalapokat. Kivitel: Ausztria, Olaszország, Bulgária, Románia, Svájc. Az igazgatóság elnöke: ifj. Koch János. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 873.

[31] Felsőmagyarországi Fatermelő Részvénytársaság:(1915) V., Bálvány utca 5. sz. Magyar országos bank r.t. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 546.

[32] Később szóba kerül

[33] Gottschlig Ágoston Részvénytársaság: (1911) Budapest. X., Martinovics tér 8. Tárgya: likőr-, rum- és cognacgyártás. Elnök: Egyedi Lajos. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 347.

[34] Később szóba kerül

[35] Később szóba kerül

[36] Később szóba kerül

[37] Magyar Acélárugyár Részvénytársaság: Budapest. (1895) VI., Váci út 95. Gyártmányai: mindenféle vasúti hordtekercs és csavarrugók, autó- és géprugók, kovácsolt géprészek, kovácsolt szerszámacél. Kivitel: Európa összes államaiba. Elnök: Pazzani Sándor. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 669.

[38] Országos Bérszántó Vállalat Részvénytársaság: Budapest (1912) VI., Andrássy u. 5. A Magyar Országos bank alapítása. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 627.

[39] Putnoki Építőanyag Ipari Részvénytársaság. (1908) Megye: Gömör. Székhelyét 1914-ben Budapestről Putnokra helyezte át. A Központi kereskedelmi és iparbank rt. alapítása. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 476.

[40] Siófok Balatonfürdő-Részvénytársaság: Budapest I, Attila-körút 2. sz. Siófok: Fürdő- és szálloda üzem. Nagy Magyar Compass 44/2. (1916) 643.

[41] Később szóba kerül

[42] Igazgatósági ülésen jelen voltak: Auer Róbert, Camillo Castiglioni, dr. Doroghi Ervin, Egyedi Lajos, Goldstein Pál, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor

[43] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1917–1920, 1920.

[44] Gyöngyösi Kereskedelmi és Gazdasági Bank Részvénytársaság: Elnök: Malatinszky György. Igazgató-elnök: Szabó Béla. Nagy Magyar Compass 45/1. (1917) 614.

[45] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1917. év

[46] dr. Hoór-Tempis Móricz (1897–1944) villamosmérnök, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Magyar Életrajzi Lexikon I. (A-K), Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes, Budapest, Akadémia 1967., 737

[47] Stark Lipót (1866–1932) gépészmérnök, a vezetékszámítás egyik úttörője https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/s-778D5/stark-lipot-77C0C/ (letöltve: 2021. 04. 15.)

[48] Budapest Székesfőváros Elektromos Művek: (1914) V., Váci út 72—74. Vezérigazgató: Stark Lipót. Műszaki Igazgató: Deutsch Lajos. Igazgatósági tagok: dr. Glückstahl Samu, Kovács Sebestyén Aladár, dr. Leitner Adolf. Nagy Magyar Compass 44/2. (1916) 926.

[49] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év

[50] Hungária Szérumművek Részvénytársaság: (1918) VI., Szondy u. 76. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 888.

[51] dr. Detre László (1874–1939) orvostanár, bakteriológus, budapesti tanulmányait követően Bécsben és Párizsban tanult, sok felfedezés kötődik a nevéhez.  http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0204.html (letöltve: 2021. 04. 16.)

[52] Jelen voltak: alsóterényi Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Goldstein Pál, Neumann Gábor, Stein Ármin és Török Sándor és Zsolnay Miklós

[53] Magyar Repülőgépgyár-Részvénytársaság: (1912) Alaptőke: 500.000 K. Igazgatóság: Camillo Castiglioni, Schweiger Berthold, Török Emil, Lohner Lajos. In: Nagy Magyar Compass 43/2. (1915) 631.

[54] Nyíregyházi Általános Hitelintézet Részvénytársaság: Az igazgatóság elnöke: Lázár Kálmán. Ügyvezető igazgató: Geiger Béla. Nagy Magyar Compass 45/1. (1917) 1052.

[55] Royal Nagyszálloda (1896–1991) https://mandadb.hu/cikk/844794/Bemutatkozik_a_Royal_Szallo (letöltve: 2021. 04. 16.)

[56] Pénzintézetek Hadikórházáról bővebben: Honvédorvos 2016. (68) 1-2. szám 103. http://real.mtak.hu/80302/1/Honvedorvos_2016_1-2%20%28103-105%29.pdf (letöltve: 2021. 04. 16.)

[57] Dugoselói Faipar-Részvénytársaság: (1918) V., Sziget u. 38. Tárgya: a Neuschloss Lustig faipar r.-t. dugoselói gőzfűrészének megvétele és üzemben tartása. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1412.

[58] Neuschloss Ödön és Marcell és Lichtig Szentlőrinci Parkettgyár Részvénytársaság: (Előbbi cége: Szentlőrinci parkettgyár részvénytársaság.) Budapest V., Sziget utca 38. (1908) Kivitel: Európa minden államába és Egyiptom, Argentína. Ügyvezető igazgató: Lichtig Samu. Nagy Magyar Compass 44/2. (1916) 430.

[59] Délmagyarországi Kendergyár Részvénytársaság: Budapest VI., Andrássy út 27. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1438.

[60] Nautica Motorhajógyár Részvénytársaság: (1918) Alaptőke: 2.000.000 K. Igazgatóság: Lánczy Leó, Castiglioni Camillo, Breuer B. Armand, Buchler Lajos, Eidlitz Hugó, Káldi Jenő, Neumann Gábor, Schweiger Berthold, Vögler Albert. In: Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1422. És egy korabeli sajtócikkből: Nautica motorhajógyár r.-t. A gyár telepén rendkívül élénk munkálkodás folyik, minthogy belföldi és ami talán még örvendetesebb, külföldi rendelésekkel bőven el van látva. Az épülő motoros járművek közül megemlítendő két nagyobb 14 méteres motorhajó, mely bolgár számlára készül, a cég bevált Tunell-hajóinak nehány példánya, egy előli kajüttel és egy középkajüttel ellátott csónak. Ezeken kívül több evezős- és vitorláshajó építése van tervbevéve s utóbbiak közül egy versenyvitorlás is, amelynek szereplése elé nagy érdeklődéssel tekinthetünk. Nem hagyható említés nélkül az sem, hogy legutóbb az egyik nagy svájci evezősklub jövő évi evező szükségletét a Nauticá-nál rendelte meg. In: A Motor, (1921.12.15.) 47-48. szám 36.

[61] https://sportmuzeum.hu/2021/02/22/125-eve-alakult-a-pannonia-evezos-club/ (letöltve: 2021.04.16.)

[62] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év (1918. július 20.)

[63] MOL Z 74 1. csomó 4. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. november 25.

[64] Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pannónia Könyvek, 2004., 48.

[65] vö: Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pannónia Könyvek, 2004. 51.

[66] Jelen voltak: Camillo Castiglioni és Egyedi Lajos alelnökök, alsóterényi Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Goldstein Pál, Neumann Gábor, Stein Ármin és Török Sándor

[67] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év (1918. november 25.)

[68] A cikk egy részlete: Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége. Tizenegy fővárosi pénzintézet a közérdek megóvásának érdekében Fővárosi Pénzintézetek Szövetsége név alatt szövetséget alkotott, mely azzal kezdte meg működését, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsot és az új kormányt üdvözölte, nekik szolgálatait felajánlotta. … A szövetséghez a következő intézetek csatlakoztak: Belvárosi takarékpénztár részvénytársaság, Budapest-lipótvárosi takarékpénztár részvénytársaság. Egyesült budapesti fővárosi takarékpénztár, Első magyar iparbank, Magyar általános takarékpénztár részvénytársaság. Magyar fakereskedők hitelintézete részvénytársaság. Magyar kereskedelmi hitelbank részvénytársaság, Magyar Országos bank részvénytársaság, (kiemelés tőlem) Magyar országos központi takarékpénztár. Mercur váltóüzlet részvénytársaság és a, Nemzeti takarékpénztár és bank részvénytársaság… A fent említett tizenegy bank és takarékpénztár, amely nemcsak a főváros. hanem az ország gazdasági életének is igen fontos szervei, teljes joggal követelheti, hogy róluk, nélkülük más pénzintézetek ne határozzanak, nevükben felhatalmazás nélkül ne beszéljenek, s a mi a legfontosabb, őket előzetes tudomásuk nélkül befejezett tények elé ne állítsák. In: Az Újság, 1918. november 8. 262. szám  https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/AzUjsag_1918_11/?query=F%C5%91v%C3%A1rosi%20P%C3%A9nzint%C3%A9zetek%20sz%C3%B6vets%C3%A9ge%201918&pg=95&layout=s (letöltve: 2021. 04. 17.)

[69] vö: Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pannónia Könyvek, 2004. 53.

[70] Az ülés dátuma: 1918. november 25. Jelen voltak: Egyedi Lajos, alsóterényi Auer Robert, dr. Doroghi Ervin, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor, Zsolnay Miklós

[71] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. év

[72] Népruházati Bizottság: A magyar királyi minisztérium 3.966/1917. M. E. számú rendelete
Népruházati Bizottság felállítása tárgyában. A magyar királyi minisztérium háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes rendelkezések alapján a következőket rendeli: 1§ A magyar szent korona országai lakosságának ruházati cikkekkel való megfelelő ellátására és pedig ruházati cikkek bevásárlására, feldolgozására, az ezirányú ipari termelés szabályozására, a szövetek és áruk felosztására, felhasználására és árszabályozására vonatkozó kérdésekben szakszerű tárgyalás és véleményadás céljából, továbbá az említett ellátással kapcsolatos tennivalóknak a jelen rendelet és a kereskedelemügyi miniszter által adott utasítások értelmében való elvégzésére „Népruházati Bizottság” alakíttatik. A bizottság megalakítása iránt a kereskedelemügyi miniszter intézkedik. In: Budapesti Közlöny, 1917.10.24. 246. szám

A népruházati bizottság elnöki tanácsa Giesswein Sándor országgyűlési képviselő elnöklésével megtartotta alakuló ülését. Az elnök hosszabb beszédben mutatott rá azoknak a feladatoknak nagyságára és szociális fontosságára, amelyek megoldása a bizottságra vár. Az elnöki tanács tagjai letették az ünnepélyes fogadalmat…Az elnöki tanács mindjárt hozzá is fogott a gyakorlati munkához és számos olyan kérdést intézett el, amelyek egyfelől a népruházati bizottság belső adminisztrációjára, másfelől a ruházati szükségletek mielőbbi ellátására vonatkoznak In: Pesti Hírlap, 1917. november 9. 277. szám 6.

[73] Szindikátus: A szindikátus a tőkés monopóliumok egyik, a kartellnél fejlettebb formája. A szindikátusban részt vevő vállalatok megtartják önállóságukat a termelésben, de a  kereskedelem területén önállóságuk korlátozott. Közös irodát szervez a szindikátus a termékek értékesítésére, gyakran a nyersanyag beszerzésére is. A szindikátuson belül a megegyezésre lépő vállalatok között a konkurencia lehetősége szűkebb, mint a kartell esetében. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szindik%C3%A1tus (letöltve: 2021. 04. 18.)

[74] MOL Z 74 1. csomó 2. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. november 25.

[75] Jelen voltak: Egyedi Lajos, alsóterényi Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor, Zsolnay Miklós

[76] MOL Z 74 1. csomó 2. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1918. november 25. Neumann Gábor ügyvezető igazgató jelentése

[77] vö: Szávai Ferenc: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának következményei. Az államutódlás vitás kérdései, Pannónia Könyvek, 2004. 54–55.

[78] Unió Kereskedelmi Részvénytársaság: Budapest (1911) V., Vilmos császár út 26. A Központi kereskedelmi és iparbank alapítása. Elnök: Zsolnay Miklós. Nagy Magyar Compass 44/2. (1916) 736.

[79] Balatoni Gyógyfürdők és Nagyszállók Részvénytársaság: (1917) V., Andrássy út 5. (A Magyar Országos Bank alapítása. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 593.

[80] Kálnói Magyar Chamottegyár Részvénytársaság: (1907) V., Vilmos császár út 26. Célja: tűzálló anyagok gyártása. Nagy Magyar Comapass 43/2. (1915) 800.

[81] A Magyar Népköztársaság kormányának 1919. évi 1236 M.E. számú rendelete, az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. II és XIV. néptörvények rendelkezéseinek a Horvát-Szlavónországok és Fiume területére kiköltözködőkkel vagy eltávozókkal való alkalmazásáról. A Magyar Népköztársaság kormánya az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. II. néptörvény 31.§-ában nyert felhatalmazása alapján azt az időpontot, amelytől kezdve az ország területéről a Horvát-Szlavónországok területére, valamint az ezen területen túl fekvő Fiume városába való kiköltözködést vagy eltávozást úgy kell tekinteni, mintha az külföldre történt volna, 1919. évi március hó 1-ében állapítja meg. Budapesten, 1919. évi február hó 22-én. Dr. Berinkey Dénes s.k. miniszterelnök In: Magyar Rendeletek tára 1867–1945, 1919.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1919/?pg=247&layout=s&query=ad%C3%B3t%C3%B3l%20val%C3%B3%20menek%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2021. 04. 18.)

[82] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. január 7.

[83] Jelen voltak: Egyedi Lajos, alsóterényi Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Goldstein Pál, Marek Károly, Neumann Gábor, Stein Ármin. A jegyzőkönyv érdekessége, hogy a szavakra az ékezeteket utólag írták rá, vlsz. nem állt rendelkezésre a magyar ABC szerinti írógép. Továbbá a jegyzőkönyv semmilyen magyarázatot nem hoz az ülés bécsi megtartásáról. (megjegyzések: PI)

[84] MOL Z 74 1. csomó 4. tétel Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. november 18. Egyedi Lajos levezető elnök szavai

[85] Hitelintézeti Szemle, XIII. évfolyam, 3. szám 202. (Tarsoly Kiadó, Budapest 2014. A Magyar Bankszövetség története https://www.bankszovetseg.hu/Content/Hitelintezeti/HSZ_2014_3.pdf (letöltve: 2021. 04. 18.)

[86] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1919. év november 18. – Neumann Gábor szavai

[87] Jelen voltak: Camillo Castiglioni, Goldtsein Pál, Egyedi Lajos, Neumann Gábor, Stein Ármin,

[88] Ekkor már fél éve Castiglioni az Allgemeine Depositbank elnöke, barátja és bizalmasa Neumann Gábor, innen a meghívás (megjegyzés – PI)

[89] Unió Bányászati és Ipari Részvénytársaság: (1920) VI., Andrássy út 5. Alaptőke: 4.500.000 K. Szénbánya, téglagyár és mészégető Várpalotán. Nagy Magyar Compass 46-47/2. (1918) 1397.

[90] Hienzföldi Agrár-Részvénytársaság:(1920) Sopron. Foglalkozik bank és takarékpénztári üzletekkel is. Nagy Magyar Compass 48/2. (1920) 550

[91] TÉBE: Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete, Müller János-Kovács Tamás-Kovács Levente: A Magyar Bankszövetség története, Tarsoly Kiadó Budapest, 1914

[92] Világ, 1922. november 01. 249. szám 10.: „A bankok sokallják a TÉBE által megállapított kiadásokat. Valószínűleg kevesen tudják, hogy mindaz, ami a budapesti pénzintézetek üzleti gestiójában és szociálpolitikai tevékenységében megnyilvánul, legtöbbnyire a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületéből indul ki. A hivatalos életben és a magángazdaságban a TÉBE képviseli a haute finance-ot, ez az egyesület tárgyal a hatóságokkal, intézi a bankok állampénzügyi műveleteit, bizonyos ráta alapján megállapítja a kamatszolgáltatást, vezeti a jótékonysági akciókat és döntösúlyú befolyást gyakorol a tisztviselő-kérdések elintézésére. A TÉBE kötelékéhez ma több, mint negyven intézet tartozik. A megalakuláskor a tagok kötelezettséget vállaltak az egvesület fenntartási költségeinek fedezésére, egyúttal pedig alávetették magukat a TÉBE határozatainak. Az egyesület szinte „közadók módjára“ veti ki az egyes intézeteket terhelő költségeket, melyek oly gyors tempóban emelkednek, hogy egy-egy nagy intézet évi hozzájárulása ma már túlhaladja az öt-hatmillió koronát és a középintézetek sem fizetnek egy- kélmilliónál kevesebbet. A pénzintézetek — mint értesülünk — megsokallták az ugrásszerűen emelkedő kiadásokat, amiket a TÉBE vet ki rájuk és kifogások hangzanak el amiatt, hogy az egyesület egyáltalán nem veszi figyelembe a kötelékéhez tartozó intézetek teherviselőképességét. A TÉBE ezeket a hozzájárulásokat tudtunkkal a részvénytőke alapján megállapított kvóta szerint szedi be, anélkül, hogy az intézetek teherviselőképességének behatóbb vizsgálatába bocsátkoznék. Egyszóval itt nem önkéntes, hanem kényszerhozzájárulásról van szó és ez ellen emelnek kifogást a köteléki intézetek. Legutóbb is megtörtént, hogy a kényszerhozzájárulás élvén a TÉBE oly óriási összeg adományozására hívta föl az intézeteket, amely összeg elosztva is milliókkal terheli a vállalatok költségszámláit. Értesülésünk szerint egyes tagok a TÉBE eljárását szóvá fogják tenni, annál is inkább, mivel a TÉBE-hez befizetett összegek ebben az évben már jóval túlhaladják a százmillió koronát.”

[93] Magyar Országos Véderő Egylet: Gergely Jenő: Gömbös Gyula – Vázlat egy politikai életrajzhoz, Elektra Kiadóház, Szeged, 1999,

[94] MOL Z 74 1. csomó, 2. tétel, Igazgatósági ülési jegyzőkönyvek 1920. március 21.

[95] Jelen voltak: Egyedi Lajos alelnök, Auer Róbert, dr. Doroghi Ervin, Neumann Gábor, Stein Ármin, Török Sándor.

[96] Magyar Fakereskedők Hitelintézete: (1905) Budapest V. Széchényi utca 1. Alaptőke: 1.000.000 K. Helyettes-elnök: dr. Hilb Jenő. Vezérigazgató: Fónagy Aladár. Nagy Magyar Compass 44/1. (1916) 241.

[97] : Berend T. Iván: Európa gazdasága a 20. században, História, Budapest, 2008. 53.

 

[98] Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848–1944, Budapest, Kossuth, 1975. 165.