Újkor – Új Kor?
Kontinuitás és periódusok, ismétlődő történelmi mintázatok és egyedi fordulópontok a társadalom-, gazdaság- és hadtörténelem szemszögéből
„Nagyon hasznos, ha kérdéseket tesz fel az ember, de nagyon veszélyes, ha válaszol is rájuk” – mondja Marc Bloch mestere, Charles Seignobos, a neves francia historiográfus. A fenti kijelentés első felére reflektálva a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának IV. éves hallgatói által szervezett konferencia is kérdésfelvetésekre vállalkozott. A következő kérdésekre kívántak a konferencia szervezői és résztvevői válaszokat találni: érdemes-e korszakhatárokat felállítanunk újkori és jelenkori történelmünket vizsgálva, vagy talán akkor járunk el helyesen, ha folyamatként írjuk le azt, ami egy esemény egy másikból történő okozati kifejlését mutatja? Ez a történész választása, ahogy az is, mit kezd egyedi sorsfordító eseményekkel, melyek szintúgy befolyásoló tényezők, és képes-e rámutatni azokra az indirekt hatásokra, melyek 200 vagy 300 évvel a fókuszba helyezett probléma előtt történtek. Sőt, a történelem rekonstruálása során el kell döntenie azt is, lehet-e érvényesen következtetéseket levonni egy partikuláris részletkérdés boncolgatásával.
A konferencia másik sarkalatos vizsgálati kérdésköre az egyén és társadalom viszonya volt. Az egyén vagy akár egy intézmény egyszerre formálója és eleme a történeti folyamatoknak, esetleg elszenvedője világtörténelmi tendenciáknak. A 18. századtól gyarmatbirodalmakra támaszkodó, egyre inkább globalizálódó Atlanti-partvidékhez felzárkózni igyekvő közép-kelet-európai régió, az elmúlt 250-300 év során sajátos társadalmi-gazdasági struktúrákat ajánlott fel az individuum számára, hogy különböző modernizációs törekvéseit kövesse.
Lehetséges harmadik fókuszpontként a 18. század óta egyre-másra felmerülő gazdasági, társadalmi krízisek, háborúk, megtorpanásra késztető hatásainak vizsgálata, és ezen válság-periódusok nyomán bekövetkező változások feltárása, valamint Magyarország nemzetközi konfliktusokban betöltött szerepe került előtérbe.
A konferencián a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktoranduszai kutatási eredményeik bemutatásával próbát tehettek a fenti dilemmák megválaszolására, elsősorban a kora-újkortól a jelenkori történeti problémákig terjedő spektrum vizsgálatával.
A konferencia 2021. január 22-én került megrendezésre.
A konferenciát szervezték: Juhász Eszter, Ambrózy Gábor
A szekciókat vezették: Prof. Dr. Hermann Róbert DSc (Művelődéstörténeti szekció, Intézménytörténet és közigazgatás szekció), Prof. Dr. Horváth Miklós DSc (Hadtörténet szekció), Prof. Dr. habil. Nagy Mariann PhD (Társadalomtörténet szekció)
Előszó
Művelődéstörténet
- Ambrózy Gábor: Az antijozefinista Batthyányak – Batthyány József és Batthyány Tivadar röpiratai az 1780-as évek politikai irodalmának tükrében
- Zsidai Réka: A locke-i és a rousseau-i nevelési elvek a gyakorlatban: Festetics László (1785–1846) neveltetése a felvilágosodás szellemében és a mai oktatást szabályozó dokumentumok tükrében
Intézménytörténet és közigazgatás
- Lőrinczi Dénes: Adalékok Sepsiszentgyörgy rendvédelméhez (1877–1913)
- Pap István: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság születése – 1920
Hadtörténet
- Keserű Norbert: Egressy Gábor kormánybiztosi tevékenysége az 1848-1849-es forradalomban és szabadságharcban
- Mati Márton: A Magyar Vöröskereszt Misszió szerepe a szibériai hadifoglyok hazaszállításában
- Vendriczki Róbert: Kémjátszma Vietnamban – A vietnami magyar misszió a Pax rezidentúra forrásainak tükrében
Társadalomtörténet
- Segesdi Gergő: A köztársasági kérdés a magyar politikai közbeszédben 1918 és 1928 között
- Juhász Eszter: Egy lehetetlen katolikus egyházközösség a főváros szívében – A budapesti Szent Rita plébánia alapításának (1945-1952) története
- Madácsy Tamás: A Magyar Demokrata Fórum Zala megyei szervezeteinek megjelenése a helyi nyilvánosságban, 1988-1989