Beküldve:

Szútor Vivien: Az emberi jogok a géntechnológia árnyékában

Bevezetés

Az emberek részéről elvárás a jogrendszertől, hogy védelmezze emberi jogaikat az élet minden területén, így a géntechnológia területén is. Elvárás továbbá az is, hogy alapvető emberi jogaik csak más emberi jogok által és csak a szükséges és arányos mértékben lehessenek korlátozva. A géntechnológia azonban az emberi szervezet legalapvetőbb részecskéjére, a génekre hat, mely alapjaiban kérdőjelezi meg az emberi jogok megvalósíthatóságát. „Szútor Vivien: Az emberi jogok a géntechnológia árnyékában” bővebben

Beküldve:

Zsizsmann Endre: A Szentírás egyszerű és világos voltáról szóló tanítás az 1Kor 1,14–31 kálvini magyarázatában

Kálvin és Luther teológiájának középpontját a Szentírás képezte. A Szentírás nem más, mint Isten igéje. Az 1566-ban megjelent II. Helvét Hitvallás szerint a Szentírás Isten igaz igéje, s ez a megállapítás igaz a teljes kánonra, vagyis az Ó- és Újszövetség valamennyi kanonikus könyvére. „Zsizsmann Endre: A Szentírás egyszerű és világos voltáról szóló tanítás az 1Kor 1,14–31 kálvini magyarázatában” bővebben

Beküldve:

Kardos Dóra: Tisztesség és etika a büntetőeljárásban – a tisztességes eljárás és részjogosítványai

1. Bevezetés

A tisztesség és etika az egész büntetőeljárást áthatja. A magyar értelmező szótárban a fogalmak meghatározása az alábbi: A tisztesség az a tulajdonság vagy tény, hogy egy személy saját döntéséből kitartóan becsületes vagy őszinte, a jó és rossz megkülönböztetése az egyén saját lelkiismerete alapján, ellentétben a közösségi erkölcsök és a szabályok követelményeivel. „Kardos Dóra: Tisztesség és etika a büntetőeljárásban – a tisztességes eljárás és részjogosítványai” bővebben

Beküldve:

Bergendi-Rácz Diána: Kitekintés a megvizsgálási kötelezettség és az árukifogásolás rendszerére a Bécsi Vételi Egyezményben és a Polgári Törvénykönyvben

Mai felgyorsult világunkban a kereslet-kínálat határozza meg az emberek mindennapi életét. Ez nemcsak a fogyasztói minőségükre van hatással, hanem a tőlük „függő” nemzetközi kereskedelemben résztvevő felek szerződéses kapcsolatára is. „Bergendi-Rácz Diána: Kitekintés a megvizsgálási kötelezettség és az árukifogásolás rendszerére a Bécsi Vételi Egyezményben és a Polgári Törvénykönyvben” bővebben

Beküldve:

Garai Renáta: A jogágak összefonódása és egymásra utaltsága a családi erőszak tükrében – a jog és az erkölcs „házassága”

Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy röviden bemutassam a jog és az erkölcs kapcsolatát, illetve a jóhiszeműség, mint alapvető rendező elv megjelenését, vagy éppen annak hiányát a családon belüli viszonyokban, a kapcsolati erőszak komplex jelenségével összefüggésben. „Garai Renáta: A jogágak összefonódása és egymásra utaltsága a családi erőszak tükrében – a jog és az erkölcs „házassága”” bővebben