Hittudományi absztraktok
Tóth-Mihala Veronika: Kifeszítve. A kereszt, az élet fája egy református gyülekezet nagyheti hitgyakorlatában
A tanulmány azt vizsgálja, miért szorul háttérbe a kereszt és a nagypéntek ünneplése a magyar református hitgyakorlatban, és hogyan kapcsolódik ez össze az egyházkép torzulásával. A szerző kulturális, történelmi és teológiai szempontból elemzi a keresztszimbolika jelenlétének akadályait, majd a Debrecen-Kossuth Utcai Református Egyházközség nagyheti liturgiájának megújulásán keresztül mutatja be, hogyan válhat a kereszt életfává – a szenvedés és a megváltás egységének élő jelévé.
Kulcsszavak: nagypéntek, kereszt, református liturgia, egyházkép, gyülekezeti tapasztalat, életfa, liturgiatörténet, húsvét
Történelemtudományi absztraktok
Babucs Ádám Kristóf: Ludovikások feketén-fehéren
A magyar katonai vitézség II. világháborús fejezetében méltatlanul elfeledkeztek a ludovikásokról. A m. kir. honvéd Ludovika Akadémia volt a magyar tisztképzés fellegvára a 20. század első felében. Az itt tanult tisztek a m. kir honvédség csapattisztjeinek hivatásos rétegét adták és vettek részt a háborúban különböző beosztásokban. A harcok közepette, hadifogságban és a háború utáni életükben meghatározó volt az akadémiai nevelésük, katonai esküjük és hazaszeretetük egy életen át meghatározta magatartásukat bármilyen sors is jutott a számukra. A tanulmány célja ezen „ludovikás sorsokat” egy-egy tiszti példával bemutatni, a nevekhez pedig a fényképek segítenek illusztrációt adni. Számos korabeli naplót, visszaemlékezést, dokumentumot, valamint szakirodalmat felhasználtam az írásra.
Kulcsszavak: Ludovika, tiszt, avatás, haza, háború, kormányzó
Mezei Emese: Magyar zsidó munkaszolgálatosok szovjet hadifogságban
A jelen tanulmány több mint 4000 szovjet hadifogságba került zsidó munkaszolgálatos adatait mutatja be és elemzi a rendelkezésre álló szovjet és magyar források felhasználásával. Az alkalmazott kutatásmódszertannak köszönhetően a tanulmány a magyar zsidó munkaszolgálatosok szovjet fogságára vonatkozóan eddig legátfogóbb adatbázisra épül. A fogságba esés körülményeinek, valamint a hadifogolytáborokban átélt tapasztalatoknak a jobb megértése és rekonstruálása érdekében a tanulmány különféle narratív forrásokat, leveleket, visszaemlékezések és oral history forrásokat is vizsgál. Ezek a személyes források értékes kiegészítő információkkal szolgálnak, és hozzájárulnak a fogságban átélt tapasztalatok árnyaltabb megértéséhez. A tanulmány célja, hogy részletesebb képet nyújtson a fogságba esés körülményeiről, a fogság alatti életviszonyokról, valamint az érintettek sorsáról. Emellett rámutat a korábbi kutatások korlátaira is, amelyek a hiányos forrásanyag miatt csak részleges következtetések levonását tették lehetővé.
Kulcsszavak: munkaszolgálat, hadifogság, zsidó, GUPVI
Tamás Szintia: A lengyel–magyar gazdasági kapcsolatok a 20. század második felében, különös tekintettel az 1980-as évekre
A tanulmány a magyar–lengyel gazdasági és politikai együttműködés dinamikáját elemzi a szocialista korszak utolsó évtizedében. A kutatás középpontjában az 1958-ban létrehozott Lengyel–Magyar Gazdasági Együttműködési Állandó Bizottság áll. Ez a szervezet kulcsszerepet játszott a KGST merev keretrendszere és az állandó nyersanyaghiány okozta nehézségek leküzdésében.
A szerző a történelmi institucionalizmus módszerével vizsgálja a két állam kapcsolatát. Ez a megközelítés kiemeli az intézményi struktúrák és az „útfüggőség” meghatározó szerepét a társadalmi és gazdasági változások alakításában. Az elemzés részletesen bemutatja, hogyan váltak intenzívebbé a kapcsolatok az 1980-as évek közepén, amelyet magas szintű állami és párttalálkozók – leginkább Kádár János 1983-as varsói látogatása – és a kereskedelmi forgalom jelentős növekedése jellemeztek.
A tanulmány bemutatja, hogyan váltak a gazdasági reformok és a szocialista modell válsága a kétoldalú tárgyalások központi témájává az évtized végéhez közeledve. Végül a szerző felvázolja a rendszerváltást követő átmenetet, hangsúlyozva a visegrádi négyek és a CEFTA szerepét a regionális kapcsolatok fenntartásában és a nyugati szervezetekbe, például az EU-ba és a NATO-ba való integráció támogatásában.
Kulcsszavak: lengyel–magyar kapcsolatok, gazdaságtörténet, rendszerváltás, történelmi institucionalizmus