Czentnár Simon: Irányzatok a kálvini hermeneutika kutatásában

Ha meg kellene neveznünk a két leggyakrabban hivatkozott írást Kálvin hermeneutikájával kapcsolatban, először Gánóczy Sándor és Stefan Scheld közösen készített munkáját említhetjük, melyet 1997-es fordítása óta a magyarul olvasó teológusközönség is jól ismer,1 illetve Thomas F. Torrance könyvét 1988-ból.2 Gánóczy munkája valóban megkerülhetetlen, 1983-as megjelenése óta ugyanakkor további fontos művek bővítették ismereteinket a reformátor írásértelmezéséről. Ezeket itthon is érdemes lenne ismernünk. “Czentnár Simon: Irányzatok a kálvini hermeneutika kutatásában” bővebben

Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise

Bevezetés

Kutatási témámból kiindulva – amely az Isten Igéje által kijelentett, az örökélet reménységének tükrében vizsgált emberi élet Pál1 Római leveléből kikerestem azokat az igerészeket, amelyekben a ζωὴ (élet) szó szerepelt.2 “Mórocz Bora: A Krisztusban való élet: a Rómaiakhoz írott levél 6,1-11.22-23 igeverseinek exegézise” bővebben

Zsizsmann Endre: A Szentírás egyszerű és világos voltáról szóló tanítás az 1Kor 1,14–31 kálvini magyarázatában

Kálvin és Luther teológiájának középpontját a Szentírás képezte. A Szentírás nem más, mint Isten igéje. Az 1566-ban megjelent II. Helvét Hitvallás szerint a Szentírás Isten igaz igéje, s ez a megállapítás igaz a teljes kánonra, vagyis az Ó- és Újszövetség valamennyi kanonikus könyvére. “Zsizsmann Endre: A Szentírás egyszerű és világos voltáról szóló tanítás az 1Kor 1,14–31 kálvini magyarázatában” bővebben