Kategória: Jogtudomány

 A dogmatikai alapokról

Ezen tanulmány a közbeszerzési jogorvoslati rendszer történetét veszi górcső alá; a rendszerváltozástól a hatályost megelőző jogszabályokig. “Arató Balázs: Egy sajátos jogterület, a közbeszerzés jogorvoslati rendszerének fejlődéstörténetéről” bővebben

1. Bevezetés

A tisztesség és etika az egész büntetőeljárást áthatja. A magyar értelmező szótárban a fogalmak meghatározása az alábbi: A tisztesség az a tulajdonság vagy tény, hogy egy személy saját döntéséből kitartóan becsületes vagy őszinte, a jó és rossz megkülönböztetése az egyén saját lelkiismerete alapján, ellentétben a közösségi erkölcsök és a szabályok követelményeivel. “Kardos Dóra: Tisztesség és etika a büntetőeljárásban – a tisztességes eljárás és részjogosítványai” bővebben

Mai felgyorsult világunkban a kereslet-kínálat határozza meg az emberek mindennapi életét. Ez nemcsak a fogyasztói minőségükre van hatással, hanem a tőlük „függő” nemzetközi kereskedelemben résztvevő felek szerződéses kapcsolatára is. “Bergendi-Rácz Diána: Kitekintés a megvizsgálási kötelezettség és az árukifogásolás rendszerére a Bécsi Vételi Egyezményben és a Polgári Törvénykönyvben” bővebben

Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy röviden bemutassam a jog és az erkölcs kapcsolatát, illetve a jóhiszeműség, mint alapvető rendező elv megjelenését, vagy éppen annak hiányát a családon belüli viszonyokban, a kapcsolati erőszak komplex jelenségével összefüggésben. “Garai Renáta: A jogágak összefonódása és egymásra utaltsága a családi erőszak tükrében – a jog és az erkölcs „házassága”” bővebben

A tanulmány célja, hogy a kisebbségi jogok alapvető rendszerének, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének vizsgálata révén hozzájáruljon a nemzetiségek jogainak jelenleg is zajló újradefiniálásához. “Kiss László: A kisebbségi jogok rendszere, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére” bővebben

E sorok írója korábbi hasonló témájú tanulmányaiban a választási és kormányzati rendszerek együttes elemzésének fontosságát kísérelte meg bemutatni. “Cservák Csaba: Választási és kormányzati rendszer az Alaptörvény elfogadását követően” bővebben

Az állami kárfelelősség kérdése viszonylag újkeletű Magyarországon, amennyiben valós tartalommal is meg kívánjuk tölteni a fogalmat. Az állam abszolút immunis volt a XIX. század közepéig. Ekkor a funkcionális immunitás tana került előtérbe Európa szerte, mely a korlátozott állami immunitást képviselte. Magyarországon a szocializmus alatt azonban a gyakorlatban még az immunitás kapott nagyobb szerepet. “Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán” bővebben

Fekete Mária-Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak
(Budapest, HVG-ORAC, 2012, Második, bővített és átdolgozott kiadás 538.oldal)

Rendhagyó recenziót tart kezében az olvasó és joggal teheti fel a kérdést, hogy hat évvel a második, átdolgozott kiadás megjelenését követően vajon mi lehet annak az indoka, hogy mégis könyvajánló születik erről a műről? A válasz egyértelmű: hiánypótló kötetről beszélhetünk, mely egyedi a maga nemében. A kötet előszavát dr.Buda Béla írta, aki találóan a lélektanról szóló tankönyvnek nevezi. A könyv összesen XVIII. fejezetből áll, mely véleményem szerint három nagy részt ölel fel. Az I-II.fejezet megalapozza az általános pszichológiai ismereteket, a III.- XII. fejezet  az egyes mentális zavarok teljes katalógusát tárja az olvasó elé, ismertetve egyúttal a felismerést megkönnyítő jegyek mellett  a vizsgálati, terápiás módszereket is. A harmadik, záró rész az egyes peres eljárások és a jogász résztvevők lélektani mozgatórugóit tárja fel. “Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)” bővebben

Az elmúlt időszakban a világnak, legfőképp az Európai Uniónak komoly menekültügyi kihívással kell szembenéznie. A menekültügyi együttműködésnek a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló világ létrehozására irányuló célkitűzések szerves részét kell képeznie. A dolgozat célja bemutatni a nemzetközi menekültvédelem dilemmáit, valamint a jövőbeni együttműködés lehetséges törekvéseit. A tanulmány a hatályos 1951. évi Genfi Egyezmény vizsgálatával keresi a választ arra a kérdésre, vajon érvényesül-e hatékonyan az említett dokumentum, és ha igen, milyen feltételek és garanciák mellett biztosítható az alkalmazása. “Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái” bővebben