Kategória: Tanulmányok

Áttekintés

Meglehet, különösebb általánosítás vagy túlzás nélkül kijelenthetjük: minden újszülött állam alkotmányos kereteinek kialakítása hosszadalmas és bonyolult feladat. „Kulifay Bálint: Az Amerikai Konföderációs Államok alkotmánya” bővebben

Katonai törvényhozás

 Tekintettel a megszületését övező történelmi-politikai helyzetre, az Amerikai Konföderációs Államok katonai jellegű jogalkotása különös fontossággal és jelentőséggel bírt, hiszen a fegyveres erők állapota, minősége, mennyisége, szervezettsége, felszereltsége és vezetése közvetlenül volt felelős az önmagát északi szomszédjával már a létezése hajnalán hadban találó nemzet fennmaradásáért vagy megsemmisüléséért. „Kulifay Bálint: Az Amerikai Konföderációs Államok törvényhozása” bővebben

A gyermek- és fiatalkorúak büntetőjogi felelőssége kapcsán mindig felmerül a kérdés, hogy mennyiben hatott közre a családi és a társadalmi közeg a cselekmény elkövetésében. Az erkölcsi nevelés elengedhetetlen része egy gyermek felnevelésének, az anyagi szükségletek biztosítása mit sem ér a humanista értékrend közvetítése nélkül. ¹ „Domokos Andrea: A büntetőjogi felelősség erkölcsi vonatkozásairól” bővebben

Bevezető

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) megalkotásakor a jogalkotó arra törekedett, hogy megtartva a jogalkalmazói gyakorlat próbáját kiálló jogintézményeket, beemelje a normarendszerbe a jogtudomány által kidolgozott új megoldásokat illetve, hogy teljeskörű védelmet biztosítson a társadalom számára. „Belovics Ervin: Az új Büntető Törvénykönyv egyes koncepcionális kérdéseiről” bővebben

ELSŐ RÉSZ: AZ ÚJ PTK. SZABÁLYOZÁSI MÓDSZERE, RENDSZERE, TARTALMA ÉS HATÁLYBA LÉPÉSE

A polgári és kereskedelmi jog egysége; a teljesség; a kontinuitás és a diszkontinuitás elméletének hatása

Bevezető

Az új Magyar Ptk. 1998.-ben, az Országgyűlés által meghozott újrakodifikálási határozatot követően¹, egy és fél évtizednyi tudományos, szakmai és országgyűlési kodifikációs tevékenység eredményeként 2013. elején az Országgyűlésben kihirdetést nyert. Ugyanakkor, 2013 decemberében a magyar Parlament meghozta az új Ptk. hatálybaléptetési törvényét. E tanulmányban egyfelől az új Ptk. (immáron: Ptk.) tartalmát, rendszerét, szabályozási módszerét és hatálybaléptetési szabályait, továbbá változtatási indítványokat és változtatásokat² szeretnénk megvizsgálni. „Szalma József: Összegezés az új Polgári Törvénykönyvről” bővebben

Mikor mondható el egy jogrendszerről, hogy az alapjogok a legteljesebb mértékben érvényesülnek? Akkor, ha a jogszabályok teljesen megfelelnek az alkotmányosságnak¹, és ezen jogszabályokat a bíróságok (illetőleg átfogóbb megfogalmazásban a jogalkalmazó szervek) pontosan és megfelelően alkalmazzák². A probléma ott kezdődik, ahol az említett tényezők valamelyike hiányzik: vagyis akár a jogszabályok alkotmányossága, akár azok megfelelő alkalmazása csorbát szenved. (Az első probléma orvoslása egyértelműen alkotmánybírósági hatáskör, a másodikra pedig még visszatérünk.) „Cservák Csaba: Alkotmánybíráskodás a Pireneusokon túl” bővebben

A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés kérdéskörét célszerű alaposabban górcső alá venni, mert a vizsgálódás során különböző jogágak határterületeire tévedhetünk, és lényeges elhatárolási kérdések kerülhetnek figyelmünk középpontjába.¹ „Arató Balázs: Gondolatok egy sajátos szerződéses jogviszonyról” bővebben