Kategória: Tanulmányok

Az alábbiakban arra vállalkozom, hogy röviden bemutassam a jog és az erkölcs kapcsolatát, illetve a jóhiszeműség, mint alapvető rendező elv megjelenését, vagy éppen annak hiányát a családon belüli viszonyokban, a kapcsolati erőszak komplex jelenségével összefüggésben. „Garai Renáta: A jogágak összefonódása és egymásra utaltsága a családi erőszak tükrében – a jog és az erkölcs „házassága”” bővebben

A tanulmány célja, hogy a kisebbségi jogok alapvető rendszerének, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének vizsgálata révén hozzájáruljon a nemzetiségek jogainak jelenleg is zajló újradefiniálásához. „Kiss László: A kisebbségi jogok rendszere, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére” bővebben

E sorok írója korábbi hasonló témájú tanulmányaiban a választási és kormányzati rendszerek együttes elemzésének fontosságát kísérelte meg bemutatni. „Cservák Csaba: Választási és kormányzati rendszer az Alaptörvény elfogadását követően” bővebben

Az állami kárfelelősség kérdése viszonylag újkeletű Magyarországon, amennyiben valós tartalommal is meg kívánjuk tölteni a fogalmat. Az állam abszolút immunis volt a XIX. század közepéig. Ekkor a funkcionális immunitás tana került előtérbe Európa szerte, mely a korlátozott állami immunitást képviselte. Magyarországon a szocializmus alatt azonban a gyakorlatban még az immunitás kapott nagyobb szerepet. „Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán” bővebben

Fekete Mária-Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak
(Budapest, HVG-ORAC, 2012, Második, bővített és átdolgozott kiadás 538.oldal)

Rendhagyó recenziót tart kezében az olvasó és joggal teheti fel a kérdést, hogy hat évvel a második, átdolgozott kiadás megjelenését követően vajon mi lehet annak az indoka, hogy mégis könyvajánló születik erről a műről? A válasz egyértelmű: hiánypótló kötetről beszélhetünk, mely egyedi a maga nemében. A kötet előszavát dr.Buda Béla írta, aki találóan a lélektanról szóló tankönyvnek nevezi. A könyv összesen XVIII. fejezetből áll, mely véleményem szerint három nagy részt ölel fel. Az I-II.fejezet megalapozza az általános pszichológiai ismereteket, a III.- XII. fejezet  az egyes mentális zavarok teljes katalógusát tárja az olvasó elé, ismertetve egyúttal a felismerést megkönnyítő jegyek mellett  a vizsgálati, terápiás módszereket is. A harmadik, záró rész az egyes peres eljárások és a jogász résztvevők lélektani mozgatórugóit tárja fel. „Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)” bővebben

Az elmúlt időszakban a világnak, legfőképp az Európai Uniónak komoly menekültügyi kihívással kell szembenéznie. A menekültügyi együttműködésnek a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló világ létrehozására irányuló célkitűzések szerves részét kell képeznie. A dolgozat célja bemutatni a nemzetközi menekültvédelem dilemmáit, valamint a jövőbeni együttműködés lehetséges törekvéseit. A tanulmány a hatályos 1951. évi Genfi Egyezmény vizsgálatával keresi a választ arra a kérdésre, vajon érvényesül-e hatékonyan az említett dokumentum, és ha igen, milyen feltételek és garanciák mellett biztosítható az alkalmazása. „Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái” bővebben

Bevezetés

A magyar házassági jogunk fejlődével számos kutató foglalkozik. Tanulmányok, disszertációk, monográfiák sora jelzi az adott terület iránti tudományos érdeklődést. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéseire is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök sokrétűsége, az állam és egyház közötti megosztására vonatkozó – térben és időben eltérő – megoldások miatt azonban napjainkig számos megválaszolatlan kérdés maradt. „Nagy Péter: A református házassági jog történeti szakirodalma, különös tekintettel Erdélyre” bővebben