Kiss Anna: A Vietnámi háború magyarországi reprezentációjának forrásai és lehetséges elemzési módjai

Bevezetés

A vietnámi háború a hidegháború egyik legjelentősebb konfliktusa volt, amely a médiában is kiemelt szerepet kapott. A nyilvánosságra hozott felvételek erős hatást gyakoroltak az azokat befogadókra, ezen jelenség „Vietnám-szindróma” néven vált ismertté. Ennek következményeképp az amerikai közvélemény előtt megszűnt a háború legitimitása.[1] Tehát az amerikai médiának jelentős szerepe volt ebben a konfliktusban, de vajon hogyan reprezentálódott a magyar médiában a vietnámi háború? Mit tudtak a kommunista vezetés által kontrollált médiatermékeket fogyasztó magyar emberek arról a háborúról, amely megrengette a második világháború utáni világot uraló egyik szuperhatalmat? Milyen magyar vonatkozásai vannak a Vietnámi háborúnak? Mit várt a magyar vezetés a háború befejezését támogató magyar békemissziótól? Témafelvető írásom célja összegyűjteni, milyen módszerekkel lehet ezekre a kérdésekre választ kapni, milyen források lelhetők fel a témában, és, hogy miért is érdemesek kutatásra ezek a kérdés körök.

Források

A vietnámi háború a 20. század második felében zajlott, abban a korban, amelyben az új audiovizuális médiumok elkezdték meghódítani a világot, azonban még mindig hatalmas ereje volt a hagyományos nyomtatott sajtónak is. Ennek köszönhetően igen magas a dokumentáltsága a háborúnak mind szöveges, mind képi formában. Az adatokbázisok nagy része interneten is elérhető és komplex keresési szoftverek is támogatják a kutatók munkáját.

Kiemelkedően fontos forrásanyagokat biztosítanak a különböző levéltárak. Ezek közül a legnagyobb a Magyar Nemzeti Levéltár és annak tagintézményei, melyek a folyamatosan bővülő iratanyaguk mellett számos egyéb emléket – pecséteket, okleveleket, fotókat, filmeket stb. – őriznek.[2] Az Állami Szaklevéltárakat azon belül is az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát (ÁBTL) is feltétlen meg kell említenünk, ha vizsgálni szeretnénk az 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett nemzetbiztonsági iratokat.[3] Egyes levéltári anyagokat csak különleges hozzáférési engedéllyel lehet megvizsgálni és felhasználni.

A sajtó vizsgálatához a legnagyobb segítséget az Arcanum Digitális Tudománytár adja, amely egy magyar nyelvű, folyamatosan bővülő digitális adatbázis. Előfizetésért cserébe vagy intézményi bejelentkezés segítségével korlátlanul férhetünk hozzá a digitalizált heti- és napilapokhoz vagy tudományos- és szakfolyóiratokhoz.[4]

Vizsgálat tárgyát képezhetik az egyes visszaemlékezések, naplók és egyéb, a témában keletkezett művek. Többek között ilyenek a Vietnámból tudósító magyar újságírók művei. Érdemes kiemelni közülük Győri Sándor és Róbert László nevét, akik több könyvet is készítettek az átélt élményeik alapján. Ilyen például Győri Sándor: Magyarok Dél-Vietnámban: Szemtanúként Saigonban című műve (Zrínyi kiadó, 1985.), amely a magyarok szerepvállalását örökíti meg a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottságban. Ezek színesíthetik, új kontextusba helyezhetik a témáról kapott képünket. Érdemes lehet a fent említetteket összevetni a tankönyvekben, újságokban, vagy a különböző jelentésekben megjelent információkkal. Továbbá nem hanyagolhatóak el az idegen nyelvű források sem, hiszen a magyar nyelvű forrásokkal összevetve kaphatunk csak teljesen komplex képet az eseményekről és azok hatásairól.

Elemzési módszerek

A kiválasztott témában fellelhető források számbavétele után azt kell eldöntenünk, hogy milyen módszerekkel kívánjuk elemezni azokat. A legmegfelelőbb elemzési módszer kiválasztásához több tényezőt is figyelembe kell vennünk, ilyen például a rendelkezésünkre álló idő és erőforrás, valamint az, hogy milyen aspektusait kívánjuk vizsgálni egy adott témakörnek. Döntő lehet még a téma feldolgozottsága, aktualitása és hasznossága is. Érdemes lehet a módszereket kombinálni annak érdekében, hogy minél tisztább képet kapjunk a kutatásunk végeredményeként.

Sajtóelemzés

A sajtóban megjelent hírek vizsgálata elengedhetetlen a vietnámi háború magyarországi reprezentációja kapcsán. Vizsgálhatjuk többet között a hírek tartalmát, elhelyezkedését, részletességét, az illusztrációk gyakoriságát és okait. Elemezhetjük az egyes sajtóorgánumokban megjelent publikációk közötti hasonlóságokat és különbözőségeket. Vizsgálhatunk egy-egy eseményt, egy eseménysorozatot vagy hosszabb időintervallumot is. A sajtó mélyebb megértéséhez azonban érdemes a diskurzuselemzés módszeréhez folyamodni.

Diskurzuselemzés

A diskurzuselemzés egy új szintre kívánja emelni a sajtóelemzést, nem csak a szöveg különböző szintjeit írja le, hanem a tágabb kontextust is vizsgálja, amelyben a szöveg keletkezett, ezzel keresve arra a kérdésre a választ, hogy befolyásolja-e a végeredményt a keletkezés folyamata.[5]A diskurzuselemzés a társadalmi valóság újszerű megértését kínálja, képviselői szerint minden szöveg magában hordoz egyfajta ideológiát (tudatosan vagy tudattalanul), ami hatással lehet a befogadóra. Nem csak a nagyobb ideológiákat értjük ez alatt, hanem a mindennapokat átszövő és meghatározó nézeteket is, amelyek olykor alternatíva nélkül jelennek meg.[6] A diskurzuselemzés fontos eleme a kritikai attitűd, amely segítségével az elemzés során megkérdőjeleződhet a fennálló társadalmi rend, előkerülhetnek hatalmi visszaélések és fény derülhet az igazság torzítására.[7] Ez a fajta megközelítési mód a vietnámi háború kapcsán kifejezetten eredményes lehet az új információk feltárására, mivel a 20. század második felében mire egy nemzetközi hír eljutott a magyar olvasóig, addigra több szűrőn is keresztül kellett mennie. Amennyiben sikerülne kiküszübölni ezeket a torzító tényezőket a diskurzuselemzés alkalmazásával, úgy tisztább képet kaphatnánk arról, hogy a különböző érdekek milyen hatással voltak a tényszerű hírközlésre.

Visszaemlékezések, naplók és egyéb írások elemzése

Vizsgálhatjuk az eseményeket mikrotörténelmi szempontok alapján is, és kiindulhatunk a személyes hangvételű forrásokból, ahelyett, hogy a nagyobb történelmi események lennének az elemzésünk alapjai. A kritikai attitűd ennél az elemzési módszernél is kiemelten fontos, hiszen az egyéneket könnyen befolyásolhatják a saját érzelmeik, meggyőződésük és egyéb tényezők is. A visszaemlékezések segítségével alátámaszthatunk, vagy akár meg is cáfolhatunk tényeket, új információkra bukkanhatunk, melyek újabb kérdéseket vethetnek fel.

Példa a módszerek használatára (két magyar katonatiszt halála)

Példaként a Vietnámban, egy helikopter lezuhanásának következtében meghalt, magyar katonatisztekről szóló hírt választottam. 1973. április 7.-én Dél-Vietnámban lezuhant egy katonai helikopter, melynek két magyar utasa is volt, Dylski Aurél határőr százados és Cziboly Csaba főhadnagy, akik életüket vesztették a tragédiában. Erről az esetről a magyar sajtó április 10-én számolt be az MTI közleménye alapján. A katonák a magyar békekontingens tagjai voltak, akik 1973 elején utaztak ki, annak érdekében, hogy érvényre juttassák a párizsi békeszerződésben foglaltakat, a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság keretei között.

A magyar lapok többsége egymás alatt közölte az MTI közleményét és a Quang Tri tartományi népi forradalmi bizottság nyilatkozatát az esetről. Az MTI röviden számolt be a szerencsétlenségről, ezt követően a két katonatiszt rövid nekrológja volt olvasható, lezárásként pedig a részvétnyilvánítás kapott helyet. Az ezek után olvasható nyilatkozat, amelyet a népi forradalmi bizottság közölt, már részletesebben írta le a történteket, kifejtve azt, hogy milyen célból, honnan hova tartott a helikopter és valószínűsíthetően mi okozhatta a lezuhanását, viszont kiemelte azt, hogy még folyik a nyomozás.

Négy újságban vizsgáltam meg a magyar katonák haláláról szóló cikkeket, a Népszabadságban[8], a Népszavában[9], a Magyar Nemzetben[10] és a Magyar Hírlapban[11]. Az első szempont, amit figyeltem, a cikkek elhelyezkedése volt. Egyik kiadványban sem került címlapra a hír, a Magyar Nemzetben és a Népszavában a második oldalon, a Népszabadságban és a Magyar Hírlapban pedig a harmadik oldalon kapott helyet. Több újság is foglalkozott az első oldalán vietnámi kérdésekkel, mégsem a magyar vonatkozás fontos információ került a nyitó oldalra. Felmerülhet a kérdés, hogy vajon azért nem került címlapra a hír, mert a két magyar katona halála nem volt akkora horderejű hír, vagy a sajtó nem akarta, hogy túl nagy figyelmet fordítsanak rá az olvasók?

A címben a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap katasztrófaként írja le az eseményt, a Népszabadság szerencsétlenségként, a Népszava pedig úgy fogalmaz, hogy lezuhant a helikopter. Az MTI közleményében azonban nem tapasztalható eltérés, azok teljes terjedelmükben megegyeznek. Az ez után következő Quang Tri tartomány népi forradalmi bizottságának nyilatkozata külön címet kapott az újságokban, kivétel ez alól a Népszava, amelyben kiemelés nélkül következik a magyar katonák halálhíre után.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy milyen egyéb hírekkel került egy oldalra a helikopter lezuhanásának híre. A Magyar Hírlapban külpolitikai, diplomáciai és választási tudnivalók társultak hozzá és a Magyar Nemzetben is szintén a külpolitikai hírek között kapott helyet. A Népszavában megjelent az adott oldalon még Apró Antal Októberi Forradalom Érdemrenddel való kitüntetése, jelentések a saigoni rendőr terrorról és egyéb külpolitikai hírek is. A Népszabadságban azonban nem hírekkel került egy oldalra a tragédia beszámolója, hanem a Heves megyei tanács vb-titkárával készített interjú mellett kapott helyet.

A rövid vizsgálat eredményeképp elmondható, hogy nem kezelték az újságok kiemelt hírként az esetet, csak a belső oldalakon kaptak helyet a közlemények, amelyek kisebb eltéréseket leszámítva azonosak voltak. Az viszont, hogy milyen egyéb hírekkel és cikkekkel került egy oldalra a helikopter lezuhanása már igencsak eltérő képet mutat.

Összegzés

Számos forrás áll azok rendelkezésére, akik a vietnámi háború magyarországi reprezentációját akarják vizsgálni: levéltárak, archívumok, visszaemlékezések és egyéb dokumentumok A megfelelő források kiválasztása után, a feldolgozás folyamata során fokozottan ügyelni kell arra, hogy megfelelő forráskritikával kezeljük azokat. Miközben a vietnámi háború eseménytörténete igencsak feldolgozott, addig a magyar vonatkozásaival már kevesebben foglalkoztak, ennek köszönhetően még számos új kérdés fogalmazható meg a korszakkal kapcsolatban.

Bibliográfia

Sajtóforrások

A dél-vietnámi helikopterszerencsétlenségről, Népszabadság, XXI. évf., 83. szám, 1973. április 10., 3.

Lezuhant a NEFB egyik helikoptere, Népszava, CI. évf., 83. szám, 1973. április 10., 2.

A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság két magyar tagja helikopterkatasztrófa áldozata lett Dél-Vietnámban, Magyar Nemzet, XXIX. évf., 83. szám, 1973. április 10., 2.

Közlemény a dél-vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság helikopterének katasztrófájáról, Magyar Hírlap, VI. évf., 99. szám, 1973. április 10., 3.

Szakirodalom

Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből, Magyar Nyelvőr, CXXVI. évf. 2002/2, 142–156

P. Szilczl Dóra: Bevezetés a kritikai diskurzuselemzésbe, Jel-Kép, 2018/3. szám, https://communicatio.hu/jelkep/2018/3/JelKep_2018_3_P_Szilczl_Dora.pdf

Internetes hivatkozás

Vietnam-szindróma – http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=KIJKSM

A Magyar Nemzeti Levéltár küldetésnyilatkozata – https://mnl.gov.hu/kuldetesnyilatkozat

Az ÁBTL alaptevékenysége, feladata- és hatásköre –https://www.abtl.hu/rolunk/alaptevekenyseg

Az Arcanum Digitális Tudománytár bemutatkozása – https://www.arcanum.com/hu/rolunk/

Hivatkozások

  1. http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=KIJKSM (Letöltés: 2022. március 18.)
  2. https://mnl.gov.hu/kuldetesnyilatkozat (Letöltés: 2022. március 18.)
  3. https://www.abtl.hu/rolunk/alaptevekenyseg (Letöltés: 2022. március 18.)
  4. https://www.arcanum.com/hu/rolunk/ (Letöltés: 2022. március 18.)
  5. Jakusné Harnos Éva: A nyomtatott sajtó hírei a diskurzuselemzés szemszögéből, Magyar Nyelvőr, CXXVI. évf. 2002/2, 142–143.
  6. P. Szilczl Dóra: Bevezetés a kritikai diskurzuselemzésbe, Jel-Kép, 2018/3, szám, https://communicatio.hu/jelkep/2018/3/JelKep_2018_3_P_Szilczl_Dora.pdf 3–4. (Letöltés: 2022. március 18.)
  7. Uo., 8–9.
  8. A dél-vietnámi helikopterszerencsétlenségről, Népszabadság, XXI. évf., 83. szám, 1973. április 10., 3.
  9. Lezuhant a NEFB egyik helikoptere, Népszava, CI. évf., 83. szám, 1973. április 10., 2.
  10. A Nemzetközi Ellenőrző Bizottság két magyar tagja helikopterkatasztrófa áldozata lett Dél-Vietnámban, Magyar Nemzet, XXIX. évf., 83. szám, 1973. április 10., 2.
  11. Közlemény a dél-vietnami nemzetközi ellenőrző bizottság helikopterének katasztrófájáról, Magyar Hírlap, VI. évf., 99. szám, 1973. április 10., 3.