A KRE-DOK online folyóirata
A hongkongi társasági törvény módosításának folyamata 2006-ban kezdődött. Célja a „hongkongi társasági jog modernizálása és Hongkong nemzetközi üzleti és pénzügyi központi helyzetének megerősítése” volt. “Kantár Tamás: Az új társasági törvény Hongkongban (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 2/7 része)” bővebben
„A kódex a felelős társaságirányítás alapelveit határozza meg, és kétféle ajánlást tesz: előírásokat és best practice javaslatokat.” A kódex előírásainak elvárt a betartása, azonban el lehet térni tőlük. Ez lényegében megegyezik az európai gyakorlatból ismert comply or explain elv koncepciójával. “Kantár Tamás: A Corporate Governance Kódex és a corporate governance jelentés Hongkongban (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 3/7 része)” bővebben
Az Igazgatók kézikönyvének célja, hogy az igazgatók áttekinthessék a legfontosabb társaságkormányzási kérdéseket és a HKEX-ről társasági információkat nyújtson.2 A HKEX 1999-ben jött létre 2 hongkongi tőzsdei társaságból és 3 elszámolóházból az értékpapírok és határidős ügyletek területén végbemenő reformok részeként.3 A HKEX elsődleges feladata a szabályos, jól informált és tisztességes piac biztosítása és a kockázatok körültekintő kezelése.4
Hongkong GDP-je az elmúlt 30-40 évben nagyjából a 200 szorosára nőtt, így nem hagyhatjuk ki a best practice megtalálására irányuló kutatásaink során. A város történelmének köszönhetően a hongkongi jogban megtalálhatók a kontinentális kínai jog jellemvonásai és a brit „gyarmati örökség” legfontosabb elemei, mely rendszerek egészséges ötvözetének mintául szolgáló értékét a fentebb jellemzett adatok híven tükrözik. “Kantár Tamás: A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited 2017. évi corporate governance jelentése (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 5/7 része)” bővebben
A cégcsoport igazgatótanácsai kollektíven felelnek cégük kormányzásáért és működéséért. Az igazgatóknak becsületesen és jóhiszeműen kell eljárniuk és a társaság (adott esetben a vállalatcsoport) érdekeit kell követniük; megfelelő célokat kell követniük tevékenységük során; egyaránt felelnek a társaság eszközeinek alkalmazásáért és helytelen alkalmazásáért a társaság felé; kerülniük kell az érdekek és feladatok ütközését; érdekeltségeiket teljes mértékben és becsületesen közzé kell tenniük; elvárt gondoskodással, szorgalommal kell cselekedniük képességeiknek és tapasztalataiknak megfelelően; valamint jogszabályból eredő feladataikat és kötelezettségeiket is el kell látniuk.1 “Kantár Tamás: A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited igazgatótanácsa (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 6/7 része)” bővebben
Az igazgatótanács egyes feladatait bizottságaira bízta. Ezzel célja a hatékony működés biztosítása, és hogy megfelelő figyelmet tudjanak fordítani az adott témákra. A bizottságok központi szerepet játszanak a felelős társaságkormányzás magas színvonalának biztosításában. „Az összes bizottságot egy független, nem ügyvezető igazgató vezeti, és a tagok többsége is független, nem ügyvezető igazgató (kivéve a kockázatkezelési bizottságot).” “Kantár Tamás : A Hong Kong Exchanges and Clearing Limited bizottságai (A hongkongi corporate governance rendszer bemutatására készített minisorozat 7/7 része)” bővebben
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy jelenik meg a föderáció gondolata a szovjet alkotmányozást megelőző gondolkodásban és milyen vitákban fejlődik a föderáció elmélete. A formális testületekben zajló viták mellett nagy fontosságot tulajdonítunk a testületek által elfogadott normák elemzésének, abból a szempontból, hogy hogy kívánták kezelni a nemzetiségi kérdést, miként jelenik meg azokban a föderációs gondolat.
Hangsúlyosan Lisszaboni Szerződés hatályba lépését követően1 – különösen az elmúlt években – egy egészen új csapásirány mentén indult meg a politikai és közjogi diskurzus az Európai Unió és a tagállamok alkotmányos viszonya tekintetében: az érdeklődés középpontjába az Európai Unióról szóló szerződés (a továbbiakban: EUSz) 4. cikk (2) bekezdésében említett „nemzeti identitás” fogalma került.2 E nehezen meghatározható tartalmú, sok szempontból szimbolikusnak szánt3 fogalom mentén jelentek meg a szakirodalomban és a joggyakorlatban egyaránt a különféle identitás és önazonosság fogalmak.
Jelen munka egy ún. művészeti olimpia magyarországi megvalósítására tesz javaslatot, egyúttal egy erre vonatkozó nagy részletességű terv kidolgozását kívánja előkészíteni. “Rixer Ádám: Művészeti olimpia Magyarországon” bővebben
A migrációs folyamat kiindulópontja a civilizáció megjelenésével egyidős. A migráció koronként változó intenzitással a történelem kezdete óta korunk meghatározó tényezője, egyike azoknak a globális világ központi kérdéseinek, amelyek a nemzetközi politikai életet foglalkoztatják. Napjainkban a bevándorlás jelenti az egyik legfontosabb témát az európai közbeszédben. “Salvador Neto Luis: Bevándorlásügy az Európai Unióban” bővebben