Konferencia a közös szellemi alkotás jegyében

Szellemi és lelki időutazást hirdetett a Károli Gáspár Református Egyetem Doktorandusz Önkormányzata, amely a három doktori iskola bevonásával szervezett multidiszciplináris konferenciát.

Az online rendezvénnyel többek közt a doktorandusz hallgatók munkáját igyekeztek segíteni, hiszen az új koronavírus-járvány nyomában járó pandémia miatt számos konferencia elmaradt, amivel a hallgatók megfelelő kredit mennyiséget tudtak volna szerezni. Április végén összesen tizenhét előadó beszélt izgalmas és érdekes jogi, teológiai és történelmi témákról, három egymással párhuzamosan futó szekcióban.

A konferencia nevében is szerepel a multidiszciplinaritás szó, amit több irányt is jelöl. Egyrészt a korábban elkezdett munka folytatását, másrészt egy igényt is kifejez arra vonatkozóan, hogy a hallgatók ebben a nehéz időszakban is együtt tudjanak lenni. Értékeli a szellemi alkotás örömét, miközben a diákok egymásra figyelnek és örülnek társaik sikereinek. Épp ezért lesz ez a konferencia egyfajta szellemi és lelki időutazás, amiben megjelenik az egyetem szellemisége is, amelynek kiemelten fontos a doktoranduszok támogatása minden szinten és területen. Bár az előadók különböző tudományágakban kutatnak, de most mégis megmutatják magukat. Ez a jövőt is előrejelezheti, ahol például a bölcsész és a teológus közösen dolgozhat egy-egy tanulmányon” – mondta a konferencia megnyitóján Prof. Dr. Czine Ágnes, az egyetem rektori feladatokkal megbízott rektor helyettese.

A konferenciát követően a szervezők lehetőséget biztosítanak az előadóknak, hogy publikálják tanulmányaikat a DOK online folyóiratában, a KRE-DIt konferencia kötetében. A karok közötti párbeszéd erősítéséről, az előzményekről és tapasztalatokról kérdeztük Székely Tamást, a rendezvény koordinátorát:

– Hol és miért merült fel a konferencia megszervezésének ötlete?
– Mikor többségünk az ősszel tagja lett a Doktori Önkormányzat vezetési feladatait ellátó Képviselőtestületnek, több értekezleten is igyekeztük körvonalazni a feladatainkat, az Egyetem elvárásait és a doktori hallgatók igényeit. A mostani világjárvány időszaka sokak, sokunk életébe hozott kutatóként is nehézségeket. A publikációs lehetőségek beszűkültek, konferenciák maradtak el, ösztöndíjak akadtak el, és valljuk be, kicsit magunkra is maradtunk. Ezeken a találkozókon azt hallottuk meg, hogy egy konferencia előkészítése mindenképp hasznosnak tűnik, és első körben úgy gondoltuk, hogy a konferenciákat karonként, egy-egy Doktori Iskola szintjén célszerű előkészíteni és megtartani, hiszen nem áll sokból, generálunk egy email címet, körbe küldjük a kiírást és aztán mehet az egész. Egyetemünk Doktori Iskoláinak vezetése azonban ennél nagyobbról álmodott, és megtisztelő, hogy ennek a komoly megbízásnak a teljesítésére megkaptuk a bizalmat.

– Miért éreztétek fontosnak a multidiszciplinaritást?
– A multidiszciplinaritás, a tudományterületek közötti együttműködés erősítése, a kutató teameket létrehozó együttműködés jelenti a tudomány jövőjét. A „system biology” fontosságát talán épp a mostani helyzetben felesleges bizonygatni. Az élettudományi területek kutatási területeinek együttműködésének köszönhetően hónapok alatt elkészült az első ampulla életmentő vakcina. Az elmúlt évszázadok tudományos specializálódása félelmetes mennyiségű információt, tudást, elemzést halmozott fel. Ezen ismeretek integrálása komoly tudástöbbletet eredményezhet. Egy rendszerező szemléletű társadalomtudományi fordulat a múlt hatékonyabb megértése mellett a jelen kihívásaira is bizonyosan hathatós válaszokat tudna adni.

– Ez (a multidiszciplinaritás) hogyan tudott megjelenni a gyakorlatban?
– Az álmok szépek voltak és a lehetőség is adott volt, a kivitelezés viszont elsőre nem volt ebből a szempontból kimondottan sikeres. Szerencsétlen módon Doktori Iskolánként hoztuk létre a konferencia párhuzamos szekcióit, így, bár összeegyetemi eseményt szerveztünk három Doktori Iskolából verbuválódott csodálatos szervezői csapattal, végül a diskurzus mégis magunk között valósult meg. Ebből a szempontból szeretnénk fejlődni és a következő alkalommal kevert szekciókkal dolgozva erősíteni a karok közötti párbeszédet. Sokat tudnánk ugyanis tanulni egymástól, inspirálódni, a saját témánk vonatkozásában is új szempontot találni. Igyekeztük az online lebonyolításban úgy kialakítani a felületeket, hogy a szekciók átjárhatóak legyenek és legyen lehetőség áthallgatni egymáshoz. Egyúttal készül a konferenciáról készülő tanulmánykötet és bízom abban, hogy egymás dolgozataiból inspirálódva talán gyógyul egy kicsit ez a seb, ami a szervezési hiba okán keletkezett.

– Mennyire tudta ez a konferencia ebben a pandémiás időben összefogni a hallgatókat és oktatókat?
– Az a reménységünk, hogy az esemény híre az oktatókhoz és a hallgatókhoz is eljutott. Természetesen a pandémia online világában talán mindenki gyomorgörcsöt kap már a napi sok tucat email-től, de igyekeztünk úgy megfogalmazni az üzeneteinket, hogy azokat jó szívvel olvassák címzetteink. Komoly megtiszteltetés volt számunkra, hogy Egyetemünk rektora vállalta az esemény hivatalos megnyitását, mint ahogyan az is, hogy valamennyi szekciót egy-egy egyetemi oktató vezetett, és rajtuk kívül is volt olyan oktató, aki részt vett a szekciók ülésein. A hallgatók közül 20-nál több hallgatótárssal kerültünk kapcsolatba, akik akár tanulmány készítésével, akár előadással is, de hozzáadták tehetségük gyümölcseit konferenciánk ügyéhez. Köszönjük nekik is, rövid határidőkkel kellett dolgoznunk, de természetesen a későbbiekben nagyobb mozgásteret adva szeretnénk majd segíteni hallgatótársaink megszólalási és publikálási lehetőségeit támogatni. Külön köszönet a KRE-Dit szerkesztőségének, akik szintén javarészt hallgatótársak és meglehetősen rövid határidőkkel dolgozva vállalták a kötetünk szerkesztői munkájának elvégzését, így a már említett publikálási ínségek orvoslását is! Nyilván van bennem némi elfogultság azokkal szemben, akikkel az elmúlt hetekben együtt dolgozhattam, s ezeknek a hallgatóknak, dr Havasi Sárának, Makra Mónikának, Segesdi Gergőnek és Csanádi Viktor DÖK elnöknek kiemelten is hálás vagyok, nagy élmény volt velük együtt csapattá válni és érni ebben a munkában.

– Bár ez az első volt, de számíthatunk folytatásra?
– Szeretnénk a későbbiekben is segíteni hallgatóink és egyetemünk ügyét, így ha a bizalmat is megkapjuk és a mostani tapasztalatokat is kiértékeltük, akkor a sikeres vonásokat megtartva, a hibákból pedig tanulva igyekszünk közösségünk rendelkezésére állni, remélhetőleg hamarosan személyes találkozással is!

Várjuk a publikációkat!

Folyóiratunk nagy szeretettel várja a kéziratokat, hittudományi, jogtudományi és történelemtudományi területekről, legyenek azok magyar vagy angol nyelvűek, recenziók, fordítások vagy tanulmányok.
A 2021/1-es számunk leadási határideje 2021.04.30.
A kéziratok szerkesztési útmutatója, valamint bővebb információ a folyóiratról és az eddigi lapszámokról a www.kre-dit.hu weboldalon érhetők el.

Elindult folyóiratunk interjúsorozatának első része!

Az interjúban Segesdi Gergő PhD-hallgató (KRE TDI), a KRE-DIt szerkesztője beszélget Makra Mónika történésszel, PhD-hallgatóval (KRE TDI), a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága titkárával a 2021.02.25-26. között megrendezésre kerülő Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című konferencia című konferencia kapcsán.

Az interjú itt tekinthető meg: https://fb.watch/3Pi0FwNxe5/

Előzetes felhívás!

Folyóiratunk nagy szeretettel várja a kéziratokat, hittudományi, jogtudományi és történelemtudományi területekről, legyenek azok magyar vagy angol nyelvűek, recenziók, fordítások vagy tanulmányok.
A 2021/1-es számunk leadási határideje 2021.04.30.
A kéziratok szerkesztési útmutatója, valamint bővebb információ a folyóiratról és az eddigi lapszámokról a www.kre-dit.hu weboldalon érhetők el.

Bővült a Szerkesztőbizottságunk!

Újabb örömhírt közölhetünk, ugyanis Szerkesztőbizottságunk két újabb történettudományi lektorral bővült, Prof. Dr. Szávai Ferenc DSc és Dr. habil. Bertalan Péter Tamás PhD
személyében. Megtiszteltetés számunkra, hogy két újabb bizottsági tagunk mellett, továbbra is együtt dolgozhatunk korábbi lektorainkkal, akik Dr. László Emőke PhD, Prof. Dr. habil. Cservák Csaba PhD, valamint Prof. Dr. Hermann Róbert DSc

Szerkesztőségünk megújult

Örömmel adunk hírt róla, hogy újjáalakult szerkesztőségünk. 2021-től, az új stáb továbbra is Farkas György főszerkesztő és jogtudományi szerkesztő vezetésével, Jakab-Köves Gyopárka hittudományi szerkesztő, Segesdi Gergő történelemtudományi szerkesztő, valamint Csanádi Viktor főszerkesztő helyettes közreműködésében dolgozik majd. Sikeres együttműködést és eredményes szerkesztői munkát kívánunk, valamint ezúton is hálásan köszönjük a korábbi Szerkesztőség áldozatos és áldásos tevékenységét!