Ripszam Dóra: A bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás a gyermekkereskedelem kapcsán

„Az igazságszolgáltatás néha összetéveszti az ártatlant a bűnössel, ha véletlenül együtt találja őket.” – Charles Dickens

Bevezetés

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelvének 2. cikk (3) bekezdése szerint az emberkereskedelem vonatkozásában a kizsákmányolás magában foglalja legalább a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, a kényszermunkát vagy szolgáltatásokat – a koldulást, a rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot és a szolgaságot is ideértve –, a bűncselekményekhez kapcsolódó kizsákmányolást és a szervek kivételét.

Az emberkereskedelem terén tapasztalt változások kezelése céljából az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelv tágabban értelmezi az emberkereskedelem fogalmát, mint a 2002/629/IB kerethatározat, ami abban mutatkozik meg, hogy az a kizsákmányolás egyéb formáit is felöleli.[1]

Az egyéb kizsákmányolási formák közé sorolandó a kényszerű koldulás célját szolgáló emberkereskedelem, a bűncselekmények elkövetésére kényszerítés, a kényszerházasság, a színlelt házasság, a szervek eltávolítása, az örökbefogadásra szánt fiatalok és kisgyermekek kereskedelme, a terhes nők kereskedelme újszülött csecsemőik eladása céljából, az emberkereskedelem kábítószer előállítása és kábítószer-kereskedelem céljából.[2]

A ’bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás’ kifejezés azt takarja, hogy egy adott személyt annak révén zsákmányolnak ki, hogy az elkövető – többek között – zsebtolvajlást, áruházi lopást, kábítószerrel való kereskedést és más hasonló, büntetendő és anyagi haszonnal járó tevékenységet követ el.[3] Jellemzően az áldozatok többféle bűncselekmény elkövetésére vannak egyidejűleg kényszerítve.[4]

A kényszerbűnözés arculata

Az emberkereskedők által használt formák folyamatosan fejlődnek, az emberkereskedelem egyik különálló, ám gyakran alul-azonosított megjelenési formája a kényszerbűnözés.[5]

2017–2018 között az európai adatok alapján az emberkereskedelemmel kapcsolatos vádemelések csupán 2%-ában szerepelt a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolás.[6] A 2011/36/EU irányelv a kényszerkoldulást, továbbá a bűncselekmények révén történő kizsákmányolást a munkaerő-kizsákmányolás formáinak tekinti, melyet a magyar jogalkotó is átvett. A munkacélú kizsákmányolás hazai fő megjelenési formái közé tartozik a bűncselekmények elkövetésére kényszerítés.[7]

Ez a kizsákmányolási forma többek között azért is tud fennmaradni, mert a mások bűncselekményre kényszerítése az emberkereskedők számára alacsony kockázattal járó, ám mégis jól jövedelmező üzletnek bizonyul.[8]

A célcsoport életkora a kizsákmányolás típusa tekintetében különböző, a zsebtolvajlás rekrutációja csak bizonyos kor elérését (kb. 8 éves kort) követően kezdődik.[9]

A gyermekek által elkövetett zsebtolvajlás (illetve az ehhez kapcsolódó más bűncselekmények) főként ’bandákban’ fordulnak elő, a fiatalok hasonló korú és helyzetű társaikkal együttesen követnek el bűncselekményeket, ami a deviáns kortárs kultúra szerves részét képezi. A fiatalok ’bandái’ által elkövetett bűncselekmények mellett azok az esetek sem ritkák, amelyekben a család kényszeríti rablásra vagy más bűncselekmények elkövetésére a gyermeket. Ezekben az esetekben számos alkalommal a létfenntartásról, a családtagok ellátásáról van szó, nem pedig a család meggazdagodásáról. A szülők megtanítják a gyermekeket arra, hogyan lopjanak, és melyik a legjobb és leghatékonyabb módszer, ezen esetekben a gyermekek nyilvánvalóan a szüleiknek engedelmeskednek, általában kisebb bűncselekményekkel kezdik, majd komolyabbakkal folytatják, azonban vannak a szülők általi kényszerítésnek más formái is: például úgy motiválják a gyermekeket, hogy azt ígérik nekik, több élelmet kapnak, amennyiben ’több pénzt keresnek’.[10]

Feltárásra kerültek a gyermekek bűnözésre kényszerítésének olyan esetei is, amikor a környezet befolyása a felelős a gyermekek kriminalizálódásáért, ezekben az esetekben a szülők gyakran szerhasználók, munkanélküliek, gyermekeiket elhanyagolják, és nem ritkán mentális problémákkal küzdenek, de nem szükségszerűen bűnelkövetők, tehát azáltal, hogy a szülők szociálisan és/vagy mentálisan sérültek, nem képesek egészséges neveltetést biztosítani a gyermekeik számára, így növekszik annak a veszélye, hogy a gyermekeket zsebtolvajlásra vagy rablásra kényszerítik a környéken élő felnőttek. Egy vizsgált esetben egy fiatal férfi (aki korábban futtatóként dolgozott) elkezdett gyermekeket bűncselekmények elkövetésére kényszeríteni és kizsákmányolni a saját környékén, a gyermekek 8-10 évesek voltak, és a férfi ellenőrzése alatt végeztek rablásokat, azt követően elvette tőlük az ’árut’, és egy kevés pénzt adott nekik a ’munkájukért’. Egy másik esetben 16 éves tinédzser olyan fiatalok ’bandája’ által végzett tevékenységekben vett részt (a bandát magát egy ’maffia’ típusú bűnözői hálózat zsákmányolta ki), ahol feladatuk az volt, hogy bárokba besétálva verekedéseket színleljenek, ezután a ’maffia’ emberei megérkeztek, és ’biztonsági szolgáltatásokat’ nyújtottak a bár tulajdonosai számára, valójában megzsarolták, ugyanis amennyiben visszautasították a fizetést, a ’maffia’ bosszút állt rajtuk. Nem került feltárásra olyan eset, ahol egyértelműen megállapítható lett volna a gyermekkereskedelem, mindazonáltal nagyon fontos, hogy a megkérdezett szakértők elmondása szerint – és ahogy a fenti példák is szemléltetik – a gyermekek által elkövetett zsebtolvajlás és rablás mögött gyakran jelennek meg a kényszer különböző formái, az elkövető a kiskorúakat gyakran kizsákmányolják, tehát egyúttal maguk is bűncselekmény áldozatai. Az azonosítást tovább nehezíti, hogy a kortársak hatása vagy nyomása alatt elkövetett bűncselekmények szintén gyakran megjelenő formája a zsebtolvajlásra való kényszerítés, ahol az idősebb gyermekek betanítják a fiatalabbakat, bizonyos környezetben, különösen a gyermekotthonokban, ahol a gyermekek különböző, de többnyire veszélyeztetett háttérből érkeznek, a gyermekek egymást vonják be a bűnözésbe.[11]

Az emberkereskedelem áldozatai által elkövetett bűncselekmények formái

A nemzetközi tapasztalatok alapján a leggyakoribb bűncselekmények, melyeket az emberkereskedelem áldozatai elkövetnek: a kábítószerrel kapcsolatos és a vagyon elleni bűncselekmények.[12] A magyar kriminálstatisztikai adatok alapján megállapítható, hogy hazánkban szintén a vagyon elleni és a különböző kábítószerrel összefüggő bűncselekmények elkövetésére történő rábírás a jellemző, mely elsősorban a családtagok által valósul meg, és nem utolsó sorban az ilyen, bűnözői életmódra berendezkedett, sokszor diszfunkcionális családban felnővő gyerekek szocializációja hosszútávú következményekkel jár.[13]

Nem állnak rendelkezésünkre becslések a gyermekkereskedelemmel kapcsolatos zsebtolvajlásról, ami általában más típusú bűncselekményekkel is együtt jár, mint például lopás, rablás vagy zaklatás (bullying).[14]

Az emberkereskedők arra kényszeríthetik a gyermekeket és a felnőtteket, hogy az emberkereskedelem áldozataként bűncselekményeket kövessenek el, beleértve a lopást, a tiltott kábítószerbirtoklást és -kereskedelmet, a terrorcselekményt és az emberölést. Mexikóban például arra kényszerítették a gyermekeket és a migránsokat, hogy ’bérgyilkosként’ dolgozzanak, valamint kábítószerek előállításában, szállításában és értékesítésében használták fel őket. A rendőrség 2013. novemberében letartóztatott hat felnőtt romát, akiket azzal vádoltak, hogy gyermekeiket betörésekre vették rá Párizsban és annak külvárosaiban, az áldozatokat állítólag fizikailag bántalmazták, mert nem szállították le a lopott áruk napi kvótáját. Afganisztánban a felkelő csoportok kényszerítik arra az idősebb afgán gyermekeket, hogy öngyilkos merénylőként szolgáljanak, a pakisztáni nem állami katonai csoportok pedig arra bírták rá a gyermekeket – akár már 9 éves kortól –, hogy öngyilkos merénylőként szolgáljanak Pakisztánban és Afganisztánban egyaránt. A főként Vietnámból és Kínából származó gyermekeket és férfiakat arra kényszerítették, hogy kábítószertermesztéseben dolgozzanak az Egyesült Királyságban és Dániában.[15] Gyermekeket és felnőtteket adnak el az Egyesült Királyságba olyan bűncselekmények elkövetése céljából, mint a zsebtolvajlás, az ATM-lopás, a fémlopás és kábítószer termesztés. A bűnözés céljából elkövetett emberkereskedelem egyre jelentősebb kérdés, de csak a közelmúltban ismerték el kényszermunkaként.[16]

A Vidra Zsuzsanna, Baracsi Kitti, Katona Noémi és Sebhelyi Viktória által folytatott kutatás során a gyermekek által elkövetett zsebtolvajlás ugyan látens jelenségnek bizonyult, vannak azonban más, súlyosabb vagy kevésbé súlyos bűncselekmények, amelyek kapcsolódnak a zsebtolvajláshoz, és amelyek az intézmények számára ’láthatóbbak’. A zsebtolvajlást és az ehhez kapcsolódó tipikus bűncselekményeket gyakran tinédzserek követik el csoportosan, akik sokszor gyermekotthonokban lakó gyermekek közül kerülnek ki, más fiatalokat támadnak meg, megfenyegetik, valamint kirabolják őket. Annak ellenére, hogy az intézményeknek tudomásuk van ezekről az esetekről, mégsem rendelkeznek információval arról, hogy pontosan hogyan valósulnak meg ezek a cselekmények.[17]

Az áldozatok speciális helyzete

A kolduláshoz, valamint a bűncselekményhez kapcsolód kizsákmányolás céljából elkövetett emberkereskedelem áldozatait gyakran együtt tárgyalja a jogirodalom arra tekintettel, hogy a két jelenség sokszor együtt jár. Ezen áldozatokra az alábbiak jellemzőek:

    • gyermekek, (idős emberek) vagy fogyatékkal élő bevándorlók, akik hajlamosak tömegközlekedés és nyilvános helyeken koldulni
    • kábítószert magánál tartó, vagy értékesítő gyermekek
    • rendelkeznek olyan sérüléssel, amely látszólag a megcsonkítás következménye
    • azonos nemzetiségű, etnikai hovatartozású gyermekek, akik felnőttek nagyobb csoportjaival mozognak együtt
    • kísérő nélküli kiskorúak, akiket azonos nemzetiségű vagy etnikai hovatartozású felnőtt ’talált meg’
    • csoporttal történő mozgás tömegközlekedési eszközzel
    • részvétel szervezett bűnöző ’bandák’ tevékenységeiben
    • nagyobb csoportba tartozó gyermekek, akiknek ugyanaz a felnőtt a gyámja
    • büntetést kapnak, ha nem gyűjtnek vagy lopnak eleget
    • csoportban élnek
    • együtt utaznak a rendeltetési országba
    • csoportosan élnek olyan felnőttekkel, akik nem a szüleik
    • nagy csoportokban és jelentős távolságokat tesznek meg naponta[18]

A zsebtolvajlásra kényszerítés azonosítása – mint a gyermekkereskedelemhez kapcsolódó kizsákmányolási forma – jelentős problémákba ütközik arra tekintettel, hogy nem egyértelmű az intézmények számára az, hogy a bűncselekmény mennyiben tekinthető kényszerítés eredményének, következésképpen annak kizsákmányoló jellege sem. Sokak szerint nincs is szó kényszerítésről, és meglátásuk szerint a fiatalok saját akaratukból cselekednek, amikor pedig az intézmények elismerték, hogy a gyermekeket kényszerítették, akkor is többnyire kortárs kényszerítést értettek alatta.[19]

Természeténél fogva az emberkereskedelem áldozatai nem tehetőek felelőssé olyan jogellenes tevékenységekben való részvételükért, amelyek viktimizációjuk közvetlen következményei. A bűncselekmény elkövetésére kényszerített személyeket általában áldozat helyett elkövetőként azonosítják és annak megfelelően kezelik őket a bűnüldöző és igazságügyi szervek. Az emberkereskedelem számos áldozata a megfelelő áldozatazonosítás hiánya miatt továbbra is észrevétlen marad a bűncselekmények elkövetői között. Az Egyesült Államokban számos állam – köztük New York is – olyan törvényeket fogadott el, amelyek lehetővé teszik az emberkereskedelem áldozatai kapcsán – akiket kereskedelmi célú szexuális cselekmények elkövetésére kényszerítenek –, hogy hatályon kívül helyezzék ezeket az ítéleteket, amennyiben a bűncselekmény elkövetése az áldozat kizsákmányolása körébe tartozik. 2009-ben három vietnami gyermeket tartóztattak le az Egyesült Királyságban, mert kábítószertermesztésben vettek részt, kábítószer birtoklása miatt elítélték őket, egy fellebbviteli bíróság azonban 2013-ban hatályon kívül helyezte az ítéleteket, és megállapította, hogy a gyermekek emberkereskedelem áldozatai voltak. Ez az eset azt tükrözi, hogy egyre inkább tudatában vannak annak, hogy a kényszerbűnözésben részt vevő emberkereskedelem áldozatait meg kell védeni a büntetőeljárástól.[20]

Az emberkereskedelem áldozatait olyan büntetendő cselekmények elkövetésével vádolják, amelyek elkövetésére kényszerítették őket, és a büntetőeljárás megalázó élményének vannak kitéve.[21]

Összegzés

A kizsákmányolás ezen formáját jelentős országok közötti mozgás jellemzi,[22] így szorosan kapcsolódik a kiskorúak jogellenes külföldre vitelének kérdésköréhez.

A bűncselekményre kényszerítést az emberkereskedelem áldozatainak azonosítását végző szervek sokszor nem akként azonosítják, mint az emberkereskedelemmel kapcsolatba hozható jelenséget, éppen ezért az áldozatokat csupán elkövetőnek definiálják, ezáltal pedig áldozati jogaikat nem érvényesíthetik. A bűncselekményre kényszerítés áldozatai főként gyermekek, akiket arra kényszerítenek, hogy akaratuk ellenére hajtsanak végre bűncselekményeket, melyek elsősorban: zsebtolvajlás, bolti lopás, kábítószer-kereskedelem, autók feltörése, bankautomatákkal kapcsolatos lopások stb.[23]

Az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekeket sokszor bűnözői tevékenységre kényszerítés útján használják ki, őket gyakran hamisan az adott bűncselekmény elkövetőjeként azonosítják, és nem pedig az emberkereskedelem áldozataként, ennek következtében az esetek nagy része nem kerül napvilágra az Európai Unión belül.[24]

Fontos, hogy a kormányok olyan politikákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek hatékonyan azonosítják és megfelelő védelemben részesítik az emberkereskedelem azon áldozatait, akiket áldozattá válásuk során bűncselekményben való részvételre kényszerítenek.[25]

Bibliográfia

Balogh Krisztina – Windt Szandra: A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból, Belügyi Szemle, LXX. évf., 2022/2.

De Coll Ágnes Ráhel – Tatár Erika: Az emberkereskedelem jelenlegi helyzet Magyarországon, Budapest, Magyar Közlöny, 2021.

Ripszám Dóra: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán, Az Új Btk. Szakcikkek. 2020. május 6. https://ujbtk.hu/ripszam-dora-kizsakmanyolas-az-emberkereskedelem-kapcsan/#_ftn31

Vidra Zsuzsanna – Baracsi Kitti – Katona Noémi – Sebhelyi Viktória: Gyermekkereskedelem Magyarországon: Szexuális kizsákmányolás, koldultatás és zsebtolvajlásra kényszerítés, Budapest, Central European University, 2015.

Windt Szandra: A gyerek: érték vagy értékes árucikk? Belügyi Szemle, LXX. évf., 2022/8.

Egyéb források

European Commission: Report on the progress made in the fight against trafficking in human beings (2016) as required under Article 20 of Directive 2011/36/EU on preventing and combating trafficking in human beings and protecting its victims. 19 May 2016, SWD(2016) 159 final

Európai Bizottság: Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv 20. cikkében előírtak szerinti harmadik jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről (2020). 2020. október 20. SWD(2020) 226 final

Fighting child trafficking: a main priority for EU law enforcement, EUROPOL, 15 October 2014, https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/fighting-child-trafficking-main-priority-for-eu-law-enforcement

Trafficking into crime and begging, Antislavery.org, https://www.antislavery.org/what-we-do/past-projects/trafficking-crime-begging/

United Nations: Human trafficking indicators, Office on Drug and Crime, https://www.unodc.org/pdf/HT_indicators_E_LOWRES.pdf

USA: Submission to the United Nations Universal Periodic Review, April – May 2015, https://www.law.cuny.edu/wp-content/uploads/page-assets/academics/clinics/hrgj/publications/Criminalization-of-Trafficking-Victims.pdf

U.S. Department of State: The use of forced criminality: Victim hidden behind the crime. Office to Monitor and Combat Trafficking in Persons, June 2014, https://2009-2017.state.gov/documents/organization/233938.pdf

Hivatkozások

  1. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/36/EU irányelve (2011. április 5.) (11) preambulumi bekezdése
  2. European Commission: Report on the progress made in the fight against trafficking in human beings (2016) as required under Article 20 of Directive 2011/36/EU on preventing and combating trafficking in human beings and protecting its victims. 19 May 2016, SWD(2016) 159 final
  3. Ld. 2011/36/EU irányelv (11) preambulumi bekezdése
  4. Ripszám Dóra: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán, Az Új Btk. Szakcikkek. 2020. május 6. https://ujbtk.hu/ripszam-dora-kizsakmanyolas-az-emberkereskedelem-kapcsan/#_ftn31
  5. U.S. Department of State: The use of forced criminality: Victim hidden behind the crime. Office to Monitor and Combat Trafficking in Persons, June 2014, https://2009-2017.state.gov/documents/organization/233938.pdf
  6. Windt Szandra: A gyerek: érték vagy értékes árucikk? Belügyi Szemle, LXX. évf., 2022/8, 1694.
  7. Balogh Krisztina – Windt Szandra: A munkáltatással összefüggésben elkövetett emberkereskedelem jellemzői elméleti és gyakorlati szempontból, Belügyi Szemle, LXX. évf., 2022/2, 273.
  8. Ripszam: Kizsákmányolás az emberkereskedelem kapcsán
  9. Vidra Zsuzsanna – Baracsi Kitti – Katona Noémi – Sebhelyi Viktória: Gyermekkereskedelem Magyarországon: Szexuális kizsákmányolás, koldultatás és zsebtolvajlásra kényszerítés, Budapest, Central European University, 2015, 180.
  10. Vidra–Baracsi–Katona–Sebhelyi: Gyermekkereskedelem Magyarországon, 159., valamint 189.
  11. Vidra–Baracsi–Katona–Sebhelyi: Gyermekkereskedelem Magyarországon, 189–190.
  12. Windt: A gyerek: érték vagy értékes árucikk? 1694.
  13. Windt: A gyerek: érték vagy értékes árucikk? 1694.
  14. Vidra–Baracsi–Katona–Sebhelyi: Gyermekkereskedelem Magyarországon, 159., 189.
  15. U.S. Department of State: The use of forced criminality: Victim hidden behind the crime
  16. Trafficking into crime and begging, Antislavery.org, https://www.antislavery.org/what-we-do/past-projects/trafficking-crime-begging/
  17. Vidra–Baracsi–Katona–Sebhelyi: Gyermekkereskedelem Magyarországon, 188–189.
  18. United Nations: Human trafficking indicators, Office on Drug and Crime, https://www.unodc.org/pdf/HT_indicators_E_LOWRES.pdf
  19. Vidra–Baracsi–Katona–Sebhelyi: Gyermekkereskedelem Magyarországon, 220–221.
  20. U.S. Department of State: The use of forced criminality: Victim hidden behind the crime
  21. USA: Submission to the United Nations Universal Periodic Review, April – May 2015, https://www.law.cuny.edu/wp-content/uploads/page-assets/academics/clinics/hrgj/publications/Criminalization-of-Trafficking-Victims.pdf
  22. Európai Bizottság: Jelentés az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv 20. cikkében előírtak szerinti harmadik jelentés az emberkereskedelem elleni küzdelem terén elért eredményekről (2020). 2020. október 20. SWD(2020) 226 final
  23. De Coll Ágnes Ráhel – Tatár Erika: Az emberkereskedelem jelenlegi helyzet Magyarországon, Budapest, Magyar Közlöny, 2021, 15.
  24. Fighting child trafficking: a main priority for EU law enforcement, EUROPOL, 15 October 2014, https://www.europol.europa.eu/newsroom/news/fighting-child-trafficking-main-priority-for-eu-law-enforcement
  25. U.S. Department of State: The use of forced criminality: Victim hidden behind the crime