Balázsy Péter: Szemelvények a halálbüntetés történetéből

A halálbüntetés történetének maradéktalan feldolgozása jóval meghaladná e tanulmány kereteit, ezért vizsgálódásom mindössze két területre korlátozódott: egyrészt Cesare Beccaria korszakalkotó művére, másrészt pedig a halálbüntetés magyarországi történetére, mégpedig a Csemegi-kódex és a rendszerváltozás közötti időszakot górcső alá véve. Utóbbihoz kapcsolódóan külön kitérek Szemere Bertalan munkássága is. “Balázsy Péter: Szemelvények a halálbüntetés történetéből” bővebben

Zsidai Réka: Udvari élet és presztízs: Adalékok Festetics György udvartartásához

A századfordulóra nemcsak a naptár szerint, de a Festetics család, illetve Keszthely történetében is új időszak köszöntött be. Ez a folyamat pedig voltaképpen Festetics Györgynek (1755-1819) a cs. k. hadseregből történt 1791-es kvietálásával indult meg, noha a 18. század végén szembe kellett néznie apjától, Páltól (1722-1782) megörökölt adósságaival is.[1] “Zsidai Réka: Udvari élet és presztízs: Adalékok Festetics György udvartartásához” bővebben

Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán

Az állami kárfelelősség kérdése viszonylag újkeletű Magyarországon, amennyiben valós tartalommal is meg kívánjuk tölteni a fogalmat. Az állam abszolút immunis volt a XIX. század közepéig. Ekkor a funkcionális immunitás tana került előtérbe Európa szerte, mely a korlátozott állami immunitást képviselte. Magyarországon a szocializmus alatt azonban a gyakorlatban még az immunitás kapott nagyobb szerepet. “Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán” bővebben

Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)

Fekete Mária-Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak
(Budapest, HVG-ORAC, 2012, Második, bővített és átdolgozott kiadás 538.oldal)

Rendhagyó recenziót tart kezében az olvasó és joggal teheti fel a kérdést, hogy hat évvel a második, átdolgozott kiadás megjelenését követően vajon mi lehet annak az indoka, hogy mégis könyvajánló születik erről a műről? A válasz egyértelmű: hiánypótló kötetről beszélhetünk, mely egyedi a maga nemében. A kötet előszavát dr.Buda Béla írta, aki találóan a lélektanról szóló tankönyvnek nevezi. A könyv összesen XVIII. fejezetből áll, mely véleményem szerint három nagy részt ölel fel. Az I-II.fejezet megalapozza az általános pszichológiai ismereteket, a III.- XII. fejezet  az egyes mentális zavarok teljes katalógusát tárja az olvasó elé, ismertetve egyúttal a felismerést megkönnyítő jegyek mellett  a vizsgálati, terápiás módszereket is. A harmadik, záró rész az egyes peres eljárások és a jogász résztvevők lélektani mozgatórugóit tárja fel. “Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)” bővebben

Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái

Az elmúlt időszakban a világnak, legfőképp az Európai Uniónak komoly menekültügyi kihívással kell szembenéznie. A menekültügyi együttműködésnek a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló világ létrehozására irányuló célkitűzések szerves részét kell képeznie. A dolgozat célja bemutatni a nemzetközi menekültvédelem dilemmáit, valamint a jövőbeni együttműködés lehetséges törekvéseit. A tanulmány a hatályos 1951. évi Genfi Egyezmény vizsgálatával keresi a választ arra a kérdésre, vajon érvényesül-e hatékonyan az említett dokumentum, és ha igen, milyen feltételek és garanciák mellett biztosítható az alkalmazása. “Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái” bővebben

Nagy Péter: A református házassági jog történeti szakirodalma, különös tekintettel Erdélyre

Bevezetés

A magyar házassági jogunk fejlődével számos kutató foglalkozik. Tanulmányok, disszertációk, monográfiák sora jelzi az adott terület iránti tudományos érdeklődést. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéseire is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök sokrétűsége, az állam és egyház közötti megosztására vonatkozó – térben és időben eltérő – megoldások miatt azonban napjainkig számos megválaszolatlan kérdés maradt. “Nagy Péter: A református házassági jog történeti szakirodalma, különös tekintettel Erdélyre” bővebben

Zsidai Réka: Batthyány Lajos nádor (recenzió)

Móricz Péter (szerk.): Batthyány Lajos nádor. Körmend, Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, 2017. pp. 208.

A Batthyány család története évszázadokon át összefonódott Magyarország és Körmend történetével. Az ország és városunk számos kiemelkedő személyisége származik e főúri famíliából. «Az egyetlen család mely nádort, miniszterelnököt, bíboros hercegprímást és szentet adott a hazának.»” – írja Bebes István, Körmend város polgármestere köszöntő szövegének első soraiban (p. 7.). E rövid bevezető előrevetíti, hogy egy impozáns múlttal rendelkező történelmi család kultúra- és identitásformáló hatásáról nem feledkezhetünk meg. “Zsidai Réka: Batthyány Lajos nádor (recenzió)” bővebben