E sorok írója korábbi hasonló témájú tanulmányaiban a választási és kormányzati rendszerek együttes elemzésének fontosságát kísérelte meg bemutatni. “Cservák Csaba: Választási és kormányzati rendszer az Alaptörvény elfogadását követően” bővebben
Prof. Miskolczi Bodnár Péter az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetőjének köszöntője
Tisztelt Olvasó!
Hadd kezdjem köszöntő soraimat egy személyes emlékkel. Amikor a diplomám megszerzését követően megszülettek első tanulmányaim igen korlátozott volt a publikációs lehetőség. “Prof. Miskolczi Bodnár Péter az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetőjének köszöntője” bővebben
Balázsy Péter: Szemelvények a halálbüntetés történetéből
A halálbüntetés történetének maradéktalan feldolgozása jóval meghaladná e tanulmány kereteit, ezért vizsgálódásom mindössze két területre korlátozódott: egyrészt Cesare Beccaria korszakalkotó művére, másrészt pedig a halálbüntetés magyarországi történetére, mégpedig a Csemegi-kódex és a rendszerváltozás közötti időszakot górcső alá véve. Utóbbihoz kapcsolódóan külön kitérek Szemere Bertalan munkássága is. “Balázsy Péter: Szemelvények a halálbüntetés történetéből” bővebben
KRE-DIt 2018/1
Szeretettel köszöntjük Olvasóinkat a KRE-DIt – a KRE-DOK online tudományos folyóiratának bemutatkozó számában! “KRE-DIt 2018/1” bővebben
Zsidai Réka: Udvari élet és presztízs: Adalékok Festetics György udvartartásához
A századfordulóra nemcsak a naptár szerint, de a Festetics család, illetve Keszthely történetében is új időszak köszöntött be. Ez a folyamat pedig voltaképpen Festetics Györgynek (1755-1819) a cs. k. hadseregből történt 1791-es kvietálásával indult meg, noha a 18. század végén szembe kellett néznie apjától, Páltól (1722-1782) megörökölt adósságaival is.[1] “Zsidai Réka: Udvari élet és presztízs: Adalékok Festetics György udvartartásához” bővebben
Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán
Az állami kárfelelősség kérdése viszonylag újkeletű Magyarországon, amennyiben valós tartalommal is meg kívánjuk tölteni a fogalmat. Az állam abszolút immunis volt a XIX. század közepéig. Ekkor a funkcionális immunitás tana került előtérbe Európa szerte, mely a korlátozott állami immunitást képviselte. Magyarországon a szocializmus alatt azonban a gyakorlatban még az immunitás kapott nagyobb szerepet. “Ocskó Eszter: Az uniós tagállami kárfelelősség egy magyar jogeset kapcsán” bővebben
Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)
Fekete Mária-Grád András: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak
(Budapest, HVG-ORAC, 2012, Második, bővített és átdolgozott kiadás 538.oldal)
Rendhagyó recenziót tart kezében az olvasó és joggal teheti fel a kérdést, hogy hat évvel a második, átdolgozott kiadás megjelenését követően vajon mi lehet annak az indoka, hogy mégis könyvajánló születik erről a műről? A válasz egyértelmű: hiánypótló kötetről beszélhetünk, mely egyedi a maga nemében. A kötet előszavát dr.Buda Béla írta, aki találóan a lélektanról szóló tankönyvnek nevezi. A könyv összesen XVIII. fejezetből áll, mely véleményem szerint három nagy részt ölel fel. Az I-II.fejezet megalapozza az általános pszichológiai ismereteket, a III.- XII. fejezet az egyes mentális zavarok teljes katalógusát tárja az olvasó elé, ismertetve egyúttal a felismerést megkönnyítő jegyek mellett a vizsgálati, terápiás módszereket is. A harmadik, záró rész az egyes peres eljárások és a jogász résztvevők lélektani mozgatórugóit tárja fel. “Szél Napsugár Ágnes: Pszichológia és pszichopatológia jogászoknak (recenzió)” bővebben
Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái
Az elmúlt időszakban a világnak, legfőképp az Európai Uniónak komoly menekültügyi kihívással kell szembenéznie. A menekültügyi együttműködésnek a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló világ létrehozására irányuló célkitűzések szerves részét kell képeznie. A dolgozat célja bemutatni a nemzetközi menekültvédelem dilemmáit, valamint a jövőbeni együttműködés lehetséges törekvéseit. A tanulmány a hatályos 1951. évi Genfi Egyezmény vizsgálatával keresi a választ arra a kérdésre, vajon érvényesül-e hatékonyan az említett dokumentum, és ha igen, milyen feltételek és garanciák mellett biztosítható az alkalmazása. “Salvador Neto Luis: A nemzetközi menekültvédelem dilemmái” bővebben
Nagy Péter: A református házassági jog történeti szakirodalma, különös tekintettel Erdélyre
Bevezetés
A magyar házassági jogunk fejlődével számos kutató foglalkozik. Tanulmányok, disszertációk, monográfiák sora jelzi az adott terület iránti tudományos érdeklődést. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéseire is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök sokrétűsége, az állam és egyház közötti megosztására vonatkozó – térben és időben eltérő – megoldások miatt azonban napjainkig számos megválaszolatlan kérdés maradt. “Nagy Péter: A református házassági jog történeti szakirodalma, különös tekintettel Erdélyre” bővebben
Zsidai Réka: Batthyány Lajos nádor (recenzió)
Móricz Péter (szerk.): Batthyány Lajos nádor. Körmend, Körmendi Kulturális Központ, Múzeum és Könyvtár, 2017. pp. 208.
„A Batthyány család története évszázadokon át összefonódott Magyarország és Körmend történetével. Az ország és városunk számos kiemelkedő személyisége származik e főúri famíliából. «Az egyetlen család mely nádort, miniszterelnököt, bíboros hercegprímást és szentet adott a hazának.»” – írja Bebes István, Körmend város polgármestere köszöntő szövegének első soraiban (p. 7.). E rövid bevezető előrevetíti, hogy egy impozáns múlttal rendelkező történelmi család kultúra- és identitásformáló hatásáról nem feledkezhetünk meg. “Zsidai Réka: Batthyány Lajos nádor (recenzió)” bővebben