KRE-DIt 2024/2 Absztraktok

Hittudományi absztraktok

Dominiák Zsolt: Protestáns válaszkísérletek a sebzett kollektív identitásra Kelet-Közép Európában

Tanulmányomban elsőként Máté-Tóth András sebzett kollektív identitás koncepcióját szeretném bemutatni, mint egy olyan megközelítést, ami különös figyelmet szentel a kelet-közép-európai régió történelmi kontextusának hatására a társadalmi és egyéni identitásunk formálódásában. A koncepcióval kapcsolatos vizsgálódások kitérnek a vallásosság témájára is, amelyből a sebzettség és a szekuritizáció (biztonságosítás) fogalmait szeretném itt kiemelni. Ezt követően e két fogalom mentén két protestáns teológus munkásságának vázlatos ismertetésére vállalkozom, a témához kapcsolódó hangsúlyok kiemelésével, egyfajta válaszkísérletként a sebzett kollektív identitás problematikájára. Egyikük Miroslav Volf, aki a kommunista Jugoszláviában elszenvedett vallatások nyomán fordult a helyes emlékezés és kiengesztelődés témája felé. Másikuk Helmut Weiꞵ, aki erdélyi születésűként 1944-ben kényszerült elmenekülni hazájából, és fogalmazta meg lelkigondozói koncepciójának lényegét, mint a létbizonyosság megerősítését.

Kulcsszavak: sebzett kollektív identitás, Kelet-Közép Európa, emlékezés, kiengesztelődés, létbizonyosság

Keskeny Dávid: Néhány gondolat az egyházi adóról

A tanulmány általános elemzést nyújt az egyházi adózás történeti és jogi vonatkozásairól Magyarországon, különös tekintettel a jelenlegi gazdasági és társadalmi körülményekre. A szerző bemutatja az egyházi adózás jelenlegi törvényi kereteit, beleértve a Katolikus Egyház egyházi törvénykönyvének (Codex Iuris Canonici) vonatkozó részeit, valamint a történelmi egyházak gazdasági működését. A tanulmány különféle települési gyakorlatokat is vizsgál, melyek rávilágítanak arra, hogyan alkalmazzák az egyes közösségek az egyházi hozzájárulást. Emellett összehasonlítja a hívek számára elérhető adakozási lehetőségeket, kiemelve a digitális adakozás térnyerését. A szerző javaslatokat tesz az egyházi adózás jövőbeli formáira és arra, hogyan lehetne növelni a hívek részvételét a közösségi életben, hozzájárulva az egyház fenntartható működéséhez. A tanulmány rávilágít arra is, hogy a közösségi összetartás erősítésére, valamint a hívek anyagi támogatásának fontosságára egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egyházak életében.

Kulcsszavak: egyházi adózás, történelmi egyházak, Katolikus Egyház, digitális adakozás, közösségi hozzájárulás

Márkus Máté: Az egzisztencializmus alapfogalmai – Kierkegaard

A cikk az egzisztencializmus fogalmához nyújt bevezetőt, az egzisztencializmus első képviselőjének, Søren Kierkegaard életművének a bemutatásával. A szerző bemutatja Kierkegaard fő műveit, különös tekintettel a hegelianizmussal szembeni kritikájára, és azokra a kulcsfogalmakra, amelyek az egzisztencializmus későbbi képviselőinek szempontjából kiemelt jelentőségűek lesznek. Kierkegaard a szabadság, szorongás, kétségbeesés, bűn és hit fogalmain keresztül ragadja meg az ember létezési helyzetét, a lényeg és a létezés konfliktusában.

Kulcsszavak: Kierkegaard, egzisztencializmus, szabadság, szorongás

Jogtudományi absztraktok

Bódi Stefánia: A jogállamiság fogalmának angolszász értelmezése

Ebben a tanulmányban a jogállamiság fogalmára kívánok összpontosítani, bemutatva Thomas Paine és Albert Venn Dicey, a terület talán legismertebb angol-amerikai gondolkodóinak nézeteit. Kitérek továbbá a magyar Alkotmánybíróság által adott jogértelmezésekre, amelyek szilárd támpontokat nyújtanak a fogalom jobb megértéséhez. Bár, mint arra rámutatok, az angolszász és a kontinentális jogrendszerek eltérő vonásokkal rendelkeznek, és emiatt a jogállamiság megvalósulásai még egyazon történelmi korszakban is lehetnek intézményi vagy gyakorlati eltérések, úgy gondolom, hogy a fogalomnak vannak állandó elemei, ami azt jelenti, hogy a jogállamiság fogalma nem relativizálható a végtelenségig. A jogállamiság fogalmának előfeltétele a jog erkölcs általi korlátozása, ami alatt az igazságosságra törekvő, az emberek egyenlőségét és az emberi jogokat tiszteletben tartó etikus jogot értem.

Kulcsszavak: jogállamiság, angolszász jogrendszer, jogbiztonság, Thomas Paine, Albert Venn Dicey, Alkotmánybíróság, Alkotmánybíróság

Cservák Csaba: Gondolatok a jogállamiság fogalmának történelmi gyökereiről és kortárs jelentéséről 

A történelem során a jogállamiság fogalma az önkény tilalmát jelentette. A „rule of law” kifejezést a magyar jogban gyakran a német „Rechtsstraat” szóval azonosan fordítják „jogállamnak”. (Tükörfordításban magyarul „lawstate” lenne.) A jogalkotásban két egymással versengő irányzat azonosítható: példálózó (alapelvi) és a kazuisztikus. Joghézagról akkor beszélünk, ha egy adott helyzetre nincs szabály, de egy magasabb szintű elv vagy norma alapján léteznie kellene egy szabálynak. A „laboratóriumi szinten tiszta” jogállam csak elméletben létezik. Véleményem szerint a jogállamiság egyik legfontosabb eleme ma a bírói függetlenség.

Kulcsszavak: jogállam, emberi jogok, joghézag, alkotmánybíráskodás, bírói függetlenség

Keskeny Dávid: Néhány gondolat a digitális jegybankpénzről

A digitális jegybankpénz (CBDC) bevezetése alapvetően megváltoztathatja a globális pénzügyi rendszert, növelve a tranzakciók gyorsaságát és költséghatékonyságát, miközben előmozdítja a pénzügyi inklúziót, különösen a fejlődő országokban. A CBDC-k lehetőséget biztosítanak a központi bankok számára, hogy új monetáris eszközöket vezessenek be, mint például a negatív kamatlábak vagy közvetlen digitális pénzügyi transzferek alkalmazását. Ugyanakkor jelentős kockázatokkal is szembe kell nézni a pénzügyi stabilitás és a kiberbiztonság terén, mivel a kereskedelmi bankok szerepe jelentősen csökkenhet, veszélyeztetve a hagyományos banki struktúrát. A blockchain és a decentralizált főkönyvi technológia (DLT) az alapja a CBDC-rendszereknek, ám ezen technológiák bevezetése jelentős technikai kihívásokkal, mint a skálázhatóság és biztonság kérdéseivel jár. A tanulmány átfogóan vizsgálja a CBDC-k gazdasági, jogi és technológiai aspektusait, figyelembe véve a nemzetközi példákat, mint a digitális eurót és a digitális jüant. A megfelelő szabályozás és felügyelet elengedhetetlen a CBDC sikeres bevezetéséhez, amely hosszú távon hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez és a globális pénzügyi rendszer átalakításához.

Kulcsszavak: digitális jegybankpénz, pénzügyi stabilitás, blockchain technológia, kiberbiztonság, monetáris politika

Kovácsné Molnár Anna: A sértett büntetőeljárásbeli szerepének történeti és összehasonlító elemzése

Kutatómunkám során igyekeztem feltárni a sértett büntetőeljárásban betöltött szerepét, melyhez történeti és összehasonlító elemzést alkalmaztam, különös tekintettel a magyar jogfejlődésre, valamint annak nemzetközi kontextusára. A kutatás célja annak feltárása, hogy a sértett jogi helyzete hogyan változott az évszázadok során, és milyen hatással volt a jogalkotásra a szocializmus és az Európai Unió jogalkotása. Első Büntető perrendtartásunktól kezdve a modern büntetőeljárási törvények alkalmazásáig, elemzem a sértett jogainak alakulását Magyarországon, összevetve ezt Szlovákia jogrendszerével. A történeti és összehasonlító jogtudomány módszereit felhasználva a tanulmányom rámutat a jogi normák és társadalmi értékek kölcsönhatására, valamint a sértett jogainak folyamatos fejlődésére a nemzetközi és hazai jogrendekben.

Kulcsszavak: sértett, áldozat, büntetőeljárás, Európai Unió, Szlovákia

Lajos Edina: Gondolatok a választási rendszerek morális megközelítéséhez

A zsurnalisztikai fordulat szerint a választási jog nem az igazságról szól. Ezzel nem érthetünk egyet, sem morális, sem tudományos szempontból. A többségi választási rendszerek a győztest erősítik. Az arányos rendszerek igazságosak, de instabil kormányzást eredményeznek. A vegyes rendszerek megfelelő kompromisszumnak tekinthetők. A választások egyik legfontosabb erkölcsi aspektusa a kisebbségek védelme. Ezen érthetünk nemzetiségi és szociológiai kisebbségeket is.  A magyar választási rendszerben a nemzeti kisebbségek jelentős kedvezményben részesülnek. Az egyébként irányadó kvóta egynegyedét kell csak elérniük a parlamentbe jutáshoz.  Az 5%-os bejutási küszöb átgondolandó a jövőre nézve.

Kulcsszavak: választási rendszerek, többségi rendszer, arányos rendszer, kisebbségvédelem, pozitív diszkrimináció, nemzetiségi választások, bejutási küszöb

Lajos Edina: Ombudsmanok a világ minden tájáról

Az ombudsmanokat a világon sokféle névvel illetik. Az erkölcs és a jog két különböző, egymástól elkülönülő szabályrendszernek tekinthető, amelyek mindegyike más-más funkcióval és eszközökkel rendelkezik. Ha körülnézünk a világban, egy- és többfejű ombudsmanokat látunk. Az alapjogi biztos nem hozhat olyan döntéseket, amelyeket a hatóság érvényesíthet – ez az ombudsman fogalmi meghatározása. Az ezt a pozíciót betöltő személyek világszerte a legkülönbözőbb titulusokat kapják.   A hivatalt először az 1700-as évek elején Svédországban állították fel, bár hasonló állami funkciók már korábban is léteztek. Gabriele Kucsko-Stadlmayer három fő típust különböztet meg a felügyelet tárgya és szabályai, valamint hatásköre alapján: az alap- vagy klasszikus modellt, a jogállami modellt és az emberi jogi modellt. Ha túl erős az ombudsman hatásköre, az már jurisztokráciát valósít meg.

Kulcsszavak: alapjogvédelem, ombudsman, egyfejű és többfejű modellek, jog és erkölcs, jurisztokrácia

Ronga Adrienn: Az élet elejéhez kötődő alkotmányos kérdések, avagy az abortusz alkotmányjogi megítélése

Jelen tanulmány témája az élethez való jog elejéhez kötődő alkotmányjogi gyakorlat áttekintése. Az élethez való jog az alapjogok katalógusának legfontosabb, elsőszámú része, ugyanis az élet, az emberi lét maga szükséges előfeltétele bármely más alapjog létezésének. Egy alkotmányos rendszerben elismert alapjogok alapvető jellemzője normativitásuk: a jogosult oldalán jogilag kikényszeríthető jogi pozíciót, a kötelezett oldalán pedig jogilag számonkérhető kötelezettséget keletkeztetnek.  Az alapjogok elsődleges kötelezettje az állam, amely az adott alapjog sajátosságaitól függően – e kötelezettsége keretében elsősorban az alapjog gyakorlásának tiszteletben tartására, be nem avatkozásra köteles, vagy szabályozási, szervezési megoldásokkal, intézmények és szolgáltatások fenntartása útján kell gondoskodnia, az alapjog érvényesítésének feltételeiről. Jelen tanulmány az élethez való jog vizsgálata körében, annak sokat tárgyalt és kiemelkedő jelentőségű területével, az élet elején jelentkező alapjogi jelentőségű döntéssel, azaz az abortusszal, foglalkozik, ami az élethez való jog, mint leglényegesebb alapjog, valamint az emberi méltósághoz való jogból levezethető önrendelkezéshez való jog kollízióját eredményezik. Ez az alkotmányjogi konfliktus a világ szinte mindegyik országában lényegi és kulcsfontosságú alkotmányjogi kérdésként jelentkezik, amit országtól és korszaktól függően sokféleképpen oldottak fel akár az élethez való jog, akár az emberi méltósághoz való jogból levezethető önrendelkezéshez való jog javára. A tanulmány ezt a kérdéskört kívánja tárgyalni.

Kulcsszavak: alkotmányjog, alapvető jogok, alkotmánybíróság, abortusz

Schmidt László: Az abortusz etikai és jogi megítélése

Az abortus kifejezés a latin abortio szóból származik, amelynek jelentése koraszülés. A mai értelemben vett abortusz (vagyis a terhességmegszakítás) már az ókori görög és római világban is széles körben gyakorlott tevékenységnek számított. Az abortusz erkölcsi aspektusa természetesen nem választható el a kérdés biológiai, orvosi, pszichológiai, társadalmi-szociális és jogi vonatkozásaitól, ehhez a problémához csak komplex szemlélettel lehet közelíteni. Ha felmerül az abortusz kérdése, akkor morális helyzetbe kerül a magzat anyja, apja, illetve az esetek többségében hozzátartozóiknak is szembe kell nézniük ezzel a kérdéssel. Írásomban a bemutatom a legismertebb etikai érveket és ellenérveket az abortusz mellett és ellen, valamint a magyar jogi szabályozást is.

Kulcsszavak: abortusz, etika, filozófia, jog

Szabó Barbara: Jogi intézkedések és védelmi stratégiák az online zaklatás ellen

A tanulmány az online zaklatás elleni küzdelem kihívásait és jogi intézkedéseit vizsgálja, különös figyelemmel a gyermekek és fiatalkorúak digitális térben való sérülékenységére. A kutatás statisztikai adatok és az amerikai jogrendszer elemzése révén mutat rá arra, hogy a cyberbullying elleni védelem fokozása kiemelten fontos, hiszen az online zaklatás komoly pszichológiai következményekkel járhat az érintettek számára. A módszertan szekunder kutatást és irodalmi áttekintést ötvöz, hogy átfogó képet nyújtson a jelenlegi védelmi intézkedések hatékonyságáról. A tanulmány hipotézise, hogy a jelenlegi jogi szabályozás nem biztosít megfelelő védelmet az online zaklatás áldozatainak, így szükségessé vált a jogi keretek átgondolása és megerősítése. A tanulmány konklúziója hangsúlyozza, hogy a jogi szabályozást a digitális világ valóságához kell igazítani, valamint fontos bevonni a technológiai fejlesztéseket a védelembe. Emellett elengedhetetlen a pszichológiai támogatás biztosítása az áldozatok számára, hogy feldolgozhassák a zaklatás okozta lelki sérüléseket.

Kulcsszavak: online zaklatás, gyermekvédelem, jogi intézkedések, pszichológiai támogatás, digitális biztonság

Széchenyi István: Az emberi méltóság egyes vetületei

Az emberi méltóság védelme új kihívásokkal néz szembe a 21. században. A technológia fejlődése példátlan lehetőségeket teremt az önkifejezésre és a kommunikációra. Nagyon sajátos az emberi méltóság érvényesülése a választójogban és a vallásszabadság tekintetében. A médiában gyakran találkozunk olyan esettel, amikor egy személy emberi méltósága sérül az által, hogy a médiaszolgáltató megalázóan ábrázolja. Magyarország jelenleg is hatályos Alaptörvényében kiemelt szerepet kap az emberi méltóság. Az emberi méltóság érvényesülését az alapjogvédelem egész szervezetrendszere tudja garantálni.

Kulcsszavak: emberi méltóság, véleménynyilvánítás szabadsága, alapjogvédelem, közösségi média, privilégiumok, alkotmánybíráskodás

Történelemtudományi absztraktok

Mérész Anna: Adózók Törökszentmiklóson az 1828. évi országos össszeírás alapján

Az 1828. évi országos összeírás a társadalomról szóló történeti-statisztikai források közé tartozik, amelyek közül a törökszentmiklósi dokumentumokat használtam fel. A forrásanyag részletes bemutatása fontos a dokumentumok adatainak pontosabb felhasználásához. A statisztikai elemzéshez az országos adóösszeírás alapján Excel táblázat formájában készítettem el az adatbázisomat. A digitalizált dokumentum kódolása után JASP programban végeztem leíró statisztikai elemzéseket. Az elemzés eredményei Törökszentmiklós adófizető társadalmát mutatják be. Az országos összeírás viszonylag pontos képet adott az egyénekről és háztartásuk helyzetéről, összetételéről. A tanulmány célja ismertetni a törökszentmiklósi háztartások nagyságát, az adófizető háztartásfők helyzetét, a háztulajdon megoszlását, foglalkozásokat, szőlő-, rét- és állatállomány méretét.

Kulcsszavak: 1828. évi országos összeírás, Conscriptio Regnicolaris, adófizetők, háztartások összetétele, Törökszentmiklós

Purcsi Adrienn: Történeti esszé, avagy röviden a Szent István-i állameszme jegyében megjelenő nemzetiségi politikáról és a revízióról

A Szent István-i állameszme és az ennek részeként megjelenő revíziós és nemzetiségi politika a Horthy-korszak politikai gondolkodásának legmeghatározóbb eleme Sok szakirodalomban olvashatunk ezeknek jelenetőségéről, ám pontos definíciójukról, meghatározásukról kevésbé. Rövid történeti esszénkben arra teszünk kísérletet, hogy röviden és lényegretörően meghatározzuk e fogalmak tartalmi elemeit.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, revízió, nemzetiségi kérdés, Bethlen István, Teleki Pál, Szekfű Gyula

Takács Noel István: „За Родину и Свободу” Borisz Szavinkov politikai eszméi és szerepe az orosz polgárháborúban

A 19. század második fele, illetve a 20. század első harmada az Orosz Birodalom számára a keserű és lassú véget jelentette. Ebben a politikailag veszélyes környezetben felbukkant a cárságot megdönteni kívánó megannyi csoport és ideológia, liberálisok, bolsevikok, mensevikek, SZR-ek (A Szocialista Forradalmi Párt) és még sokan mások. Borisz Szavinkov (1879–1925), aki egyike volt a legbuzgóbb SZR-ek, mégis idővel szakadár lett és ideológiája elkezdett eltérni a párt által diktált elvektől. A sorsdöntő 1917-es évben az Ideiglenes Kormány vezéralakja, Alekszandr Kerenszkij, bizalmába férkőzött és az egyik legfontosabb emberévé vált. Azt ezt követő zűrzavaros időszakot, amit a történetírás az orosz polgárháborúnak (1917–1923) nevez, Szavinkov a bolsevikok elleni harccal töltötte, felhasználva az Ideiglenes Kormányban és az SZR-ben szerzett hírnevét és kapcsolatait. Ezalatt elkezdte az SZR-től eltávolodott ideológiájának részleteit papírra vetni, azonban a politikai krízis nyomán, ezt nem tudta a gyakorlatba átültetni. Szavinkov szerepe bizonyítja, hogy – legalább elméletben – nem csak a régi vágású tábornokok és a bolsevikok harca zajlott a polgárháborúban, hanem több más ideológia harca is.

Kulcsszavak: Oroszország, orosz polgárháború, ideológia, harmadikutasság

Zmák Tamás: Állami, felekezet és hittan nélküli, ingyenes közoktatás – A magyar szabadkőművesség közoktatásügyi programja 1900 és 1913 között

A tanulmány a hazai szabadkőműves páholyok oktatáspolitikai programterveit kívánja összefoglalni az 1900-tól 1913-ig terjedő időszakban. Munkám kidolgozásához korabeli szabadkőműves folyóiratokat, levéltári forrásokat, iskolai értesítőket, korabeli budapesti lakás- és címjegyzéket, illetve vonatkozó szakirodalom feldolgozását alkalmaztam. A Magyarországon 1868 óta belügyminisztériumi rendelettel törvényesen, szabályosan működő szabadkőműves páholyoknak mindig is fontos volt az oktatásügy és a népművelés területe. A nyílt politizálást tiltó belügyminiszteri rendelet és hazai szabadkőműves alkotmány ellenére mind több páholytag követelte az aktív közéleti jelenlétet, így az oktatás területén is. Ez az úgynevezett Társadalmi programm-ban öltött végül testet, mely kezdetben feszültségforrás volt a páholyok világában, később azonban különböző módon, de igazodott hozzá a tagság. A Társadalmi programm legfőbb oktatásügyi követelései közé tartozott a felekezeti fenntartású oktatási intézmények állami tulajdonba vétele, a tandíj felszámolása és a kötelező iskolai hittanoktatás eltörlése. A fenti követeléseket övező vitákat, elképzeléseket a korszak közoktatásügyi rendszerének bemutatásával kezdem meg. A világos áttekintés érdekében külön tárgyalom a hittan kérdéskörét, valamint az állami felügyeletet. Ezeket tovább tagoltam két részre: az 1900–1908 és az 1908–1913-as időszakokra. Ennek oka, hogy választóvonalként tekintek az 1907-ben az Országgyűlésben elfogadott 1907. évi XXVII. törvénycikkelyre, mely a „Lex Apponyiként” vált ismertté előterjesztője után. Hipotézisem szerint a páholyok oktatásügyi programját nagymértékben befolyásolta a korszellem szociáldemokrata és polgári radikális szemlélete.

Kulcsszavak: László király, felekezetnélküli oktatás, Várady Zsigmond, Zigány Zoltán, szabadkőművesség