KRE-DIt 2022/2 Abstracts

Abstracts in theological studies

Dániel Tóth-Gyóllai: Online survey research on pastoral competencies and areas of service

In March 2022, the Presidium of the Synod of the Reformed Church in Hungary launched an online quantitative survey among reformed pastors. The aim of the research was to inquire about the competencies that define pastoral service (i.e., according to the MKKR descriptors: the skills, abilities, attitudes, responsibility, and autonomy, as well as knowledge), and the main areas of pastoral service, and at the same time to discover new routes of developing the reformed theological education in Hungary. The purpose of the above work, which was prepared by summarizing the answers of more than 300 pastors who filled the questionnaire consisting of 6 question-groups, was primarily to map the information that could serve as a basis for an upcoming evaluation of data. The results presented in this publication, even in its merely informal form, can provide fields of dispute for all the participants, for the church members, and for the church leadership too. In the study, we focused on the level of comprehension when preparing various lists in relation to the pastor’s competencies and areas of service. These were extracted based on the opinions of the pastors approaching from the perspective of their service experience. The actual data behind these representative tables and charts will be made available to all interested parties upon request.

Keywords: survey, online research, competencies, pastoral service, Reformed Chruch in Hungary, quantitative

Abstracts of legal science studies

Csaba Cservák: Historical constitutionalism and the office of „főispán”

Historical constitutions are also known as unwritten constitutions, as opposed to written constitutions, which are the other major category. In the first group, the constitution is not a single piece of document. Its norms are partly customary. They are raised to the level of constitutional status by the agreement of the people. Regarding this, the Hungarian constitution is similar to the historical constitution of Great Britain.

The Historical Constitution also contains moral principles of reasoning, linked to the common sense of the people. These stand as a limitation on future legislation.

The idea of the continuity of law is also intertwined with the Theory of the Holy Crown. In other words, existing legislation can only be continually amended in accordance with existing rules.

The Crown is not primarily a symbol of the sovereign, but of statehood. In constitutional monarchies, the monarch has much less political weight than a president in a presidental system.

Recently, parliament restored the title of reeve for the government commissioners of the county. The office of reeve – called „ispan” in Hungarian -, was one of the most important functions under the Historical Constitution. It was held by many of our great persons in history (e.g. János Hunyadi, the Rákóczis, Miklós Bercsényi, Gyula Andrássy.) In today’s terminology, that person was the man of the central government. As head of the offices responsible for executing the law & order he was appointed by the king and then – after the Compromise- by the government.

Keywords: főispán, representative of the government, historical constitution, continuity of law, Holy Crown of Hungary

Csaba Cservák: The justice role of the Constitutional Court

Can adjudication by Constitutional Courts serve as a form of Justice? What we need to do is to analyse the concepts of justice and court. According to some approaches, justice is kind of an activity that is carried out by the courts. Looking at it from the other way around, bodies that carry out judicial activities are considered to be courts. From the above, it is at least clear that there is a ‘close equivalence’ between judging and judiciary. Under the Constitution, courts have judicial functions.

The judiciary has a monopoly on the restoration of a violated legal order. There is a function that can be called quasi-justice. Certain thinkers interpret the concept of the rule of law as they see fit. The institution of genuine constitutional complaints has pushed the Constitutional Court to the judicial side.

András Zs. Varga puts forward serious arguments about the constitutional nature of the complaint.

The most fundamental moral norms are absorbed into law mainly through fundamental constitutional rights. This is why constitutional adjudication is related to morality.

Keywords: constitutional review, justice, court, constitutional complaint, morality

György Tamás Farkas: Provisions on minorities in the German electoral system at federal and Land level

The study examines special electoral regulations for minorities in Germany’s electoral law. In addition to the Bundestag elections, the study also examines the electoral regulations of the German federal states’ electoral law that have special electoral regulations for minorities. The study describes the electoral rules directly on the basis of the relevant German law, analyzes them and draws conclusions.

Keywords: Constitutional law, electoral law, minority law

Imre Juhász: The unprecedented development of Rijeka and its legal background under the mayoralty of Giovanni de Ciotta

The rich history of Rijeka has been studied from many different perspectives. Unfortunately, however, the presentation and appreciation of the Hungarian aspects of this history is not very prominent in foreign literature. The present paper focuses on the town under the leadership of Giovanni de Ciotta, highlighting the episodes of Ciotta’s political career that can be associated with the Hungarian Parliament and the most important stages of the town’s development during his mayoralty. In doing so, it is clear that the central decisions taken and their implementation in contemporary Hungary were based on solid legal foundations and covered almost all areas of economic and social life.

Keywords: jogtörténet, Fiume, Magyar Királyság, Hungarian-Croatian reconciliation, Giovanni de Ciotta

Edina Lajos: On the European perception of religious freedom and Christianity, with special reference to Greek specificities

Religious freedom is one of the most important human rights. Everyone has the right to freedom of thought, conscience and religion; this right includes freedom to change his religion or belief and freedom, either alone or in community with others and in public or private, to manifest his religion or belief, in worship, teaching, practice and observance. No person shall be denied the right to education. In the exercise of any functions which it assumes in relation to education and to teaching, the State shall respect the right of parents to ensure such education and teaching for their children in conformity with their own religious and philosophical convictions. The enjoyment of the rights and freedoms set forth in [the] Convention shall be secured without discrimination on any ground such as sex, race, colour, language, religion, political or other opinion, national or social origin, association with a national minority, property, birth or other status.

Religious freedom is one of the most important human rights.The Orthodox Church is almost a state church. Apostasy is severely punished.

Keywords: freedom of thought, conscience and religion, human rights, education, Orthodox Christianity

Edina Lajos: Legal interpretation and morality

Why is it necessary to interpret the law? Mainly because texts must be interpreted, and law is manifested in linguistic units. On the other hand, since the law is abstract, the application of the law requires a reconciliation of the legal facts with the historical facts, which also requires interpretation. In my short paper, my aim is to highlight how morality is manifested in the various methods of legal interpretation.

Drawing on the methods of legal interpretation that originated in the so-called Bielefeld circle and were further developed by Béla Pokol, Csaba Cservák and Zoltán J. Tóth, I will attempt to explore how moral norms can be incorporated, as far as possible, into the world of legal practice through legal interpretation.

Keywords: interpretation of law, application of law, morality, fundamental rights

Mónika Mercz:  Constitutional identity in the Member States – and in the EU?

When we discuss the nature of constitutional identity, we must take into account the possibilities of its appearance in the context of the European Union. Article 4 (2) of the Treaty on the European Union (EU) states that “The Union shall respect the equality of Member States before the Treaties as well as their national identities, inherent in their fundamental structures, political and constitutional, inclusive of regional and local self-government. It shall respect their essential State functions, including ensuring the territorial integrity of the State, maintaining law and order and safeguarding national security. In particular, national security remains the sole responsibility of each Member State.” In my article, I would like to explore the nature of constitutional identity and the manifestations of essential state functions in the Member States. My assumption is that if the constitution of the EU were to be created, we could talk about the constitutional identity of the European Union. Using a historical method, I interpreted the relevant legislation, which I tried to project onto the European Union, thus examining whether there is a chance for the European Union’s constitutional identity to develop. Although there are no concrete answers yet, the soon-to-be-started Convention on the Future of Europe will probably bring significant changes in the field, so the research on constitutional identity at the EU and member state level will remain a relevant topic for the science of constitutional law.

Keywords: constitutional identity, fundamental state functions, suverenity, authorities, European Union

Adrienn Ronga: The application of the death penalty in today’s criminal sanctions system in an international perspective

The present study deals with the current international perception and acceptance of the death penalty within the scope of the investigation of the right to life and human dignity, which results in the collision of the right to life, as the most essential fundamental right, and the state’s criminal law requirement and social protection function. This constitutional conflict appeared as an essential and key constitutional issue in almost all countries of the world and continues to this day, which, depending on the country and era, was resolved in various ways in favor of either the right to life or the state’s criminal law needs and social protection function. The purpose of this study is to provide a global perspective on the role of the death penalty in the criminal sanction system.

Keywords: human dignity, right to life, death penalty, constitutional law, criminal law

László Schmidt: Comparison of the Hungarian civil and canon law; the new Church Law and the related decisions of the Constitutional Court and the ECHR

St Stephen’s state was founded on Christianity, and Roman Catholic Christianity was for many years the only religion allowed in the country. All this would be unthinkable in today’s world, where religious freedom and secularisation are fundamental. However, religion still has a very important social cohesive force, and the (Catholic) Church has many educational, cultural and social functions in cooperation with the state.

In my essay I compare the statutes of the Hungarian civil law and the Canon law, and I also present some Constitutional Court and ECHR decisions related to aforementioned statutes.

Keywords: freedom of religion, secularisation, Catholic Church, Canon law, civil law

Abstracts in historical studies

Attila Balogh: Fight Against Fire – The Fire Department and the Ministry of the Interior Led by Ferenc Keresztes-Fischer (1931–1935)

To date, the topic has contained many white spots in the field of history. The objective was to achieve new scientific results that would provide better understanding of how this policy worked in these years. Based on the sources (archival sources, legal sources, contemporary articles, etc.), it can be said that some of the problems were solved by the Ministry of the Interior, and the reason why the rest of the problems reamined unsolved was mainly the lack of money and time, as well as the overload of the Ministry of the Interior. Firefighter training achieved one of the most notable results. Considerable progress was also made in the area of resolving the competence problems between fire brigades and other authorities.

Keywords: Fire Department, firefighter, Ministry of Interior, Great Depression, Ferenc Keresztes-Fischer

Krisztián Bödő: „The border of the plain is wide and particularly fertile” – Besnyő, one of the land of the manor in Ercsi

From the end of the 18th century, Baron Lilien developed his manor in Ercsi based on rational principles. In addition to many lands (puszta), Besnyő was part of the major from the middle of the17th century. What is the history of this land? How has the function of this land changed? In the first half of the 18th century, only sheep were kept on this land and the tenants paid low rent. In the second half of the century, the tenants were already farming according to plan, growing crops in addition to keeping animals. Besnyő was divided into two parts and Lilien integrated both parts into the rest of the manor in the first half of the 19th century. Crop cultivation became intensive: cereals were grown on the outer part of the land, forage on the inner part. The landlord’s employees also appeared on this lands, whose task was to guard the fields and the harvested crops.

Keywords: agriculture, agricultural reform, farming, animal husbandry, manor

Eszter Juhász: Oswald József Oslay OFM, The eger norm and the foundation of the congregation of the carers of the poor franciscan sisters

Following the defeet of the World War I, the Aster Revolution and the Hungarian Soviet Republic, the Treaty of Trianon, the territorial, economical, demographical damages resulted fundamental social and economical changes in Hungary. Probably because of all these events the social thinking/care started developing. The social policy was born in this era, this was the first time the State started playing a role in the poor-relief not just in Hungary but in whole Europe. The Eger Norm wich was developed by Oswald Oslay OFM in Eger, became the cooperation of the local society, the Catholic Church and the State. For the great task a new Congregation was founded by Oslay, the Congregation of the Carers of the Poor Franciscan Sisters. This study is to highlight the background, the need, the formation of the Eger Norm and the formation of a new Congregation whose main purpose was serving the poor.

Keywords: social policy, poor-relief, Hungarian Catholic Church, Eger Norm, Congregation of the Carers of the Poor Franciscan Sisters

Kristóf Keller-Deák: The Hungarian military attachés operating secretly in Czechoslovakia 1920–1928

Due to the restrictions of the Trianon Peace Treaty, Hungary did not officially send military attachés to other countries. During this time, the military attachés, given the rank of diplomats, mainly carried out their intelligence activities in secret. In the case of Czechoslovakia, three Hungarian secret military attachés served until 1928. Their intelligence activities, although they did not always remain hidden from the Czechoslovak counter-espionage, tried to obtain all information about the forces, military industry and military-related news of the given country according to the assigned task.

Keywords: military attaché, Czechoslovakia, intelligence, counter-espionage

Veronika Luca Kovács: A Central European Survivor Game from the Perspective of Hungarian Regime Change

The aim of this concise study is to take a holistic approach to the networks, trends, structures and processes of the Hungarian regime change in Central Europe, which were created by the world and geopolitical situations of the Hungarian People’s Republic between 1989 and 1991, i.e. the factors to which Hungarian diplomacy had to adapt in the context of security policy. In addition to the above mentioned, the thesis tries to conceptually outline the democratic value systems that make it possible to define the political value system of the period and its issues.

Keywords: security policy, Central-Europe, regime change

KRE-DIt 2022/2 Absztraktok

Hittudományi absztraktok

Tóth-Gyóllai Dániel: Kérdőív lelkipásztori kompetenciákról, szolgálati területekről

2022. márciusában a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa online kérdőíves (kvantitatív) kutatást indított a református lelkipásztorok között. A kutatás célja volt a lelkipásztori szolgálatot meghatározó kompetenciák (az MKKR deszkriptorainak megfelelően: a használt készségek, képességek, attitűdök, felelősségvállalás és autonómia, valamint ismeretek összessége), az ellátott szolgálati területek, valamint a magyarországi református lelkészképzés fejlesztését segítő szempontok gyűjtése. A 6 kérdéscsoportból összeálló kérdőívet kitöltő több, mint 300 lelkipásztor válaszainak kérdésenként való összesítéséről készített adatközlő munka célja elsősorban a későbbi értékelés alapjául szolgáló információk feltérképezése volt. E publikációban bemutatott eredmények ugyanakkor már ilyen formában is megannyi tanulsággal szolgálhatnak mind a kérdőívet kitöltő lelkészek, mind a gyülekezeti tagok, mind az egyházvezetés számára. A tanulmányban különböző jól átlátható listákat készítettünk a lelkészi kompetenciák és szolgálati területek kapcsán, melyeket a szolgálati tapasztalatuk felől közelítő lelkipásztorok véleménye alapján kivonatoltunk. E reprezentatív táblázatok és diagramok mögött álló tényleges adatokat kérésre minden érdeklődőnek szívesen hozzáférhetővé teszünk.

Kulcsszavak: kérdőív, online kutatás, kompetencia, lelkészi szolgálat, MRE, kvantitatív kutatás

Jogtudományi absztraktok

Cservák Csaba: A történeti alkotmányosság és a főispáni tisztség

A történelmi alkotmányokat íratlan alkotmányoknak is nevezik, szemben az írott alkotmányokkal, amelyek a másik fő kategóriát alkotják. Az első csoportban az alkotmány nem egyetlen dokumentum. Normái részben szokásszerűek. Ezeket a nép egyetértése emeli alkotmányos szintre. E tekintetben a magyar alkotmány hasonlít Nagy-Britannia történelmi alkotmányához.

A történeti alkotmány is tartalmaz erkölcsi érvelési elveket, amelyek a nép józan észhez kötődnek. Ezek a jövőbeni jogalkotás korlátjaként állnak.

A jogfolytonosság eszméje is összefonódik a Szent Korona elméletével. Más szóval a meglévő jogszabályok csak a meglévő szabályoknak megfelelően módosíthatók folyamatosan.

A korona elsősorban nem az uralkodó, hanem az államiság szimbóluma. Az alkotmányos monarchiákban az uralkodónak sokkal kisebb politikai súlya van, mint egy elnöknek egy elnöki rendszerben.

A közelmúltban a parlament visszaállította a megye kormánybiztosai számára a kormánybiztosi címet. A várnagyi tisztség – magyarul ispánnak nevezik -, a Történelmi Alkotmány szerint az egyik legfontosabb funkció volt. Történelmünk számos nagy személyisége töltötte be (pl. Hunyadi János, Rákócziék, Bercsényi Miklós, Andrássy Gyula.) Mai terminológiával élve ez a személy a központi kormányzat embere volt. A rendfenntartás végrehajtásáért felelős hivatalok vezetőjeként a király, majd – a kiegyezés után – a kormány nevezte ki.

Kulcsszavak: főispán, kormánymegbízott, történeti alkotmány, jogfolytonosság, Szent Korona

Cservák Csaba: Az Alkotmánybíróság igazságszolgáltatási szerepéről

Az alkotmánybíróságok ítélkezése szolgálhat-e az igazságszolgáltatás egyik formájaként? Az igazságszolgáltatás és a bíróság fogalmát kell elemeznünk. Egyes megközelítések szerint az igazságszolgáltatás egyfajta tevékenység, amelyet a bíróságok végeznek. Ha fordítva nézzük a dolgot, akkor az igazságszolgáltatási tevékenységet végző szervek bíróságoknak tekinthetők. A fentiekből legalábbis egyértelmű, hogy a bíráskodás és az igazságszolgáltatás között „szoros egyenértékűség” áll fenn. Az Alkotmány szerint a bíróságok bírói feladatokat látnak el.

Az igazságszolgáltatás monopóliuma a megsértett jogrend helyreállítása. Van egy olyan funkció, amelyet kvázi igazságszolgáltatásnak nevezhetünk. Egyes gondolkodók a jogállamiság fogalmát saját belátásuk szerint értelmezik. A valódi alkotmányjogi panasz intézménye az Alkotmánybíróságot a bírói oldalra szorította.

András Zs. Varga komoly érveket hoz fel a panasz alkotmányjogi jellegével kapcsolatban.

A legalapvetőbb erkölcsi normák elsősorban az alkotmányos alapjogokon keresztül olvadnak be a jogba. Az alkotmánybíráskodás ezért kapcsolódik az erkölcshöz.

Kulcsszavak: alkotmánybíráskodás, igazságszolgáltatás, bíróság, alkotmányjogi panasz, erkölcs

Farkas György Tamás: A német választási rendszer kisebbségekre vonatkozó rendelkezései szövetségi és tartományi szinten

A tanulmány a kisebbségekre vonatkozó speciális választójogi szabályozást vizsgálja Németország választójogában. A Bundestag választások mellett azokat a szövetségi tartományi választójogi szabályozásokat is górcső alá veszi a tanulmány, melyeknél van speciális szabályozás a kisebbségekre. A tanulmány közvetlenül a vonatkozó német joganyag alapján ismerteti a választójogi szabályokat, elemzi azokat és von le következtetéseket.

Kulcsszavak: alkotmányjog, választójog, kisebbségi jog

Juhász Imre: Fiume példátlan fejlődése és ennek jogi háttere Giovanni de Ciotta polgármestersége idején

Fiume gazdag történelmét sokféle nézőpontból vizsgálták már. Sajnos azonban a külföldi irodalomban nem igazán hangsúlyos e történelem magyar vonatkozásainak bemutatása és elismerése. Jelen írás Giovanni de Ciotta vezetése alatt álló városra fókuszál, kiemelve Ciotta politikai pályafutásának a magyar Országgyűléssel kapcsolatba hozható epizódjait és polgármesteresége idejére eső városfejlesztési intézkedések legfontosabb állomásait. Ennek során jól látható, hogy a korabeli Magyarország e tárgyban született központi döntései és ezek végrehajtása szilárd törvényi alapokon álltak és a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területére kiterjedtek.

Kulcsszavak: jogtörténet, Fiume, Magyar Királyság, magyar-horvát kiegyezés, Giovanni de Ciotta

Lajos Edina: A vallásszabadság és kereszténység európai megítéléséről, különös tekintettel a görög sajátosságokra

A vallásszabadság az egyik legfontosabb emberi jog. Mindenkinek joga van a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz; ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint azt a szabadságot, hogy vallását vagy meggyőződését egyedül vagy másokkal együtt, nyilvánosan vagy magánéletben, istentisztelet, tanítás, gyakorlás és szertartás formájában kinyilvánítsa. Senkitől sem tagadható meg az oktatáshoz való jog. Az állam az oktatással és a tanítással kapcsolatban vállalt feladatai gyakorlása során tiszteletben tartja a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára saját vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatást és nevelést biztosítsanak. Az [Egyezményben] meghatározott jogok és szabadságok gyakorlását nemen, fajon, bőrszínen, nyelven, valláson, politikai vagy más véleményen, nemzeti vagy társadalmi származáson, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni, születési vagy más jogálláson alapuló megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.

A vallásszabadság az egyik legfontosabb emberi jog, az ortodox egyház szinte államegyház. A hitehagyást szigorúan büntetik.

Kulcsszavak: gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, emberi jogok, oktatás, ortodox kereszténység

Lajos Edina: Jogértelmezés és erkölcs

Miért szükséges értelmezni a jogot? Főképp azért, mert eleve a szövegeket interpretálni kell, a jog pedig nyelvi egységekben manifesztálódik. Másrészt mivel a megfogalmazott jog absztrakt, a jogalkalmazás során a törvényi tényállást össze kell egyeztetni a történeti tényállással, ez pedig szintén jogértelmezést igényel. Rövid tanulmányomban célom rávilágítani, hogy miként jelenik meg az erkölcs a jogértelmezés különféle módszerei során.

Az ún. Bielefeldi-körtől eredő, Pokol Béla, majd Cservák Csaba és Tóth J. Zoltán által tovább vitt jogértelmezési módszereket alapul véve teszek kísérletet annak feltárására, hogy milyen módon vonhatóak be – amennyiben ez lehetséges – erkölcsi normák a jogértelmezésen keresztül a jogalkalmazás világába.

Kulcsszavak: jogértelmezés, jogalkalmazás, erkölcs, alapvető jogok

Mercz Mónika: Alkotmányos identitás a tagállamokban – és az EU-ban?

Amikor az alkotmányos identitás mibenlétéről folytatunk diskurzust, figyelembe kell vennünk az Európai Unió kontextusában ennek megjelenési lehetőségeit. Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Az Unió (…) tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.” Cikkemben az alkotmányos identitás mibenlétét, valamint az alapvető állami funkciók tagállamokban való megnyilvánulásait szeretném feltárni. Feltevésem, hogy ha létrejönne az EU alkotmánya, beszélhetnénk az Európai Unió alkotmányos identitásáról. Történeti módszer segítségével értelmeztem a vonatkozó joganyagot, amelyet az Európai Unióra igyekeztem rávetíteni, így megvizsgálva, hogy van-e esély az Európai Unió alkotmányos identitásának kialakulására. Bár még nincsenek konkrét válaszok, a hamarosan ismét meginduló Konvent Európa jövőjéről valószínűleg meghatározó jelentőségű változásokat hoz majd a területen, így az alkotmányos identitás immáron EU-s és tagállami szintű kutatása továbbra is releváns téma marad az alkotmányjog tudománya számára.

Kulcsszavak: alkotmányos identitás, alapvető állami funkciók, szuverenitás, állami szervek, Európai Unió

Ronga Adrienn: A halálbüntetés napjaink büntetőjogi szankciórendszerében való alkalmazása nemzetközi kitekintésben

Jelen tanulmány az élethez és emberi méltósághoz való jog vizsgálata körében a halálbüntetés jelenlegi nemzetközi megítélésével és elfogadottságával foglalkozik, mely az élethez való jog, mint leglényegesebb alapjog, valamint az állam büntetőjogi igényének, társadalomvédelmi funkciójának kollízióját eredményezi. Ez az alkotmányjogi konfliktus a világ szinte mindegyik országában lényegi és kulcsfontosságú alkotmányjogi kérdésként jelentkezett és jelentkezik a mai napig is, amit országtól és korszaktól függően sokféleképpen oldottak fel akár az élethez való jog, akár az állam büntetőjogi igényének, társadalomvédelmi funkciójának javára. Jelen tanulmány célja, hogy globális kitekintést adjon a halálbüntetés büntetőjogi szankciórendszerben betöltött szerepéről.

Kulcsszavak: emberi méltóság, élethez való jog, halálbüntetés, alkotmányjog, büntetőjog

Schmidt László: A hatályos magyar civilisztikai és kánonjogi jogszabályok összehasonlítása, az új Egyháztörvény és az ehhez kapcsolódó egyes alkotmánybírósági és EJEB döntések bemutatása

Államalapító Szent István királyunk több, mint 1000 évvel ezelőtt bevezette Magyarországot a keresztény Európába. Szent István országa a kereszténységre épült, a római katolikus keresztény vallás sokáig kizárólagos volt az országban. Mindez elképzelhetetlen lenne a jelen világában, ahol a vallásszabadság és a szekularizáció alapvetés. Ezzel együtt a mai napig nagyon fontos társadalmi kohéziós ereje van a vallásnak, és a (katolikus) egyház is számos oktatási, kulturális, szociális feladatot lát el, együttműködve az állammal. A világi és egyházi jog így együtt is és egymás mellett is szükséges, hogy érvényesüljön. Tanulmányomban bemutatom és összehasonlítom a kánonjogi és a magyar (polgári jogi) jogszabályokat hatályuk, megalkotásuk, valamint a cselekvőképességre, jogi személyekre, és a jognyilatkozatokra vonatkozóan. A fentieken túl a katolikus egyházra vonatkozó magyar szabályozást is áttekintem a rendszerváltozástól kezdődően a legújabb szabályozásig, az ehhez kapcsolódó Alkotmánybírósági és Emberi Jogi Bírósági döntésekkel együtt.

Kulcsszavak: vallásszabadság, szekularizáció, katolikus egyház, kánonjog, polgári jog

Történelemtudományi absztraktok

Balogh Atilla: Harc a lángok ellen – A Keresztes-Fischer Ferenc vezette Belügyminisztérium tűzrendészeti politikája (1931–1935)

A téma a mai napig számos fehér foltot tartalmazott a történelemtudomány területén. A célkitűzés az volt, hogy új tudományos eredmények szülessenek, amelyek által jobban megérthető legyen, hogy e szakpolitikai terület hogyan működött ezekben az években. A források (levéltári források, jogforrások, korabeli szakcikkek stb.) tükrében elmondható, hogy a szakterület problémáinak egy részét megoldotta a belügyi tárca. A megoldatlan problémák leginkább a pénz- és időhiány, valamint a belügyi tárca túlterheltsége következtében voltak jelen. A tűzoltóképzés érte el az egyik legnagyobb eredményt. A tűzoltóságok és egyéb hatóságok, közegek közötti hatásköri problémák megoldása kapcsán is jelentős előrelépés történt.

Kulcsszavak: tűzoltóság, tűzoltók, Belügyminisztérium, nagy gazdasági világválság, Keresztes-Fischer Ferenc

Bödő Krisztián: „Róna határja tágas és igen termékeny” – Besnyő, az ercsi uradalom egyik pusztája

A 18. század végétől az ercsi uradalomban gazdálkodó Lilien báró a racionális elvek alapján fejlesztette a gazdaságot. Az uradalom része volt Besnyő puszta is. Hogyan alakult ennek a pusztának a története? Hogyan alakult át a funkciója az évszázadok során? Amíg a 18. század elején a pusztát csupán arra használták, hogy juhokat legeltessenek rajta meglehetősen kevés bérleti díjért, addig a 18. század második felében már tervszerűbb gazdálkodást és növénytermesztést is folytattak a bérlők. A 19. században Lilien báró, az akkor már két részre szakadt pusztát elgondolásai szerint integrálta az uradalomba, a földeken intenzív növénytermesztés kezdődött, a külső részeken értékesíthető gabonanövényeket termesztettek, a belső részeken takarmánynövényeket. A pusztán megjelentek az alkalmazottak is, akiknek feladataik közé tartozott a földek és a begyűjtött termény őrzése.

Kulcsszavak: mezőgazdaság, mezőgazdasági reform, földművelés, állattenyésztés, majorság

Juhász Eszter: Oslay József Oswald OFM, az Egri Norma és a Ferences Szegénygondozó Nővérek (Congregatio Sororum Pauperibus Succurrentium) rendjének alapítása

A két háború közötti Magyarországon az első világháborús vereség, az Őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, Trianon, a területi, népességi, gazdasági veszteségek alapvető társadalmi és gazdasági változásokat eredményeztek. Talán éppen ennek köszönhető, hogy a korszakban meglehetősen pezsgett a szociális gondolkodás/gondoskodás ügye. E pezsgő légkörben született meg a szociálpolitika, és ekkortól vállalt aktív szerepet az állam az eddig leginkább az egyházak és a civil társadalom által működtetett szegénygondozásban, nemcsak Magyarországon, de egész Európában. Az Egri Norma a társadalom, az állam és az egyház közös működésének/koordinációjának eredménye. Oslay Oswald OFM, az Egri Norma alapítója úgy gondolta, a Norma működéséhez szükséges egy szerzetesi közösség életre hívása, ez lett a Ferences Szegénygondozó Nővérek közössége. Jelen dolgozat az Egri Norma létrejöttének mozgatórugóira, gyökereire és működésére fókuszál, valamint bemutatja annak a szerzetesi közösségnek az alapítását, amelynek szerzetesnői egész életüket a szegények szolgálatának szentelték.

Kulcsszavak: szociálpolitika, szegénygondozás, Magyar Katolikus Egyház, Egri Norma, Ferences Szegénygondozó Nővérek

Keller-Deák Kristóf: A rejtett katonai attasék Csehszlovákiában 1920–1928 között

Magyarország, a trianoni békeszerződés korlátozásai miatt nem küldhetett hivatalosan katonai attasékat más országokba. Ezalatt az idő alatt a katonai attasék diplomácia rangot kapva, rejtve végezték főként hírszerzői tevékenységüket. Csehszlovákia esetében 1928-ig három magyar rejtett katonai attasé teljesített szolgálatot. Hírszerzői tevékenységük, bár nem mindig maradt rejtve a csehszlovák kémelhárítás előtt, igyekezett a kapott feladat szerint, az adott ország haderejéről, hadiiparáról, katonai vonatkozású híreiről minden információt megszerezni.

Kulcsszavak: katonai attasé, Csehszlovákia, hírszerzés, kémelhárítás

Kovács Veronika Luca: „Európé” szívének felülvizsgálata biztonságpolitikai szempontból

A tanulmány azzal a céllal íródott, hogy holisztikus szemlélettel vizsgálja meg a magyar rendszerváltoztatás közép-európai hálózatait, trendjeit, struktúráit és folyamatait, melyeket a Magyar Népköztársaság 1989 és 1991 közötti világ-, illetve geopolitikai helyzetei kreáltak, azaz, azokat a tényezőket, amelyekhez a magyar diplomáciának az biztonságpolitikát szem előtt tartva akkor igazodnia kellett. Mindezek mellett az értekezés igyekszik fogalmilag körülbástyázni azokat a demokratikus értékrendeket, amelyek által körülhatárolhatóvá válnak a korszak politikai értékrendje s annak kérdéskörei.

Kulcsszavak: biztonságpolitika, Közép-Európa, rendszerváltoztatás

ÚJKOR – ÚJ KOR? absztraktok

Művelődéstörténet

Ambrózy Gábor: Az antijozefinista Batthyányak – Batthyány József és Batthyány Tivadar röpiratai az 1780-as évek politikai irodalmának tükrében

Annak ellenére, hogy II. József a birodalom közigazgatási, jogi, és gazdasági centralizálásának programjával lépett fel, uralkodása végére a monarchia politikailag és egységét tekintve rendkívül ingatag helyzetbe került. A felvilágosult abszolutizmus érvrendszeréhez igazított szabadabb légkörű cenzúra éveiben napvilágot látott politikai röpiratok, pamfletek és a korszak közigazgatásában prominens szerepet betöltő hivatalnokok számára belső használatra készült elaborátumok, feljegyzések plasztikus lenyomatai a jozefinus rendszer kritikájának. Az egyre élénkülő politikai diskurzusban a Batthyány család két prominense, a hercegprímás Batthyány József, és testvére Tivadar földbirtokos-vállalkozó is hallatta a hangját. Jelen dolgozat e testvérpár politikai színezetű iratait: Batthyány József: Unterthänige Vorstellung és Batthyány Tivadar: Widerlegung des falsch genannten unpartheiishen Worts an die Bürger von Ungarn címen kiadott röpiratait helyezi a vizsgálat fókuszába, de igyekszik kitekintést adni a két Batthyányval szorosabb társadalmi kapcsolatokat ápoló megszólalók, úgymint Széchényi Ferenc, Hajnóczy József, Forgách Miklós, Szapáry János idevágó iratainak főbb szempontjaira.

Kulcsszavak: Jozefinizmus, Batthyányak, egyházpolitika, alkotmányosság, közlekedéstörténet

Zsidai Réka: A locke-i és a rousseau-i nevelési elvek a gyakorlatban: Festetics László neveltetése a felvilágosodás szellemében és a mai oktatást szabályozó dokumentumok tükrében

A 18–19. század fordulóján a magyarországi felvilágosodás egyik meghatározó személyisége gróf Festetics György volt. A keszthelyi gróf a rangból, társadalmi státusból adódóan, a korszak elvárásaihoz igazodva nagy figyelmet fordított fia, László gróf neveltetésére. Festetics György 1790-ben az európai műveltségű Péteri Takáts Józsefet, majd 1799-től Kultsár Istvánt szerződtette nevelőnek fia mellé. László gróf neveltetését elsősorban a rousseau-i és a John Locke-i elvek határozták meg. Itt keresendők a mai modern tanítást szabályozó jogszabályok (Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai program) gyökerei. Tanulmányomban bemutatom a korabeli nevelés alapelveit (erkölcsi, értelmi, testi nevelés) a hatályban lévő NAT tükrében.

Kulcsszavak: arisztokrácia, Keszthely, Festetics, nevelés, oktatás, felvilágosodás

Intézménytörténet és közigazgatás

Lőrinczi Dénes: Adalékok Sepsiszentgyörgy rendvédelméhez (1877–1913)

1876-ban létrejött az a vármegyerendezés, amely az első világháború végéig meghatározta a székelyföldi települések közigazgatási beosztását. Az újonnan létrejött megyeszékhelynek Sepsiszentgyörgyöt választották. A város önkormányzata a dualizmus időszakában saját költségvetéséből fenntartotta a maga rendőrhatóságát, amelynek hatásköre közvetlenül a város személy- és vagyonbiztonságára terjedt ki. Az évek során azonban kiderült, hogy a legénység létszáma és képessége hiányos e feladatkör teljes lefödésére, ezért a városvezetők úgy döntöttek, hogy felfogadják/bérbe veszik a Magyar Királyi Csendőrség állományát e szerepkör betöltésére. A rendvédelmi testület 1886-os betagolása alapján a sepsiszentgyörgyi őrs, az I. kerület második szárnyának első szakaszához tartozott, ahol akkor összesen 8 csendőr teljesített szolgálatot. Hatáskörük kimondottan a város szomszédságában lévő falvak és azok területeire vonatkozott. Sepsiszentgyörgy önkormányzata több alkalommal próbálta elérni a városi csendőrőrs kiépítését, azonban erre nem volt kellő anyagi fedezete. Az elkeseredett közbiztonsági lehetőségekkel történő próbálkozásoknak végül az első világháború kitörése vetett véget.

Kulcsszavak: rendőrség, csendőrség, közbiztonság, rendvédelem

Pap István: A Magyar-Olasz Bank Részvénytársaság születése – 1920

Az 1879-ben, Triesztben született Camillo Castiglioni a XX. századi európai ipar- és banktörténet egyik legbefolyásosabb személyisége volt. Számos ipari nagyvállalat alapításában és finanszírozásában vett részt. Legnagyobb eredményeit a repülőgépgyártás területén érte el, beleértve a Motor-Luftfahrzeug Gesellschaft-ot és az Ungarischen Flugzeugwerke AG-t, illetve jelentős szerepet töltött be abban is, hogy a BMW gyár elindult a világhírnév felé. A világgazdasági válság sem rengette meg a pénzügyi zsenit tehetsége kibontakoztatásában. A korabeli Európa egyik legnagyobb pénzügyi zsonglőre volt, jól forgott magas politikai körökben is. Karrierjének zsidó származása vetett véget; bujdosni kényszerült San Marino ferences kolostorában, ahol túlélte a vészkorszakot. A Magyar-Olasz Bankot 1920-ban hozta létre, több elődintézmény egybeolvasztásával és jelentős külföldi tőke bevonásával, többek között a Banca Commerciale Italiana-val és az Allgemeine Depositenbankkal együtt. A nagy gazdasági világválság idején a bank mérlege megközelítette a 36 millió dollárt. Később a rögzített árfolyamok és tranzakciós nehézségek gátolták a bank külföldi tevékenységét. A második világháborút követő zűrzavaros években a bank felszámolásra került.

Kulcsszavak: Camillo Castiglioni, Magyar-Olasz Bank, Első világháború, banktörténet, iparvállalatok, gazdasági világválság

Hadtörténet

Keserű Norbert: Egressy Gábor kormánybiztossági tevékenysége az 1848-1849-es forradalom és szabadságharcban

Egressy Gábor fontos alakja a magyar reformkor kultúrtörténetének. Korának egyik legismertebb színésze, Shakespeare darabjait ő ismertette meg széles körben a közönséggel, Petőfi Sándor jó barátja. 1848. március 15-től kezdve aktív résztvevője a forradalomnak, 1848. október-december közt kormánybiztos Szegeden. Ezen időszak bemutatására kisebb hangsúlyt fektettek az eddigi szakirodalomban, tanulmányomban ezt igyekeztem pótolni, a levéltári forrásokat felhasználva. Egressy Gábor főbb feladatai voltak a katonák fegyverzetének, felszerelésének, élelmezésének biztosítása, illetve általában összekötő szerepet töltött be a végrehajtó hatalom, a helyi hatóság(ok) és a hadsereg között. A kevés meglévő szakirodalomban Egressyt általában a feladatra alkalmatlannak mutatják be, de a forrásokat megvizsgálva árnyaltabb a kép.

Kulcsszavak: Kormánybiztos, Országos Honvédelmi Bizottmány, Nemzetőrség, Délvidéki szerb felkelés, szabadcsapat

Mati Márton: A Magyar Vöröskereszt misszió szerepe a szibériai hadifoglyok hazaszállításában

Az első világháború alatt az Antant erők több mint 1,5 millió osztrák-magyar hadifoglyot tartottak fogságban. Ezen foglyok jelentős része Oroszország távoli, leginkább Szibéria kietlen vidékein felállított táborokban szállásolták el. A Monarchia 1918-as kapitulációját, majd az ezt követő felbomlását követően, a hadifoglyok többsége még mindig fogságban volt. A háborút követően, a függetlenedett, de magára maradt Magyarországnak nem állt rendelkezésére elegendő erőforrás, hogy a messze, Szibéria távol-keleti részén fogságban rekedt magyar katonákat hazaszállíttassa. Ez a tanulmány azt kívánja bemutatni, hogy a magyar kormány, a Nemzetközi Vöröskereszt, illetve más amerikai-magyar társaságok közreműködésével hogyan igyekezett megszervezni a több ezer Szibériában maradt magyar hadifogoly hazaszállítását. A küldetés végül sikeresen zárult, annak ellenére, hogy komoly nehézségek akadályozták a mentőakcióban résztvevőket. A Magyar Vöröskeresztes Missziónak, élén Dell’Adami Géza századossal több, mint 13 000 hadifoglyot sikerült a háborút követően Szibéria legtávolabbi részéről Magyarországra hazaszállítaniuk.

Kulcsszavak: hadifogság, keleti front és a Távol-Kelet, Első világháború, Nemzetközi Vöröskereszt, magyar hadifoglyok

Vendriczki Róbert: Kémjátszma Vietnamban – A vietnami magyar misszió a Pax rezidentúra forrásainak tükrében 

1954-ben a genfi egyezménnyel létrejött a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK) és a Vietnami Köztársaság (VK), ám a szerződés nem hozott békét és folytatódott a háború. 1973. január 27-én Párizsban írták alá a vietnámi háborút lezárni szándékozó egyezményt. Ez szavatolta a Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság (NEFB) felállítását, amelyben 1973–1975 között Magyarország is szolgálatot teljesített. A magyar misszió három váltásában Dél-Vietnam területén – a szovjet elvárásoknak megfelelően – polgári hírszerzés folytatására megalakult a Pax rezidentúra is. A rezidentúrának a NEFB-ben a Párizsi Egyezményben meghatározott feladatain kívül további operatív és tájékoztató feladatokat is el kellett végeznie. A katonai hírszerzéssel együtt információkkal segítették Moszkvát, Észak-Vietnamot és a Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormányt (DIFK). Mivel 1974-ben kiemelkedő eredményeket értek el, felértékelődött a rezidentúra munkája. A hírszerzői tevékenységet egészen Saigon elestéig, 1975. április 30-ig folytatták. Az ostrom idején a magyar kontingens ott tartózkodó állományát amerikai segítséggel vonták ki, és május 8-án hagyták el az ország területét.

Kulcsszavak: Vietnami Demokratikus Köztársaság, Vietnami Köztársaság, Nemzetközi Ellenőrző és Felügyelő Bizottság, Dél-Vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány, Párizsi Egyezmény, Pax rezidentúra, polgári hírszerzés, Moszkva, Saigon, magyar misszió

Társadalomtörténet

Segesdi Gergő: A köztársasági kérdés a magyar politikai közbeszédben 1918 és 1928 között

A köztársaság és a köztársaságpártiság, a republikanizmus nem tartozik a magyar történelem fő vonulataihoz. Mégis jogosan merül fel a kérdés, hogy egy olyan ellentmondásos megítélésű kísérlet után, mint amilyen az 1918-as Károlyi-féle köztársaság volt miképpen jelent meg ez az eszmerendszer egy olyan közegben, amelynek legitimációja jórészt a forradalmi rendszer elutasítására épül. Jelen volt-e egyáltalán a Horthy Miklós nevével fémjelzett korszakban. A rövid válasz az, hogy igen. Az 1920-as évek elején a politikaiközéletben többen is felszólaltak a köztársasági államforma mellett. Elsőként meg kell említenünk a Nagy György-féle köztársasági mozgalmat, amely már az első világháború előtt is küzdött a köztársaságért. Majd ezt követően szólnunk kell a szociáldemokratákról, akiknek a kérdéshez való viszonyát szigorúan szabályozta a Bethlen-Peyer-paktum. Meg kell végül említenünk azokat, akik ezen a két csoportosuláson kívül estek, mégis valamilyen formában felszólaltak a köztársaság mellett. A felsorolt három csoportban közös, hogy köztársasági eszmerendszerük hasonlóan épült fel, annak megvalósítását békésen és törvényes úton képzelték el. Közös továbbá, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a hatalom fellépett ellenük.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, köztársaság, republikanizmus, baloldali politika

Juhász Eszter: Egy lehetetlen katolikus egyházközösség a főváros szívében – A budapesti Szent Rita plébánia alapításának (1945-1952) története

A második világháborút követően a Magyar Katolikus Egyháznak sokféle új kihívással kellett szembenéznie: nemcsak a háborús vereséget követő sokk, de a Szovjetunió árnyékában a kommunizmus veszélye is megjelent. A hívek jobb ellátása érdekében 1946-ban Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek átszervezte a budapesti esperesi kerületek rendszerét, s a korábbi 3 helyett, 7 esperesi kerületre osztotta a fővárost, továbbá 4 új lelkészséget is alapított. A szerveződő új lelkészségek vezetőket is kaptak: Erzsébetvárosba (helyileg a Józsefvárosban volt) dr. Galambos János került. Galambos Szent Ritát kérte és kapta új temploma védőszentjének, kinek tisztelete az Angolkisasszonyok szerzetesi közösségének közvetítésével került Magyarországra, s akit a „lehetetlen ügyek” védőszentjeként is ismernek. 1946. április 1-jén, Mindszenty bíboros hivatalos kinevező iratával, megalakult az új lelkészség, melyet a főpásztor teljes plébániai jogkörrel ruházott fel. A különös kis „templomba”, mely kezdetben semmi templom formát nem mutatott, özönlött a sok Szent Rita tisztelő, a lehetetlen ügyek védőszentjének pártfogását keresve. Ezért a lelkész kiépítette e tisztelet hivatalos formáját és bevezette a csütörtöki Rita napot, szentmisével, szentbeszéddel, litániával. Galambos János rettentő szívóssággal egyben tartotta, fejlesztette a fiatal közösséget, s ez hamarosan a hatóságoknak is szemet szúrt: 1952. szeptember 1-vel át is helyezték a budapesti, Rokolya utcai Segítő Szűz Mária plébániára. Különös hely volt a Szent Rita. Az ’50-es években rendkívül sok pap szolgált itt, hosszabb-rövidebb ideig, hivatalosan, vagy épp nem. A legmélyebb kommunizmus idején, békepap vezető lelkésszel is rengeteg szentmisét mondtak, hétköznap és hétvégén egyaránt. Rögtön az alapításkor elkezdtek működni a vallásos élet különféle egyesületei, megindult a lelki élet. Folyamatosan működött a Karitász, a Népkonyha, látogatták a környék betegeit, szegényeit, házapostoli rendszert vezettek be. Ezek működését az elkövetkező évek politikai eseményei folyamatosan korlátozták, legtöbbjük működése végleg meg is szűnt. Közben a legnagyobb feladat egy valódi templom megépítése volt. Gumiszerelő műhely, szikvízüzem, romos, bedőlt falu fészer – ezekből végül mégis összeállt egy épület, melyet Mindszenty bíboros 1947 őszén kápolnává szentelt. E templom köré épült ki a máig töretlenül népszerű és országszerte, sőt, azon is túl is ismert Szent Rita kultusz.

Kulcsszavak: Szent Rita, Magyar Katolikus Egyház, kommunizmus, egyházüldözés, Rákosi-korszak

Madácsy Tamás: A Magyar Demokrata Fórum Zala megyei szervezeteinek megjelenése a helyi nyilvánosságban, 1988-1989

Tanulmányomban 1988 őszétől kezdve a helyi sajtó cikkeinek és híradásainak elemzése révén kívántam illusztrálni, hogy a Magyar Demokrata Fórum követői, a Zala megyei szervezetek alapítói miként érték el, hogy tizenkét hónappal később, demokratikus választás útján saját jelöltjüket küldjék az utolsó állampárti országgyűlésbe. A rendszerváltás korának vidéki politikatörténetét számos adalékkal egészítik ki az MDF egykori tagjaival készített oral history interjúk. A témában két éven át tartó kutatást folytattunk, ami a teljes vidéki Magyarországra kiterjedt, és mintegy 60 beszélgetés hang- és képanyagának rögzítését eredményezte. Három évtized kellő történelmi távlatot biztosít ahhoz, hogy az események szereplői levonják a szükséges konzekvenciákat, és személyes aspektusból adják közre a rendszerváltás vidéki történetét, olyan részletekkel is gazdagítva, amelyek más forrásokban nem találhatóak meg.

Kulcsszavak: rendszerváltozás, társadalmi mozgalom, Magyar Demokrata Fórum, Lakiteleki Találkozó, helyi nyilvánosság

KRE-DIt 2021/2 absztraktok

Hittudományi absztraktok

Pető-Veres Kata: A keresztséget érintő 20. századi változások az 1968-as országos református liturgiai felmérés válaszainak tükrében

A külföldi testvéregyházakban zajló liturgiai megújulási mozgalmak célkitűzései a Magyarországi Református Egyházat sem kerülhették el. Az egyházvezetés elérkezettnek látta az időt egy új Istentiszteleti Rendtartás kidolgozásához, az érvényben lévő Istentiszteleti Rendtartás leváltásához, amelynek egyik, talán nulladik lépcsőfoka volt az 1968. húsvétja előtt kiküldött országos liturgiai kérdőív. A kérdőív a használatban lévő ágenda használhatóságára kérdezett rá, és teret engedett a lelkészek számára, hogy véleményük elmondása mellett saját javaslataikat is megfogalmazzák. A kérdések között többek között szerepelt a homíliás istentisztelet, a sákramentumos istentisztelet, a konfirmáció vagy a temetés is. Tanulmányomban a keresztségre vonatkozó válaszokat tekintem át, melyek betekintést engednek a szocialista diktatúra egyházi életébe, istentiszteletről, sákramentumokról alkotott véleményébe, és némileg összehasonlításul is szolgálnak a mai lelkészek számára, akik meglehet, hogy más gondokkal néznek szembe, de az egyénieskedés, a sokszínűség most is problémát jelent.

Kulcsszavak: 20. század, liturgia, keresztség, egyénieskedés, felmérés

Jogtudományi absztraktok

Gonda Zsolt: Az Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR)

A tanulmány célja az energiahatékonysági rendszer, az EKR legfontosabb szabályainak bemutatása, mely során a szerző az európai uniós jogi aktusok, magyar jogba történő jogharmonizációs célú implementálásását kívánja bemutatni.

Kulcsszavak: Energia jog, európai unió joga, energiahatékonysági rendszer

Gonda Zsolt: Az önvezető autók kapcsán felmerülő legfontosabb jogi kérdések

Az önvezető autók elterjedése összetett ipari, technológiai, műszaki és szabályozási kérdéskört érint, amelynél fogva hosszú átmeneti időszakra kell számítani, amikor önvezető és nem önvezető autók osztoznak majd az utakon. A technológiai fejlődés gyors üteme jelentős hatással van a közlekedési ágazatra, mind a robotika és a mesterséges intelligencia területén, az önvezető járművek nagy mértékben megváltoztatják majd mindennapi életünket, a nemzetközi közúti közlekedés jövőjét, javíthatják a közúti közlekedésbiztonságot, fokozhatják a mobilitást és csökkenthetik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

Kulcsszavak: Önvezető autók jogi kérdései, mesterséges intelligencia jogi kérdése

Molnár Péter: Az új kínai adatvédelmi törvény (PIPL) összehasonlítása a GDPR-ral és a CCPA-val

Tanulmányunkban összehasonlítjuk az új Kínai adatvédelmi törvényt az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletével és a kaliforniai CCPA-val. A különféle adatvédelmi szabályozások kialakulásának áttekintését követően azonosítjuk a közös pontokat és a legfontosabb különbségeket, segítve ezzel mind a kutatók, mind a gyakorlati szakemberek munkáját.

Kulcsszavak: PIPL, Kínai adatvédelmi törvény, GDPR, CCPA, adatvédelem

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A Gyermek jogairól szóló New Yorki-i Egyezmény 12. cikkének hatása a gyermekközpontú igazságszolgáltatás kialakulására

A gyermekek számtalan módon és meglepően gyakran találkoznak a jogrendszerrel. Véleménynyilvánítási joguk gyakorlását és véleményük figyelembevételét a bírósági eljárások során a Gyermek jogairól szóló 1989. november 20. napján elfogadott New Yorki-i egyezmény 12.cikkében deklarált meghallgatáshoz való jog, mint egyéni részvételi jog biztosítja. A gyermekjogok fejlődése során a gyermekek eljárásjogi jogai rendszerbe szerveződtek. A fejlődés egyik lépéseként az Európa Tanács 2010-ben megalkotta a gyermekbarát igazságszolgáltatásra vonatkozó iránymutatását, egyúttal meghatározta a gyermekbarát igazságszolgáltatás fogalmát. A gyermekek eljárási jogainak érvényesülését biztosító e két legfontosabb összetevő a civilisztika területén értelemszerűen a polgári perrendtartásban egyesül. Jelen cikk annak bemutatását célozza, hogy a 12.cikk megjelenik-e a magyar polgári eljárásjogban, amennyiben igen milyen módon.

Kulcsszavak: gyermekek jogairól szóló egyezmény, a véleménynyilvánítás joga, gyermekközpontú igazságszolgálatatás

Orbánné Szél Napsugár Ágnes: A tájékoztatási jog biztosításának lehetőségéről a kiskorúakat érintő házassági perekben – látványos egyedi gesztus vagy hathatós jogvédelem?

Az elmúlt évtizedekben a tokenisztikus felfogás háttérbe szorulásával és a gyermekközpontú igazságszolgáltatás térnyerésével megváltozott a gyermekek eljárásjogi helyzete is az őket érintő polgári, leginkább családjogi eljárásokban. Azonban az eljárás során történő képviseletük és ezzel együtt a tájékoztatáshoz való joguk gyakorlásának teljes körű biztosítása még mindig hagy kívánnivalót maga után. A tájékoztatási jog érvényesülésére egyedi, nagy nyilvánosságot kapott példa volt egy brit bíró kiskorúhoz intézett ítéletet magyarázó levele, mely azonban nem vált gyakorlattá. A tájékoztatási jog és párhuzamosan a kiskorúak képviseletének biztosítására egy akár a magyar gyakorlatban is jobban megvalósítható  külföldi jogintézményt a spanyol polgári ügyész, a fiscal példáját  kívánom felvázolni  megoldási lehetőségként, mely a jelenlegi polgári perrendtartásban szabályozott a kiskorúak képviseletét csak részben lefedő eseti gondnok szerepét válthatná fel.

Kulcsszavak: Gyermekközpontú igazságszolgáltatás, bírói levél, tájékoztatáshoz való jog, fiscal, eseti gondnok

Ronga Adrienn: A Brexit közjogi és gazdasági hatásai az Egyesült Királyság tekintetében

A tanulmányban elsődlegesen az Egyesült Királyság jelenlegi, Brexitet követően fennálló közjogi helyzetét, valamint a gazdasági, jövőbeli tendenciáit, illetve a kereskedelmi viszonyok átalakulásának folyamatának bemutatására fókuszál. Ennek keretén belül az Egyesült Királyság gazdaságában, az újonnan bekövetkező kereskedelmi, pénzügyi és munkaerőpiaci hatásokat kiemelve, a különböző iparágak területeinek módosulását ismertetem a Brexit bekövetkeztének fényében. Összességében a tanulmány a Brexit komplex megvalósulásának egyes gazdaságilag releváns mozzanatainak közjogi és gazdasági szempontú bemutatását, értelmezését tűzte ki célul.

Kulcsszavak: Európai Unió joga, Brexit, közjog, kereskedelmi jog, pénzügyjog, munkajog

Történelemtudományi absztraktok

Demeter kata: Az egykekérdés Kodolányi János publicisztikájában

Kodolányi János a 20. századi magyar irodalom és a népi mozgalom kiemelkedő alakja volt. Az ormánsági gyökerekkel rendelkező Kodolányi Jánost a ’20-as évektől kezdve foglalkoztatta a dél-baranyai egykéző parasztság élete és lelki világa, írói tehetségéről ekkor még csak szépirodalmai művei árulkodtak. Nem sokkal később a publicisztika műfajában is alkotni kezdett, ahol már a népi írókra jellemző szemléletmód szerint vizsgálta a témát. Írásaiban helyet kapott a középosztály erőteljes bírálata, a kapitalizmus kritikája és a német térhódítás veszélye. Gondolkodásának fő ismérve, hogy az egykéző dél-baranyai nép szokását nem csupán a régió sajátosságának tekintette, hanem az egész magyar nemzet sorsát megpecsételő problémaként tartotta számon.  Jelen írásom a publicisztikai művekre támaszkodva kívánja rendszerezni Kodolányi egykézésről kialakított képét az említett szempontok figyelembevételével.

Kulcsszavak: Horthy-korszak, magyar parasztság, egykerendszer, népi írók mozgalma, Kodolányi János

Keller-Deák Kristóf: A Vág völgye a hírszerzés célkeresztjében

A két világháború közötti időszakban a magyar katonai attasék egyik fő feladata volt az adott országban a hírszerzés irányítása, szervezése. Feladatuk az információszerzés volt, amely mindennemű adatot jelentett a fogadó ország hadseregéről, vagy bármilyen, a hadsereghez kapcsolódó tevékenységéről. Így volt ez Csehszlovákia esetében is, amely kiemelt fontossággal bírt a korszakban. Ennek köszönhetően az attasék bármilyen katonai jellegű hírt, információt jelentettek jelentéseikben. Egy ilyen jelentéssorozat szól arról, amikor 1933-ban az akkori katonai attasé, Lakatos Géza alezredes figyelt fel a Vág völgyében zajló építési munkálatokra, amelyeket ő katonai célúnak tulajdonított, ezért több hírszerzési jelentésben is beszámolt a térségben tapasztalható építkezések jellegéről, folyamatáról.

Kulcsszavak: Lakatos Géza, katonai attasé, hírszerzés, hadiipar, Vág folyó, Csehszlovákia

Fodor Krisztina: Syneros mártír a „monachus” a passiók és mártírológiumok tükrében

A tanulmány a diocletianusi keresztényüldözés egyik pannoniai mártírjának, Syneros mártírnak szerzetesi hagyományát vizsgálja. Már a legelső kutatókat is zavarba ejtette az a feltételezés, hogy a 300-as évek legelején hogyan nevezhettek valakit monachusnak, miközben a szó használata a 4. század második felében terjedt el a Római Birodalom ezen területén. A mártírról fennmaradt két passio ugyancsak nem segít a válasz megtalálásában, hiszen az egyik tartalmazza a monachus jelzőt, míg a másik nem. A tanulmányban a legkorábbi forrásoktól (feliratoktól) elindulva végig elemezzük a jeromosi mártírológium másolatait és kitérünk a történeti mártírológiumok kódexeire is, valamint a passiok kézirati hagyományaira. Az elemzésből megállapítható, hogy a monachus szó egy kései betoldás eredménye. A bővítés azonban nem a passio szerzők / másolók részéről keletkezhetett, hanem a történeti mártírológiumok szerzői (azon belül is egy névtelen lyoni szerző) alkották meg Syneros mártír szerzetesi hagyományát a 9. század elején, melyet később viszontlátunk a 14. századi passioban is. Így tehát jelen tanulmány a forrásokhoz erősen ragaszkodva kívánja bizonyítani, hogy Syneros mártír nem lehetett szerzetes szent.

Kulcsszavak: Pannonia, Sirmium, keresztényüldözés, Syneros, mártír, monachus, szerzetes, mártírológium

Pap István:  A Központi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaságnak a budapesti bérházak és lakásépítésekben játszott finanszírozási szerepe (1908–1911)

A múlt század első évtizedében tömegek indultak meg vidékről Budapestre munkát vállalni, miközben a fővárosi lakások száma nem nőtt ezzel párhuzamosan. A legrosszabb helyzetben a kiskeresetű alkalmazottak, munkások voltak. A Központi Kereskedelmi és Iparbank ebben a helyzetben vállalt finanszírozóként szerepet azzal, hogy bérlakások építéshez nyújtott hitelt különböző építési vállalkozóknak, építőmestereknek, akik Budapest különféle pontjain bérlakásokat építettek, ezzel is csökkentve a lakáshiányt a fővárosban.

Kulcsszavak: Központi Kereskedelmi és Iparbank, tisztviselő telepek, Bárczy István, Budapesti városfejlesztési tervek

Pap István: Camillo Castiglioni és a Magyar-Olasz Bank első három üzletéve

Camillo Castiglioni pénzügyi zseni kiemelkedő szerepet vállalt a Magyar-Olasz Bank létrehozásában 1920-ban. 1920-1923 közötti időszakban a bank rohamosan fejlődött. Különféle ipari és kereskedelmi vállalatok részvényein keresztül nyert részesedést. A trianoni béke utáni csonka Magyarország lakossági és vállalti hitelezésben jelentős szerepet játszott, ezzel elősegítve az ország gazdasági fejlődését. A bank része volt a Banca Commerciale Italiana keleteurópai terjeszkedésének.

Kulcsszavak: Castiglioni, Magyar-Olasz Bank, vállalati részvények, banki hitelek

Rátvay-Nagy Dániel: Egy budapesti és három vidéki reáliskola tanulóinak száma, anyanyelvi és vallási megoszlása 1867-1914

A 19. század második felében egy új iskola típus jelent meg Magyarországon, a reáliskola. A porosz-osztrák mintára létrehozott reáliskola, a történetírás jelenlegi álláspontja szerint nem volt népszerű. A dualizmus korában, Magyarországon a tanulók mindössze 15%-a járt reáliskolába míg ez az arány Ausztriában 30%-volt. A vizsgált reáliskolák viszont a korszakban növekedtek, többször is maximum kapacitás mellett működtek. Túlnyomó többségben ezekbe a reáliskolákba magyar anyanyelvűek jártak. Feltételezhető egy kapcsolat a VKM rendeletei és a tanuló létszámok változása között. A reáliskolákat nagy arányban zsidók látogatták.

Kulcsszavak: Dualizmus, reáliskola, oktatás, nemzetiség, vallás, zsidóság

Zsidai réka: Festetics László (1785– 1846) neveltetése és a mai oktatási rendszer

A 18–19. század fordulóján a magyarországi felvilágosodás egyik meghatározó személyisége gróf Festetics György volt. A keszthelyi gróf a rangból, társadalmi státusból adódóan, a korszak elvárásaihoz igazodva nagy figyelmet fordított fia, László gróf neveltetésére. Festetics György 1790-ben az európai műveltségű Péteri Takáts Józsefet, majd  1799-től Kultsár Istvánt szerződtette nevelőnek fia mellé.

László gróf neveltetését elsősorban a rousseau-i és a John Locke-i elvek határozták meg. Ezek a mai modern tanítást szabályozó jogszabályok (Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai program) egyértelmű gyökerei. A források alátámasztják, hogy László neveltetésének középpontjában a közjó szolgálatába állított hivatali-udvari életre való felkészítés állt. Tanulmányomban bemutatom a korabeli nevelés alapelveit (erkölcsi, értelmi, testi nevelés) a hatályban lévő NAT tükrében, kitérve a releváns pedagóguskompetenciákra is.

Kulcsszavak: Festetics László, felvilágosodás, nevelés, pedagógia, magánnevelő, John Locke, J. J. Rousseau, közjó, Nemzeti Alaptanterv, Pedagógiai Program, pedagóguskompetenciák, instrukciók