Hittudományi absztraktok
Márkus Máté: Az egzisztencializmus alapfogalmai: Nietzsche
A tanulmány Nietzsche filozófiájának előzményeit tárja fel, különös tekintettel a voluntarizmusra és az életmű kulcsfogalmaira. A szerző Ágoston szeretetfogalmából indul ki, amelyet olyan dinamikus erőként értelmez, amely által a lényeg megvalósul a létezésben. Ezt követően Schelling akarat- és természetfilozófiáján keresztül vezeti be az olvasót Schopenhauer pesszimista akaratfilozófiájába. Végül bemutatja, miként veszi és alakítja át Nietzsche Schopenhauer akaratfogalmát, és kibontja filozófiájának fő gondolatait: az értékek átértékelését, az Übermensch koncepcióját, valamint az örök visszatérés eszméjét.
Kulcsszavak: Nietzsche, voluntarizmus, akaratfilozófia, Schelling, Schopenhauer, hatalom akarása, Übermensch, örök visszatérés
Tikász Ábel: Az iszlám vallás Abraham Kuyper (1837-1920) teológiájában
A tanulmány Abraham Kuyper (1837–1920) lelkipásztor, teológus, Hollandia miniszterelnökének (1901–1905) viszonyát vizsgálja az iszlám valláshoz. A kérdés aktualitását adja a megváltozott kontextus: ma már jelentős bevándorló hátterű muzulmán közösség él Nyugat-Európában. A tanulmány először ismerteti a vizsgált forrásokat, megvizsgálva Kuyper Princetonban 1898-ban tartott előadásaira és közel-keleti útinaplójára. Másodsor rámutat Kuyper világnézeti motivációira, majd az iszlám és a teológiai liberalizmus hasonlóságát a Szentíráshoz, az eredendő bűnhöz és az engeszteléshez kapcsolódóan ismerteti. A tanulmány rámutat az iszlám egyszerűségére és misztikusságára mely Kuyper szerint a térhódításának legfőbb oka. A tanulmány végül következtetéseket tesz, hogy az iszlám milyen kihívásokat jelent a 21. századi keresztyénségre nézve.
Kulcsszavak: iszlám, neokálvinizmus, miszticizmus, világnézet
Veres Ábel: Isten dicsőségének színtere a teodráma perspektívájából
A teológia történetében a színház képe gyakran megjelent az egyház gondolkodásában – így például Kálvin Jánosnál is, akinek egyik fontos meglátása az volt, hogy a teremtett világ Isten dicsőségének színtere. E gondolatot Hans Urs von Balthasar bontotta ki a legteljesebben Theodramatik című négykötetes művében. Balthasar ebben a munkájában Isten kinyilatkoztatásának dinamikáját, valamint az egyház jelenlétét hangsúlyozza az isteni drámában. A színház metaforája a 21. századi ember számára is érvényes és beszédes képet adhat, különösen azoknak, akik elveszítették életük célját vagy irányát. Segíthet megérteni, hogy milyen szerepet tölt be az ember ebben a nagy drámában. Ennek érdekében először Balthasar drámaelméletét mutatom be, amely az epikus és lírai megközelítések szintéziseként alkotja meg a drámai látásmódot. Ez a harmadik nézőpont nem külső szemlélődés, de nem is pusztán szubjektív látásmód – sokkal inkább egy olyan megközelítés, amely komolyan veszi az objektivitást és a szubjektivitást, s ezeket egységbe foglalja a drámában. A teodrámában való részvételünk értelmezését a drámaelmélet kulcsfogalmain keresztül tisztázom, különös tekintettel az emberi, véges szabadság kérdésére. Mivel az ember önismerete Isten ismeretéből fakad, ezért először a Szentháromság személyeinek szerepét vizsgálom a drámában, majd ezekhez kapcsolom az emberi szabadság lehetőségeit. Végül az egyház részvételén keresztül mutatom be, hogyan válhat a teremtett világ valóban Isten dicsőségének színterévé – még olyan kortárs kihívások közepette is, mint a világjárványok vagy a háborúk.
Kulcsszavak: teodráma, Isten dicsősége, Szentháromság szerepei, egyház a drámában, végesség és szabadság
Jogtudományi absztraktok
Ács Benedek: A nemzetközi sportjog rendszere
Jelen tanulmány célja a nemzetközi és globális sportjog közötti fogalmi és gyakorlati különbségek feltárása, valamint ezek hatásának vizsgálata az állami sportigazgatásra. A dolgozat külön elemzi a lex sportiva rétegzettségét, valamint a nemzetközi egyezmények, így az UNESCO doppingellenes egyezménye, a Macolin és Saint-Denis Egyezmények magyar jogrendszerre gyakorolt hatását. A globális sportjog keretében bemutatásra kerül a FIFA és a NOB szerepe, valamint ezek jogalkotási autonómiája és jogérvényesítési kihívásai. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a nemzetközi sportjog hatékony állami együttműködést igényel, míg a globális sportjog a sportszövetségek belső normarendszerén alapul, amelyek jogi ellenőrzése gyakran korlátozott.
Kulcsszavak: nemzetközi sportjog, globális sportjog, nemzetközi egyezmények
Fekete Dóra: A társadalmi részvétel fogalmi meghatározása és jelentősége
A részvételiség, a társadalmi részvétel napjainkban egyre hangsúlyosabb jelentőséggel bír, ezért vizsgálatakor elsődleges fontosságú a részvétel fogalmának tisztázása. A jog- és politikatudományban a „részvétel” nem egységesen értelmezett fogalom: különféle elméleti modellek alapján más-más tartalommal ruházzák fel. Egyes megközelítések a részvételt csupán az állampolgári véleménynyilvánítás vagy választói aktivitás szintjén értelmezik, míg mások a deliberációra, közösségi együttműködésre és kollektív döntéshozatalra helyezik a hangsúlyt. Mivel a részvétel fogalma nem egyértelmű, ezért e tanulmány célja, hogy a különböző értelmezéseket bemutassa, és feltárja, hogy mit is értünk részvétel alatt, és ez milyen elméleti keretek között vizsgálható.
A fogalom tisztázása nemcsak elméleti szempontból fontos, hanem a gyakorlati értelmezhetőség miatt is. A részvételi mechanizmusok hatékonyságát, társadalmi beágyazottságát vagy demokratikus hozzáadott értékét csak akkor tudjuk érdemben értékelni, ha világos alapfogalmakra és mércékre építkezünk. Az elméleti megközelítések önmagukban tehát nem elegendőek: a részvétel működését konkrét társadalmi-politikai kontextusban, valós gyakorlatokon keresztül lehet jobban megérteni. Ezért a tanulmánynak végén a részvétel különféle elméleti értelmezéseinek bemutatása után két konkrét, a gyakorlatban már sikeresen megvalósult példa is bemutatásra kerül.
Keskeny Dávid: A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi monitoringtevékenysége
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) fogyasztóvédelmi monitoringtevékenysége a 21. századi pénzügyi szektor átalakulására adott válaszként, az integrált felügyeleti modell keretében fejlődött ki. A 2013-as PSZÁF-fúzióval az MNB hatásköre kiterjedt mind a prudenciális, mind a fogyasztóvédelmi területekre, lehetővé téve a pénzügyi stabilitás és a fogyasztói érdekek egyensúlyát. Az MNB monitoringrendszere kockázatalapú, adatvezérelt megközelítést alkalmaz, amely magában foglalja a piaci trendek, visszaélések, termékkockázatok és fogyasztói panaszok szisztematikus elemzését. A monitoring nem csupán reaktív eszköz, hanem proaktív, megelőző beavatkozások alapja is. Az MNB eszköztára tematikus vizsgálatokat, ügyfélszolgálati adatbázisok elemzését, gépi tanulásra épülő panaszfeldolgozást és nemzetközi ajánlások integrációját öleli fel. A rendszer működése multidiszciplináris, jogi, gazdasági, szociológiai és informatikai tudást egyesít. A monitoring fő céljai a kockázatok azonosítása, előrejelzése, megelőzése és a piaci szereplők, valamint fogyasztók tájékoztatása. Az elmúlt években a monitoring eredményeként az MNB ajánlásokat, figyelmeztetéseket és hatósági intézkedéseket alkalmazott, jelentősen befolyásolva a piaci magatartást. A magyar modell nemzetközi összehasonlításban is előremutató, különösen az adatvezérelt elemzések és edukációs eszközök integrációjában. A jövőbeni kihívások között a fenntarthatóság, digitalizáció, mesterséges intelligencia és társadalmi sérülékenység kezelése szerepel. A tanulmány kiemeli, hogy a monitoring nem pusztán technikai feladat, hanem közérdeket szolgáló, társadalmi igazságosságot és pénzügyi kultúrát erősítő szabályozási filozófia. Az MNB fogyasztóvédelmi monitoringja így a hazai pénzügyi rendszer fenntartható fejlődésének és a fogyasztói bizalom növelésének kulcsa.
Kulcsszavak: Magyar Nemzeti Bank (MNB), fogyasztóvédelem, adatvezérelt elemzés
Lapu Árpád: A semlegesség fogalmának eltérő jelentései a különböző jogterületeken, a jog rétegeiben, az államok semleges nemzetközi jogi jogállásának szemszögéből
A semlegesség fogalmához különböző jelentéseket kapcsolnak a különböző jogrétegek, jogterületek, sőt, sokszor még egy-egy jogterületen belül is jelentős eltérések figyelhetők meg. Ez jelentős problémát okozhat az állandó és ad hoc semlegesség, valamint a nemzetközi jogi semlegességi jog alkalmazása szempontjából. A jelen tanulmány célja a jog rétegelméleteinek segítségével feltérképezni azt, hogy milyen jelentésekben fordul elő a semlegesség kifejezés az egyes jogrétegekben, valamint jogterületeken. A különböző jogrétegek vizsgálata rámutatott, hogy rendkívül széles palettán mozog a semlegesség kifejezés alkalmazása az egyes rétegekben. Megállapítható, hogy még a nemzetközi jogon belül és a semlegességi jogon belül sem tisztázott a semlegesség pontos jelentése, ami számos gyakorlati jogi vitát okoz és megnehezítheti a semlegességi jog hatályának megállapítását, a semlegességi jog alkalmazását.
Kulcsszavak: jogdogmatika, állandó és ad hoc semlegesség, semlegességi jog, nemzetközi jog, a jog rétegeinek elmélete
Ripp-Nagy Nóra: A „ius vitae” alkotmányos alapkérdései
A tanulmány során először az első generációs emberi jogok eszmetörténeti fejlődését fogom vizsgálni, vagyis azokat az irányzatokat, jogelméleti kérdéseket igyekszem górcső alá venni, amelyek arra kerestek-keresnek választ, hogy honnan is erednek az emberi jogok. Ez a négy nagy irányzat a természetjogi iskola, a moralista megközelítés, a pozitivizmus, illetve a nemzetközi jogi iskola. A tanulmány a jogelméleti-eszmetörténeti általános elvont rész után a ius vitae vonatkozásában in concreto a hatályos jogunkban szabályozott jogintézményekre, különösen az abortuszra, a halálbüntetésre és végül az eutanáziára koncentrálódik.
Kulcsszavak: alkotmányjog, alapjogok, élethez való jog
Szőnyegi Tamás: Nemzetek föderációja – Bosznia-Hercegovina, mint a modern, demokratikus etnoföderáció instabil modellje – a 30 éves Daytoni békemegállapodás mérlege
A következő dolgozatban szeretném bemutatni Bosznia-Hercegovina államszerkezetét, különös tekintettel annak etnikai elemeire. A dolgozat elején egy rövid történeti kitekintéssel szeretném bemutatni azokat a folyamatokat, amelyek eredményeképpen eljutottunk Bosznia-Hercegovina mai állapotához. Ezután röviden bemutatjuk Bosznia-Hercegovina szövetségi szintű, entitási szintű és az alatti szintek népképviseleti struktúráit és megvizsgáljuk, hogy a három államalkotó nemzet — a bosnyák, a horvát és a szerb — miként képviselteti magát a különböző döntéshozatali szinteken. A dolgozat célja továbbá, hogy a nyugat-balkáni állam területi alapú hatalommegosztási intézményeit és a többnemzetiségű, így szükségszerűen etnikai alapon szerveződő állam egyfajta működőképességi mérlegét megvonja. Megvizsgáljuk, hogy melyek azok a konszociációs intézmények, amelyek működőképesnek bizonyultak, és melyek azok, amelyek kevésbé. A dolgozat aktualitását az is adja, hogy idén lesz 30 éves a Daytoni békeszerződés, amely kialakította az itt vizsgált államszerkezeti struktúrákat. A 30. évforduló alkalmából szeretnénk a dolgozatban mérleget vonni a békemegállapodás eredményeiről, továbbá szeretnénk bemutatni néhány tendenciát e sajátos etnoföderáció elmúlt évtizedeiből.
Kulcsszavak: Bosznia-Hercegovina, Boszniai Szerb Köztársaság, Bosznia-hercegovinai Föderáció, területi alapú hatalommegosztási modellek, etnokrácia, működőképesség, konszociációs mechanizmusok
Szűcs Dániel: Az emberkereskedelem tényállásának hazai fejlődése, avagy történeti visszatekintés négy büntetőtörvénykönyv távlatából
Az emberkereskedelem, mint az emberi szabadság és méltóság elleni legsúlyosabb jogsértések egyike, amelynek tilalmát az Alaptörvény is kifejezésre juttatja, hosszú ideig nem jelent meg önálló tényállásként a büntetőjogunkban. Jelen tanulmány a magyar büntetőjog kodifikációs fejlődését elemzi az anyagi jogi szabályozás tükrében, a Csemegi-kódextől (1878. évi V. törvény) a 2012. évi C. törvényig. A vizsgálat központi kérdése annak feltárása, hogy az egyes büntetőtörvénykönyvek milyen válaszokat adtak az emberkereskedelem keretében megvalósuló kizsákmányolás tekintetében. A nemzeti joganyag dinamizmusával párhuzamosan az időközben napvilágot látott nemzetközi instrumentumokban megjelenő rendelkezések és szabályozási koncepció is bemutatásra kerül. A tanulmány fényében megállapítható, hogy az emberkereskedelem különös részi tétele nem organikus fejlődés útján, hanem az egyes nemzetközi kötelezettségvállalások által épült be hazánk jogrendszerébe.
Kulcsszavak: emberkereskedelem, kényszermunka, kodifikáció, Csemegi-Kódex, Palermói Egyezmény, Varsói Egyezmény, 2011/36/EU irányelv, 2012. évi C. törvény. Büntető Törvénykönyv, történeti áttekintés
Tóth Boglárka: Az abortusz és különösen a 2022-ben bevezetett abortuszrendelet egyes alkotmányos kérdései
A tanulmány a 2022-ben bevezetett 29/2022. (IX. 12.) belügyminiszteri rendelet – köznyelvben szívhang-rendelet – alkotmányossági kérdéseit vizsgálja a hazai és nemzetközi abortusz szabályozások tükrében. A tanulmány történeti áttekintést ad a magyar abortusz szabályozásról napjainkig, különös tekintettel a jogalkotás társadalmi és politikai hátterére. Bemutatja a rendelet vélt és valós hatását az érintett réteg alapjogaira. A tanulmány középpontjában alkotmányjogi szempontból az állam magzatvédelmi kötelezettsége és a nők önrendelkezési joga közötti alapjogi kollízió áll. A 2022-es abortusz rendelet bevezetése során felmerült alkotmányos aggályokat – mint a szükségességi-arányossági teszt alkalmazhatósága, a diszkrimináció tilalma, valamint a társadalmi egyeztetés hiánya – a tanulmány szintén vizsgálja. A tanulmányban felmerülnek a rendelet potenciális diszkriminatív hatásai, különösen a társadalmi és gazdasági hátrányokkal élő rétegre nézve. Kitér egyúttal a férfiak szerepére az abortusz kérdéskörében, valamint a sürgősségi fogamzásgátlás jogi és gyakorlati nehézségeire. A tanulmány nem tekinti a szívhang-rendeletet egyértelműen alkotmányellenesnek. Ugyanakkor hangsúlyozásra kerül, hogy az alapjogi egyensúly fenntartásához nélkülözhetetlen a társadalmi párbeszéd, a széleskörű edukáció és a nőkre háruló teher mérséklésére épülő szabályozás. A tanulmány célja, hogy hozzájáruljon az abortuszról folytatott jogi és etikai diskurzus elmélyítéséhez a 21. századi magyar jogállamban, összevetve a témához tartozó legfontosabb szempontokat.
Kulcsszavak: alkotmányjog, alapvető jogok, abortusz, élethez való jog, abortusztörténet, „szívhangrendelet”, jogalkotás, reprodukciós jogok
Tóth Kordélia: A digitalizáció hatása az önálló bírósági végrehajtásban
A XXI. század elejének egyik legmeghatározóbb jelensége a digitalizáció térhódítása, amely szinte az élet minden területére kiterjed. Nincs ez másként a jogrendszer, és annak egyik speciális területe, az önálló bírósági végrehajtás esetében sem. A technológiai fejlődés, különösen az internet, az informatikai rendszerek és a szoftveres megoldások elterjedése jelentős átalakulást generált a bírósági eljárások mellett az önálló bírósági végrehajtási eljárásokban is.
Az önálló bírósági végrehajtók kulcsszerepet töltenek be a jogerős bírósági és más hatósági döntések kikényszerítésében. Munkájuk komplex, jogi, gazdasági és adminisztratív feladatokat foglal magában, amelyek jelentős papírmunkával és személyes interakcióval jártak.
Azonban az elmúlt évtizedben a digitális eszközök és platformok fokozatosan integrálódtak a végrehajtási eljárásokba. Ez a folyamat nem csupán a munkafolyamatok hatékonyságának növelését ígéri, hanem potenciálisan új kihívásokat és lehetőségeket is teremt mind a végrehajtók, mind az eljárásban érintett felek az adósok és a végrehajtást kérők számára.
Jelen tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson arról, miként hat a digitalizáció az önálló bírósági végrehajtási eljárásra Magyarországon. Elemezem a már bevezetett digitális platformokat, azok előnyeit és hátrányait, valamint kitérek a jövőbeli kihívásokra. A tanulmány keresi a választ arra kérdésre, hogy a technológiai fejlődés miként befolyásolja a végrehajtási eljárások átláthatóságát, gyorsaságát, költséghatékonyságát, valamint az érintett felek jogait és helyzetét.
Kulcsszavak: digitalizáció, önálló bírósági végrehajtás, elektronikus Árverési Rendszer (EÁR), adatbiztonság
Történelemtudományi absztraktok
Batonai Alexandra: A szikh identitás formálódása és a szikh szeparatizmus történelmi gyökerei
Az indiai szubkontinens közismert a vallási, etnikai, kulturális, földrajzi és nyelvi sokszínűségéről. A gyarmati időszak alatt a britek a „divide et impera” elvét alkalmazva szándékosan konfliktust generáltak a Brit Birodalom indiai alattvalói között, hogy a társadalmi és vallási ellentétek felerősítése által zavartalanul megőrizhessék az uralmukat. A függetlenség megszerzését követően az indiai nacionalista vezetők kénytelenek voltak szembesülni ezen stratégia káros következményeivel. Az indiai kormány az „egység a diverzitásban” szlogenjével próbált békét teremteni, mindazonáltal továbbra is maradtak olyan kisebbségek, amelyek autonómiát követeltek és különálló államot szerettek volna létrehozni. Közülük kiemelkedtek a szikhek, akiknek függetlenségi agitációja Khálisztán mozgalom néven vált ismertté.
Tanulmányomban a szikh szeparatista mozgalom gyökereinek okát próbálom feltárni, figyelmet fordítva a különálló szikh identitás létrejöttére és annak fontosabb jellemzőire. Valamint a szeparatisták főbb politikai demonstrációit és egyéb erőszakosabb megmozdulásait megvizsgálva választ szeretnék találni arra a kérdésre, hogy a Khálisztán agitáció az 1980-as évek végéig mennyire volt képes megingatni India belpolitikai stabilitását. Végezetül pedig rövid kitérőként azt is górcső alá veszem, hogy a jelenlegi politikai fejlemények alapján vajon tényleg veszélyt jelenthet-e ez a mozgalom India területi integritására?
Kutatásom relevanciáját két fontos tényező támasztja alá: egyrészt Khálisztán témája ma is egy aktuális, heves érzelmeket kiváltó tényezőnek számít az indiai politikai közéletben; másrészt a szikhizmus tanulmányozása korántsem annyira elterjedt Magyarországon, mint a kereszténységé, az iszlámé, vagy a hinduizmusé, így kutatásom által újabb témakörrel szeretném gazdagítani a magyar akadémiai életet.
Kulcsszavak: India, szikhizmus, Khálisztán Mozgalom, biztonságpolitika, identitás, szeparatizmus
Berta Kristóf – Kecskeméti Árpád – Veres Zoltán: Konferencia Benda Kálmán születésének 111. évfordulója alkalmából
Benda Kálmán a hazai történettudomány meghatározó személyisége volt. Már fiatal tudósként részt vett az első állami fenntartású népfőiskola működésében, mint a Tatai Népfőiskola igazgatója és tanára. Protestáns háttere és szellemisége mindvégig meghatározta érdeklődési körét és tudományos tevékenységét.
2024. december 3-án a tatai Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság (MZNT) és a Református Gimnázium szervezésében került sor Benda Kálmán (1913-1994) történész, levéltáros, a Tatai Népfőiskola egykori vezetője, a Magyar Népfőiskolai Társaság első elnöke születésének 111. évfordulója alkalmából egy koszorúzással egybekötött konferencia megrendezésére.
Jelen tanulmány az emlékkonferencián elhangzott három előadás témáját dolgozza fel és egyesíti azzal a céllal, hogy széleskörű áttekintést nyújtson a 111 éve született Benda Kálmán tudományos tevékenységéről, bemutatva személyes motivációit is.
Kulcsszavak: Benda Kálmán, Magyary Zoltán, történettudomány, népfőiskola
Bödő Krisztián: Az ercsi uradalom Báró Eötvös Ignác birtokgazdálkodása alatt
Eötvös József édesapja, ifj. Eötvös Ignác (1786–1851) 1831/1832-ben haszonbérlőként vette át az ercsi uradalom irányítását, miután anyósa, özvegy Szapáry Julianna (1764–1831) meghalt. A hatalmas kiterjedésű Fejér vármegyei uradalom a vásárosnaményi báró Eötvös családnak kulcsfontosságú szerzemény volt, hiszen Ercsi – a reformkori Magyar Királyságban – fejlett birtoknak számított. A tanulmány célja, hogy a sporadikus forrástöredékek segítségével választ kapjunk arra a kérdésre, hogy ifj. Eötvös Ignác birtokgazdálkodása alatt az ercsi uradalom megőrizte-e mintagazdaság jellegét. A kérdés azért releváns, mert a báró ellen 1841-ben meginduló csődeljárásban Ercsi, mint a hitelezők igényét kielégítendő vagyontömeg fontos szerepet játszott. A tanulmány célja egyúttal az is, hogy adalékokkal szolgáljon Eötvös József családtörténetéhez.
Kulcsszavak: uradalom, birtokgazdálkodás, Eötvös család, mintagazdaság
Csík Ádám Lajos: Esetpéldák a ’80-as évekből a Békés megyei Munkásőrség szervezeten belüli és kívüli tevékenységéből
A Munkásőrség szervezete a Kádár-rendszer védelmét nem csak fegyveresen, vagy hátország- és katasztrófavédelmi feladatok terén szolgálta, hanem annak propagandájának részét alkotta. Ebben a tanulmányban a Munkásőrség Békés megyei Parancsnokságát, és a megyében végzett propagandatevékenységet mutatom be, esetpéldákon keresztül. Az írás első részében a propagandatevékenység országos koordinálásáért felelős Propaganda és Sajtó osztály munkáját tárgyalom, bemutatva annak a szervezetét, feladatát, és a propaganda hatékonyságának rendszeren belüli visszacsatolási lehetőségeit. A sajtótermékekben Békés megye esetében a Békés Megyei Népújságban történő propaganda volt a legkézenfekvőbb és legrégebben használt közvetítő csatornája a munkásőrségnek üzenetei eljuttatására. Az ifjúságnevelés területén létrejövő szervezeti kapcsolat, és tartalmának a bemutatása volt a fő célkitűzés. A tanulmány fő konklúziója, hogy ezeknek a propagandairányoknak elsősorban az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) fő üzeneteinek közvetítése és a Munkásőrség népszerűsítése volt a célja.
Kulcsszavak: Munkásőrség, propaganda, Békés megye, sajtó, ifjúságnevelés
Fodor Andrea: Erasmus és a magyar irodalmi nyelv: erazmista bibliafordítóink
A tanulmány az erazmizmus szellemiségének rövid ismertetését követően a magyar erazmisták egy külön csoportját, a bibliafordítók munkásságát mutatja be, mellyel igazolni kívánja Rotterdami Erasmus és az erazmista bibliafordítók jelentős hatását a magyar irodalmi nyelv kialakulásában. Komjáthy Benedek Az Szent Pál levelei magyar nyelven c. munkájával a modern magyar filológia alapjainak megteremtője. Pesti Gábor Új Testamentumával, vagyis a négy Evangéliumnak, majd Esopus fabuláinak fordításával és a Nomenclatura Sex Linguarum című szótárkiegészítésével, míg Sylvester János teljes, magyar nyelvű Új Testamentumával írta be magát a magyar történelembe. Sylvester Grammatica Hungarolatinájában máig érvényes grammatikai megállapításokat tett, s az európai összehasonlító nyelvtudományban alkotott maradandót. Munkáik erazmista vonásainak szakirodalmi áttekintését követően megállapítható, hogy mindhárman hozzájárultak a humanista, erasmusi alapokon nyugvó magyar irodalom megteremtéséhez, és a magyar retorikai irodalom alapjainak lefektetéséhez.
Kulcsszavak: humanizmus, erazmizmus, Erasmus, bibliafordítók, Komjáthy, Pesti, Sylvester
György Sándor: A kesztölci Dudik Aladár 1956-os pere, avagy a saját joghatóságát vitató bíróság esete
Kesztölc 1956-os történetét a mai napig legendák övezik, például a „Kesztölci Köztársaság”-ról szóló, amelyeket a forradalom leverése után találtak ki a helyi kommunisták, hogy ezzel is indokolják a súlyos megtorlást. Dudik Aladárt – aki korábban négy évig raboskodott politikai okokból – a sajtó a bányászfalu egyik „ellenforradalmi” vezetőjeként említette, ennek ellenére fegyverrejtegetés címén ítélték el. Tanulmányomban az ellene lefolytatott – furcsaságoktól és jogsértésektől sem mentes – eljárást ismertetem, röviden kitérve Kesztölc 1945 és 1956 közötti történetére, illetve az 1952-es államellenes szervezkedési ügyre is. A peranyag több érdekes adalékkal szolgál mind Kesztölc 1956-os történetéhez, mind pedig a gyakran politikai ügyekben is alkalmazott statáriális bíráskodással kapcsolatosan.
Kulcsszavak: 1956, forradalom, megtorlás, jogszolgáltatás, Kesztölc, statárium
Samu Botond Gergő: Egy vármegyetérkép „kettős élete” (1785–1850)
A kartográfiai dokumentumok nagyon hasznosak lehetnek a történeti kutatásokban, széleskörű alkalmazási és hasznosítási lehetőségeket kínálnak a belőlük nyerhető információk tekintetében. Még érdekesebb, ha egy térképet egy új korszak elvárásainak megfelelően módosítottak. Ez a munka Magyarország első nagyméretű nyomtatott megyetérképét mutatja be, amely 1785-ben jelent meg, és a királyság nyugati határán fekvő Vas megyét ábrázolja. A térkép háttere önmagában is érdekes, de néhány példányát 1849 vége vagy 1850 eleje körül átrajzolták a Habsburg-kormányzat követelményeinek megfelelően. A megye földmérőjének, vagy ahogy annak idején nevezték, „főmérnökének” kellett megterveznie a járások új határait, az etnikai megoszlás alapján. Ezek a térképek egyedülálló lehetőséget adnak az olvasónak nemcsak a régi és az új határok, hanem a nemzetiségek megoszlásának megfigyelésére is. Az tanulmány végén megvizsgálom az adott időszak egyéb térképészeti forrásait is, az 1860-as évek elejéig, hogy láthassuk a megvalósult közigazgatási határokat.
Kulcsszavak: térképtörténet, közigazgatás, Vas vármegye, Bach-korszak, nemzetiségek