Tóth-Gyóllai Dániel: Kérdőív lelkipásztori kompetenciákról, szolgálati területekről

A beérkezett adatok[1]

Ez a beszámoló a kutatásra beérkezett válaszokat összesíti és az abból kiolvasható adatokat mutatja be hozzáfűzött értkelés nélkül. Az adatok értékelése további tanulmányok feladata. A kutatás transzparensen folyik, kérésre minden beérkezett adatot szívesen hozzáférhetővé teszünk.[2]

A kutatásról

A kérdőív összeállítása, kiküldése, értékelése

2022. tavaszán a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa kérdőíves kutatást indított a református lelkipásztorok között a lelkipásztori szolgálatot meghatározó kompetenciák (azaz a használt készségek, képességek és ismeret) illetve az ellátott szolgálati területek feltérképezésére. A kutatás célja volt emellett a magyarországi református lelkészképzés fejlesztésére vonatkozó szempontok gyűjtése is. A kutatás e pontján a kérdőív elkészítését a KRE HTK Stratégiai Bizottsággal együttműködve dr. Siba Balázs dékánhelyettes és Hanula Gergely témavezető professzorom támogatásával végeztem. A kérdőívben szereplő kompetencia-listák kialakításában elsősorban a Magyar Képesítési Keretrendszer deszkriptoraira[3] építő, a négy magyarországi református lelkészképző intézmény jelenlegi KKK-iban előírt kompetencia-elemek (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség) felsorolásait[4] vettük figyelembe. Módszertani és tartalmi szempontból is építettünk az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézete által kidolgozott, az EHE Gyakorlati, Valláspedagógiai és Egyházzenei Tanszékei, valamint mentorlelkészei által véleményezett a Lelkipásztor folyóirat XCLVI. évfolyam 2021/8–9. számaiban megjelentetett kompetencia-leírásokra. A képzés célja kapcsán nyilatkozó a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról szóló Zs-90/2006. zsinati határozat vonatkozó leírása, valamint a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet teológia-lelkész szakot leíró része szintén fontos szempontokat nyújtott a kérdőív kidolgozásában. Az elkészült kérdőívet, s különösen annak kompetencia-listáit véleményezte továbbá a KRE-HTK tanári kara.

Az online kérdőív a LimeSurvey kérdőívszerkesztő programjával készült, a kitöltő-linket és kísérő levelet az MRE Zsinati Tanácsosi Titkárság e-mailes körlevél formájában juttatta el a lelkipásztorokhoz 2022. március 1-én (emlékeztető körlevél március 16-án), a március végi határidőig beérkezett kitöltések elemzését segítette a LimeSurvey exportálási funkciója, melynek köszönhetően az Excel táblázatkezelőjében nem csak kitöltésenként, hanem kérdésenként együttesen áttekintve is kezelhettük a válaszadásokat. E lehetőség mellett az anonimitás, a kitöltők személyének hitelesítése (csak az egyházközségi e-mail címekre kapott linken keresztül lehetett a kitöltést megkezdeni), az egyszeri kitöltés biztosítása, valamint a csak részlegesen kitöltött kérdőívek adatainak lekérdezése voltak azok a szempontok, amik miatt e széles-spektrumú felületet választottuk.

A kérdőív felépítése, kitöltések

Az elkészült kérdőív 6 kérdéscsoportban összesen 13 kérdést tartalmaz, melyek kitöltése az időbélyegek alapján átlagosan 38 percet vett igénybe. Az első kérdéscsoportban a kiértékelést segítő (az anonimitást nem sértő) adatokat kérdeztünk le (1 perc[5], 345 kitöltő[6]), a másodikban a lelkipásztori szolgálatban érvényesülő kompetencia-területekre vonatkozó 2 kérdés szerepelt (6 perc, 271 kitöltő), a harmadikban a lelkipásztorok munkaterületeit kívántuk felmérni egy heti időbeosztásra vonatkozó kérdés mellett a szolgálati területeket fontosságuk szerint osztályozó kérdéssel (16 perc, 198 kitöltő).

A negyedik és ötödik kérdéscsoportokban koráb-bihoz hasonló, de jóval bővebb kompetencia-listából kellett a válaszadóknak 1) munkatapasztalataik alapján kiválogatni a legfontosabbakat, 2) majd az általuk ismert teológiai képzést ezen kompetenciák szerint értékelni (10 perc, 173 kitöltő). Az utolsó kérdéscsoportban a lelkipásztori szolgálat kapcsán kérdeztünk rá a lelki feltöltődést, motivációt jelentő tényezőkre, valamint hiányterületekre (2 perc, 160 kitöltő). A kitöltők közel 2/3-a megválasztott lelkész, alig több, mint 1/10-e beosztott, továbbá 20 fő körüli a vallásoktató, missziói és intézményi lelkészek száma. A MRE mindegyik egyházmegyéjéből érkeztek válaszadások, kiemelkedően magas számban az Észak-Pesti és Bács-Kiskunsági egyházmegyékből (29 és 28 fő), az egyházmegyénkénti válaszadások átlaga 9, mediánja 8 fő, a Tatai egyházmegyéből érkezett a legkevesebb, egész pontosan egy darab kitöltés. A résztvevők közel fele 20 évnél régebben, 1/4-e 10–20 éve, további 1/4-e pedig 10 éven belül szerezte diplomáját.

A kitöltések elemzése

Kompetenciák

A kérdőívet keretezték a lelkipásztori szolgálatban érvényesülő képességekről, készségekről, ismeretekről és attitűdökről, átfogóan kompetenciákról szóló kérdéscsoportok. A kérdésekben jellemzően nagyobb listákból kellett szűkebb listákat készítenie a válaszadóknak, a kiválogatás, súlyozás és relatív összehasonlítás módszerei segítségével. A listákban szereplő tényezőket mindegyik kérdésnél ugyanazon 5 nagy területre bontottuk: 1) szaktudáshoz kapcsolódó képességek, 2) általános műveltség, 3) emberi kapcsolatokban és 4) életvitelben megmutatkozó készégek, 5) lelki stabilitás.[7]

Az első, kompetenciákra vonatkozó kérdéscsoportban a lelkészek feladata az volt, hogy a szolgálat felől közelítve készítsenek egy 10 tényezőből álló[8], az öt nagy csoport 26 eleme közül kiválogatott listát. A 272 beérkezett válasz összesítésével az öt terület, valamint az egyes területeken belüli tényezők egymáshoz viszonyított hangsúlyáról kaptunk eredményeket, ezen felül ugyanezen módszerrel leképeztük az összes válaszoló lelkipásztor „átlagos” tízes listáját is. Reprezentatív adat továbbá, hogy a kitöltők kevesebb, mint 1/3-a tartotta fontosnak az alábbi tényezőket: munka- és felelősségmegosztás (33%), önkritika (30%), rendezettség (29%), kezdeményezőkészség (28%), szépirodalmi és érdeklődésének megfelelő olvasottság (26%), csoportvezetés (26%), spirituális nyitottság (24%), online ismeretszerzés, informatikai ismeretek bővítése (21%), a gyülekezeti hagyományok felismerése és tisztelete (15%).

A következő táblázatban közöljük az összes válaszoló tízes listái összesítésével készített “átlagos” tízes listát:

    1. a bibliai üzenet átadása (szaktudás): 210
    2. megbízhatóság (lelki stabilitás): 169
    3. empatikus jelenlét (kapcsolatok): 164
    4. önálló gondolkodás fejlesztése (műveltség): 149
    5. döntésképesség (életvitel): 148
    6. közösségszervezés (kapcsolatok): 147
    7. lelki vezetés, lelki kísérés (szaktudás): 138
    8. alázatosság (lelki stabilitás): 135
    9. társadalmi és történelmi problémák iránti fogékonyság (műveltség): 125
    10. az emberi élet kérdéseinek teológiai reflektálása (szaktudás): 122

Tovább pontosíthatták a kompetencia-területek hangsúlyait a kitöltők az által, hogy a következő kérdésben felosztottak 20 pontot az öt nagy terület között úgy, hogy mindegyikre maximálisan 8, minimum 0 pontot adhattak. A már a feladat-típus által is implikált jutalmazás-büntetés mechanizmust figyelhetjük meg a válaszadásokban. A legtöbben kiválasztottak 2–3 területet, melyeket a közepes 4-es értéktől felfelé vagy lefelé kívántak súlyozni, ezeket egymással egyensúlyban pontozták[9], s a maradék 2–3 területnek a semleges középértéket adták. Ezt az adottságot figyelembe véve az egyes területek súlyozását három módszerrel is vizsgáltuk: 1) az adott területekre adott értékek átlaga (klasszikus átlag), 2) az adott területekre adott értékek átlaga a középértékektől való eltekintéssel (a szélsőértékek felé súlyozott átlag), 3) az adott területekre adott közepesnél alacsonyabb és magasabb értékek számának összevetése (jutalmazás-büntetés mechanizmust leginkább figyelembe vevő módszer). Miután pedig az első két mérés eredményeként ugyanazt a sorrendet, s nagy mértékben egyező értékeket kaptunk, így itt csak a másodikhoz tartozó diagramot közöljük.[10]

Ezt követően – a lelkipásztori szolgálati területekkel foglalkozó kérdéscsoport után, – a negyedik és ötödik kérdéscsoportban kérdeztünk újra, s még részletesebben a kompetenciákkal kapcsolatban. Eddig 173 válaszadó folytatta a kérdőív kitöltését, akiknek 1) először egy 64 elemű (4 területre felosztott) kompetencia-listából lehetett tetszőleges számú olyan tényezőt kiválasztaniuk, melyek kiemelt szerepet játszanak munkatapasztalatukban, 2) másodszor pedig az általuk kiválasztottak kapcsán értékelhették a teológiai képzést, melyben részesültek. Ez utóbbi kérdés esetén a lelkipásztorok egy 1–7-ig terjedő skálán értékelték, hogy az adott kompetenciák fejlesztése milyen mértékben jelent meg teológiai képzésükben. A közepes 4-es érték jelentette a legmegfelelőbb mértéket, az 1-es felé hajló értékek az adott tényező képzésben való hiányát, a 7-es felé hajlóak pedig azok képzésben való túlsúlyát jelezték.

Egyik részről az eredmények jobb átláthatósága, másik részről pedig a magasabb validitás[11] érdekében ezen a ponton az elemzésünket leszűkítettük azon tényezőkre, melyeket legalább a válaszadók fele értékelt fontosnak,[12] azaz többen ítélték fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagyták. Ezzel együtt kigyűjtöttük azon kompetenciákat is, melyeket legkevésbé[13] vettek figyelembe a válaszadók.

 

 

 

 

 

 

Az alábbi táblázatban láthatjuk azt a 22 kompetenciát, melyeket többen ítéletek fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagytak (a legnépszerűbbel kezdve):

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő táblázatban azon kompetenciák szerepelnek, melyeket a válaszadók kevesebb, mint 1/4-e jelölt meg fontosként (a legkevésbé népszerűvel kezdve):

 

 

A következőkben a legfontosabb kompetenciákból álló 22 elemű lista kapcsán összesítjük az eredményeket a második kérdésre vonatkozóan. A hetes skálán való értékelések ez esetben is a 4-es középérték felé gravitáltak (a válaszok 23%-a), azonban az előzőekhez képest jóval kisebb mértékben. Ezért az értékelésnél a 3-as, 4-es és 5-ös értékeket számítottuk középértéknek, s így adtuk vissza a súlyokat az egyes kompetenciák kapcsán, majd soroltuk őket az alábbi három kategóriába: 1) a képzésből hiányolt, 2) a képzésben túlreprezentált, 3) a képzésben megfelelően megjelenő kompetencia. A 22-es lista így 10 hiányolt, 7 túlreprezentált és 5 megfelelően megjelenő tényezőre oszlik el.

Az alábbi táblázatban látható százalékértékek az adott kompetenciához tartozó értékelések arányát jelzik.
 kompetenciák hiányzik megfelelő túl sok értékelés
lelki érettség 44% 36% 20% hiányolt
rendszeres imaélet 34% 38% 28% hiányolt
bizalmi légkör kialakítása 38% 42% 20% hiányolt
kulturális tájékozottság 45% 43% 12% hiányolt
a Biblia világának ismerete 2% 43% 54% túlreprezentált
az Ó- és Újszövetség kapcsolatának átlátása 10% 44% 47% túlreprezentált
krízishelyzetekben való vezetés 50% 44% 8% hiányolt
saját korlátok ismerete 39% 45% 16% hiányolt
imádságra való készség 21% 46% 32% túlreprezentált
lelkigondozói ítélőképesség 35% 50% 15% hiányolt
feladatok minőségi kivitelezése 25% 51% 24% megfelelő
a bibliai üzenet átadása 11% 51% 38% túlreprezentált
példamutató életvitel 29% 51% 19% hiányolt
lelkipásztori identitástudat 23% 52% 25% megfelelő
szociális problémák iránti érzékenység 35% 52% 13% hiányolt
az istentiszteleti élet vezetése 13% 54% 33% túlreprezentált
célcsoportok jellemzőinek figyelembevétele 27% 56% 15% hiányolt
missziós érzékenység 19% 56% 25% megfelelő
gondolatok strukturálása 25% 57% 18% megfelelő
beszédkészség 24% 57% 19% megfelelő
élethosszig való tanulás 13% 57% 30% túlreprezentált
exegetikai ismeretek 3% 58% 39% túlreprezentált

Az alábbiakban a három kategória elemeiről csoportonként készített diagramokat mutatjuk be:

Szolgálati területek, időbeosztás

A kérdőív közepén – a két kompetenciákkal foglalkozó rész között – helyezkedik el a lelkészek időbeosztását, szolgálati területeit vizsgáló kérdéscsoport. A kitöltőket először arra kértük, hogy osszák fel a hét 168 óráját a szerint, hogy az alábbi tevékenységekre: 1) gyülekezeti szolgálathoz kapcsolódó tevékenységek, 2) iskolai hitoktatás, 3) intézményfenntartással kapcsolatos tevékenységek, 4) egyéni testi, lelki vagy szellemi épülést szolgáló tevékenységek, kikapcsolódás, 5) családdal és barátokkal töltött idő, 6) egyéb idő: alvás, közlekedés, étkezés, házimunka, bevásárlás stb., mennyi időt szánnak, valamint mennyit szánnának ideális esetben. A válaszok alapján az alábbi eredményeket kaptuk:

      1. A lelkipásztorok saját megítélésük szerint egy héten átlagosan 65–70 órát dolgoznak, ebből 45–50 órát a gyülekezetükkel, maradék időt hitoktatással vagy intézmény-vezetéssel töltenek.
      2. Az ugyanazon tevékenysé­gekre adott valós és ideális értékek összevetése azt mutatja, hogy a gyülekezetre, hitoktatásra, intézményvezetésre szánt időket túl soknak, a családra, barátokra és én-időre szánt időket pedig túl kevésnek élik meg a kitöltők.
      3. Az egyéb időket ítélték meg a legtöbben ideálisnak, e tevékenység elhagyásával képzett átlagos időbeosztást egy radar típusú diagramon mutatjuk be:

A kérdéscsoport második kérdésében 28 jellemző lelkipásztori tevékenység kapcsán döntötték el a válaszadók, hogy azok egy 1–7-ig terjedő skálán milyen mértékben jelennek meg szolgálatukban. E kérdés esetében is a középértéktől (melynek itt egyedül a 4-es értéket választottuk) való eltérés szerint mértük össze az egyes tényezőket, s ez alapján gyűjtöttük ki azokat, melyek több válaszadó esetében mutattak közép fölötti, mint közép alatti értéket, valamint azokat, melyeket a legkevesebben jelöltek meg kiemelkedően fontos tevékenységként.

Motiváló tényezők

A kérdőív utolsó kérdéscsoportjában a lelkészek szolgálatát támogató tényezőkről kérdeztük őket. A válaszadásokat az alábbi két diagramon összesítjük:

Bibliográfia

Hitéleti szakok KKK-ja, 2006, https://prta.etn.hu/modulok/irattar/index.php?id=429.

Lukács István – Derényi András (szerk.): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017.

Tantárgyleírások, 2020, https://drhe.hu/oktatas/kepzesek/hiteleti-szakok/osztatlan-kepzesek-mesterkepzesek/teologia-szak-teologia-szak-lelkesz-szakirany-osztatlan/.

Tanulmányi Tájékoztató 2021/2022 tanév, Református teológia szak, teológus és lelkész szakirány egységes, osztatlan képzés, https://www.prta.hu/web/tanulmanyi-tajekoztato/.

Teológia osztatlan szak KKK, http://www.kre.hu/laura/index.php/egyetem-kepzesi-programja/doc_download/1193-kepzesi-es-kimeneti-koevetelmenyek.

Teológia osztatlan szak KKK, https://srta.hu/wp-content/uploads/2019/11/teologia-osztatlan-szak_kkk.pdf.

Tót Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017.

 

A kérdőív összeállításában használt társadalomkutatásról szóló munkák:

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, ford. Kende Gábor, Szaitz Mariann, Budapest, Balassi Kiadó, 2000.

Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan, A társadalmi jelenségek kutatása, Budapest, Osiris Kiadó, 2014.

Letenyei László – Nagy Gábor Dániel: Rugalmas kérdőív, A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására, Szociológiai Szemle, XVII. évf., 2007/1–2, 29–46.

Hivatkozások

  1. Tóth-Gyóllai Dániel, KRE-HDI II. évfolyam, bibliai-teológiai alprogram, témavezető: Prof. Dr. Hanula Gergely.
  2. Elérhetőség: kerdoiv.lelkipasztor@gmail.com.
  3. Lásd: Lukács István – Derényi András (szerk.): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017, 134–140; Tót Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017, 13–14.
  4. DRHE: Tantárgyleírások, 2020, https://drhe.hu/oktatas/kepzesek/hiteleti-szakok/osztatlan-kepzesek-mesterkepzesek/teologia-szak-teologia-szak-lelkesz-szakirany-osztatlan/; KRE: Teológia osztatlan szak KKK, http://www.kre.hu/laura/index.php/egyetem-kepzesi-programja/doc_download/1193-kepzesi-es-kimeneti-koevetelmenyek; PRTA: Hitéleti szakok KKK-ja, 2006, https://prta.etn.hu/modulok/irattar/index.php?id=429; Tanulmányi Tájékoztató 2021/2022 tanév, Református teológia szak, teológus és lelkész szakirány egységes, osztatlan képzés, https://www.prta.hu/web/tanulmanyi-tajekoztato/; SRTA: Teológia osztatlan szak KKK, https://srta.hu/wp-content/uploads/2019/11/teologia-osztatlan-szak_kkk.pdf Letöltés ideje: 2022. november 26.; Lásd továbbá a négy intézmény utóbbi években készült intézmény- és szakakkreditációs önértékeléseinek vonatkozó részeit, különösen is: az „előírt kompetenciák elsajátíttatása” fejezeteket.
  5. A kitöltések időbélyegei alapján.
  6. A kitöltést bármikor félbe lehetett hagyni (s az eredmények mentésével, személyre szóló titkosítással folytatni is), így az egyes kérdéseket, kérdéscsoportokat egyre csökkenő számú lelkipásztor töltötte ki, ezeket a számokat közöljük az átlagos kitöltési idő után.
  7. Ezek közül kettőt (életvitel és lelki stabilitás) az utolsó kérdéscsoportban összevontunk.
  8. A feladat a 10-től eltérő darabszámú listát is elfogadta, de a továbblépés előtt figyelmeztető üzenettel jelezte a kitöltés pontatlanságát. Sajnos a válaszadók 36%-a esetében ez azt eredményezte, hogy vagy kevesebb, vagy több tényezőt is kiválasztottak. Ugyanakkor ezen kitöltések eltávolításával a fent közölt eredményekkel szinte teljesen megegyező értékeket kapunk, így a pontatlan kitöltések válaszait is figyelembe vettük elemzésünknél.
  9. A 20 pontos határérték miatt a lefelé pontozást egy ugyanolyan, vagy két feleolyan mértékű felfelé pontozással volt legegyszerűbb megoldani. Ettől eltérő eljárást csak az tudott alkalmazni, aki egyetlen területet sem választott közepesnek. Ilyen 272 válaszadásból mindössze 40 esetben fordult elő.
  10. A kérdések és válaszadások validálására egyaránt figyelve végeztünk egy a két kérdést összevető elemzést is, melyben a válaszadók első feladatban indirekt adott területekre vonatkozó súlyozását hasonlítottuk össze a második kérdésben adott súlyokkal. Az egyes területek esetén a legjellemzőbb 25% alatti eltérés volt, a legegyenletesebb eredmények a szaktudással kapcsolatban érkeztek, a válaszadók több mint fele 30% alatti eltéréssel dolgozott.
  11. Azon tényezők esetében, melyeket kevesebben választottak fontosnak, matematikailag is könnyebben fordultak elő szélsőséges értékek, így ezek érvényessége mindenképpen alacsonyabbnak tekinthető.
  12. Zöld színnel emeltük ki azon tényezőket, melyeket legalább kétszer annyian tartottak fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagytak.
  13. Itt azokat a tényezőket gyűjtöttük össze, melyeket kevesebb, mint a válaszadók 1/4-e tartott fontosnak.