Beküldve:

Tóth-Gyóllai Dániel: A lelkészképzés reformja – Kérdőíves kutatás tizenegy nyugati protestáns egyház részvételével

Bevezetés

2022. novemberi ülésén a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinata a 2023-as évet A lelkipásztori hivatás évének nyilvánította. Az év folyamán a lelkipásztori szolgálat megannyi különböző aspektusával foglalkozva a MRE egyik fő célkitűzése teret adni annak újragondolására, miképpen toborozzuk, képezzük, s kísérjük szolgálatukban lelkipásztorainkat. Az év programját jelentő, a hazai egyházszervezet különböző fórumain folyó munka már 2022 decemberében megkezdődött, 2023 februárjától pedig egy kérdőíves kutatás mentén a nemzetközi tapasztalatok feltérképezésével folytatódott.

A program koordinációjával megbízott Zsinati Tanácsos, Gér András László és szűk munkacsoportja a MRE Kárpát-medencei és Külügyi Osztálya támogatásával 20 protestáns (testvér)egyházat[1] hívott meg a lelkipásztorok szolgálatáról, toborzásáról, képzéséről, kíséréséről szóló párbeszédre. Rövid tanulmányunkban a kérdőív tartalma és felépítése mellett a kérdőívet kitöltő 11 egyház válaszait prezentáljuk, remélve, hogy testvéreink jó gyakorlataiból, küzdelmeiből és meglátásaiból a mi közös egyházi gondolkodásunk számára is nyerhetünk hasznos szempontokat.

A kérdőívről

A kérdőív első tervezeteinek kidolgozását – még magyar nyelven – Zsinati Tanácsos úr kezdeményezésére prof. dr. Hanula Gergellyel együttműködve végeztem. Az előkészített anyagot később prof. dr. Siba Balázzsal és Gér András Lászlóval folytatott egyeztetések során tárgyalva, annak egy részét kiemelve, egy olyan kérdőív összeállítása mellett döntöttünk, melynek elsőszámú célja a testvéregyházak lelkészképzésben és továbbképzésben folytatott, vagy már lezárt reformjával kapcsolatos tapasztalatok összegyűjtése, s csak másodlagos célkitűzése a képzési programokkal, a lelkipásztori életpályával kapcsolatos tényszerű adatok lekérdezése.

Ezek alapján az angol nyelven a LimeSurvey kérdőívkészítő platformon összeállított – körülbelül 25 perc alatt kitölthető – online kérdőív[2] három kérdéscsoportban, a következő témákban intézett kérdéseket a címzett egyházakhoz:

    1. kérdéscsoport: A teológiai képzés felépítése, a képzés folyamata kapcsán két kérdésre válaszolva adhatták meg a válaszadók, hogy a képzés mely szintjein kell végighaladnia annak a hallgatónak, aki egyháza által ordinált lelkipásztorként kíván szolgálni; valamint, hogy melyek azok az intézményi vagy egyházi dokumentumok, melyek a képzés e szintjeit leírják.
    2. kérdéscsoportban Újítások és reformok a lelkészképzésben, szempontok, tapasztalatok, akadályok és jó gyakorlatok ügyében kérdeztük a testvéregyházakat. Összesen hat (három nyitott és három zárt) kérdéssel jártuk körül a lelkészképzés reformjával kapcsolatos tapasztalatokat, két további kérdéssel pedig a lelkipásztorok utánpótlásának és szolgálatban való támogatásának módjait.
    3. kérdéscsoport: a lelkészi életpálya anyagi vonzatának vizsgálata volt az utolsó kérdéscsoport három kérdésének tárgya.

Válaszok, tapasztalatok, adatok

A lelkészképzés menetéről

Bár e tanulmányban nem célunk sem az összes címzett, sem a válaszadó egyházak képzési-, képesítési és továbbképzési programjának részletes bemutatása, a következőkben a kérdőív első kérdéscsoportjában megfogalmazott kérdésekre beérkezett válaszokat összefoglaló jelleggel ismertetjük. Elsőre szembetűnő – főként magyarországi református lelkészképzésünk felől vizsgálódva –, hogy a kitöltő egyházak közül egyedül a Valdens Egyház vár el egy teljes, az egyház által fenntartott intézményben végzett 5 éves teológiai képzést a képesítési eljárás megkezdése feltételeként, melyhez a fennmaradó tíz egyház mindegyikében elegendő 3 évnyi (jellemzően Master of Divinity) teológiai képzés elvégzése. Hasonlóképpen egyetlen válaszadó egyház (Lengyel Református Egyház) számol be a képzésre való felvétel feltételei között a jelentkező gyülekezeti kötődésének lelkipásztori ajánlással való ellenőrzéséről (attól függetlenül, hogy több válaszadó egyház akár többlépéses, szigorú felvételi eljárással készíti fel és szűri meg a jelentkezőket[3]). A lelkésznövendékek két kivételtől eltekintve mindegyik egyházban csak mesterképzésben sajátíthatják el a lelkipásztori szolgálathoz szükséges ismereteket és kompetenciákat. A jelentkezésnek nem kizárólagos feltétele teológiai alapképzésben való részvétel, ennek hiányában azonban a jelentkezők vagy egy „premaster” képzéssel, vagy további (intézményspecifikus) feltételek teljesítésével kezdhetik meg a mester szakot.

A gyakorlati évek nem mindenütt kötelezőek, s azok száma is széles spektrumon mozog[4], az ezt követő ordináció feltételei és az azt megelőző lelkészképesítési folyamatok között szintén jelentős eltérések mutatkoznak. A továbbképzési rendszerben való részvétel a finn és a svájci protestánsok esetében kötelező, mely előbbi esetében a 40 ECTS[5] kreditet felölelő „pásztori képesítés”[6], utóbbi esetében pedig 5 évi kötelező kurzushallgatás és a coaching-programban való részvétel által valósul meg.

A képzési programok sokszínűségét mutatja, hogy nem találunk köztük két – akár csak körvonalaiban – egyező felépítésű rendszert. A Valdens Egyházban az 5 éves képzés utolsó évét kötelező külföldi teológiai intézményben hallgatni; a Skót Egyház lelkészképzésébe bekapcsolódó hallgató számára 4 év 3 hónaptól (3 év BA után 15 hónapnyi „próbaidőszak”) egészen 6 év 9 hónapig (6 hónapos előzetes vizsgálati időszak, 3+2 év BA+MA képzés, 15 hónap „próbaidőszak”) terjedő képzési utak lehetősége kínálkozik; a Franciaországi Egyesült Protestáns Egyházban világi és lelkészi tagokból fele-fele arányban alkotott 12–14 fős egységes bizottság dönt a lelkészek képesítéséről; a spanyol evangélikusok már a lelkészi kandidátusi jogállás létrejöttét is a későbbi gyakorlati év helyeként választott gyülekezet és a területi presbitérium[7] meghíváshoz/ajánlásához kötik; a Hollandiai Protestáns Egyházban egyelőre csak a 6 éves (ebből kötelezően teológiai képzés a PTHU[8]-n végzendő 3 éves MA) graduális képzést teljesítő teológusok végezhetnek az egyház által ordinált módon lelkipásztori szolgálatot, ezévben következő zsinati ülésükön azonban a gyülekezeteket már jelenleg is magas számban segítő, mesterdiplomával nem rendelkező egyházi munkatársak, ún. „church worker”-ek (jogállás tekintetében) egyenlő értékű ordinálásáról terveznek dönteni; a United Church of Christ (UCC) tagegyházaiban a lelkipásztorok képesítése (s így képzése) tekintetében az egyedüli feltételrendszert a „Marks of Faithful and Effective Authorized Ministers”[9] című kétoldalas dokumentumban meghatározott kompetenciák, személyi integritásra és hitvallásra vonatkozó követelmények teljesítése adja.

A lelkészképzés reformja

A második kérdéscsoport első hat kérdésében a lelkészképzés reformja, közelebbről is az elmúlt 30 évben lefolyt ezirányú próbálkozások, keresztülvitt változtatások és tervezetek kapcsán felgyűlt tapasztalataikról nyilatkozhattak a válaszadó egyházak. A felekezeti kisebbségben élő és önálló lelkészképző intézmény nélküli lengyel reformátusokon kívül mindegyik egyház beszámolt már lezárult vagy még folyamatban levő reformokról[10], közülük öt egyház több – és 10 évnél frissebb – ilyen jellegű kezdeményezést tud magáénak. A változtatásra késztető erők, okok között[11] legtöbben (10-ből 9 válaszadó) a gyülekezetek és az egyház egésze igényeinek felismerését, figyelembevételét nevezték meg, de a válaszadók legalább fele számára fontos volt ezen túl

1) az egyház reformjának reménye a lelkészképzés megújítása által,

2) a belső vágy/igény a lelkészek következő nemzedékének jobb nevelésére,

3) a lelkészek utánpótlásának sürgető szüksége, valamint

4) az egyház társadalmi szerepvállalásának, hatásának növelése iránti igény is.

Ezzel szemben mindössze egy-két egyház nyilatkozott úgy, hogy a teológiai hallgatók számának növelése, mint anyagi szükséglet, vagy a hasonló felsőoktatási képzésekkel, szakmákkal való verseny döntő faktor lett volna a reformok kezdeményezésében.

A már megvalósult reformok esetében elmondható, hogy az egyházak több mint fele elsősorban nem a lelkészképzési programban, vagy a képzés tartalmában ért el változásokat, jellemzőbb volt, hogy a revíziós törekvések eredménye a felvételi feltételek módosításában (különösen is a másoddiplomások felé való nyitás terén), valamint a képzés és nevelés bizonyos aspektusainak előtérbe helyezésében, kiemelésében (a lelkésznövendékek spirituális fejlődésére, gyakorlati képzésére, a képzés tudományosságára, szociális kontextualizálására fordított nagyobb figyelem) öltött alakot. A reformtervezetek kidolgozását az egyházi testületek, fórumok teljes skálájának bevonásával tudta csak elképzelni kilencből[12] négy válaszadó egyház. Közülük – elsősorban a válaszadás részletessége okán – kiemelendő a hollandiai protestánsok megannyi „stakeholder” csoportot képviseltető ma is folyamatban levő reformja. Az egyháza képviseletében válaszoló Rommie Nauta az alábbi résztvevőket nevezi meg: 1) az egyetem (PTHU) és más felsőoktatási intézmények, 2) lelkészek és „church worker”-ek képviselői, 3) a holland egyház különböző tanácsadó csoportjai és hivatalos bizottságai által küldött képviselők, 4) a teológusok és ifjúsági csoportok képviselői, 5) független akadémikusok (egyházjog és egyházi misszió), 6) továbbá ún. „knowledge groups” és „knowledge agencies” (melyek feladata a tervezetek, keresztülvitt változások ellenőrzése és szervezése, transzparencia és irányítás biztosítása a komplex folyamat alatt). Nauta a reform kivitelezésével kapcsolatban kiemeli továbbá a következő szempontok fontosságát: 1) a Zsinattal és a nemzeti vezetőiroda ügyvivő szerveivel való állandó kommunikáció, a menetrendben való előrehaladásról való tájékoztatás (transzparencia), valamint az egyházvezetés felől érkező támogatás és tanácsadás, 2) a munkálatokat, tervezeteket elsősorban a fenti „stakeholder” csoportokból vegyesen alkotott testületek és munkacsoportok készítik el, 3) e csoportokat független, széleskörben elismert – korábbi egyházi vezetők, professzorok, s akár további nem lelkészi jellegű – személyek vezetik, 4) végül pedig az a munkamódszer, melynek alapelve, hogy a változtatási folyamat első lépcsőjeként igyekeztek bizonyos szintű egyetértésre jutni annak kapcsán, hogy a lelkészképzés reformja sürgető és kiemelt fontosságú az egyház jövője szempontjából, s csak a konszenzus kialakulása után léptek tovább a jelenkor diverz lelkész-képe, valamint a reformtervezetek tárgyalása felé.

A lelkészképzés reformját illető tapasztalatokat végül az azt akadályozó és annak sikerességét biztosító tényezők felsorakoztatásával összegezték a válaszadók[13]. Több egyház beszámolt az egyházszervezetük komplexitásából, a formális procedúrák szükségszerűségéből adódó nehézségekről (lassú döntéshozatali folyamat, a valódi változás elérésének korlátozottsága stb.), ugyanakkor többen pozitívumként és a megbízható előrehaladás kulcsaként említették az egyházszervezet különböző szintjeinek, érdekcsoportjainak figyelembevételét, valamint az egyházi vezetők bevonását. Akadályozó körülmény volt több egyház számára a változtatások kivitelezésében közvetlenül érintett lelkészek és gyülekezetek rugalmatlansága, különösen is a másoddiplomás, valamint nem graduális képzésből érkező kandidátusok elfogadása kapcsán. Valamilyen formában szinte minden válaszadó megemlítette, hogy kulcsfontosságú volt, hogy az egyház képes volt együttesen felismerni a reform szükségességét, a folyamatban résztvevők pedig a kis lépésekért is hálásak tudtak lenni, azokat is képesek voltak „megünnepelni”.

A lelkészek utánpótlása, lelki és anyagi támogatása

A lelkésztoborzás „hagyományos” módjain túl (gyülekezeti[14], középiskolai, ifjúsági kampányok, felvételi hirdetése honlapon és újságban) a válaszadó egyházakban több, friss, új elgondolás szerint szervezett program is indult az elmúlt években. A Finnországi Evangélikus Egyház a lelkészi szolgálatot bemutató videósorozattal (13 db 3 perces klip[15]), a Skót Egyház a kandidátusok ösztöndíjának egységes szintre emelésével és annak szemináriumoktól való függetlenítésével[16], a spanyol protestánsok a helyi gyülekezetek számára biztosított anyagi támogatással, mellyel a szolgálattevő gyülekezeti tagok teológiai képeztetését szorgalmazzák, a berni reformátusok pedig egy stratégiai bizottság vezetése alatt, egyházi vezetők és teológiai tanárok együttműködésével az egész svájci reformátusságot célzó programsorozat szervezésével igyekeztek minél többeket a szolgálatra való elhívásukban megerősíteni, bátorítani.

A lelkészek karrierének, spirituális fejlődésének, mentális- és szociális jólétének támogatásáról szervezett módon gondoskodik tíz válaszadó egyházból nyolc, további kettő pedig biztosít különböző lehetőségeket, s a rendszeresített támogatás felé igyekszik elmozdulni. Az intézményesen bevezetett programok, felületek között szerepel a coaching, szupervízió, lelki kurzusok, mentor-rendszer kezdő lelkészek számára, regionális lelkész-közösségi programok, lelkészek kinevezése a regionális lelkész-közösségek pásztorolására. Különlegessége okán kiemelendő a Skót Egyház által indított „Ascend” program, melynek keretében minden lelkész saját éves keretösszegével gazdálkodva az alábbi támogatási lehetőségeket veheti igénybe: 1) tanulmányi szabadság, 2) coaching, 3) szupervízió, 4) lelki vezetés.

A lelkészek anyagi támogatásával kapcsolatos kérdésekre válaszoló 11 egyház közül 10-ben van kötelezően megállapított lelkészi minimálbér. A gyülekezeti lelkészek bérét négy egyházban maguk a gyülekezetek, másik négy egyházban központilag biztosítják, két egyházban e kettő között oszlik meg a lelkészi bérezés, s egyedül a Berni Református Egyház lelkészeinek fizetése származik állami forrásból. Nyugdíjazás tekintetében a legjellemzőbb a vegyes nyugdíjazási rendszer, négy-négy egyházban van vagy állami, vagy egyházi, s egy-egy egyházban kötelező, valamint fakultatív rendszerű lelkészi nyugdíjazás.

Kitekintés

Református egyházunk A lelkipásztori hivatás évében a lelkészek utánpótlásának, képzésének, képesítésének, továbbképzésének, lelki és anyagi támogatásának ügyét igyekszik előbbre vinni. E törekvéseinkkel korántsem vagyunk egyedül a protestáns egyházak között, s az eddig körvonalazódó megközelítéseink, tapasztalataink is sok hasonlóságot mutatnak a fent ismertetettekkel. Különböző társadalmi-, politikai-, és egyházszervezeti kontextussal, de nagy mértékben egyező indíttatással, teológiai alapokkal nézünk szembe a lelkészképzés reformjának minden időkben égető szükségével, s így lehetséges, s talán szükséges is, akár ilyen közvetett, akár közvetlen, személyes párbeszéd formájában tanulnunk egymástól. Ennek előmozdítását szorgalmazzuk e tanulmány megjelentetésével is.

Bibliográfia

A kérdőív összeállításában használt társadalomkutatási tanulmányok, monográfiák:

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, ford. Kende Gábor, Szaitz Mariann, Budapest, Balassi Kiadó, 2000.

Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan, A társadalmi jelenségek kutatása, Budapest, Osiris Kiadó, 2014.

Letenyei László – Nagy Gábor Dániel: Rugalmas kérdőív, A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására, Szociológiai Szemle, XVII. évf., 2007/1–2, 29–46.

A kérdőív anyagának összeállításában használt és a tanulmányban hivatkozott források

https://www.youtube.com/playlist?list=PLuhTjCQOhK_8X76xLF8EtDAcoJlcTMi2E

https://www.pthu.nl/

https://iee-protestante.org/presbiterios/

https://evl.fi/plus/koulutus-ja-tyoelama/henkilostokoulutus/pastoraalitutkinto

https://education.ec.europa.eu/education-levels/higher-education/inclusive-and-connected-higher-education/european-credit-transfer-and-accumulation-system

https://churchofscotland.org.uk/serve/vocations/first-steps

Manual on Ministry. A Guide to Authorizing Ministry in the United Church of Christ, Ministerial Excellence, Support and Authorization, Local Church Ministries, A Covenanted Ministry of the United Church of Christ, 2018, https://www.ucc.org/wp-content/uploads/2022/10/ManualonMinistry-2018.pdf

Korányi András – Pángyánszky Ágnes: Az evangélikus lelkészi szolgálat és a lelkészképzés útkeresése. Adottságok, lehetőségek, kihívások. Lelkipásztor, XCVI. évf., 2021/1, 2–7.

Perry, Shaw: Transforming Theological Education. A Practical Handbook for Integrated Learning, Carlisle, Langham Global Library, 2014.

Tóth-Gyóllai Dániel: „Anyaszentegyházunk életszükséglete”. Az egységes lelkészképzés reformjai a magyarországi református egyházban 1883–1940 között, Budapest, KRE-HTE, https://htk.kre.hu/images/doc/kiadvanyok/monografia/Anyaszentegyhazunk_eletszukseglete_2023_2.pdf.

Tóth-Gyóllai Dániel: Kérdőív lelkipásztori kompetenciákról, szolgálati területekről, KRE-DIt, V. évf., 2022/2, http://www.kre-dit.hu/tanulmanyok/toth-gyollai-daniel-kerdoiv-lelkipasztori-kompetenciakrol-szolgalati-teruletekrol/

1. sz. melléklet

A kérdőív

The structure of theological education and the training of pastors

    1. Is there a uniform way of training pastors in your Church? If so, please describe the whole process of your Church’s pastoral training! What are the obligatory steps for becoming a pastor? (Theological education BA or MA, seminar, practice years, qualification, ordination, etc.)
    2. If relevant, please share us links or documents that can help us better understand the structure of your courses! (We are interested in eligibility requirements for application, structure and content of education, minimum years of studies, different training programs, etc.)

Innovation and reform in theological education, pastoral training, continuing education, career path, and supervision for pastors

  1. Please select the option that best describes the past 30 years of the system of preparing pastors in your Church! (egyválaszos)
    1. We reformed our system several times and have developed much in all aspects of our education, training, and supporting our pastors.
    2. We have accomplished at least one broad reform in our system (our latest being within the past 10 years) and have developed our way of educating, training, and supporting pastors.
    3. We have accomplished at least one broad reform in our system (the most recent being more than 10 years ago) and have continued to develop our way of educating, training, and supporting pastors.
    4. We accomplished broad reform in our system at least once and developed our way of educating, training, and supporting pastors.
    5. We carried out reforms in certain aspects of our system and developed our way of educating, training, and supporting pastors.
    6. We are continuously developing our system but cannot achieve reforms extending to more of the areas.
    7. We are struggling to develop our system, but we progressed in certain areas.
    8. We are in need of finding ways to reform our training system.
    9. Our current system has served us well and we do not see a need for any major changes at this time.
    10. None of the above. (Please elaborate)
  2. What were the most important factors you considered when beginning and preparing the reform of training pastors in your Church? (többválaszos)
    1. the needs of the congregations and the whole Church
    2. the feedback of congregations regarding the service of our pastors
    3. the financial need of increasing the number of our students
    4. the shortage in the supply of pastors
    5. the demand to meet the emerging trends in higher education pedagogy
    6. the competition with similar and related higher education courses
    7. the competition with similar and related professions
    8. the need for increasing the social impact of the Church
    9. the hope of reforming the Church by the renewal of pastoral ministry
    10. our own demand of revising and reforming how we prepare our new generations of pastors
    11. other:
  3. Which levels of Church government and what forums of the theological education system participated in carrying out the reforms and developments?
  4. In which areas did you achieve development? (többválaszos)
    1. revising the framework of the whole training program (e.g., developing different training models, courses with shortened training time, postgraduate training, etc.)
    2. elaboration of a new recruitment campaign
    3. revising the quality, content, and framework of the theological education
    4. changing the requirements and process of admission, qualification and ordination
    5. increasing the emphasis on certain areas of education and training (e.g., spiritual development of future pastors, practical education, education for independent theological work, etc.)
    6. other:
  5. In which areas did you encounter obstacles that held back the development of the renewal?
  6. What were the most important factors and keys to achieving your goals?
  7. What are the activities of the Church in the matter of resupplying pastors? What platforms do you consider successful in recruiting?
  8. In what ways do you support your pastors’ career, spiritual development, mental health, etc.?

Further questions about the financial aspect of the pastoral ministry and how they are supported in the Church

  1. What are the sources of the salary of the parish pastors? (többválaszos)
    1. congregation
    2. national Church
    3. state
    4. other:
  2. Is there a minimal monthly wage for the pastors (who minister only in congregation)? (egyválaszos)
    1. Yes, and we can share the exact amount.
    2. Yes, but we cannot share the exact amount.
    3. No, there is not.
  3. How does your Church implement the retirement of pastors? (többválaszos)
    1. state retirement
    2. Church retirement
    3. mixed retirement
    4. compulsory retirement
    5. optional retirement
    6. other:

2. sz. melléklet

Hivatkozások

  1. Lásd: 2. sz. melléklet. ↑
  2. A teljes kérdőívet lásd az 1. sz. mellékletben, vagy a LimeSurvey online platformján az alábbi linken: https://mrekerdoiv.limesurvey.net/484144?lang=en (Letöltés: 2023. június 1.) ↑
  3. Lásd például a Skót Egyház felvételi rendszerét: https://churchofscotland.org.uk/serve/vocations/first-steps (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  4. A Svájci Református Egyházban az 1 éves gyakorlati képzés alatt 60 kurzusnapot kell látogatniuk a hallgatóknak, míg a görög evangélikus teológusoknak 3 évnyi gyakorlatot kell teljesíteniük. ↑
  5. Európai kreditátviteli- és gyűjtési rendszer (EFT tagországok képzéseinek átláthatósági és összehasonlíthatósági mérőeszköze). https://education.ec.europa.eu/education-levels/higher-education/inclusive-and-connected-higher-education/european-credit-transfer-and-accumulation-system (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  6. „Pastoraalitutkinto” / „Pastoral degree”. Lásd: https://evl.fi/plus/koulutus-ja-tyoelama/henkilostokoulutus/pastoraalitutkinto (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  7. „Presbiterios” lásd: https://iee-protestante.org/presbiterios/ (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  8. Lásd: https://www.pthu.nl/ (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  9. Lásd: https://www.ucc.org/wp-content/uploads/2021/11/Marks-of-Faithful-and-Effective-Ministers.pdf (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  10. Az első, zárt kérdésre adott válasz, az azt kiegészítő megjegyzések és az egész kérdéscsoportban adott válaszok alapján. ↑
  11. A második, zárt kérdésre adott válaszok alapján. ↑
  12. A görög és a spanyol evangélikus egyházak képviselői e kérdéscsoport kifejtős kérdéseire nem adtak választ. ↑
  13. Eredmények összegzése két nyitott kérdésre adott válaszok alapján. ↑
  14. „The Local Church remains the best place to recruit clergy” – nyilatkozik a kérdést illetően a UCC-t képviselő Peter Makari. ↑
  15. https://www.youtube.com/playlist?list=PLuhTjCQOhK_8X76xLF8EtDAcoJlcTMi2E (Letöltés: 2023. június 2.) ↑
  16. A hallgatók ösztöndíja 2019-ig évi £4500-£11,000 között mozgott, a pontos összeg a kibocsátó intézménytől függött, 2019 után egységes £17,000 az ösztöndíj mértéke. ↑

 

Beküldve:

Tóth-Gyóllai Dániel: Kérdőív lelkipásztori kompetenciákról, szolgálati területekről

A beérkezett adatok[1]

Ez a beszámoló a kutatásra beérkezett válaszokat összesíti és az abból kiolvasható adatokat mutatja be hozzáfűzött értkelés nélkül. Az adatok értékelése további tanulmányok feladata. A kutatás transzparensen folyik, kérésre minden beérkezett adatot szívesen hozzáférhetővé teszünk.[2]

A kutatásról

A kérdőív összeállítása, kiküldése, értékelése

2022. tavaszán a Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa kérdőíves kutatást indított a református lelkipásztorok között a lelkipásztori szolgálatot meghatározó kompetenciák (azaz a használt készségek, képességek és ismeret) illetve az ellátott szolgálati területek feltérképezésére. A kutatás célja volt emellett a magyarországi református lelkészképzés fejlesztésére vonatkozó szempontok gyűjtése is. A kutatás e pontján a kérdőív elkészítését a KRE HTK Stratégiai Bizottsággal együttműködve dr. Siba Balázs dékánhelyettes és Hanula Gergely témavezető professzorom támogatásával végeztem. A kérdőívben szereplő kompetencia-listák kialakításában elsősorban a Magyar Képesítési Keretrendszer deszkriptoraira[3] építő, a négy magyarországi református lelkészképző intézmény jelenlegi KKK-iban előírt kompetencia-elemek (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség) felsorolásait[4] vettük figyelembe. Módszertani és tartalmi szempontból is építettünk az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézete által kidolgozott, az EHE Gyakorlati, Valláspedagógiai és Egyházzenei Tanszékei, valamint mentorlelkészei által véleményezett a Lelkipásztor folyóirat XCLVI. évfolyam 2021/8–9. számaiban megjelentetett kompetencia-leírásokra. A képzés célja kapcsán nyilatkozó a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról szóló Zs-90/2006. zsinati határozat vonatkozó leírása, valamint a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet teológia-lelkész szakot leíró része szintén fontos szempontokat nyújtott a kérdőív kidolgozásában. Az elkészült kérdőívet, s különösen annak kompetencia-listáit véleményezte továbbá a KRE-HTK tanári kara.

Az online kérdőív a LimeSurvey kérdőívszerkesztő programjával készült, a kitöltő-linket és kísérő levelet az MRE Zsinati Tanácsosi Titkárság e-mailes körlevél formájában juttatta el a lelkipásztorokhoz 2022. március 1-én (emlékeztető körlevél március 16-án), a március végi határidőig beérkezett kitöltések elemzését segítette a LimeSurvey exportálási funkciója, melynek köszönhetően az Excel táblázatkezelőjében nem csak kitöltésenként, hanem kérdésenként együttesen áttekintve is kezelhettük a válaszadásokat. E lehetőség mellett az anonimitás, a kitöltők személyének hitelesítése (csak az egyházközségi e-mail címekre kapott linken keresztül lehetett a kitöltést megkezdeni), az egyszeri kitöltés biztosítása, valamint a csak részlegesen kitöltött kérdőívek adatainak lekérdezése voltak azok a szempontok, amik miatt e széles-spektrumú felületet választottuk.

A kérdőív felépítése, kitöltések

Az elkészült kérdőív 6 kérdéscsoportban összesen 13 kérdést tartalmaz, melyek kitöltése az időbélyegek alapján átlagosan 38 percet vett igénybe. Az első kérdéscsoportban a kiértékelést segítő (az anonimitást nem sértő) adatokat kérdeztünk le (1 perc[5], 345 kitöltő[6]), a másodikban a lelkipásztori szolgálatban érvényesülő kompetencia-területekre vonatkozó 2 kérdés szerepelt (6 perc, 271 kitöltő), a harmadikban a lelkipásztorok munkaterületeit kívántuk felmérni egy heti időbeosztásra vonatkozó kérdés mellett a szolgálati területeket fontosságuk szerint osztályozó kérdéssel (16 perc, 198 kitöltő).

A negyedik és ötödik kérdéscsoportokban koráb-bihoz hasonló, de jóval bővebb kompetencia-listából kellett a válaszadóknak 1) munkatapasztalataik alapján kiválogatni a legfontosabbakat, 2) majd az általuk ismert teológiai képzést ezen kompetenciák szerint értékelni (10 perc, 173 kitöltő). Az utolsó kérdéscsoportban a lelkipásztori szolgálat kapcsán kérdeztünk rá a lelki feltöltődést, motivációt jelentő tényezőkre, valamint hiányterületekre (2 perc, 160 kitöltő). A kitöltők közel 2/3-a megválasztott lelkész, alig több, mint 1/10-e beosztott, továbbá 20 fő körüli a vallásoktató, missziói és intézményi lelkészek száma. A MRE mindegyik egyházmegyéjéből érkeztek válaszadások, kiemelkedően magas számban az Észak-Pesti és Bács-Kiskunsági egyházmegyékből (29 és 28 fő), az egyházmegyénkénti válaszadások átlaga 9, mediánja 8 fő, a Tatai egyházmegyéből érkezett a legkevesebb, egész pontosan egy darab kitöltés. A résztvevők közel fele 20 évnél régebben, 1/4-e 10–20 éve, további 1/4-e pedig 10 éven belül szerezte diplomáját.

A kitöltések elemzése

Kompetenciák

A kérdőívet keretezték a lelkipásztori szolgálatban érvényesülő képességekről, készségekről, ismeretekről és attitűdökről, átfogóan kompetenciákról szóló kérdéscsoportok. A kérdésekben jellemzően nagyobb listákból kellett szűkebb listákat készítenie a válaszadóknak, a kiválogatás, súlyozás és relatív összehasonlítás módszerei segítségével. A listákban szereplő tényezőket mindegyik kérdésnél ugyanazon 5 nagy területre bontottuk: 1) szaktudáshoz kapcsolódó képességek, 2) általános műveltség, 3) emberi kapcsolatokban és 4) életvitelben megmutatkozó készégek, 5) lelki stabilitás.[7]

Az első, kompetenciákra vonatkozó kérdéscsoportban a lelkészek feladata az volt, hogy a szolgálat felől közelítve készítsenek egy 10 tényezőből álló[8], az öt nagy csoport 26 eleme közül kiválogatott listát. A 272 beérkezett válasz összesítésével az öt terület, valamint az egyes területeken belüli tényezők egymáshoz viszonyított hangsúlyáról kaptunk eredményeket, ezen felül ugyanezen módszerrel leképeztük az összes válaszoló lelkipásztor „átlagos” tízes listáját is. Reprezentatív adat továbbá, hogy a kitöltők kevesebb, mint 1/3-a tartotta fontosnak az alábbi tényezőket: munka- és felelősségmegosztás (33%), önkritika (30%), rendezettség (29%), kezdeményezőkészség (28%), szépirodalmi és érdeklődésének megfelelő olvasottság (26%), csoportvezetés (26%), spirituális nyitottság (24%), online ismeretszerzés, informatikai ismeretek bővítése (21%), a gyülekezeti hagyományok felismerése és tisztelete (15%).

A következő táblázatban közöljük az összes válaszoló tízes listái összesítésével készített “átlagos” tízes listát:

    1. a bibliai üzenet átadása (szaktudás): 210
    2. megbízhatóság (lelki stabilitás): 169
    3. empatikus jelenlét (kapcsolatok): 164
    4. önálló gondolkodás fejlesztése (műveltség): 149
    5. döntésképesség (életvitel): 148
    6. közösségszervezés (kapcsolatok): 147
    7. lelki vezetés, lelki kísérés (szaktudás): 138
    8. alázatosság (lelki stabilitás): 135
    9. társadalmi és történelmi problémák iránti fogékonyság (műveltség): 125
    10. az emberi élet kérdéseinek teológiai reflektálása (szaktudás): 122

Tovább pontosíthatták a kompetencia-területek hangsúlyait a kitöltők az által, hogy a következő kérdésben felosztottak 20 pontot az öt nagy terület között úgy, hogy mindegyikre maximálisan 8, minimum 0 pontot adhattak. A már a feladat-típus által is implikált jutalmazás-büntetés mechanizmust figyelhetjük meg a válaszadásokban. A legtöbben kiválasztottak 2–3 területet, melyeket a közepes 4-es értéktől felfelé vagy lefelé kívántak súlyozni, ezeket egymással egyensúlyban pontozták[9], s a maradék 2–3 területnek a semleges középértéket adták. Ezt az adottságot figyelembe véve az egyes területek súlyozását három módszerrel is vizsgáltuk: 1) az adott területekre adott értékek átlaga (klasszikus átlag), 2) az adott területekre adott értékek átlaga a középértékektől való eltekintéssel (a szélsőértékek felé súlyozott átlag), 3) az adott területekre adott közepesnél alacsonyabb és magasabb értékek számának összevetése (jutalmazás-büntetés mechanizmust leginkább figyelembe vevő módszer). Miután pedig az első két mérés eredményeként ugyanazt a sorrendet, s nagy mértékben egyező értékeket kaptunk, így itt csak a másodikhoz tartozó diagramot közöljük.[10]

Ezt követően – a lelkipásztori szolgálati területekkel foglalkozó kérdéscsoport után, – a negyedik és ötödik kérdéscsoportban kérdeztünk újra, s még részletesebben a kompetenciákkal kapcsolatban. Eddig 173 válaszadó folytatta a kérdőív kitöltését, akiknek 1) először egy 64 elemű (4 területre felosztott) kompetencia-listából lehetett tetszőleges számú olyan tényezőt kiválasztaniuk, melyek kiemelt szerepet játszanak munkatapasztalatukban, 2) másodszor pedig az általuk kiválasztottak kapcsán értékelhették a teológiai képzést, melyben részesültek. Ez utóbbi kérdés esetén a lelkipásztorok egy 1–7-ig terjedő skálán értékelték, hogy az adott kompetenciák fejlesztése milyen mértékben jelent meg teológiai képzésükben. A közepes 4-es érték jelentette a legmegfelelőbb mértéket, az 1-es felé hajló értékek az adott tényező képzésben való hiányát, a 7-es felé hajlóak pedig azok képzésben való túlsúlyát jelezték.

Egyik részről az eredmények jobb átláthatósága, másik részről pedig a magasabb validitás[11] érdekében ezen a ponton az elemzésünket leszűkítettük azon tényezőkre, melyeket legalább a válaszadók fele értékelt fontosnak,[12] azaz többen ítélték fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagyták. Ezzel együtt kigyűjtöttük azon kompetenciákat is, melyeket legkevésbé[13] vettek figyelembe a válaszadók.

 

 

 

 

 

 

Az alábbi táblázatban láthatjuk azt a 22 kompetenciát, melyeket többen ítéletek fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagytak (a legnépszerűbbel kezdve):

 

 

 

 

 

 

 

 

A következő táblázatban azon kompetenciák szerepelnek, melyeket a válaszadók kevesebb, mint 1/4-e jelölt meg fontosként (a legkevésbé népszerűvel kezdve):

 

 

A következőkben a legfontosabb kompetenciákból álló 22 elemű lista kapcsán összesítjük az eredményeket a második kérdésre vonatkozóan. A hetes skálán való értékelések ez esetben is a 4-es középérték felé gravitáltak (a válaszok 23%-a), azonban az előzőekhez képest jóval kisebb mértékben. Ezért az értékelésnél a 3-as, 4-es és 5-ös értékeket számítottuk középértéknek, s így adtuk vissza a súlyokat az egyes kompetenciák kapcsán, majd soroltuk őket az alábbi három kategóriába: 1) a képzésből hiányolt, 2) a képzésben túlreprezentált, 3) a képzésben megfelelően megjelenő kompetencia. A 22-es lista így 10 hiányolt, 7 túlreprezentált és 5 megfelelően megjelenő tényezőre oszlik el.

Az alábbi táblázatban látható százalékértékek az adott kompetenciához tartozó értékelések arányát jelzik.
 kompetenciák hiányzik megfelelő túl sok értékelés
lelki érettség 44% 36% 20% hiányolt
rendszeres imaélet 34% 38% 28% hiányolt
bizalmi légkör kialakítása 38% 42% 20% hiányolt
kulturális tájékozottság 45% 43% 12% hiányolt
a Biblia világának ismerete 2% 43% 54% túlreprezentált
az Ó- és Újszövetség kapcsolatának átlátása 10% 44% 47% túlreprezentált
krízishelyzetekben való vezetés 50% 44% 8% hiányolt
saját korlátok ismerete 39% 45% 16% hiányolt
imádságra való készség 21% 46% 32% túlreprezentált
lelkigondozói ítélőképesség 35% 50% 15% hiányolt
feladatok minőségi kivitelezése 25% 51% 24% megfelelő
a bibliai üzenet átadása 11% 51% 38% túlreprezentált
példamutató életvitel 29% 51% 19% hiányolt
lelkipásztori identitástudat 23% 52% 25% megfelelő
szociális problémák iránti érzékenység 35% 52% 13% hiányolt
az istentiszteleti élet vezetése 13% 54% 33% túlreprezentált
célcsoportok jellemzőinek figyelembevétele 27% 56% 15% hiányolt
missziós érzékenység 19% 56% 25% megfelelő
gondolatok strukturálása 25% 57% 18% megfelelő
beszédkészség 24% 57% 19% megfelelő
élethosszig való tanulás 13% 57% 30% túlreprezentált
exegetikai ismeretek 3% 58% 39% túlreprezentált

Az alábbiakban a három kategória elemeiről csoportonként készített diagramokat mutatjuk be:

Szolgálati területek, időbeosztás

A kérdőív közepén – a két kompetenciákkal foglalkozó rész között – helyezkedik el a lelkészek időbeosztását, szolgálati területeit vizsgáló kérdéscsoport. A kitöltőket először arra kértük, hogy osszák fel a hét 168 óráját a szerint, hogy az alábbi tevékenységekre: 1) gyülekezeti szolgálathoz kapcsolódó tevékenységek, 2) iskolai hitoktatás, 3) intézményfenntartással kapcsolatos tevékenységek, 4) egyéni testi, lelki vagy szellemi épülést szolgáló tevékenységek, kikapcsolódás, 5) családdal és barátokkal töltött idő, 6) egyéb idő: alvás, közlekedés, étkezés, házimunka, bevásárlás stb., mennyi időt szánnak, valamint mennyit szánnának ideális esetben. A válaszok alapján az alábbi eredményeket kaptuk:

      1. A lelkipásztorok saját megítélésük szerint egy héten átlagosan 65–70 órát dolgoznak, ebből 45–50 órát a gyülekezetükkel, maradék időt hitoktatással vagy intézmény-vezetéssel töltenek.
      2. Az ugyanazon tevékenysé­gekre adott valós és ideális értékek összevetése azt mutatja, hogy a gyülekezetre, hitoktatásra, intézményvezetésre szánt időket túl soknak, a családra, barátokra és én-időre szánt időket pedig túl kevésnek élik meg a kitöltők.
      3. Az egyéb időket ítélték meg a legtöbben ideálisnak, e tevékenység elhagyásával képzett átlagos időbeosztást egy radar típusú diagramon mutatjuk be:

A kérdéscsoport második kérdésében 28 jellemző lelkipásztori tevékenység kapcsán döntötték el a válaszadók, hogy azok egy 1–7-ig terjedő skálán milyen mértékben jelennek meg szolgálatukban. E kérdés esetében is a középértéktől (melynek itt egyedül a 4-es értéket választottuk) való eltérés szerint mértük össze az egyes tényezőket, s ez alapján gyűjtöttük ki azokat, melyek több válaszadó esetében mutattak közép fölötti, mint közép alatti értéket, valamint azokat, melyeket a legkevesebben jelöltek meg kiemelkedően fontos tevékenységként.

Motiváló tényezők

A kérdőív utolsó kérdéscsoportjában a lelkészek szolgálatát támogató tényezőkről kérdeztük őket. A válaszadásokat az alábbi két diagramon összesítjük:

Bibliográfia

Hitéleti szakok KKK-ja, 2006, https://prta.etn.hu/modulok/irattar/index.php?id=429.

Lukács István – Derényi András (szerk.): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017.

Tantárgyleírások, 2020, https://drhe.hu/oktatas/kepzesek/hiteleti-szakok/osztatlan-kepzesek-mesterkepzesek/teologia-szak-teologia-szak-lelkesz-szakirany-osztatlan/.

Tanulmányi Tájékoztató 2021/2022 tanév, Református teológia szak, teológus és lelkész szakirány egységes, osztatlan képzés, https://www.prta.hu/web/tanulmanyi-tajekoztato/.

Teológia osztatlan szak KKK, http://www.kre.hu/laura/index.php/egyetem-kepzesi-programja/doc_download/1193-kepzesi-es-kimeneti-koevetelmenyek.

Teológia osztatlan szak KKK, https://srta.hu/wp-content/uploads/2019/11/teologia-osztatlan-szak_kkk.pdf.

Tót Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017.

 

A kérdőív összeállításában használt társadalomkutatásról szóló munkák:

Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata, ford. Kende Gábor, Szaitz Mariann, Budapest, Balassi Kiadó, 2000.

Héra Gábor – Ligeti György: Módszertan, A társadalmi jelenségek kutatása, Budapest, Osiris Kiadó, 2014.

Letenyei László – Nagy Gábor Dániel: Rugalmas kérdőív, A standard kérdőív kritikái és javaslat a kérdőíves adatgyűjtés terepközeli alkalmazására, Szociológiai Szemle, XVII. évf., 2007/1–2, 29–46.

Hivatkozások

  1. Tóth-Gyóllai Dániel, KRE-HDI II. évfolyam, bibliai-teológiai alprogram, témavezető: Prof. Dr. Hanula Gergely. ↑
  2. Elérhetőség: kerdoiv.lelkipasztor@gmail.com. ↑
  3. Lásd: Lukács István – Derényi András (szerk.): Kézikönyv a képzési programok tanulási eredményeken alapuló fejlesztéséhez, felülvizsgálatához, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017, 134–140; Tót Éva: Segédlet a tanulási eredmények írásához a felsőoktatási szektor számára, Budapest, Oktatási Hivatal, 2017, 13–14. ↑
  4. DRHE: Tantárgyleírások, 2020, https://drhe.hu/oktatas/kepzesek/hiteleti-szakok/osztatlan-kepzesek-mesterkepzesek/teologia-szak-teologia-szak-lelkesz-szakirany-osztatlan/; KRE: Teológia osztatlan szak KKK, http://www.kre.hu/laura/index.php/egyetem-kepzesi-programja/doc_download/1193-kepzesi-es-kimeneti-koevetelmenyek; PRTA: Hitéleti szakok KKK-ja, 2006, https://prta.etn.hu/modulok/irattar/index.php?id=429; Tanulmányi Tájékoztató 2021/2022 tanév, Református teológia szak, teológus és lelkész szakirány egységes, osztatlan képzés, https://www.prta.hu/web/tanulmanyi-tajekoztato/; SRTA: Teológia osztatlan szak KKK, https://srta.hu/wp-content/uploads/2019/11/teologia-osztatlan-szak_kkk.pdf Letöltés ideje: 2022. november 26.; Lásd továbbá a négy intézmény utóbbi években készült intézmény- és szakakkreditációs önértékeléseinek vonatkozó részeit, különösen is: az „előírt kompetenciák elsajátíttatása” fejezeteket. ↑
  5. A kitöltések időbélyegei alapján. ↑
  6. A kitöltést bármikor félbe lehetett hagyni (s az eredmények mentésével, személyre szóló titkosítással folytatni is), így az egyes kérdéseket, kérdéscsoportokat egyre csökkenő számú lelkipásztor töltötte ki, ezeket a számokat közöljük az átlagos kitöltési idő után. ↑
  7. Ezek közül kettőt (életvitel és lelki stabilitás) az utolsó kérdéscsoportban összevontunk. ↑
  8. A feladat a 10-től eltérő darabszámú listát is elfogadta, de a továbblépés előtt figyelmeztető üzenettel jelezte a kitöltés pontatlanságát. Sajnos a válaszadók 36%-a esetében ez azt eredményezte, hogy vagy kevesebb, vagy több tényezőt is kiválasztottak. Ugyanakkor ezen kitöltések eltávolításával a fent közölt eredményekkel szinte teljesen megegyező értékeket kapunk, így a pontatlan kitöltések válaszait is figyelembe vettük elemzésünknél. ↑
  9. A 20 pontos határérték miatt a lefelé pontozást egy ugyanolyan, vagy két feleolyan mértékű felfelé pontozással volt legegyszerűbb megoldani. Ettől eltérő eljárást csak az tudott alkalmazni, aki egyetlen területet sem választott közepesnek. Ilyen 272 válaszadásból mindössze 40 esetben fordult elő. ↑
  10. A kérdések és válaszadások validálására egyaránt figyelve végeztünk egy a két kérdést összevető elemzést is, melyben a válaszadók első feladatban indirekt adott területekre vonatkozó súlyozását hasonlítottuk össze a második kérdésben adott súlyokkal. Az egyes területek esetén a legjellemzőbb 25% alatti eltérés volt, a legegyenletesebb eredmények a szaktudással kapcsolatban érkeztek, a válaszadók több mint fele 30% alatti eltéréssel dolgozott. ↑
  11. Azon tényezők esetében, melyeket kevesebben választottak fontosnak, matematikailag is könnyebben fordultak elő szélsőséges értékek, így ezek érvényessége mindenképpen alacsonyabbnak tekinthető. ↑
  12. Zöld színnel emeltük ki azon tényezőket, melyeket legalább kétszer annyian tartottak fontosnak, mint ahányan figyelmen kívül hagytak. ↑

  13. Itt azokat a tényezőket gyűjtöttük össze, melyeket kevesebb, mint a válaszadók 1/4-e tartott fontosnak. ↑