Hittudományi absztraktok
Márkus Máté: Ortodoxia és heterodoxia
A cikk kérdése, hogy hogyan gondolkodhatunk az ember helyzetéről. A szerző megállapítja, hogy minden dogmatika az ember helyzetére vonatkozó kérdést teszi fel, még azok is, amelyeknek a tárgya Isten, mert Isten az, aki mindent meghatároz, beleértve ebbe az embert is. A dogma gondolatot jelent, de minden gondolat alapja tapasztalat. A „mások” tapasztalata vagy az „én” tapasztalata. A szerző emlékeztet, hogy az „én” számára minden a dogmatörténet folyamán kifejtett dogma, gondolat, a „mások” tapasztalatán alapul, akkor is, ha azok a bibliai anyag mögött álló „mások”, az isteni önkijelentés tekintélyével felruházva. Ily módon két féle gondolkodásmód jelent meg a keresztyén gondolkodás története során. Az, amelyik egyedül a mások tapasztalatára alapul, és az, amelyik a mások és az én tapasztalatán alapul. Ezt a két gondolkodásmódot, az ortodoxiát és a heterodoxiát hasonlítja össze a szerző a célok, források és módszerek tekintetében.
Kulcsszavak: ortodoxia, heterodoxia, liberális, dogmatörténet, Tillich
Pető-Veres Kata: Kortárs református keresztelési prédikációk vizsgálata a Magyarországi Református Egyházban
Az 1985-ben bevezetett és máig hatályban lévő Istentiszteleti Rendtartás a keresztelési szertartáson elhangzó keresztelési prédikációt egy nagyon rövid prédikációként határozza meg, amely a liturgia szerint a szereztetés ige alapján (Mt 28,18–20) kell elhangozzon. A néhány évvel korábban, 1980-ban napvilágot látott Igehirdetők Kézikönyve szerint a keresztelési prédikációban három kérdésre kell választ adni: „ki szerezte?”, „mit jelképez?”, és „mire kötelez?”. E három kérdésre adott válasszal eleget teszünk a szertartási beszéd követelményeinek. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy a legtöbb lelkész a szereztetési ige mellett egy második, választott igét is felolvas, és azt kezdi el magyarázni. Ennek az a veszélye, hogy a szereztetési ige háttérbe szorul és a választott ige alapján nem a keresztség lényegéről, dogmatikumáról, életet formáló jelentőségről lesz szó, hanem bármi egyébről, ami a választott ige alapján megfogalmazható. Ezzel a szertartási beszéd műfaja összefolyik az istentiszteleti prédikáció műfajával. Kutatásomban ezt a jelenséget és a ma keresztelőkön beszélő lelkészek által relevánsnak tekintett témákat fogjuk körbe járni.
Kulcsszavak: keresztelés, szereztetési ige, második ige, kortárs prédikációk, keresztelési beszédtémák
Ratkovics Petra Krisztina: Túl az idézeten intertextuális hivatkozások a Szentíráson belül
Jelen cikkünkben sorra vesszük az Ószövetség és Újszövetség kapcsolatát övező kérdések egyikét: milyen formában jelenik meg az Ószövetség szövege az Újban? Kiindulási alapként Richard Hays Echoes of Scripture c. művében ismertetett hármas felosztást használjuk: idézet, utalás (vagy allúzió) és visszhang; ehhez negyedikként hozzávesszük az ún. kulturális kódon alapuló intertextualitást. Az első három intertextualitási forma a szintaktikai és lexikai egyezéseken alapul, míg a negyedik irodalomtudományi kutatásokra építve a tágabb körű tematikus vagy motívumi egyezések, hasonlóságok alapján állapít meg összefüggést a két szöveg között. Felvázoljuk a Hays által megállapított kritériumrendszert, ami keretül szolgálhat az intertextualitás (de kifejezetten is az utalás és a visszhang) felfedéséhez, és amellett érvelünk, hogy érdemes az egyes intertextualitási formákat figyelembe véve kibővíteni azt, ahogyan az Ó- és Újszövetség közötti kapcsolatról gondolkodunk.
Kulcsszavak: intertextualitás, Ó- és Újszövetség kapcsolata, utalás, Richard Hays, kulturális kód
Strifler Zoltánné: A befolyásolás és meggyőzés kommunikációpszichológiai vonatkozásai homiletikai kitekintéssel
Minden kommunikáció meggyőzni akar. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténhessen, szükség van megannyi ismeret egyidejű alkalmazására, valamint a kommunikációban résztvevő felek összehangolt működésére. A kommunikációpszichológia a sikeres kommunikáció egyik alapfeltételének a meggyőzés és befolyásolás pszichológiájának ismeretét és megfelelő használatát tartja. Amennyiben a kommunikációt indító fél alkalmazza ezeket az ismereteket, nagyobb eséllyel érhet el sikereket hallgatóinál. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a befolyásolás és a meggyőzés lélektani és kommunikációs vonatkozásait, és felvillantsa egyik homiletikai aspektusát.
Kulcsszavak: befolyásolás, homiletika, igehirdetés, kommunikáció, kommunikációpszichológia, meggyőzés, prédikálás, prédikátor, pszichológia
Jogtudományi absztraktok
Cservák Csaba: A nemzetiségek típusai és rövid történetük Magyarországon
A nemzeti kisebbségeknek három kategóriája különíthető el. A magyarság jelentős hányada külföldön él. Ezért is fontos a kisebbségvédelem Magyarország számára. A nemzetiségek védelme a történeti alkotmány szerint is kiemelt jelentőségű volt hazánknak. Egyes népcsoportok sajátos státusszal rendelkeztek. Jelenleg 13 népcsoport kapja meg a nemzetiségi jogállását Magyarországon. A történelmi múlt miatt még a törökök és olaszok hasonló kedvezménye lenne indokolt.
Kulcsszavak: kisebbségvédelem, diszkrimináció, magyarság, autonómia, történeti alkotmány
Gyebrovszki Zsolt Dániel: Az Európai Unió soknyelvűségének hatása a tagállami jogalkotásra, különösképpen a versenyjogi kártérítési perek szabályainak következetes átültetésére és alkalmazására
Az Európai Uniós, valamint a tagállami versenyjogot domináló – versenyhatóságok által végzett – közjogi jogérvényesítéssel ellentétben a versenyjogi kártérítési perek szabályrendszere jellegéből adódóan vegyíti az eltérő jogi koncepció alapján működő és eltérő fogalmi készlettel rendelkező közjogi és a magánjogi normákat. A versenyjogi kártérítési perek szabályozására irányelvi formában került sor, amely figyelembe véve az Európai Unió magánjogi és nyelvi értelemben vett heterogenitását, valamint az uniós és a tagállami jogi terminológia jelentéstartalmi kettőségét, nyelvi inkonzisztenciát eredményező jogalkotási és jogalkalmazási problémákat vetett fel. A versenyjogi kártérítési pereket a Courage-ügy óta számos jogi természetű kérdés övezi, azonban a versenyjog rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló Európai Parlament és a Tanács 2014/104/EU irányelv („Irányelv”) bevezetése látszólag nem oszlatta el e kérdések mindegyikét.
Kulcsszavak: versenyjog, versenyjogi kártérítési perek, Európai Unió, jogalkotás, többnyelvűség
Hatlaczki-Kálmán Andrea: A büntetés-végrehajtási jog aktuális változásai, avagy a kategória- és kreditrendszer
Írásomban a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 2024. március 1-jén hatályba lépő koncepcionális módosításainak átfogó, rendszerszintű ismertetését szerettem volna bemutatni. E jogszabály módosítás új jogintézmények bevezetését és korábbiak megszüntetését is jelenti, anélkül azonban, hogy a módosító norma végrehajtási rendelete – hangsúlyozottan a publikáció megírásakor még – megjelent volna. Ilyen módon a részletszabályok ismertetése még felelőtlen vállalkozás lett volna, ezért a szerző reményei szerint egy későbbi, részletesebb változást ismertető írás előzményeként íródott meg ez az átfogó ismertetés. A jogszabályváltozás hatályba lépésének közelisége miatt csupán a Bv. tv. módosult rendelkezései és a módosításokat tartalmazó norma, a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény vonatkozó rendelkezései, továbbá e jogszabályok indokolásai képezhették kutatásom alapját. A hatályba lépő, rendszerszintű nóvumok a szerző meggyőződése szerint képesek lehetnek a szabadságvesztés büntetés jogi és össztársadalmi céljának hatékonyabb elérését előmozdítani, az új jogintézmények objektivitása és az elítéltek személyiségére hatást gyakorló képességük miatt.
Kulcsszavak: büntetés-végrehajtás, jogszabály módosítás, kategória- és kreditrendszer
Kovács Viktória: Gondolatok a jog mögötti értékekről és szabályozásról
A jog, erkölcs és vallás kapcsolata sokrétű és összetett, a normák a társadalom jellegétől, kultúrájától függően különböző módon nyilvánulnak meg, hatnak egymásra. A Gondolatok a jog mögötti értékekről és szabályozásról című tanulmányban megvizsgáljuk ezeket a kapcsolatokat, hogy jobban megértsük, hogyan alakítják és befolyásolják egymást. Az évszázadok során a jog, erkölcs és vallás kapcsolata megváltozott, az egyházi és szekuláris normák elkülönültek. Míg a jog a társadalom működését szabályozza, az erkölcs és vallás továbbra is befolyással bír az emberek viselkedésére. Az értékek ütközése napjainkban különösen aktuális, jelentősek a vallási gyakorlatok és jogi normák közötti eltérések vagy a média szerepe a társadalmi normák formálásában. A bűn fogalmának értelmezése is változó, a jogi és vallási rendszerek különböző megközelítésekkel rendelkeznek. Összességében a tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a jog, erkölcs és vallás egymással összefonódó szabályozó területek, és ezek szinkronizálása a társadalom kiegyensúlyozott működésében is szerepet játszhat.
Kulcsszavak: szabályozás, vallás, jog, erkölcs, társadalom
Kovács Viktória: Az európai integrációs folyamat Ukrajnában. Pacta sunt servanda – A megkötött szerződéseket tiszteletben kell tartani
A tanulmány Ukrajna európai integráció felé vezető útját vizsgálja, feltárva az újonnan függetlenné váló állam kezdeti lépéseit, majd az egységes nemzeti identitás kialakítására tett erőfeszítéseket, annak ellenére, hogy az országban számos nemzetiség él. A dokumentum kiemeli az olyan kulcsfontosságú mérföldköveket, mint a EU-Ukrajna közötti társulási megállapodás aláírása, vagy a Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezet létrehozása, bemutatja Ukrajna előrehaladását az Európai Unióval való szorosabb kapcsolatok kialakításában. A szöveg a kihívásokkal is foglalkozik, különösen a kisebbségi jogokkal összefüggésben, különös tekintettel az ukrajnai magyar kisebbségre. Felsorolja azokat az akadályokat és hibákat – például a kisebbségi jogokat korlátozó törvényeket – amelyeket a nemzetközi testületek (a Velencei Bizottság és az EBESZ Kisebbségi Főbiztossága) is kritikusan értékeltek. A következtetés hangsúlyozza a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és az alapvető reformok végrehajtásának szükségességét a sikeres integráció eléréséhez. Végső soron a dokumentum hangsúlyozza az emberi jogok, a jó kormányzás és a nemzetközi kötelezettségvállalások tiszteletben tartásának fontosságát Ukrajna EU-val való partnerségének és potenciális tagjelöltségének előmozdítása érdekében.
Kulcsszavak: Ukrajna, európai integráció, kisebbségi jogok
Kovácsné Molnár Anna: A gyermekvédelem kialakulása és kiterjesztése Magyarországon
Kutatómunkám során a büntetőeljárás egyik különleges bánásmódot igénylő sértettjeiről, a gyermekekről írok, akiknek védelmében egyre globálisabban előtérbe kerültek a jogi szabályozások. Figyelembe véve a magyar jogi szabályozást, annak uniós és nemzetközi hátterét, amely alapul szolgált a büntetőeljárásban is megvalósult gyermekvédelemnek. Továbbá elemzem a Gyermekvédelmi törvény által, az Egyházjogi törvény és az Alaptörvény által biztosított gyermeki jogokat, ezzel is összehasonlítva a különböző jogi szabályozások által biztosított lehetőségeket a gyermekek számára. A gyermekbarát igazságszolgáltatást elemezve kitekintést teszek az Uniós és nemzetközi gyermekvédelem irányába, amely hatással volt hazánk jogalkotására is. A történeti elemzés és az Uniós, illetve a nemzetközi kitekintés célja, hogy kutatásom során eljussak addig, milyen fejlődésen ment keresztül a gyermekvédelem hazánkban Szent István korától addig, míg a büntetőeljárás részévé vált. Továbbá célom annak kiderítése, hogy a gyermekvédelem elterjedése, a jogfejlődés, hatással van-e a társadalmi viszonyokra.
Kulcsszavak: igazságszolgáltatás, büntetőeljárás, gyermek, gyermekvédelem, egyház, állam, áldozat, bánásmód
Lajos Edina: Az alkotmányjogi panasz morális vonatkozásairól
Az erkölcsnek két tudományos megközelítése ismeretes. Az egyik a közerkölcs, a másik a kritikai morál. Az alkotmányos alapjogokat leginkább az alkotmányjogi panasszal lehet érvényesíteni, aminek több fajtája van. A korábbi alkotmánybírósági törvény idején alkotmányjogi panasz benyújtására kizárólag akkor volt lehetőség, ha maga az alkalmazott jogszabály volt alapjogsértő. Ezen konstelláció azonban magában hordozta a joghézagok lehetőségét. Az Alkotmánybíróságról szóló új jogszabály az alkotmányjogi panasz három altípusát határozza meg. Nagyon sajátos, hogy a legfőbb ügyész sajátos jogorvoslati lehetőségét is az alkotmányjogi panasz kategóriájába sorolja be a törvény. A valódi alkotmányjogi panaszt német mintára alakították ki. Ez azt jelenti, hogy bírói döntést is meg lehet támadni alapjogsértés címén. A gyakorlatban az Alkotmánybíróság rendkívül kevés ügyet fogad be.
Kulcsszavak: közerkölcs és kritikai morál, jog és erkölcs, Alkotmánybíróság, jogorvoslatok, alkotmányjogi panasz, joghézag, ténykérdések
Széchenyi István: Kriptovaluták és jogi kihívások
A kriptovaluták rohamos térnyerése új jogi kihívásokat vet fel a pénzügyi és jogi szektorban. Jelen tanulmány a kriptokereskedők számára legjelentősebb jogi kérdéseket veszi át: az adózást, a tőkeáttétet és az öröklést. A szerző többek között rámutat a kriptovaluták és a hagyományos pénzügyi instrumentumok közötti hasonlóságokra és különbségekre, valamint javaslatokat tesz a jogi szabályozás fejlesztésére. A tanulmány a precíz fogalommeghatározáson túl hangsúlyozza továbbá a megfelelő kriptotőzsde kiválasztásának fontosságát, ismerteti a kriptovaluták hazai adózásának rendszerét, valamint kritikát fogalmaz meg az ESMA tőkeáttétel kapcsolatos korlátozásai miatt. Szintén ismertetésre kerülnek a centralizált és decentralizált kirptotőzsdék közötti legfőbb különbségek, ennek kapcsán kerül elő az öröklés kérdése. A szerző egyik fő megállapítása, hogy a kriptovalutákat is a hagyományos pénzügyi instrumentumokhoz hasonlóan kellene kezelni a jogi és adózási kérdésekben.
Kulcsszavak: kriptovaluta, kriptodeviza, kriptopénz, blokklánc, adózás, tőkeáttét, ESMA
Széchenyi István: Szólásszabadság és felelősség a közösségi médiában: etikai dilemmák a 21. században
A közösségi média térnyerése alapjaiban megváltoztatta a kommunikációt és az információáramlást, gyakorlatilag a véleménynyilvánítás új színterévé vált. A szólásszabadság új dimenziókat nyert, amellyel együtt felvetett számos etikai és jogi kérdést is. A tanulmány ezeket a dilemmákat vizsgálja, különös tekintettel a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság kollíziójára a közösségi média platformokon. A tanulmány többök között kitér a közösségi média platformok felelősségére a tartalomszabályozásban és a dezinformáció terjedésében, a globális kihívásokra az eltérő etikai megközelítések kapcsán, az európai uniós szabályozási törekvésekre, valamint a véleménybuborékok jelenségére. A tanulmány célja átfogó képet adni ezen problémakörökről.
Kulcsszavak: közösségi média, szólásszabadság, véleménynyilvánítás szabadsága, emberi méltóság, fake news, gyűlöletbeszéd, platform
Szűcs Dániel: Egy bírói kezdeményezés nyomában, avagy esettanulmány az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő indítvány kapcsán
A tanulmány egy, az Alkotmánybíróság előtt folyamatban lévő eljárás alapját képező bírói kezdeményezést veszi górcső alá, melyben az indítványozó Törvényszék azon törvényi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangját vitatja, amely szerint az állatok kíméletére és védelmére vonatkozó jogszabályok megsértése esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. Az elemzés a jogtudomány vizsgálati módszertana szerint az alapjogi (jog)dogmatikai megközelítést alkalmazza elsődlegesen, amely az Alkotmánybíróság gyakorlatában, a releváns alkotmánybírósági döntésekben megjelenő álláspont és megállapítások ismertetésén keresztül kerül bemutatásra. Másodlagos kutatásmódszertani metódusként van jelen a komparatív elemzés, amely az indítványban és ügy kapcsán kiadott állásfoglalásokban (Igazságügyi Miniszter, Legfőbb Ügyész, A Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Biztoshelyettese) megjelenített jogi érvelés esszenciájának szintetizálásában ölt testet.
Kulcsszavak: állatvédelem, ügyész, keresetindítás, alkotmányjogi panasz, bírói kezdeményezés, egyedi normakontroll, jogesetelemzés, esettanulmány
Történelemtudományi absztraktok
Bödő Krisztián: Vásárosnaményi báró Eötvös Ignác tartozásai és hitelezői
Eötvös József édesapja, ifj. Eötvös Ignác (1786-1851) ellen 1841. szeptember 20-án kezdődött meg a csődeljárás Borsod vármegyében. A pereskedés hosszú évtizedekig elhúzódott, végül csak 1899-ben zárták le az ügyet. A tanulmány a csődper egyik kulcsfontosságú előzményére, hátterére és a család adósságaira kíván rávilágítani. A kilenc vármegyében végzett kutatás döntően eredményes lett, összesen kétszáztizennégy adósságtételt gyűjtöttünk össze a közgyűlési iratok alapján. Noha a betáblázott összegek teljes képet nem nyújtanak a család anyagi helyzetéről, rávilágítanak a csődper előzményére és arra, hogyan alakult Eötvös Ignác hitelezői köre, amely a tanulmány második kérdésfelvetése volt. Az azonosítható személyek alapján a hitelezői kör meglehetősen heterogén volt, számottevő esetben – különösen a nagyobb pénzösszegek esetén – kereskedők álltak a kölcsönügyletek mögött.
Kulcsszavak: csőd, tartozás, hitelező, vármegye
Farkas Péter: „nobiles iobagiones episcopatus Wesprimiensis exercituare debentes” Szempontok a veszprémi püspökség egyházi nemességének 13-14. századi történetéhez (adózás, bíráskodás, birtoklás)
Az egyházi nemesség katonai szolgálattal ellátott népelem volt. Az egyházi nagybirtokon belül élvezett kiváltságaik is a katonai szolgálatból eredtek. A veszprémi püspökség nemes jobbágyai először leginkább az egyház kondícionárius népei közül kerültek ki. Későbbeikben, a 14. században már az egyházon kívülről érkezett, önkéntes belépők vannak többségben, akik egyébként nemesi származásúak voltak. Az egyházi nemesek birtokainak adómentességének elérése is egy folyamat volt, mely intézményenként változó módon folyt le. A belépő nemesek esetében találkozunk az egyházi szolgálatból való kilépés lehetőségének biztosításával is. A 14. századi státuszperek vizsgálata során azt tapasztaltuk, hogy a püspökség mereven és minden körülmények között ragaszkodott nemes jobbágyaihoz, és ezzel együtt azok birtokaihoz is. Bizonyos adónemek alól felmentést vizsgált korszakunkban leginkább a nemesi származású belépők kaptak (census, collecta) a veszprémi püspöki területeken, így is vonzóbbá téve az egyházi szolgálatot számukra. A veszprémi püspökség nemes jobbágyaink birtoklása is korlátozott volt, csak a püspökség engedélyével vehettek részt birtok vásárlásában, cseréjében vagy éppenséggel birtok eladásában. A bíráskodási önállóság elérése is egy több lépcsőből álló folyamat része volt: az első lépés az egyház bíráskodási kiváltságának elérése. A nemes jobbágyokat érintő jogszolgáltatási kiváltságok csak ezután következhettek. Itt is azt tapasztaljuk, mint az adózás és a birtoklás tekintetében: a kiváltságok csak a belépőkre érvényesek és nem általánosan az egész társadalmi rétegre.
Kulcsszavak: egyházi nemesek, veszprémi püspök, középkori Magyarország, egyháztörténet, hadtörténet
Gyócsi Ádám: A keresztényszigeti országgyűlés és a szultáni „gratuláló levél”
Tanulmányom a 17. század végi erdélyi események egy szeletét kívánja feldolgozni. Ez a török alóli felszabadító háborúk ideje. Ennek során Thököly Imre rövid erdélyi fejedelemségével kapcsolatban szót ejtek arról a csatáról, amely a trónra segítette. Ezt követően pedig az első és egyben utolsó keresztényszigeti országgyűléséhez vezető történéseket veszem górcső alá, különös tekintettel a gyűlésen átadott szultáni gratuláló levélre. A szóban forgó levél teljes szövegének magyar fordítását – tudomásom szerint – én végeztem el. A szöveg török eredetijét egykorúlag lefordították latinra, és ezt a szövegváltozatot ültettem át magyar nyelvre. A dolgozat befejező része a sebtében bezárt országgyűlés munkájába ad betekintést, ok-okozati láncolatban haladva és egyben előrevetítve Thököly Imre utolsó kudarcra ítélt ténykedését magyar földön. A dolgozat középpontjában a fordítás áll, illetve az azt tartalmazó szöveg, amelyet megpróbáltam elhelyezni a gyorsan követő események kavalkádjában, az »önálló« Erdélyi Fejedelemség végnapjaiban.
Kulcsszavak: Thököly Imre, Erdély, Kereszténysziget, török, szultáni gratuláló levél
Pétsy Zsolt Balázs: A békepapok és a pártállami hatalomgyakorlás Magyarországon
A szocialista pártállam politikai-hatalmi, és az ezek mögött álló ideológiai céljai mentén a békepapokat kifejezetten a „klerikális reakciós elemekként” meghatározott személyekkel szemben folytatott harcában saját érdekei mentén állította szolgálatába. Esszémben – a békepap kifejezés ellentmondásos szóösszetételének kiindulási alapján – a papi békemozgalom államhatalom által irányított tevékenysége és a nyilvánosságban – a sajtóban, illetve a propagandában – megjelent hivatalos békecélkitűzések közötti sarkos különbségekre szeretném felhívni a figyelmet. A levéltári források feldolgozását követően a terminológiai ellentmondás az iratokban szövegszerűen is kézzelfoghatóvá válik. A békemozgalom országos szervezetrendszerének, valamint a területi szinten szerveződött békebizottságok helyi szinten kifejtett működésének részletesebb vizsgálatának egyik fontos aspektusa lehet a békepapok társadalomra és hívőkre gyakorolt hatásának közvetlen kutatása. A levéltári források feldolgozása során a papi békemozgalom mögött meghúzódó ideológiai ellentmondást ugyancsak indokolt figyelembe venni.
Kulcsszavak: békepap, papi békemozgalom, Opus Pacis, egyházi reakció, Vatikán, Állami Egyházügyi Hivatal, pártállam, állambiztonság
Pétsy Zsolt Balázs: Jelentés a szocialista országok egyházügyi hivatalai képviselőinek konzultatív tanácskozásáról (1986)
Jelen forrásközlés célja a „Jelentés a szocialista országok egyházügyi hivatalai képviselőinek konzultatív tanácskozásáról” dokumentum szöveges ismertetése, valamint a forrás történelmi jelentőségének bemutatása. A magyar, a csehszlovák, a lengyel, az NDK, a szovjet, a vietnami és a kubai egyházügyi hivatal képviselői 1986. januárjában Budapesten tanácskoztak. Ezt a találkozót az egyházügyi hivatalok vezetőinek egy korábbi, 1984. évi prágai megbeszélésén a magyar Állami Egyházügyi Hivatal kezdeményezte a Vatikán szocialista országokkal kapcsolatos politikájának elemzése és a gyakorlati lépésekre vonatkozó javaslatok kidolgozása céljából. A forrásközlésben szereplő iratok jelentősége, hogy rajtuk keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen formában folytak az egyeztetések szocialista egyházügyi szervezetek között, valamint, hogy az hivatal vezetője hogyan adott tájékoztatást az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztálynak a konkrét ügyben. Tudományos szempontból az irat tartalmának jelentősége az alábbiakban foglalható össze: 1. az Agit. Prop. Osztály részére történő jelentéstétel ténye; 2. a jelentés alapját képező emlékeztető ideológiai és gyakorlati tartalma; 3. a szocialista egyházügyi szervezetek, hivatalok találkozójának, szervezett tanácskozása; 4. a hivatalok közötti szoros együttműködés és koordináció, és annak fentiekben ismertetett fókusza.
Kulcsszavak: szocialista egyházügy hivatalok, Állami Egyházügyi Hivatal, Vatikán, egyház, egyházi reakciós elemek
Purcsi Adrienn: Történeti esszé, avagy röviden a Szent István-i állameszme jegyében megjelenő nemzetiségi politikáról és a revízióról
A Szent István-i állameszme és az ennek részeként megjelenő revíziós és nemzetiségi politika a Horthy-korszak politikai gondolkodásának legmeghatározóbb eleme Sok szakirodalomban olvashatunk ezeknek jelenetőségéről, ám pontos definíciójukról, meghatározásukról kevésbé. Rövid történeti esszénkben arra teszünk kísérletet, hogy röviden és lényegretörően meghatározzuk e fogalmak tartalmi elemeit.
Kulcsszavak: Horthy-korszak, revízió, nemzetiségi kérdés, Bethlen István, Teleki Pál, Szekfű Gyula
Turi Zsolt: Egy pragmatikus konfliktus: lengyel katonai tevékenység az észak-magyarországi vármegyékben 1918-ban
1918 őszén lengyel fegyveres alakulatok birtokukba vettek településeket és ipari létesítményeket Árva és Szepes vármegyékben. A régiókban jelentős számban éltek lengyelek, és a megszálló fegyveres erők a népek önrendelkezési jogára hivatkoztak a beavatkozásaik igazolása érdekében. A helyszínen lévő magyar katonai és belügyi erőknek parancsuk volt az ország területének védelmére, azonban az esetek többségében visszavonultak a konfliktusos területekről, nem akartak tűzharcba keveredni a lengyel egységekkel. Az adott helyzetben egyik ország vezetésének sem állt érdekében összecsapni a másikkal. Lengyelország egy frissen újjászületett állam volt, amelynek szövetségesekre volt szüksége, hogy újonnan szerzett államiságát meg is tudja tartani. Magyarország egy háborúban kimerült, ellenséges államokkal körülvett, mély belső problémákkal küzdő ország volt. Északnyugat-Magyarországon már terjedt a cseh befolyás, a magyar politikai vezetés pedig úgy vélte, hogy a magyar állam már mindenképpen területi veszteséget fog szenvedni. Kívánatosabb volt, ha ezek a területek Lengyelország, nem pedig Csehország befolyása alá kerülnek, így Magyarország körül egy teljes ellenséges gyűrűt a szomszédok nem tudnak létrehozni. 1923-ban megállapodás született a területeknek a sorsáról, mely a kérdéses régió nagy részét a csehszlovák félnek ítélte meg.
Kulcsszavak: lengyel, Árva, Szepes, Magyarország, 1918, diplomácia, egyezmény, 20. század, katonai, cseh, államiság, nemzetiség, Csehszlovákia