Széchenyi István: Kriptovaluták és jogi kihívások

1. Bevezetés

Már több, mint egy évtizede történt, hogy egy Nakamoto álnéven elhíresült személy megalkotta a blokklánctechnológiát, amely lehetővé tette egy banki környezettel szembeni ellentétes fizetési rendszer kialakítását.[1] Így születtek meg a kriptovaluták.

Azóta sok mindent megéltünk: a legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin értéke a többezerszeresére nőtt, egy időben heti rendszereséggel döntött meg történelmi csúcsokat, majd „összeomlott”, „ismét feltámadt”, az emberek pedig elkezdték – más kriptovalutákkal együtt – fizetésre és befektetésre használni. Mára olyan népszerűségnek örvend, hogy még a befektetéstől távol álló személyek is ismerik a nevét, ami pedig a „viselkedését illeti”: egyre inkább hasonlít a „hagyományos” tőzsdei instrumentumokra.

Jogászként felmerül bennem a kérdés: ha használatát tekintve a „kriptók” egyre inkább hasonlítanak a devizákra, tőzsdei instrumentumokra, akkor szabályozás tekintetében miért nem? Mindazonáltal a jog – véleményem szerint – egy idő után kénytelen választ adni az innovációra, és ahogy az adatvédelmet ill. közösségi médiát illetően az EU „felébredt”, és már a tagállami jogszabályok szintjén is életbe lépett a GDPR, Ekertv., Avms irányelv, továbbá nemsokára kötelező lesz az alkalmazása a DSA és DMA rendeleteknek, úgy a kriptovaluták is komoly szabályozásra számíthatnak a jövőben.[2]

Jelen rövid esszében a célom – a tartalmi keretet nem túllépve – a kriptovaluták kapcsán a fogalommeghatározást „rendbe rakni”, néhány jelentősebb jogi kihívásra rávilágítani, végezetül pedig olyan de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, amely által a jog hatékonyabban lenne képes kielégíteni a társadalmi és üzleti igényeket.

2. Fogalommeghatározás

Gazdasági és jogi szakfordító ismereteim birtokában arra a következtetésre jutottam, hogy a kriptovaluta fogalom – pontosabban terminus – hibásan lett átültetve a magyar nyelvbe. A cryptocurrency szónak véleményem szerint helyesebb fordítása lenne a kriptodeviza, avagy kirptopénz fogalmak, hiszen mit is jelent a valuta és a deviza a közgazdaságtanban? A valuta

„tág értelemben valamely ország törvényes fizetési eszköze, az a bankjegy, amely a kibocsátási országban a pénzfunkciót betölti. Szűkebb értelemben valamely ország fizetési eszközét jelenti egy másik ország forgalmában. Kibocsátója a jegybank”.[3] Ezzel szemben pedig: „tágabb értelemben devizának tekintünk mindenfajta nemzetközi fizetésekben használható eszközt, tehát az értékpapírokon túl a bankjegyeket és a klasszikus pénzeszközt, az aranyat és egyéb nemesfémet is”.[4]

Az angol currency szónak egyaránt van pénznem, valuta és deviza jelentése, tehát az a fordító, aki hibásan valutaként ültette át a magyar nyelvbe a kriptopénzeket, hatalmas hibát vétett. Melyik ország hivatalos pénze a Bitcoin? Melyik jegybank az Eternium kibocsájtója? Nyilvánvalóan rosszul használt fogalmakról van szó. Ha esszém olvasója szerint tévedek, és angolul is a valuta szóra utal a cryptocurrency, arra azt a választ tudom adni, hogy a magyar nyelv sokszínűségét kihasználva nekünk akkor is kriptodevizának vagy kirptopénznek kellett volna fordítanunk a szót – ekkor járt volna el helyesen a szakfordító. Mindenesetre késő ezen bánkódnom, annyira elfogadott terminus lett – sajnos – a kriptovaluta, hogy kénytelen vagyok én is így használni a fogalmat. Véleményem szerint azért is káros a helytelen fogalomhasználat, mert egyszer majd elérkezhet a digitális valuta ideje, és óriási vétek lenne a ténylegesen jegybankok által kibocsátott hivatalos fizetőeszközt egy kriptodevizával egy kalap alá venni, amelyre inkább egy – aranyhoz, nemesfémekhez, részvényekhez hasonló – instrumentumként kellene tekintenünk.

Jelen kitérővel azt akartam érzékeltetni, hogy már a legalapvetőbb fogalmak is tévesen lettek megalkotva a kriptodevizákat[5] illetően, ennek tudatában pedig nem csoda, hogy a jogi szabályozás sem teljeskörű. A polgári jog és büntetőjog dogmatikájának fejlődése során egy-egy szó megfogalmazására évszázadokat kellett várnunk, így nem kérdéses, hogy a körülményes jogrendszerünknek nehéz lépést tartani egy mindössze bő egy évtizede ismert technológiával. A következő részben a konkrét problémákat fogom részletezni.

3. A kriptovaluták kapcsán felmerülő jogi kihívások

Terjedelmi okokból csupán a három legjelentősebb problémakört emelném ki lényegre törően: adózás, tőkeáttét, öröklés. Véleményem szerint a befektetőknek ezek a kérdéskörök a legfontosabbak.

Ami a kriptovaluták adózását illeti, Magyarország 2022.január 1-től komoly előrelépést tett, hiszen most már a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmünkre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/C. §-át kell alkalmazni, amely az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmünkhöz hasonlóan 15%-os szja-t állapít meg a kriptoeszközökből származó bevételünkre (amennyiben az a minimálbér 10%-át, azaz az évi 200 ezer forintot meghaladja). Az ügyleti nyereséget az ügyleti veszteséggel itt is „szembe állíthatjuk”, és a kettő különbsége után kell adóznunk, amennyiben az az összeg pozitív és meghaladja a minimálbér 10%-át. Korábban 30% volt az adókulcs a 15% helyett, így az adókulcs megfelezése véleményem szerint egy meglehetősen progresszív előrelépés. Szintén örvendetes, hogy a törvény megfogalmazása szerint csak akkor kell adót fizetnünk, ha a kriptovalutát visszaváltottuk egyéb devizára, és ez által értünk el nyereséget (nem kriptoeszköz formájában).[6] Így például, ha Bitcoin-t Eternium-ra váltok, annak nincs adóvonzata, ezzel szemben, ha az Eterniumot váltom USD-ra vagy EUR-ra, az már adóköteles lehet nyereséges ügylet esetén.

Amire oda kell figyelni – véleményem szerint – adózás tekintetében, hogy megfelelő kriptotőzsdét válasszunk. Ha „hagyományos” brókercégekhez fordulunk, akik forex ügyleteket bonyolítanak le, ott a pozíciónk zárásakor mindenképp realizálunk devizában nyereséget vagy veszteséget, továbbá ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít a jövedelmünk, így az Szja tv. 67/A §-a vonatkozik ránk. Ez azért lényeges, mert csak abban az esetben „ússzuk meg” 15%-os adókulccsal a kereskedést, ha a brókercégünk EGT-államban vagy olyan államban működik, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (pl.: EU országai, Svájc, Ausztrália). Így bár vonzó lehet kriptokereskedés esetén egy Vanuatun bejegyeztett brókercég magasabb tőkeáttéttel (Európában nem igazán jellemző 2:1-nél kedvezőbb tőkeáttét kriptók esetében az ESMA[7] felügyelete miatt), abba a hibába eshetünk, hogy a 15% szja-n túl „szocho” kötelezettségünk is keletkezik, valamint a nyereséges és veszteséges ügyleteinkre nem érvényes az adókiegyenlítés, így pedig már nagyon nem éri meg az ügylet.

Áttérve a tőkeáttét problémájára, én nem értek egyet az ESMA azon – 2018-ban bevezetett – szabályozásával, amely meglehetősen szigorú tőkeáttét limitet állapít meg kisbefektetők számára CFD ügyletek esetén. Ez azt jelenti, hogy 30:1a tőkeáttét a major devizaügyleteknél, 20:1 a minor devizaügyleteknél, valamint az arany esetében, továbbá jelentős részvények esetében, 10:1 egyéb részvényekre, 5:1 egyedi részvényekre, és mindössze 2:1 a tőkeáttét kriptodevizákra vonatkozóan.[8] Értem, hogy a 30:1 limit alapvetően a „szerencsejátékosok visszaszorítását célozza”, mindazonáltal a kis tőkével rendelkező tehetséges kereskedők is kénytelenek így az „ESMA-n kívül kereskedni” (jobb esetben Svájchoz hasonló biztonságos tőkefelügyelet alatt, kevésbé szerencsés esetben Vanuatun), ami pedig a kriptodevizákra vonatkozó 2:1 tőkeáttétet illeti, kifejezetten alacsony. Valóban magas a volatilitása a kriptopénzeknek általánosságban, azonban ez változni fog, ahogy egyre több piaci szerelő lesz a kriptotőzsdéken. Ezt a változást lassítja az ESMA szabályozása. Véleményem szerint, Európán belül is legalább 100:1 tőkeáttétet kellene engedni a kisbefektetők számára népszerű (major) devizapárok esetében, 80:1-et minor vagy egzotikus devizapárok esetében, 50:1 népszerű indexek esetében, 25:1 kevésbé népszerűek esetében, és kezdésként a kriptoinstrumentumok is megérdemlik a 10:1 tőkeáttétet, ezzel nem megbízhatatlan tőkepiaci felügyelet alá üldözve a kis tőkéjű, gyakran fiatal befektetőket.

Végezetül az öröklés problematikáját szeretném érinteni, azonban először meg kell ismernünk két fogalmat. A kriptovaluták feloszthatóak a visszafejtő kód ismerete alapján centralizált és decentralizált, más szavakkal custodial (őrizetben lévő) és non-custodial (külsőleg nem őrzött, nem letétkezelt) kriptodevizákra.[9] Centralizált az a kriptodeviza, amely valamilyen intézménynél vezetett számlán fut (kriptotőzsdén, banknál, brókercégnél, egyéb vállalatnál), és decentralizált az, amelyet intézményi közreműködés nélkül őrzünk a blokkláncon keresztül.[10] Előbbinek viszonylag „könnyű” az öröklése, hiszen a nemzetközi magánjog főszabálya szerint magyar örökhagyó öröklésekor a magyar jog alkalmazandó, és az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelet[11] (60) bekezdése alapján az EU-n belül valamennyi tagállamban biztosítania kell az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadását és végrehajthatóságát, azaz a Magyarországon kiállított hagyatéki dokumentumokkal EU-s országban vezetett „centralizált” kriptoszámla örökölhető, még ha lassú és bürokratikus is a folyamat. EU-n kívül nehezebb a helyzet, például, ha az örökhagyó kriptoszámlája egy Bahamákon működő kriptotőzsdén volt vezetve, és jól meg is duzzadt, nem tartom valószínűnek, hogy könnyen és gördülékenyen hozzájutunk a pénzünkhöz. Öröklési szempontból mindenképp egy Európai Unióban vezetett kereskedési számla a leghasznosabb, ha a centralizált modellt választjuk.

Ha a decentralizált modellt követjük, tehát rajtunk kívül senkinek sincs hozzáférése a kriptopénzünkhöz, érdemes ügyvédi letétbe vagy banki széfbe helyezni a kódunkat, hiszen, ha az eltűnik, az örökösünk soha se fog tudni örökölni utánunk. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy érdemesebb a centralizált formát követnünk, mindazonáltal annak is megvan a kockázata, gondoljunk csak a sokszázmillió dolláros hackertámadásokra, ami a kriptotőzsdéket érintette az elmúlt években[12]. Bármelyik modellt választjuk, mindenképp rizikóval kell számolnunk.

4. De lege ferenda javaslat

A de lege ferenda javaslatom nagyon egyszerű: tekintsünk a kriptodevizákra hagyományos pénzügyi instrumentumokként. Még ha nem is teljesen azok, jogi és adózási ügyek kapcsán éljünk ezzel a fikcióval, és minél kevesebb részletszabályt dolgozzunk ki a megkülönböztetésre. Azt gondolom, a blokklánc technológia értelemszerűen szabályozásra szorul, mindazonáltal maguk a kriptopénzek, különös tekintettel a centralizált módon tartott kriptopénzek, az élet legtöbb területén úgy funkcionálnak, mint a hagyományos devizák. Az egyedüli nagy különbség az anonimitás, amelynek vizsgálata külön tanulmányt igényel, azonban a (kis)kereskedők nagy része nem bűnöző, aki az illegálisan szerzett jövedelmét rejtegeti, hanem haszonszerzésre törekvő átlagember. Így azt gondolom, a jogszabályoknak is a kriptokereskedés megkönnyítését kell szolgálniuk.

Esszém végére érve bízom benne, hogy izgalmas betekintést tudtam nyújtani a kriptodevizákat érintő jogi kihívásokba és remélem, a közeli jövőben komoly EU-s szintű szabályozásokra számíthatunk e téren is.

Bibliográfia

Antal-Molnár Nikolett: A kriptovalutától a digitális valutáig, in Bujtár Zsolt (et al.) (szerk.): FINTECH – DEFI – Kriptoeszközök gazdasági és jogi lehetőségei és kihívásai, Pécs, PTE-ÁJK, 2022.

Bába Iván – Sáringer János (szerk.): Új diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Második kötet, Budapest, Kairosz, 2021.

Egyéb források

ESMA: gyakran ismétlődő kérdések, ESMA, 2018. március 27. https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/faq_esmas_product_intervention_measures_hu.pdf.

Hogy megy a kriptovaluta öröklése? Mi lesz a bitcoinod-dal, ha meghalsz? Bicoinbázis, Minden, ami kriptó, 2022. november 1. https://www.bitcoinbazis.hu/biztonsagos-tarolas-kriptovaluta-orokles/.

Itt az újabb kriptobotrány, százmilliós a kár, Portfolio, 2023. november 23. https://www.portfolio.hu/befektetes/20231123/itt-az-ujabb-kripto-botrany-szazmillios-a-kar-653453.

Hivatkozások

  1. Antal-Molnár Nikolett: A kriptovalutától a digitális valutáig, in Bujtár Zsolt (et al.) (szerk.): FINTECH – DEFI – Kriptoeszközök gazdasági és jogi lehetőségei és kihívásai, Pécs, PTE-ÁJK, 2022, 5.
  2. Magyarázat a rövidítésekhez:GDPR: General Data Protection Regulation; Ekertv.: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény; Avmstv.: Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv; DSA: Digital Service Act; DMA: Digital Market Act
  3. Bába Iván – Sáringer János (szerk.): Új diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Második kötet, Budapest, Kairosz, 2021, 486.
  4. Uo. 433.
  5. Innentől kezdve szinonimaként használom a kriptodeviza, kirptovaluta és kriptopénz fogalmakat, mert az eredetileg meghonosodott terminus (kriptovaluta) használata hibás, nélkülözése viszont a köznyelvtől nem megszokott.
  6. Így fogalmaz az Szja tv. 67/C (2) bekezdése: E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez.
  7. European Securities and Markets Authority, azaz az Európai Értékpapír-piaci Hatóság
  8. ESMA: gyakran ismétlődő kérdések, ESMA, 2018. március 27. https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/faq_esmas_product_intervention_measures_hu.pdf
  9. Hogy megy a kriptovaluta öröklése? Mi lesz a bitcoinod-dal, ha meghalsz? Bicoinbázis, Minden, ami kriptó, 2022. november 1. https://www.bitcoinbazis.hu/biztonsagos-tarolas-kriptovaluta-orokles/
  10. Uo.
  11. Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről
  12. Itt az újabb kriptobotrány, százmilliós a kár, Portfolio, 2023. november 23. https://www.portfolio.hu/befektetes/20231123/itt-az-ujabb-kripto-botrany-szazmillios-a-kar-653453