KRE-DIt 2024/1 | Beküldve:

Széchenyi István: Kriptovaluták és jogi kihívások

1. Bevezetés

Már több, mint egy évtizede történt, hogy egy Nakamoto álnéven elhíresült személy megalkotta a blokklánctechnológiát, amely lehetővé tette egy banki környezettel szembeni ellentétes fizetési rendszer kialakítását.[1] Így születtek meg a kriptovaluták.

Azóta sok mindent megéltünk: a legismertebb kriptovaluta, a Bitcoin értéke a többezerszeresére nőtt, egy időben heti rendszereséggel döntött meg történelmi csúcsokat, majd „összeomlott”, „ismét feltámadt”, az emberek pedig elkezdték – más kriptovalutákkal együtt – fizetésre és befektetésre használni. Mára olyan népszerűségnek örvend, hogy még a befektetéstől távol álló személyek is ismerik a nevét, ami pedig a „viselkedését illeti”: egyre inkább hasonlít a „hagyományos” tőzsdei instrumentumokra.

Jogászként felmerül bennem a kérdés: ha használatát tekintve a „kriptók” egyre inkább hasonlítanak a devizákra, tőzsdei instrumentumokra, akkor szabályozás tekintetében miért nem? Mindazonáltal a jog – véleményem szerint – egy idő után kénytelen választ adni az innovációra, és ahogy az adatvédelmet ill. közösségi médiát illetően az EU „felébredt”, és már a tagállami jogszabályok szintjén is életbe lépett a GDPR, Ekertv., Avms irányelv, továbbá nemsokára kötelező lesz az alkalmazása a DSA és DMA rendeleteknek, úgy a kriptovaluták is komoly szabályozásra számíthatnak a jövőben.[2]

Jelen rövid esszében a célom – a tartalmi keretet nem túllépve – a kriptovaluták kapcsán a fogalommeghatározást „rendbe rakni”, néhány jelentősebb jogi kihívásra rávilágítani, végezetül pedig olyan de lege ferenda javaslatot fogalmazok meg, amely által a jog hatékonyabban lenne képes kielégíteni a társadalmi és üzleti igényeket.

2. Fogalommeghatározás

Gazdasági és jogi szakfordító ismereteim birtokában arra a következtetésre jutottam, hogy a kriptovaluta fogalom – pontosabban terminus – hibásan lett átültetve a magyar nyelvbe. A cryptocurrency szónak véleményem szerint helyesebb fordítása lenne a kriptodeviza, avagy kirptopénz fogalmak, hiszen mit is jelent a valuta és a deviza a közgazdaságtanban? A valuta

„tág értelemben valamely ország törvényes fizetési eszköze, az a bankjegy, amely a kibocsátási országban a pénzfunkciót betölti. Szűkebb értelemben valamely ország fizetési eszközét jelenti egy másik ország forgalmában. Kibocsátója a jegybank”.[3] Ezzel szemben pedig: „tágabb értelemben devizának tekintünk mindenfajta nemzetközi fizetésekben használható eszközt, tehát az értékpapírokon túl a bankjegyeket és a klasszikus pénzeszközt, az aranyat és egyéb nemesfémet is”.[4]

Az angol currency szónak egyaránt van pénznem, valuta és deviza jelentése, tehát az a fordító, aki hibásan valutaként ültette át a magyar nyelvbe a kriptopénzeket, hatalmas hibát vétett. Melyik ország hivatalos pénze a Bitcoin? Melyik jegybank az Eternium kibocsájtója? Nyilvánvalóan rosszul használt fogalmakról van szó. Ha esszém olvasója szerint tévedek, és angolul is a valuta szóra utal a cryptocurrency, arra azt a választ tudom adni, hogy a magyar nyelv sokszínűségét kihasználva nekünk akkor is kriptodevizának vagy kirptopénznek kellett volna fordítanunk a szót – ekkor járt volna el helyesen a szakfordító. Mindenesetre késő ezen bánkódnom, annyira elfogadott terminus lett – sajnos – a kriptovaluta, hogy kénytelen vagyok én is így használni a fogalmat. Véleményem szerint azért is káros a helytelen fogalomhasználat, mert egyszer majd elérkezhet a digitális valuta ideje, és óriási vétek lenne a ténylegesen jegybankok által kibocsátott hivatalos fizetőeszközt egy kriptodevizával egy kalap alá venni, amelyre inkább egy – aranyhoz, nemesfémekhez, részvényekhez hasonló – instrumentumként kellene tekintenünk.

Jelen kitérővel azt akartam érzékeltetni, hogy már a legalapvetőbb fogalmak is tévesen lettek megalkotva a kriptodevizákat[5] illetően, ennek tudatában pedig nem csoda, hogy a jogi szabályozás sem teljeskörű. A polgári jog és büntetőjog dogmatikájának fejlődése során egy-egy szó megfogalmazására évszázadokat kellett várnunk, így nem kérdéses, hogy a körülményes jogrendszerünknek nehéz lépést tartani egy mindössze bő egy évtizede ismert technológiával. A következő részben a konkrét problémákat fogom részletezni.

3. A kriptovaluták kapcsán felmerülő jogi kihívások

Terjedelmi okokból csupán a három legjelentősebb problémakört emelném ki lényegre törően: adózás, tőkeáttét, öröklés. Véleményem szerint a befektetőknek ezek a kérdéskörök a legfontosabbak.

Ami a kriptovaluták adózását illeti, Magyarország 2022.január 1-től komoly előrelépést tett, hiszen most már a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmünkre a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 67/C. §-át kell alkalmazni, amely az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmünkhöz hasonlóan 15%-os szja-t állapít meg a kriptoeszközökből származó bevételünkre (amennyiben az a minimálbér 10%-át, azaz az évi 200 ezer forintot meghaladja). Az ügyleti nyereséget az ügyleti veszteséggel itt is „szembe állíthatjuk”, és a kettő különbsége után kell adóznunk, amennyiben az az összeg pozitív és meghaladja a minimálbér 10%-át. Korábban 30% volt az adókulcs a 15% helyett, így az adókulcs megfelezése véleményem szerint egy meglehetősen progresszív előrelépés. Szintén örvendetes, hogy a törvény megfogalmazása szerint csak akkor kell adót fizetnünk, ha a kriptovalutát visszaváltottuk egyéb devizára, és ez által értünk el nyereséget (nem kriptoeszköz formájában).[6] Így például, ha Bitcoin-t Eternium-ra váltok, annak nincs adóvonzata, ezzel szemben, ha az Eterniumot váltom USD-ra vagy EUR-ra, az már adóköteles lehet nyereséges ügylet esetén.

Amire oda kell figyelni – véleményem szerint – adózás tekintetében, hogy megfelelő kriptotőzsdét válasszunk. Ha „hagyományos” brókercégekhez fordulunk, akik forex ügyleteket bonyolítanak le, ott a pozíciónk zárásakor mindenképp realizálunk devizában nyereséget vagy veszteséget, továbbá ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek számít a jövedelmünk, így az Szja tv. 67/A §-a vonatkozik ránk. Ez azért lényeges, mert csak abban az esetben „ússzuk meg” 15%-os adókulccsal a kereskedést, ha a brókercégünk EGT-államban vagy olyan államban működik, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye (pl.: EU országai, Svájc, Ausztrália). Így bár vonzó lehet kriptokereskedés esetén egy Vanuatun bejegyeztett brókercég magasabb tőkeáttéttel (Európában nem igazán jellemző 2:1-nél kedvezőbb tőkeáttét kriptók esetében az ESMA[7] felügyelete miatt), abba a hibába eshetünk, hogy a 15% szja-n túl „szocho” kötelezettségünk is keletkezik, valamint a nyereséges és veszteséges ügyleteinkre nem érvényes az adókiegyenlítés, így pedig már nagyon nem éri meg az ügylet.

Áttérve a tőkeáttét problémájára, én nem értek egyet az ESMA azon – 2018-ban bevezetett – szabályozásával, amely meglehetősen szigorú tőkeáttét limitet állapít meg kisbefektetők számára CFD ügyletek esetén. Ez azt jelenti, hogy 30:1a tőkeáttét a major devizaügyleteknél, 20:1 a minor devizaügyleteknél, valamint az arany esetében, továbbá jelentős részvények esetében, 10:1 egyéb részvényekre, 5:1 egyedi részvényekre, és mindössze 2:1 a tőkeáttét kriptodevizákra vonatkozóan.[8] Értem, hogy a 30:1 limit alapvetően a „szerencsejátékosok visszaszorítását célozza”, mindazonáltal a kis tőkével rendelkező tehetséges kereskedők is kénytelenek így az „ESMA-n kívül kereskedni” (jobb esetben Svájchoz hasonló biztonságos tőkefelügyelet alatt, kevésbé szerencsés esetben Vanuatun), ami pedig a kriptodevizákra vonatkozó 2:1 tőkeáttétet illeti, kifejezetten alacsony. Valóban magas a volatilitása a kriptopénzeknek általánosságban, azonban ez változni fog, ahogy egyre több piaci szerelő lesz a kriptotőzsdéken. Ezt a változást lassítja az ESMA szabályozása. Véleményem szerint, Európán belül is legalább 100:1 tőkeáttétet kellene engedni a kisbefektetők számára népszerű (major) devizapárok esetében, 80:1-et minor vagy egzotikus devizapárok esetében, 50:1 népszerű indexek esetében, 25:1 kevésbé népszerűek esetében, és kezdésként a kriptoinstrumentumok is megérdemlik a 10:1 tőkeáttétet, ezzel nem megbízhatatlan tőkepiaci felügyelet alá üldözve a kis tőkéjű, gyakran fiatal befektetőket.

Végezetül az öröklés problematikáját szeretném érinteni, azonban először meg kell ismernünk két fogalmat. A kriptovaluták feloszthatóak a visszafejtő kód ismerete alapján centralizált és decentralizált, más szavakkal custodial (őrizetben lévő) és non-custodial (külsőleg nem őrzött, nem letétkezelt) kriptodevizákra.[9] Centralizált az a kriptodeviza, amely valamilyen intézménynél vezetett számlán fut (kriptotőzsdén, banknál, brókercégnél, egyéb vállalatnál), és decentralizált az, amelyet intézményi közreműködés nélkül őrzünk a blokkláncon keresztül.[10] Előbbinek viszonylag „könnyű” az öröklése, hiszen a nemzetközi magánjog főszabálya szerint magyar örökhagyó öröklésekor a magyar jog alkalmazandó, és az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelet[11] (60) bekezdése alapján az EU-n belül valamennyi tagállamban biztosítania kell az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadását és végrehajthatóságát, azaz a Magyarországon kiállított hagyatéki dokumentumokkal EU-s országban vezetett „centralizált” kriptoszámla örökölhető, még ha lassú és bürokratikus is a folyamat. EU-n kívül nehezebb a helyzet, például, ha az örökhagyó kriptoszámlája egy Bahamákon működő kriptotőzsdén volt vezetve, és jól meg is duzzadt, nem tartom valószínűnek, hogy könnyen és gördülékenyen hozzájutunk a pénzünkhöz. Öröklési szempontból mindenképp egy Európai Unióban vezetett kereskedési számla a leghasznosabb, ha a centralizált modellt választjuk.

Ha a decentralizált modellt követjük, tehát rajtunk kívül senkinek sincs hozzáférése a kriptopénzünkhöz, érdemes ügyvédi letétbe vagy banki széfbe helyezni a kódunkat, hiszen, ha az eltűnik, az örökösünk soha se fog tudni örökölni utánunk. Ezek alapján úgy tűnhet, hogy érdemesebb a centralizált formát követnünk, mindazonáltal annak is megvan a kockázata, gondoljunk csak a sokszázmillió dolláros hackertámadásokra, ami a kriptotőzsdéket érintette az elmúlt években[12]. Bármelyik modellt választjuk, mindenképp rizikóval kell számolnunk.

4. De lege ferenda javaslat

A de lege ferenda javaslatom nagyon egyszerű: tekintsünk a kriptodevizákra hagyományos pénzügyi instrumentumokként. Még ha nem is teljesen azok, jogi és adózási ügyek kapcsán éljünk ezzel a fikcióval, és minél kevesebb részletszabályt dolgozzunk ki a megkülönböztetésre. Azt gondolom, a blokklánc technológia értelemszerűen szabályozásra szorul, mindazonáltal maguk a kriptopénzek, különös tekintettel a centralizált módon tartott kriptopénzek, az élet legtöbb területén úgy funkcionálnak, mint a hagyományos devizák. Az egyedüli nagy különbség az anonimitás, amelynek vizsgálata külön tanulmányt igényel, azonban a (kis)kereskedők nagy része nem bűnöző, aki az illegálisan szerzett jövedelmét rejtegeti, hanem haszonszerzésre törekvő átlagember. Így azt gondolom, a jogszabályoknak is a kriptokereskedés megkönnyítését kell szolgálniuk.

Esszém végére érve bízom benne, hogy izgalmas betekintést tudtam nyújtani a kriptodevizákat érintő jogi kihívásokba és remélem, a közeli jövőben komoly EU-s szintű szabályozásokra számíthatunk e téren is.

Bibliográfia

Antal-Molnár Nikolett: A kriptovalutától a digitális valutáig, in Bujtár Zsolt (et al.) (szerk.): FINTECH – DEFI – Kriptoeszközök gazdasági és jogi lehetőségei és kihívásai, Pécs, PTE-ÁJK, 2022.

Bába Iván – Sáringer János (szerk.): Új diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Második kötet, Budapest, Kairosz, 2021.

Egyéb források

ESMA: gyakran ismétlődő kérdések, ESMA, 2018. március 27. https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/faq_esmas_product_intervention_measures_hu.pdf.

Hogy megy a kriptovaluta öröklése? Mi lesz a bitcoinod-dal, ha meghalsz? Bicoinbázis, Minden, ami kriptó, 2022. november 1. https://www.bitcoinbazis.hu/biztonsagos-tarolas-kriptovaluta-orokles/.

Itt az újabb kriptobotrány, százmilliós a kár, Portfolio, 2023. november 23. https://www.portfolio.hu/befektetes/20231123/itt-az-ujabb-kripto-botrany-szazmillios-a-kar-653453.

Hivatkozások

  1. Antal-Molnár Nikolett: A kriptovalutától a digitális valutáig, in Bujtár Zsolt (et al.) (szerk.): FINTECH – DEFI – Kriptoeszközök gazdasági és jogi lehetőségei és kihívásai, Pécs, PTE-ÁJK, 2022, 5. ↑
  2. Magyarázat a rövidítésekhez:GDPR: General Data Protection Regulation; Ekertv.: az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény; Avmstv.: Az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv; DSA: Digital Service Act; DMA: Digital Market Act ↑
  3. Bába Iván – Sáringer János (szerk.): Új diplomáciai lexikon. A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Második kötet, Budapest, Kairosz, 2021, 486. ↑
  4. Uo. 433. ↑
  5. Innentől kezdve szinonimaként használom a kriptodeviza, kirptovaluta és kriptopénz fogalmakat, mert az eredetileg meghonosodott terminus (kriptovaluta) használata hibás, nélkülözése viszont a köznyelvtől nem megszokott. ↑
  6. Így fogalmaz az Szja tv. 67/C (2) bekezdése: E törvény alkalmazásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az az ügylet, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető ügyletben kriptoeszkök átruházása, átengedése révén (ideértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez. ↑
  7. European Securities and Markets Authority, azaz az Európai Értékpapír-piaci Hatóság ↑
  8. ESMA: gyakran ismétlődő kérdések, ESMA, 2018. március 27. https://www.esma.europa.eu/sites/default/files/library/faq_esmas_product_intervention_measures_hu.pdf ↑
  9. Hogy megy a kriptovaluta öröklése? Mi lesz a bitcoinod-dal, ha meghalsz? Bicoinbázis, Minden, ami kriptó, 2022. november 1. https://www.bitcoinbazis.hu/biztonsagos-tarolas-kriptovaluta-orokles/ ↑
  10. Uo. ↑
  11. Az öröklési ügyekre irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről ↑
  12. Itt az újabb kriptobotrány, százmilliós a kár, Portfolio, 2023. november 23. https://www.portfolio.hu/befektetes/20231123/itt-az-ujabb-kripto-botrany-szazmillios-a-kar-653453 ↑